5/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

a közvetítői eljárásról * 

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 29. pontjában és a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya IV.20. pont 29. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot alkotja:

1. Általános rendelkezések

1.1. A közvetítés az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján lefolytatott, a jogviták közhatalmi eljárásban történő rendezését megelőző, illetve annak a közhatalmi eljáráson kívüli rendezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás. A közvetítés célja a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója (a továbbiakban együtt: felek) közötti vitában egy nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

1.2. A területi ügyvédi kamara elnöke (továbbiakban: területi kamara) a közvetítői feladatok ellátására az ügyvédi közvetítők névjegyzékébe (a továbbiakban: névjegyzék) veszi

a) hivatalból a területi kamara elnökön kívüli elnökségi tagjait,

b) kérelmére a területi kamara ügyvédi tevékenységét nem szüneteltető és felfüggesztés hatálya alatt nem álló tagját, aki szerepel az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékben.

1.3. A területi kamara elnökségi tagja kivételével a közvetítőt törölni kell a névjegyzékből, ha azt kéri, vagy nem felel meg a névjegyzékbe vétel feltételeinek.

1.4. A közvetítőt a területi kamara elnöke, kizártsága esetén a területi kamara elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: közvetítő kijelölésére jogosult) jelöli ki.

1.5. Közvetítőként

a) a területi kamara névjegyzékébe vett közvetítő,

b) az a) pont szerinti közvetítő hiányában a területi ügyvédi kamarával ugyanazon regionális fegyelmi bizottság működési területe alá tartozó területi kamara névjegyzékébe vett közvetítő

jelölhető ki.

1.6. A kijelölésre jogosult a kijelölést megelőzően hivatalból ellenőrzi, hogy a közvetítő szabályszerűen szerepel-e a névjegyzékben.

1.7. *  Közvetítőként nem járhat el:

a) aki fegyelmi eljárás vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) aki a bejelentő számára a megelőző öt évben ügyvédi tevékenységet folytatott,

c) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlójának alkalmazottja vagy azonos ügyvédi iroda, társulás, irodaközösség tagja vagy alkalmazottja a jogviszonya megszűnését követő két évig,

d) a felek vagy a c) pont alá tartozó személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

e) aki az üggyel kapcsolatos közhatalmi eljárás bármely szakaszában döntési jogkörben eljárt,

f) akit az üggyel kapcsolatos közhatalmi eljárásban tanúként vagy szakértőként meghallgattak, vagy akinek a tanúkénti meghallgatása az esetlegesen az üggyel kapcsolatban induló közhatalmi eljárásban szükségessé válhat,

g) az üggyel kapcsolatos e szabályzat hatálya alá nem tartozó közvetítői eljárást lefolytató személy,

h) fegyelmi főbiztos vagy fegyelmi biztos,

i) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható (a továbbiakban: kizárási ok).

1.8. Közvetítő kijelölésére nem jogosult az, akivel szemben az 1.7. pont szerinti bármely ok fennáll.

1.9. A közvetítőre vonatkozó kizárási okot a közvetítő kijelölésére jogosultnál kell a kizárási okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni.

1.10. Ha a kizárási ok fennáll, a közvetítő kijelölésére jogosult - szükség szerint a felek meghallgatása után - a bejelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül új közvetítőt jelöl ki.

1.11. A közvetítői eljárásban részt vevő közvetítőt az eljárás során tudomására jutott adatok tekintetében az ügyvédi titokra vonatkozó szabályok szerinti titoktartási kötelezettség terheli.

2. A közvetítői eljárás

2.1. A területi kamara elnöke a közvetítői eljárásra vonatkozó - a költségviselés szabályaira kiterjedő - tájékoztatást a bejelentés beérkezését követő nyolc napon belül adja ki.

2.2. A közvetítői eljárás lefolytatását a bejelentő és az ügyvédi tevékenység bejelentéssel érintett gyakorlója a bejelentésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kezdeményezheti.

2.3. Ha a közvetítői eljárást az ügyvédi tevékenység gyakorlója kezdeményezi, a közvetítő kijelölésére jogosult a bejelentőt azzal tájékoztatja, hogy a kézhezvételtől számított nyolc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a közvetítői eljárásban részt kíván-e venni. Ha a bejelentő határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a közvetítői eljárásban nem kíván részt venni.

2.4. Ha a közvetítői eljárás feltételei fennállnak a közvetítő kijelölésére jogosult kijelöli a közvetítőt, és erről a feleket tájékoztatja azzal, hogy a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a közvetítőnél írásban nyilatkozatot tehetnek.

2.5. A közvetítő a kijelölés kézhezvételétől számított harminc napon belül - a felekkel történő időpont egyeztetést alapján - közvetítői megbeszélést tart.

2.6. A közvetítő a megbeszélést a területi kamara helyiségében vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

2.7. A közvetítői megbeszélésen a bejelentőn, az ügyvédi tevékenység gyakorlóján, képviselőjükön és a közvetítőn kívül más személy annyiban vehet részt, amennyiben a jelenlétével a felek és a közvetítő is egyetért, valamint a bejelentő az eljárás lefolytatásához szükséges mértékben az ügyvédi titoktartás alól felmentést ad.

