8/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról * 

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A megválasztandó tisztségviselők

1.1. A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) tisztségviselőit az e szabályzatban meghatározottak szerint négyévente titkos szavazással, közvetlenül választják.

1.2. A 300 fő - ügyvédi tevékenység szüneteltetése és felfüggesztése hatálya alatt nem álló - ügyvéd taglétszámot meghaladó területi kamarák - az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - több elnökhelyettest, valamint a főtitkár mellé egy vagy több titkárt, a fegyelmi ügyek hatékonyabb intézése érdekében a vezető fegyelmi biztos mellé egy vagy több fegyelmi biztost választanak.

2. Értelmező rendelkezések

2.1. E szabályzat alkalmazásában

a) tisztségviselő: a területi kamara egyéni tisztségviselője, és az elnökség további ügyvéd tagja,

b) egyéni tisztségviselő: a kiemelt egyéni tisztségviselő és a bizottsági elnök,

c) kiemelt egyéni tisztségviselő: az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár, a titkár, a fegyelmi főbiztos, fegyelmi biztos,

d) főtitkár: a területi kamarai főtitkár és a területi kamarai titkárt, ha a területi kamaránál alapszabálya szerint főtitkár helyett egy titkár kerül megválasztásra,

e) testületi tag: az elnökség kiemelt egyéni tisztséget nem viselő tagja és a bizottságok, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlése - a területi kamarák közgyűlése által választott - tagja,

f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó.

3. Választójog

3.1. A választói névjegyzékbe felvett ügyvéd - amennyiben jogszabály vagy a jelen szabályzat nem zárja ki - választhat (aktív választójog), és választható (passzív választójog). Szavazni csak személyesen lehet.

3.2. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

4. A kamarai választások során minden ügyvéd köteles az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

5. Kampány

5.1. A választói névjegyzék közzétételétől a szavazás lezárásáig a jelen szabályzat keretei között a területi kamara tagjai szabadon folytathatnak a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére irányuló tevékenységet. A jelen szabályzat szerinti kampánytevékenység folytatása során a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint az ügyvédi hivatás méltóságának biztosítása mellett kell eljárni.

5.2. A területi kamara - amennyiben ennek technikai feltételei adottak - a jelöltek számára azonos feltételek szerint, ingyenesen biztosítja a jelölt által rendelkezésre bocsátott fénykép, önéletrajz, továbbá legfeljebb kétezer karakter terjedelemben bemutatkozó szövegnek a kamarai honlapon történő közzétételét. A területi kamara a tagsággal folytatott elektronikus vagy hagyományos kommunikációs csatornáin a jelöltek számára biztosítja azonos terjedelemben, ingyenesen a választási programjuk bemutatásának lehetőségét.

6. A választások előkészítése

6.1. A területi kamara elnöksége - az elnök előterjesztése alapján - a választói közgyűlést a választási szervek tagjainak, elnökeinek és póttagjainak megválasztásával köteles úgy előkészíteni és összehívni, hogy a tisztségviselők és a testületek tagjai megbízatásának lejártáig az új tisztségviselők megválasztásra kerüljenek.

6.2. A választás napját a területi kamara elnöksége tűzi ki a választás napját megelőzően legalább 120 nappal.

6.3. A területi kamara elnöksége - bármely elnökségi tag jelölése alapján - a választások előkészítése és lebonyolítása céljából a választás kitűzésével egyidejűleg megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait.

6.4. A 300 fő - ügyvédi tevékenység szüneteltetése és felfüggesztése hatálya alatt nem álló - ügyvéd taglétszámot el nem érő területi kamara jelölőbizottságot, illetve szavazatszámláló bizottságot nem köteles választani, a jelölőbizottság, illetve a szavazatszámláló bizottság feladatait ebben az esetben a választási bizottság látja el.

6.5. A megválasztandó választási szervek tagjainak számát a területi kamara elnöksége határozza meg a területi kamara ügyvédi tevékenység szüneteltetése és felfüggesztése hatálya alatt nem álló ügyvéd tagjai létszámának figyelembe vételével. A választási szervek tagjainak és elnökének megválasztásával egyidejűleg minden választási szervbe legalább 3-3 póttagot kell választani. A választási szerv bármely tagjának kiesése esetén helyére a területi kamara elnöksége által meghatározott sorrendben a póttag lép.

II. Fejezet

A választási szervek, feladataik és működésük

7. A választási szervek

7.1. A választási szervek:

a) a választási bizottság,

b) a jelölőbizottság és

c) a szavazatszámláló bizottság.

8. A választási bizottság

8.1. A választási bizottság az elnökből, és további legalább kettő, legfeljebb tíz - páros számú - tagból áll.

8.2. A választási bizottság feladata:

a) a választási szabályzat betartásának ellenőrzése,

b) a választás törvényességének és tisztaságának megőrzése,

c) a pártatlanság érvényesítése,

d) a választás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,

e) a választói névjegyzék összeállítása és időszerűségének biztosítása,

f) az ajánlóívek és a szavazólapok nyomdai úton történő elkészíttetése, a szavazólapok hitelességének biztosítása, az ajánlóívek eljuttatása a jelölőbizottság elnökéhez, a szavazólapok átadása a szavazatszámláló bizottságnak,

g) a választás lebonyolítása,

h) a választások során felmerült kifogások elbírálása,

i) döntés a választás eredménye kihirdetésének időpontjáról,

j) a választás eredményének megállapítása és közlése a levezető elnökkel.

8.3. A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a választásra jogosult ügyvédekre kötelező érvényű.

8.4. A választási bizottságot a választási bizottság elnöke hívja össze. A választási bizottság saját tagjai közül helyettest választ, aki az elnök akadályoztatása esetén az elnök helyett és jogkörében jár el.

9. A jelölőbizottság

9.1. A jelölőbizottság az elnökből és további legalább kettő, legfeljebb hat - páros számú - tagból áll.

9.2. A jelölőbizottság feladata:

a) az ajánlóívek kibocsátása és összegyűjtése,

b) az ajánlások összesítése,

c) a jelöltek nyilatkozatának beszerzése,

d) a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz történő továbbítása,

e) a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz történő haladéktalan továbbítása.

9.3. A jelölőbizottságot a jelölőbizottság elnöke hívja össze. A jelölőbizottság saját tagjai közül helyettest választ, aki az elnök akadályoztatása esetén az elnök helyett és jogkörében jár el.

10. A szavazatszámláló bizottság

10.1. A szavazatszámláló bizottság az elnökből és további legalább kettő, legfeljebb negyven - páros számú - tagból áll.

10.2. A szavazatszámláló bizottság feladata:

a) a szavazóurnák választásra való előkészítése és ellenőrzése,

b) a szavazásra jelentkezők választójogának ellenőrzése, részükre szavazólap átadása,

c) a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok összeszámlálása,

d) a szavazás során emelt kifogások haladéktalan közlése a választási bizottsággal.

10.3. A területi elnökség dönt a szavazatszámláló bizottság tagjainak díjazásáról.

11. A választási szervekre vonatkozó közös szabályok

11.1. A választási szerv elnöke, tagja (póttagja) csak választásra jogosult lehet.

11.2. Nem lehet a választási szerv tagja, aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója jelölt. Ha az összeférhetetlenség utóbb merül fel, a választási szerv tagjának a mandátumát a választási bizottság megszünteti, és helyébe póttag lép.

11.3. A választási szervek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A választási szervek döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

11.4. A választási szervek maguk vezetik a jegyzőkönyvet és írják meg határozataikat.

11.5. A választási szervek jegyzőkönyvét és határozatát a bizottság elnöke és két tagja írja alá.

11.6. A választási szerv jegyzőkönyvében rögzíteni kell

a) a választási szerv megnevezését,

b) a jegyzőkönyvezésre okot adó eseményt,

c) a megtett intézkedést,

d) a pontos keltezést, óra, perc feltüntetése mellett.

11.7. A határozatban rögzíteni kell

a) a választási szerv megnevezését,

b) a hozott döntést,

c) annak indokolását, valamint

d) a határozathozatal pontos keltezését, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett.

11.8. A választási szerv a határozatát a területi kamara honlapján való közzététellel közli, egyidejűleg tájékoztatás céljából a választási kifogást előterjesztő részére - ha jelen van rövid úton - kézbesíti.

11.9. A területi kamara, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szervei és tisztségviselői kötelesek a választási szervek számára az igényelt és a választási szervek által kezelhető adatokat haladéktalanul megadni, továbbá a választási eljárás teljes tartama alatt a tárgyi-technikai feltételeket biztosítani, valamint gondoskodni a választási szervek tagjainak ellátásáról a szavazás napján, illetve a szavazatszámlálás ideje alatt.

11.10. Minden elnök- és főtitkárjelölt jogosult egy megfigyelő megbízására. A megfigyelő kizárólag a szavazatszámlálás és a választási szervek jogszerű működésének a figyelemmel kísérésére jogosult, köteles tiszteletben tartani a választási szervek munkáját, azt nem akadályozhatja, észrevétellel vagy kérdéssel kizárólag a választási bizottság elnökéhez fordulhat. Tevékenységük során a megfigyelők kötelesek a választási bizottság által rendelkezésükre bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni.

III. Fejezet

A választási eljárás

12. A választói névjegyzék

12.1. A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napon ügyvédként bejegyzett valamennyi választásra jogosult ügyvédet és a területi elnökség választására jogosult európai közösségi jogászt fel kell venni.

12.2. A területi kamara elnöke a választás napja előtt legalább 60 nappal bocsátja a választási bizottság rendelkezésére a kamara választásra jogosult, valamint választható tagjainak névjegyzékét.

12.3. A területi kamara elnöke a rendelkezésre bocsátott névjegyzékekben bekövetkezett változásokról a választás napját megelőző munkanap végéig köteles a választási bizottság elnökét folyamatosan tájékoztatni.

12.4. Ha a választói közgyűlés határozatképtelen, a területi kamara elnökének a választói névjegyzék összeállításával és hatályosításával kapcsolatos kötelezettsége a megismételt választói közgyűlést megelőző munkanap végéig meghosszabbodik.

12.5. A választási bizottság a választói névjegyzék alapján külön - közzé nem tehető - nyilvántartást készít azokról az ügyvédekről, akik az Üttv. 55. § (1) bekezdése, és 109. § (4) bekezdése, 130. § (5) bekezdése és 180. § (6) bekezdése alapján nem választhatnak és kamarai tisztségre nem választhatók, és e személyeket a választási bizottság erről írásban azzal tájékoztatja, hogy a választási bizottságnál 3 napon belül írásban előterjesztett kifogással élhetnek. A választási bizottság a kifogást a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül elbírálja.

12.6. A választási bizottság a választói névjegyzéket az ügyvédi kamara hivatalos helyiségében a választói közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig a területi kamara honlapján közzéteszi. A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni. A közzétételt követő 20 napon belül a névjegyzékbe történt jogellenes felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a névjegyzékbe felvétel elmaradása, téves felvétel, vagy az Üttv. előző pontban felsorolt rendelkezéseinek téves alkalmazása miatt az érintett kamarai tag a választási bizottságnál írásban felszólalhat.

12.7. Ha a választói közgyűlés határozatképtelen, a választói névjegyzék közzététele a megismételt választói közgyűlés szavazásának végéig tart.

12.8. A felszólalásról vagy az időközben bekövetkezett kizáró ok alkalmazásáról a választási bizottság - szükség eseten az érintett meghallgatása után, - a választói névjegyzék közzétételének 25. napjáig határoz.

12.9. A választási bizottság készíti el a végleges választói névjegyzéket a szavazás napját megelőző munkanap végéig.

12.10. A végleges választói névjegyzékbe fel kell venni legkésőbb a közgyűlést megelőző napon ügyvédként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvetteket, és törölni kell azokat,

a) akiket töröltek a nyilvántartásból,

b) akiknek az ügyvédi tevékenysége folytatását felfüggesztették,

c) akiket a kamarai közügyektől eltiltottak, valamint

d) akik az ügyvédi tevékenységet szüneteltetik.

12.11. Ha a választói közgyűlés határozatképtelen, úgy a választási bizottság az e pontban írt feladatait a megismételt választói közgyűlést megelőző munkanap végéig is ellátja.

13. Az ajánlás

13.1. A jelölőbizottság a területi kamara honlapján felhívást bocsáthat ki aziránt, hogy a kamara tagjai a felhívásban meghatározott, de a közzétételtől számított legalább tíznapos határidőn belül jelentsék be az általuk vállalni kívánt egyéni tisztséget, illetve testületi tagságot.

13.2. A jelentkezéseket a jelölőbizottság a területi kamara honlapján az ajánlásra jogosultak tájékoztatása érdekében közzéteszi.

13.3. Jelöltet ajánlani - a választási bizottság által meghatározott, de az arról szóló felhívásnak a területi kamara honlapján való közzétételtől számított legalább tizenöt napos határidőn belül - a 13.4. pontban meghatározott ajánlóíven - lehet.

13.4. A választási bizottság elnöke az ügyvédi kamarai névjegyzékben az ügyvédi tevékenység szüneteltetése, felfüggesztése vagy kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvéd létszámának megfelelő számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (pl. szárazbélyegző) ajánlóívet (a továbbiakban: érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak. Az ajánlóívet sorszámmal, vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad.

13.5. A jelölőbizottság az ajánlásra az ajánlóív postai úton történő megküldésével hívja fel az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az ajánlóív kiküldésének napjáig az ügyvédi tevékenység szüneteltetése, felfüggesztése vagy kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédeket, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését.

13.6. A 13.5. pontban meghatározott ügyvédek az ajánlóíven a jelölőbizottság által meghatározott határidőig tehetnek javaslatot.

13.7. Az ajánlóíven minden tisztségre a megválasztandó tisztségviselők számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.

13.8. A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a területi kamara épületében elhelyezett és lepecsételt urnában gyűjti össze.

13.9. Érvénytelen az ajánlás, ha

a) azt nem érvényes ajánlóíven adták le,

b) az ajánlóív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye,

c) az ajánlóívet a megszabott határidő lejárta után adták le.

14. A jelölés

14.1. A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető.

14.2. A jelölőbizottság az ajánlóíveket összesíti, és annak alapján összeállítja a jelöltlistát.

14.3. A jelölőbizottság felveszi a jelöltlistára azt, aki

a) az 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot meghaladó kamarában kiemelt egyéni tisztségre 150 fő ajánlását, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra 100 fő ajánlását,

b) az 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot meg nem haladó területi kamarában kiemelt egyéni tisztségre a választásra jogosultak 15%-ának ajánlását, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra a választásra jogosultak 10%-ának ajánlását

megszerezte.

14.4. Ha valamely kiemelt egyéni tisztségre vagy más egyéni tisztségre nincs olyan jelölt, akit fel kell venni a jelöltlistára vagy testületi tagságra nincs annyi kötelezően felveendő jelölt, amennyi a testület megválasztandó létszáma, a jelölőbizottság felveszi a jelöltlistára azt, aki

a) 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot meghaladó területi kamarában a kiemelt egyéni tisztségre legalább 75 ajánlást, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra legalább 50 ajánlást,

b) 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot el nem érő területi kamarában a kiemelt egyéni tisztségre, a választásra jogosultak legalább 7%-ának ajánlását, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra a választásra jogosultak 5%-ának ajánlását

megszerezte.

14.5. Ha a testületi tagságra a testület megválasztandó létszámának megfelelő számú jelölt nem kapta meg a 14.3. pont a) alpontja szerinti esetben a 100 fő, a 14.3. pont b) alpontja szerinti esetben a 10% ajánlását, úgy a jelölőbizottság a 14.4. pont a) és b) alpontjában írtakon felül a testületi tagságra jelöltet a jelölőlistára felveszi.

14.6. Amennyiben az egyéni tisztségre nincs olyan jelölt, akit a 14.3-14.5. pont alapján fel kell venni a jelöltlistára, úgy a jelölőbizottság a legtöbb jelölést megszerző személyt vagy személyeket veszi fel a jelöltlistára, ennek hiányában egy vagy több személyt maga jelöl az egyéni tisztségre.

14.7. Amennyiben a testületi tagságra jelöltek száma a megszabott létszámot a 14.3-14.5. pont alkalmazása mellett nem éri el, úgy a jelölőbizottság jelöl a kamarai testületi tagságra legalább annyi személyt, hogy az adott testületi tagságra jelöltek száma a megszabott létszámot legalább egy fővel haladja meg.

14.8. A jelöltlistára csak olyan személy vehető fel, aki a tisztségre jelentkezett, vagy a jelölést a jelölőbizottság erre irányuló felhívása alapján annak kézhezvételét követő 3 napon belül elfogadta.

14.9. Az elkészített jelöltlistát legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a területi kamara hivatalos helyiségében, valamint a területi kamara honlapján a választást megelőző munkanap végéig a kamarai tagok részére közzé kell tenni.

15. Választás

15.1. A választás a választói közgyűlésen történik. A választás eredményét a megszerzett érvényes szavazatok száma alapján kialakult sorrend szerint kell megállapítani.

15.2. A választói közgyűlést a területi elnökség határozata alapján, az elnök - a területi kamarában szokásos módon - hívja össze. A meghívóban - a választói közgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.

15.3. A választást, annak évében, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, november-december hónapban egyetlen napra kell kitűzni.

15.4. A rendes közgyűlés napján tartandó választói közgyűlést úgy kell kitűzni, hogy annak kezdő időpontja a rendes közgyűlés záró időpontját követő időre essen.

15.5. A szavazás - csak egybefüggően meghatározható, nyolc és húsz óra közé eső - időtartama nem lehet egy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb. A szavazás időtartamát a választási bizottság határozza meg a választói névjegyzéken szereplők számának figyelembe vételével.

15.6. A szavazás időtartama alatt biztosítani kell a szavazás folyamatosságának lehetőségét.

15.7. A szavazás korábban lezárható, ha valamennyi választásra jogosult leadta a szavazatát.

15.8. A választói közgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a közgyűlés megnyitásának időpontja az irányadó. A megismételt választói közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

15.9. A választói közgyűlés elnöke a közgyűlésen résztvevő legidősebb - egészségi állapota miatt nem akadályozott - kamarai tag (korelnök).

15.10. A választói közgyűlésen felszólalásnak helye nincs.

15.11. A választói közgyűlést a korelnök nyitja meg, bejelenti a választás megkezdését, ismerteti a szavazás rendjét és elrendeli a szavazást.

15.12. A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, a közgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó iratokkal együtt a közgyűlés elnökének átadja.

15.13. A választás eredményéről a választási bizottság hoz határozatot, amelyet a közgyűlés elnöke hirdeti ki, majd a közgyűlést berekeszti.

16. Szavazás

16.1. A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több szavazófülkét kell felállítani.

16.2. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

16.3. Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni.

16.4. A szavazás a választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik. Az 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot meghaladó területi kamara esetében az elnöki és főtitkári tisztségre egy, a többi szavazólaptól eltérő színű külön szavazólapot kell biztosítani.

16.5. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.

16.6. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy az adott tisztségre a szavazó hány személyt választhat. Több azonos tisztségre jelölt nevét a szavazólapon ABC- sorrendben kell feltüntetni.

16.7. A szavazólapokat nem lehet sorszámmal ellátni, vagy egyéb, egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölni. A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú - a területi kamara pecsétjével, vagy szárazbélyegzőjével és a választási bizottság elnökének aláírásával hitelesített - szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.

16.8. A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa történő egyidejű aláírása ellenében adja át a szavazólapot.

16.9. Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő jelöltre, a jelölt neve melletti körbe vagy jelölő mezőbe tollal írt két, egymást metsző (x, +) vonallal lehet.

17. A választás eredménye

17.1. A szavazás befejezése után - a szavazatok összeszámlálása előtt - a szavazatszámláló bizottság megállapítja a kiadott szavazólapok számát, és a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat - a választási bizottság két tagjának, valamint - ha ilyen van - az elnök- és főtitkárjelölt megfigyelőjének jelenlétében - megsemmisíti.

17.2. A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból - a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében - kiveszi, azokat összeszámlálás végett a szavazatszámláló bizottság elnökének átadja.

17.3. A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja.

17.4. Ha a választási bizottságtól átvett szavazólapok száma meghaladja a kiadott szavazólapok számát, és a különbség bármely megválasztandó tisztségviselő tekintetében meghaladja a legalacsonyabb mandátumot eredményező és a legmagasabb mandátumot nem eredményező szavazatszám közötti különbséget, a választás e tisztségviselő tekintetében érvénytelen, amely nem érinti a további tisztségviselők megválasztásának az érvényességét.

17.5. A szavazatszámláló bizottság - szünet tartása nélkül - megállapítja az elnökre és főtitkárra leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat, megszámolja az érvényes szavazatokat, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az érvénytelen szavazólapok vonatkozásában a 17.9. pont szerint jár el. A szavazatszámláló bizottság tagjai első ízben ezt követően hagyhatják el a szavazatszámlálásra szolgáló helyiséget.

17.6. A szavazatszámlálást a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. A bizottság tagjai - elháríthatatlan külső ok esetét kivéve - kötelesek a szavazatszámlálás folyamatában annak teljes tartama alatt közreműködni. Az egyes munkafolyamatokat és az abban résztvevő bizottsági tagokat a szavazatszámláló bizottság elnöke jelöli ki.

17.7. A szavazatszámláló bizottság elnöke a kamarai elnökre és a főtitkárra leadott szavazatok összeszámlálását és az annak eredménye jegyzőkönyvben történő rögzítését követően legfeljebb 10 óra időtartamra szünetet rendelhet el. A szünet szükség szerint ismételten elrendelhető. A már megszámlált és a még meg nem számlált szavazólapokat a szünet alatt elkülönítetten és kötegelve, elzártan és lepecsételve kell tárolni, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

17.8. Érvénytelen

a) a szavazólapon leadott valamennyi szavazat, ha:

aa) azt nem az érvényes szavazólapon adták le, vagy

ab) az nem tartalmaz érvényes szavazatot.

b) a szavazatnak arra az egyéni tisztségviselőre vagy arra a testületre vonatkozó része, amelyből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le, vagy amely a jelen szabályzatban meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.

17.9. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapok hátoldalára feljegyzi az érvénytelenség okát, ezután a feljegyzést a szavazatszámláló bizottság elnöke és két tagja aláírja.

17.10. A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság az érvényes és az érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható.

17.11. Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

17.12. Amennyiben a szavazólapon az egyéni jelöltek száma több, mint a megválasztható tisztségviselők száma, úgy megválasztottnak azok az egyéni jelöltek tekintendőek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

17.13. *  Ha ugyanarra az egyéni tisztségre több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, és egyik jelölt sem lép vissza, a tisztségre új választást kell tartani.

17.14. Az 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot el nem érő területi kamara esetében - az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár, a vezető fegyelmi biztos és a fegyelmi biztos kivételével - a tisztség betöltéséről a választási bizottság sorsolással dönt. A sorsoláson az érintettek jelen lehetnek.

17.15. Azon egyéni tisztség esetében, melyre több személy választható, illetve a testületi tagság esetében az érvényes szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás eredményét megállapítani.

17.16. *  Amennyiben az utolsó betölthető helyre több személy kapott azonos számú érvényes szavazatot, és egyik jelölt sem lép vissza, a tisztségre új választást kell tartani.

17.17. Az 1000 fő, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt nem állóként nyilvántartott ügyvédi taglétszámot el nem érő területi kamara esetében a tisztség betöltéséről a választási bizottság sorsolással dönt. A sorsoláson az érintettek jelen lehetnek.

17.18. A testület megválasztott póttagjának tekintendő az a három személy, aki a testületi tagságot nem eredményező legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a póttagságról a választási bizottság sorsolással dönt. A sorsoláson az érintettek jelen lehetnek.

17.19. Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.

17.20. A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság három példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a készítés helyének, keltezésének és a résztvevőknek a nevén túl,

a) a kiadott, valamint a megsemmisített szavazólapok számát,

b) a leadott szavazatok számát,

c) az érvényes, illetve érvénytelen szavazólapok számát,

d) a megválasztott személyek nevét és annak a tisztségnek, illetve testületnek a nevét, amelyre, illetve amelybe a jelöltet megválasztották,

e) az összes jelöltre leadott szavazatok számát, a jelölt nevének és annak az egyéni tisztség, illetve testület nevének feltüntetésével, amelyre, illetve amelynek tagságára a jelölt szavazatot kapott.

17.21. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv mindhárom példányát átadja a választási bizottság elnökének. A választás eredményét a választási bizottság határozattal állapítja meg.

17.22. Ha a jelöltet több tisztségre választottak meg, a választási bizottság elnökének felhívására haladéktalanul köteles nyilatkozni arról, hogy melyik tisztséget kívánja betölteni. Az ily módon betöltetlenné vált tisztségre a soron következő legtöbb szavazatot szerzett személy tekintendő megválasztottnak, ennek hiányában a tisztség betöltésére új választást kell tartani. A választás eredményét a nyilatkozat(ok) beszerzését követően, annak függvényében lehet kihirdetni.

17.23. A szavazás eredményét a kihirdetést követően a kamara honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

18. A választási jegyzőkönyv

18.1. A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban jegyzőkönyvet készít és azt - a választási bizottság elnöke és két tagja, a szavazatszámláló bizottság elnökével és két tagjával együtt - aláírja.

18.2. A választási jegyzőkönyv, a választói névjegyzék és a jelenléti ív a közgyűlési jegyzőkönyv melléklete. Ezeket az iratokat a szavazólapokkal együtt zárt borítékban kell elhelyezni és a választás eredményének kihirdetésétől számított 5 éven át meg kell őrizni, ezt követően a kamara főtitkára - egyidejű jegyzőkönyv felvétele mellett 60 napon belül az elnökség két tagja jelenlétében - azt megsemmisíti.

19. Jelentés a választásról

19.1. A választás eredményéről a választási bizottság elnöke nyolc napon belül jelentést tesz a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, akinek egyidejűleg megküldi a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet is.

19.2. A választás eredményéről a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert.

III/A. *  Fejezet

Új választás

19/A. *  A szavazategyenlőség miatti új választás

19/A.1. *  A 17.13. és 17.16. pont alapján az új választást (a továbbiakban: szavazategyenlőség miatti új választás) a területi kamara elnöksége az eredeti választást követő első ülésén úgy tűzi ki, hogy az az elnökségi ülés napjától számított 60 napon belül megtartható legyen.

19/A.2. *  A szavazategyenlőség miatti új választásra az I-III. Fejezet rendelkezéseit a 12.2. pont kivételével, valamint az ezen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.

19/A.3. *  A választási szervek a szavazategyenlőség miatti új választás lebonyolításáig hivatalban maradnak. A szavazategyenlőség miatti új választás során a választási bizottság a választói névjegyzéket az eredeti választás választói névjegyzékének a hatályosításával készíti el.

19/A.4. *  A szavazategyenlőség miatti új választás során ajánlásra és jelölésre nem kerül sor, a szavazategyenlőség miatti új választást az eredeti választás során azonos számú érvényes szavazatot kapott jelöltek között kell megtartani.

19/A.5. *  Ha a szavazategyenlőség miatti új választás napjáig bármelyik jelölt visszalép, az új választást a fennmaradó jelöltek között kell lefolytatni, ha csak egyetlen jelölt marad, az új választást nem kell megtartani, a tisztségre megválasztottnak ezt a jelöltet kell tekinteni.

19/A.6. *  Ha a szavazategyenlőség miatti új választás során szavazategyenlőség alakul ki, az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár, a vezető fegyelmi biztos és a fegyelmi biztos kivételével, a tisztség betöltéséről a választási bizottság sorsolással dönt.

19/B. *  Az eredménytelenség miatti új választás

19/B.1. *  A 17.19. és 17.22. pont alapján az új választásra (a továbbiakban: eredménytelenség miatti új választás) a pótválasztásra vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azt a területi kamara elnöksége az eredménytelen választást követő ülésén úgy tűzi ki, hogy az az elnökségi ülés napjától számított 120 napon belül megtartható legyen.

19/B.2. *  Ha az eredménytelenség miatti új választás során szavazategyenlőség alakul ki, az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár, a vezető fegyelmi biztos és a fegyelmi biztos kivételével, a tisztség betöltéséről a területi kamara elnöksége sorsolással dönt.

IV. Fejezet

Pótválasztás

20. Pótválasztás

20.1. A pótválasztásra az I-III. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

20.2. Ha a megbízatás lejárta előtt valamely tisztség megüresedik, és a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, az elnökség pótválasztás megtartásáról dönthet.

20.3. Ha a kamara elnökének, főtitkárának, titkárának, vezető fegyelmi biztosának vagy fegyelmi biztosának a megbízatása szűnik meg a megbízatás lejárta előtt, a választásra jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított négy hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

20.4. Ha valamely testület megválasztott tisztségviselőinek több mint a fele lemond vagy a helyük egyéb okból megüresedik, a területi elnökség köteles haladéktalanul intézkedni a közgyűlés összehívása és pótválasztás iránt.

20.5. A 20.4. pont alapján a tisztség megüresedésétől számított három hónapon belül kell a megüresedett tisztség betöltésére pótválasztást tartani.

20.6. A pótválasztáson megválasztott megbízatása az új tisztségviselők következő általános választás napjáig tart.

20.7. *  A pótválasztásra - a területi kamara elnökének, főtitkárának, vezető fegyelmi biztosának és fegyelmi biztosának a választása kivételével -, a választásra vonatkozó rendelkezések a 12.2. és a 12.5. pont kivételével, valamint az alábbi eltérésekkel irányadók:

a) szavazatszámláló bizottság kivételével választási szerveket nem kell alakítani,

b) a választással kapcsolatban a választási bizottságra és a jelölőbizottságra háruló egyéb feladatokat az elnökség látja el,

c) a választói névjegyzéket a korábbi választói névjegyzék hatályosítása után az elnökség készíti el, és a választás napja előtt legalább 30 nappal teszi közzé,

d) a választói közgyűlés elnöke a területi kamara elnöke,

e) ajánlásra és jelölésre nem kerül sor, az elnökség a jelöltlistára felveszi azt a passzív választójoggal rendelkező jelentkező ügyvédet, aki a jelentkezését az elnökségénél bejelenti,

f) ha egy tisztségre a megválasztható számú jelölt nem jelentkezik, a területi kamara elnöksége a 14.6. és a 14.7. pont alkalmazásával a jelöltlistára maga vesz fel jelölteket.

20.8. *  Az elnökség azon tagja, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója jelölt, az elnökség pótválasztással kapcsolatos minden eljárásából és határozathozatalából ki van zárva.

V. Fejezet

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak megválasztása

21. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak megválasztása általános szabályai

21.1. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak választására az I-IV. Fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell - értelemszerűen - alkalmazni.

21.2. Az egyes területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) választható küldöttek számát - a választás félévét közvetlenül megelőző naptári félév első napján a területi kamarák ügyvéd tagjai számának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a választás kitűzésével egyidejűleg, határozattal állapítja meg.

21.3. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak választása előtt a Küldöttgyűlés 7 tagú választási bizottságot választ, amely ellátja a jelölő- és szavazatszámláló bizottság feladatait is.

21.4. A területi kamaráknál megtartott választásokat követően a Magyar Ügyvédi Kamara leköszönő elnöksége - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke útján - hívja össze a Küldöttgyűlés alakuló ülését.

21.5. Az alakuló Küldöttgyűlést úgy kell előkészíteni, és olyan időpontra kell összehívni, hogy a tisztségviselők megbízatásának lejártával az új tisztségviselők megválasztásra kerüljenek.

22. Összeférhetetlenség

22.1. Összeférhetetlen a Magyar Ügyvédi Kamaránál:

a) az elnök és a főtitkár tisztsége más - akár területi kamarai - egyéni tisztséggel, testületi tagsággal,

b) *  a vezető fegyelmi főbiztosi, fegyelmi főbiztosi és országos fegyelmi bizottsági tagság a területi kamara elnöki, vezető fegyelmi biztosi, fegyelmi biztosi, valamint a regionális fegyelmi bizottsági tagsági tisztséggel.

22.2. Megüresedettnek kell tekinteni a Küldöttgyűlési tagságot, ha a területi kamara által megválasztott Küldöttgyűlési tag más kamarába kerül átjegyzésre.

23. Az ajánlás - a jelölés

23.1. A Magyar Ügyvédi Kamara választási bizottsága az újonnan megválasztott 150 tagú Küldöttgyűlés tagjai részére - az alakuló ülés előtt, legalább 15 nappal - ajánlási íveket küld ki, és felhívja a Küldöttgyűlés tagjait, hogy 8 napon belül a kitöltött ajánlási íveket a választási bizottságnak küldjék vissza.

23.2. Az ajánlóíveket a választási bizottság összesíti, és elkészíti a jelölőlistát.

23.3. A választási bizottság jogosult az ajánlási lapokon ajánlott személyeken túlmenően - a Küldöttgyűlés tagjai közül - valamennyi egyéni tisztségre és testületi tagságra jelöltet állítani.

23.4. A választást a Küldöttgyűlés alakuló ülésén kell lebonyolítani.

23.5. A Magyar Ügyvédi Kamara leköszönő elnöksége a korelnököt kéri fel a Küldöttgyűlés alakuló ülésének megnyitására és levezetésére. A korelnök a Küldöttgyűlésen jelenlevő - egészségi állapota miatt nem akadályozott - az újonnan megválasztott tagok közül a legidősebb választásra jogosult ügyvéd.

23.6. Az alakuló ülésen a Küldöttgyűlés tagjai a jelölőlista kiegészítésére tehetnek javaslatot. Fel kell venni a jelölőlistára azt, aki a jelenlevők egyharmadának szavazatát megkapta.

23.7. Az alakuló ülés a jelölésről nyílt szavazással dönt.

23.8. A jelölések lebonyolítását követően a korelnök szünetet rendel el, majd a választási bizottság elkészíti a szavazólapokat, lebonyolítja a szavazást és határozatban megállapítja annak az eredményét.

23.9. A szavazás befejezését követően a korelnök a Küldöttgyűlést ismét megnyitja, és a választási bizottságnak a szavazás eredményéről szóló határozatát kihirdeti.

23.10. *  A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a megválasztott bizottságok alakuló ülését a szavazás eredményéről szóló határozat kihirdetését követő nyolc napon belül összehívja.

24. A jelölt

24.1. Jelölt az lehet, aki a jelöléskor nyilatkozatban vállal kötelezettséget arra, hogy megválasztása esetén a tisztséggel összeférhetetlen területi kamarai egyéni tisztségéről, illetve testületi tagságáról lemond. A jelölt nyilatkozatát a Küldöttgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

24.2. A jelölt megválasztásáról a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke haladéktalanul értesíti a megválasztott tisztségviselő kamarájának elnökét a nyilatkozat folytán a területi kamaránál megüresedett tisztség betöltése iránti intézkedés megtétele végett.

24.3. A választásról készített jegyzőkönyvet, az ajánlási íveket, valamint a szavazólapokat a választási bizottság zárt borítékban helyezi el, és átadja a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárának, aki a 18.2. pontja szerint jár el.

VI. Fejezet

Visszahívás

25. A visszahívás

25.1. A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak 1/3-a kezdeményezheti.

25.2. A kezdeményezést írásban kell előterjeszteni.

25.3. Az írásban előterjesztett kezdeményezést mindazon tagnak alá kell írnia, aki a kezdeményezést támogatja.

25.4. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezést a területi kamara tisztségviselője esetén a területi kamara elnökéhez, a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselője esetén a Magyar Ügyvédi Kamara elnökénél kell benyújtani.

25.5. Ha a kezdeményezés a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke visszahívására irányul, a kezdeményezést a területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkáránál kell benyújtani. Ha a visszahívásra irányuló kezdeményezés az elnököt és a főtitkárt is érinti, a kezdeményezést a területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi (fő)biztosánál kell előterjeszteni.

25.6. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezésen szereplő aláírások hitelességét a kezdeményezés címzettje tizenöt napon belül köteles - legalább szúrópróbaszerűen - ellenőrizni.

25.7. Ha a visszahívásra irányuló kezdeményezés az ellenőrzés alapján szabályszerű, a beérkezésétől számított harminc napon belül a kezdeményezés címzettje a kezdeményezés beérkezésétől számított hatvan napon belüli időpontra köteles összehívni a visszahívás kezdeményezése tárgyában a területi kamara közgyűlését, illetve a Küldöttgyűlést.

25.8. A visszahívásról a területi kamara közgyűlése, illetve a Küldöttgyűlés titkos szavazással, a választásra jogosult tagok, illetve a Küldöttgyűlés tagjainak kétharmados szótöbbségével határoz.

25.9. A visszahívásra irányuló kezdeményezésről határozó közgyűlés, illetve Küldöttgyűlés határozatképtelenség miatt nem ismételhető meg.

25.10. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést nem támogatja, hat hónapon belül újabb visszahívásra irányuló kezdeményezés nem terjeszthető elő.

25.11. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést támogatja, a döntést követő tizenöt napon belül el kell rendelni a pótválasztást.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

26. Ez a szabályzat - az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételt követő napon lép hatályba.

27. *  A 19/A. és a 19/B. pontot a hatálybalépését megelőzően e szabályzat alapján megtartott választásokra, ha az új választás kitűzésére még nem került sor alkalmazni kell azzal, hogy az új választást az elnökség a 19/A. és a 19/B. pont hatályba lépését követő hatvan napon belül tűzi ki.


  Vissza az oldal tetejére