2.8. A felek megállapodásától függően a közvetítői eljárás a felek együttes jelenlétében, illetve külön-külön tartott megbeszélések formájában is lefolytatható. A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

2.9. A közvetítői megbeszélésen elhangzottak nem rögzíthetők, arról jegyzőkönyv nem készül.

2.10. A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,

c) az eljárás költségeiről,

d) a személyét terhelő titoktartási kötelezettségről,

e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó normákat és szakmai tényeket ismertetheti,

g) a 2.8. alpontban foglaltakról.

2.11. A közvetítői tájékoztatást követően a felek és a közvetítő közös írásbeli nyilatkozatot vesznek fel a tájékoztatás megtörténtéről.

2.12. A közvetítői tájékoztatást követően a bejelentő ismerteti bejelentését, igényét, majd ezt követően az ügyvédi tevékenység gyakorlója fejtheti ki a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját.

2.13. A közvetítő a megbeszélésen megkísérli a felek közötti megállapodást a jogszabályokkal és az ügyvédi hivatásrendi normákkal összhangban létrehozni.

2.14. A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

2.15. Amennyiben a közvetítői megbeszélés során a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója között megállapodás jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja és azt a felek, illetve képviselőik aláírják. Ha a megállapodás természete azt indokolja, az egyezségben foglaltak teljesítésére megfelelő határidőt kell szabni. A közvetítő tájékoztatja a feleket a megállapodás közjegyzői okiratba foglalásának lehetőségéről és joghatásairól.

2.16. A közvetítői eljárás a közvetítő kijelöléséről szóló döntésnek az ügyvédi tevékenység gyakorlójával való közlése napján kezdődik.

2.17. A közvetítő a közvetítői eljárás lezárulta után jelentést készít és küld meg a feleknek, valamint a közvetítő kijelölésére jogosultnak. A jelentés tartalmazza

a) a felek azonosításhoz szükséges adatokat,

b) azt, hogy a közvetítői eljárásban a felek részt vettek-e,

c) azt, hogy a közvetítői eljárásban született-e a felek között megállapodás.

2.18. A közvetítő jelentése rendelkezést nem tartalmaz, annak a valóságtartalmát abban az eljárásban lehet vitatni, amelyben felhasználják.

2.19. A közvetítő a közvetítői eljárás megindítását igazoló közös nyilatkozatot, a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, illetve a jelentését a közvetítői eljárás befejezését követő 10 évig megőrzi, azokról a felek másolatot készíthetnek. A közvetítői eljárásban keletkezett egyéb iratok nem adhatók ki.

2.20. *  A területi kamara elnöke a közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő lejártáról, a közvetítői eljárás megindulásáról és befejezéséről haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül értesíti a vezető fegyelmi biztost.

3. Költségviselés

3.1. *  A közvetítőt közvetítői eljárásonként legalább 10.000 Ft, de legfeljebb 35.000 Ft közvetítői költségátalány illeti meg, amely magában foglalja a közvetítő díját és költségeit. Ha a közvetítő területi kamarai elnökségi tag, közvetítői költségátalányt nem kell fizetni.

3.2. A közvetítői költségátalányt a területi kamara honlapján közzétett számlaszámára történő átutalással kell megfizetni. A közvetítő kijelölésére jogosult közvetítőt a közvetítői költségátalány megfizetését követően, annak a közvetítő részére történő megfizetésével egyidejűleg jelöli ki.

3.3. *  Ha a közvetítői eljárást a bejelentő kezdeményezi, a közvetítői költségátalányt 10.000 Ft erejéig a bejelentő előlegezi meg, és megállapodás esetén a területi ügyvédi kamara, míg megállapodás hiányában 10.000 Ft erejéig a bejelentő, a 10.000 Ft-ot esetlegesen meghaladó rész erejéig pedig a területi ügyvédi kamara viseli. A bejelentő a közvetítői költségátalány általa viselt összegét a másik féllel szemben, annak jogszabályi feltételei fennállása esetén egyéb törvényes úton érvényesítheti.

3.3/A. *  Ha a közvetítői eljárást az ügyvédi tevékenység gyakorlója kezdeményezi, a közvetítői költségátalányt az ügyvédi tevékenység gyakorlója előlegezi meg, és megállapodás esetén a területi ügyvédi kamara, míg megállapodás hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlója viseli, aki azt a másik féllel szemben, annak jogszabályi feltételei fennállása esetén egyéb törvényes úton érvényesítheti.”

3.4. Külön megállapodás hiányában a felek az eljárásban való részvételével felmerült költségeiket maguk viselik.

4. Záró rendelkezések

4.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő napon lép hatályba.

4.2. Az 1.1. és az 1.4-1.10. alpont, a 2. és a 3. pont a szabályzat közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba.

4.3. *  E szabályzat 2.20. pontját 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig nem kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére