10/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat

az országos kamarai jogtanácsosi és az országos alkalmazott ügyvédi tagozat tagjainak, valamint a területi kamarai jogtanácsosi és a területi alkalmazott ügyvédi tagozatok tisztségviselőinek delegálásáról * 

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 11. pontja alapján az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva,

az Üttv. 156. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozattal és Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozattal egyetértésben

a következő szabályzatot alkotja:

1. Általános rendelkezések

1.1. Az országos kamarai jogtanácsosi, illetve az országos alkalmazott ügyvédi tagozat (a továbbiakban együtt: országos tagozat) tagjait, valamint a területi kamarai jogtanácsosi és alkalmazott ügyvédi tagozatok (a továbbiakban együtt: területi tagozat) tisztségviselőit a kamarai jogtanácsosok, illetve az alkalmazott ügyvédek egyenlő választójog alapján, egyfordulós választási eljárásban, közvetlenül az országos tagozat és a területi tagozatok vonatkozásában külön-külön listás, titkos szavazással delegálják.

1.2. E szabályzat alkalmazásában

a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó,

b) közigazgatási szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsos: a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, elsőként bejelentett munkáltatóval rendelkező kamarai jogtanácsos,

c) magánszektori szakágazatba tartozó jogtanácsos: a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában nem szereplő, elsőként bejelentett munkáltatóval rendelkező kamarai jogtanácsos,

d) országos tagozati területi lista: az egy ítélőtábla illetékességi területe szerinti területi ügyvédi kamaráknak az országos tagozati delegálás jelöltjeit tartalmazó lista,

e) területi tagozati lista: az egy területi ügyvédi kamara működési területén kamarai tagsággal rendelkező összes jelöltet tartalmazó lista.

1.3. A delegálás során a választói névjegyzékbe felvett kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd választhat (a továbbiakban: aktív választójog), és amennyiben jogszabály vagy ez a szabályzat nem zárja ki, választható (a továbbiakban: passzív választójog).

1.4. A területi tagozat tisztségviselőinek delegálása során az a választói névjegyzékbe felvett kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd rendelkezik aktív, illetve - e szabályzat vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - passzív választójoggal, aki az adott területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) tagja.

1.5. Az országos tagozati delegálás és a területi tagozati delegálás során minden szavazásra jogosult kamarai jogtanácsosnak, illetve alkalmazott ügyvédnek egy-egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

1.6. A kamarai választások során minden kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd köteles a kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

2. Az országos és a területi kamarai jogtanácsosi tagozatra vonatkozó sajátos szabályok

2.1. Az országos kamarai jogtanácsosi tagozat vonatkozásában a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter jogosult egy fő meghívott kamarai jogtanácsos tag kijelölésére az országos tagozatba, a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarák tagjai közül.

2.2. A közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által kijelölt tag az országos kamarai jogtanácsosi tagozat tanácskozási joggal rendelkező, de szavazati joggal nem rendelkező állandó meghívottja.

2.3. A területi kamarai jogtanácsosi tagozat tisztségviselőinek létszáma:

a) a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi kamarai jogtanácsosi tagozat esetén: 9 fő, amely a magánszektori szakágazatba és közigazgatási szakágazatba tartozó, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és felfüggesztésének a hatály alatt nem álló kamarai jogtanácsosoknak az általános delegálás kiírása napján fennálló létszámaránya alapján oszlik meg magánszektori területi listára és közigazgatási területi listára,

b) a további területi kamarák területén működő kamarai jogtanácsosi tagozatok esetén: 3-3 fő.

2.4. Az országos kamarai jogtanácsosi tagozat létszáma az alábbi arányban oszlik meg az egyes területi kamarák között:

a) a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi ügyvédi kamarákból delegált 14 fő, amely a magánszektori szakágazatba és közigazgatási szakágazatba tartozó, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és felfüggesztésének a hatály alatt nem álló kamarai jogtanácsosoknak az általános delegálás kiírása napján fennálló létszámaránya alapján oszlik meg magánszektori területi listára és közigazgatási területi listára,

b) a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi ügyvédi kamarákból delegált 2 fő,

c) a Győri Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi ügyvédi kamarákból delegált 2 fő,

d) a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi ügyvédi kamarákból delegált 1 fő,

e) a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból 1 fő.

2.5. Amennyiben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének legalább két kamarai jogtanácsos tagja van, közülük legalább egy közigazgatási szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsos és legalább egy magánszektori szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsos.

3. Az országos és a területi alkalmazott ügyvédi tagozatra vonatkozó sajátos szabályok

3.1. A területi alkalmazott ügyvédi tagozat tisztségviselőinek létszáma:

a) a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi alkalmazott ügyvédi tagozat esetén: 2 fő,

b) a további területi alkalmazott ügyvédi tagozatok esetén: 1-1 fő.

3.2. Az országos alkalmazott ügyvédi tagozat létszáma az alábbi arányban oszlik meg az egyes területi kamarák között:

a) a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból delegált 2 fő,

b) a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból delegált 1 fő,

c) a Győri Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból delegált 1 fő,

d) a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból delegált 1 fő,

e) a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarákból delegált 1 fő.

4. A választások előkészítése

4.1. A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamarák közreműködésével - az elnök előterjesztése alapján - az Országos Tagozati Delegálási Bizottság tagjainak, elnökének és póttagjainak kijelölésével a választást köteles úgy előkészíteni és összehívni, hogy a tisztviselők általános delegálása legkésőbb a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői általános választásának a napjáig megtartható legyen.

5. Az Országos Tagozati Delegálási Bizottság

5.1. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a választások előkészítése és lebonyolítása céljából a delegálás kitűzésével egyidejűleg kijelöli az Országos Tagozati Delegálási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) páratlan számú, de legalább öt és legfeljebb tizenegy tagját, valamint három póttagját.

5.2. A Bizottság

a) legalább egy tagja a magánszféra szakágazatba tartozó, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke javaslatára kijelölt kamarai jogtanácsos,

b) legalább egy tagja a közigazgatási szakágazatba tartozó, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke javaslatára kijelölt kamarai jogtanácsos,

c) legalább egy tagja az Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozat elnöke javaslatára kijelölt alkalmazott ügyvéd, továbbá

d) legalább egy tagja a választási eljárásban tapasztalattal rendelkező ügyvéd.

5.3. A Bizottságban egyenlő arányban képviseltetik magukat a közigazgatási és a magánszféra szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsosok, valamint az alkalmazott ügyvédek. A Bizottságnak egy kamarai jogtanácsos, egy alkalmazott ügyvéd és egy ügyvéd póttagja van.

5.4. Nem lehet a Bizottság tagja, aki

a) jelölt, vagy akinek közeli hozzátartozója jelölt.

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

5.5. A Bizottságba történő kijelölést a jelöltnek el kell fogadnia.

5.6. A Bizottság élén a Bizottság tagjai által megválasztott elnök áll.

5.7. A Bizottságot a Bizottság elnöke - a Bizottság alakuló ülését a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - hívja össze. A Bizottság elnöke akadályoztatása esetére a Bizottság saját tagjai közül helyettest választ, aki az elnök akadályoztatása estén az elnök helyett és jogkörében jár el.

5.8. A Bizottságban egyenlő arányban képviseltetik magukat

a) a közigazgatási szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsosok,

b) a magánszféra szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsosok, valamint

c) az alkalmazott ügyvédek.

5.9. A Bizottság feladata:

a) a delegálási szabályzat betartásának ellenőrzése,

b) a delegálás tisztaságának megőrzése,

c) a pártatlanság érvényesítése,

d) a delegálás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,

e) a választói névjegyzékek összeállítása és időszerűségének biztosítása,

f) az elektronikus szavazólapok és a szavazatszámláló elektronikus rendszer elkészíttetése,

g) a delegálás lebonyolítása,

h) az elektronikus szavazás folyamatának, rendszereinek felügyelete a szavazás időkapujában,

i) a szavazásra jelentkezők választójogának elektronikus ellenőrzése,

j) a szavazás befejezését követően a szavazás eredményének elektronikus összesítésének számszaki ellenőrzése a szavazatok összeszámlálása,

k) a delegálás során felmerült kifogások elbírálása,

l) döntés a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamint a delegálás eredménye kihirdetésének az időpontjáról, valamint

m) a választás eredményének megállapítása és közlése a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével és a területi kamarák elnökeivel.

5.10. A Bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a delegálásra jogosultakra kötelező érvényű.

5.11. Amennyiben a választási kifogás vagy a Bizottság elé kerülő más ügy a Bizottság tagját vagy tagjának közeli hozzátartozóját érinti, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.

5.12. A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, döntései ellen fellebbezésnek nincs helye. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

5.13. A Bizottság maga vezeti a jegyzőkönyvet és írja meg határozatait.

5.14. A Bizottság jegyzőkönyvét és határozatát a Bizottság elnöke és egy további tagja írja alá. A jegyzőkönyvek elektronikus szerkesztése megengedett.

5.15. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a Bizottság megnevezését, a jegyzőkönyvezésre okot adó eseményt, a megtett intézkedést, a pontos keltezést, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett.

5.16. A határozatban rögzíteni kell a Bizottság megnevezését, a hozott döntést, annak indokolását, a határozathozatal pontos keltezését, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett.

5.17. A Bizottság megbízatása a delegálással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.

5.18. Az ügyvédi kamarák kötelesek a Bizottság számára az igényelt adatokat haladéktalanul megadni, továbbá a szavazás napján, a kért tárgyi-technikai feltételeket biztosítani, valamint gondoskodni a Bizottság tagjainak ellátásáról.

5.19. A Bizottsági tagok közötti kommunikációban helye van az elektronikus hírközlő eszközök használatának is, ha a tagok azonosítása, a tagok által leadott szavazatok és más joghatás kiváltását célzó, illetve arra alkalmas nyilatkozatok tartalmának utólagos bizonyíthatósága biztosított.

6. A választói névjegyzék

6.1. A választói névjegyzékbe az általános delegálás napját megelőző hónap első napján kamarai jogtanácsosként, illetve alkalmazott ügyvédként bejegyzett, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése és felfüggesztése hatálya alatt nem álló valamennyi választásra jogosult kamarai jogtanácsost, illetve alkalmazott ügyvédet fel kell venni.

6.2. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek az általános választása napjáig a Bizottság rendelkezésére bocsátja a választásra jogosult, illetve választható kamarai jogtanácsosok, illetve alkalmazott ügyvédek névjegyzékét listánkénti bontásban, valamint a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi kamarák esetében ezen belül közigazgatási és magánszektori szakágazatba tartozó kamarai jogtanácsosok szerinti bontásban is.

6.3. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a rendelkezésre bocsátott névjegyzékekben bekövetkezett változásokról a választás napját megelőző munkanap végéig köteles a Bizottság elnökét folyamatosan tájékoztatni.

6.4. A Bizottság a választói névjegyzéket a területi ügyvédi kamarák hivatalos helyiségében, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, valamint a Bizottság honlapján a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek általános választását követő nyolcadik napig kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi, illetve kifüggeszti. A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni.

6.5. A névjegyzék közzétételét követő öt napon belül a névjegyzékbe történt jogellenes felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a névjegyzékbe felvétel elmaradása, téves felvétel, vagy a kizárás téves alkalmazása miatt az érintett kamarai tag a Bizottságnál elektronikus úton felszólalhat.

7. A jelölés

7.1. A jelöltállítás az önjelölés módszerével történik.

7.2. A jelöltként indulni szándékozó választói névjegyzékbe felvett kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd a névjegyzék közzétételétől számított hét napon belül elektronikus úton bejelentheti jelöltkénti indulását a Bizottságnál, amely jelentkezéshez egy szakmai bemutatkozó anyagot is mellékelnie kell. A bemutatkozó anyagnak tartalmaznia kell fényképet, önéletrajzot, a jelölt telefonszámát és e-mail címét, valamint aktuális munkáltatójának megnevezését.

7.3. A Bizottság közzéteszi a jelölt által rendelkezésre bocsátott fényképet, önéletrajzot, továbbá a bemutatkozó szöveget a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a Bizottság honlapján.

7.4. A jelölt annak a területi kamarának, amelynek a tagja a területi tagozat tisztségviselőjévé (a továbbiakban: területi tagozati jelölt), valamint az országos tagozat tagjává (a továbbiakban: országos tagozati jelölt) is jelöltetheti magát.

7.5. A területi tagozati jelölt annak a területi listának a szavazólapjára kerül fel, amelyhez tartozó ítélőtábla illetékességi területén az a területi kamara van, amelynek a tagja.

7.6. Az országos tagozati jelölt annak az országos tagozati területi listának a szavazólapjára kerül fel, amelyhez tartozó ítélőtábla illetékességi területén az a területi kamara működik, amelynek a tagja.

7.7. A területi tagozati jelöltek és az országos tagozati jelöltek listáját a Bizottság állítja össze és véglegesíti, majd biztosítja, illetve ellenőrzi, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján és a Bizottság honlapján is hozzáférhető legyen a választást megelőző munkanap végéig a kamarai tagok részére.

7.8. A területi listát és a területi tagozati listát kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tekintetében külön-külön kell vezetni.

8. A szavazás

8.1. A delegálás országosan elektronikus hírközlő eszközök, a szavazatok összeszámlálása tekintetében elektronikus szavazási eszközök alkalmazása útján történik. A szavazás időtartama alatt biztosítani kell a szavazás folyamatosságának lehetőségét.

8.2. A Budapesti Ügyvédi Kamara által fejlesztett a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást alkalmazó elektronikus rendszer használatával és annak az általános, egyenlő és titkos választójogot biztosító elektronikus választási alrendszerével történik a választás lebonyolítása.

8.3. Az elektronikus szavazással kapcsolatos költségeket, valamint annak tárgyi és személyi feltételeit a Magyar Ügyvédi Kamara biztosítja.

8.4. Az elektronikus szavazó eszköz biztosítja:

a) az általános, egyenlő, közvetlen, egyszeri és titkos választójog gyakorlását,

b) az egyedi azonosítás alapján a választási napi névjegyzék aláírását,

c) azt, hogy egy választásra jogosult csak egyszer és csak azon területi listára és területi tagozati listára adhassa le szavazatát, amelynek a területén működő kamara tagja, valamint

d) a szavazatszámlálás során az eredmény utólagos ellenőrizhetőségét.

8.5. A szavazás elektronikusan történik, a Bizottság által megadott időkapun belül.

8.6. A szavazásra rendelkezésre álló időkapu csak egybefüggően meghatározható - nyolc és tizennyolc óra közé eső - időtartam lehet, amely nem lehet hat óránál rövidebb és tíz óránál hosszabb.

8.7. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a szavazás napján bekövetkezett üzemzavar miatt a szavazatok összesen legalább egy órán keresztül nem adhatók le, a Bizottság a szavazatok leadására nyitva álló időkaput egy alkalommal, legfeljebb tizenkét órával meghosszabbíthatja. Ha az üzemzavar nem hárítható el, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a szavazást tizenöt napon belüli időpontra elhalasztja.

8.8. Szavazni a területi tagozati delegálás során a területi tagozati listán szereplő jelöltekre, az országos tagozati delegálás során a területi listán szereplő jelöltekre lehet.

8.9. A névjegyzékben szereplő, választásra jogosult kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd csak a területi kamarai tagsága szerinti országos tagozati területi és területi tagozati listára szavazhat, amelynek illetékességi területén lévő területi kamara tagja.

8.10. A területi tagozati lista és az országos tagozati területi lista esetén legfeljebb annyi szavazat adható le érvényesen ahány tag, illetve tisztségviselő az adott területi tagozati, illetve területi listán e szabályzat szerint megválasztható. Az érvényes szavazáshoz legalább egy szavazatot le kell adni. Az elektronikus szavazási rendszer biztosítja, hogy legfeljebb annyi szavazat legyen elektronikusan leadható, amennyi az adott listán engedélyezett.

8.11. A választás napján a Bizottság először a választás folyamán bejelentett technikai hibákat a választási informatika segítségével azonnal ellenőrzi és megkísérli elhárítani. A sikertelen szavazásról jegyzőkönyvet kell felvenni és a hiba okát haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ha a hibát a szavazás időkapujában sikerül elhárítani a választásra jogosultat erről haladéktalanul értesíteni kell.

8.12. A szavazás megtörténte tényét rögzítő elektronikus jelenléti ívet a Bizottság a szavazás lezárását követően állítja össze.

8.13. A szavazás a Bizottság által elkészített elektronikus szavazólapokkal történik mind a területi tagozati, mind az országos tagozati területi listán.

8.14. Az elektronikus szavazólapok területi tagozati választásnál - a kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tekintetében külön-külön - területi kamaránként, a Budapesti Ügyvédi Kamaránál kamarai jogtanácsosok esetében közigazgatási és magánszektori területi listaként készülnek.

8.15. Az elektronikus szavazólapok - a kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tekintetében külön-külön - országos tagozati területi listánként, Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területe alá tartozó területi listák ezen belül kamarai jogtanácsosok esetében közigazgatási és magánszektori területi listaként készülnek.

8.16. A szavazólap tartalmazza az adott szavazólapon leadható maximális szavazatok számát.

8.17. A jelöltek nevét a szavazólapon a latin ábécé szerinti sorrendben kell feltüntetni. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt kamarai azonosító számát, valamint a jelölt első helyen bejelentett munkáltatója nevét is.

8.18. Az elektronikus szavazólapon a szavazó a megválasztani kívánt jelölt, jelöltek neve melletti jelölő boxban az elektronikus kijelölést megteszi és a szavazatát az elektronikus szavazólapon véglegesíti.

9. A választás eredménye

9.1. A szavazás befejezése után a Bizottság ellenőrzi az elektronikus választási rendszer adatait.

9.2. A szavazatok összesítése alatt a Bizottság tagja a számláló helyiséget csak egy másik bizottsági tag kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.

9.3. A Bizottság először a választás folyamán bejelentett esetleges nem megoldott technikai hibákat veszi számba, és dönt a kérdéses szavazat érvényességéről.

9.4. A Bizottság az elektronikus szavazatösszesítő rendszer segítségével a leadott érvényes szavazatokat számolja össze.

9.5. Megválasztottnak egy megválasztható tisztségviselő, illetve tag esetén az a jelölt tekintendő, aki az adott listára leadott érvényes szavazatok összesítése alapján a legtöbb szavazatot kapta.

9.6. Amennyiben a szavazólapon az egyéni jelöltek száma több mint a megválasztható tisztségviselők száma, úgy megválasztottnak azok az egyéni jelöltek tekintendőek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

9.7. Ha a megválasztott tag, illetve tisztségviselő szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg a Bizottság elnöke és legalább két tagja - az azonos számú érvényes szavazatot szerzett jelöltek között és azt legalább egy munkanappal megelőző értesítésük mellett - sorsolással dönti el a tisztségre megválasztott személyét. A jelöltek távolmaradása a sorsolásnak nem akadálya.

9.8. Ha bármely listán érvényesen senkit nem választottak meg, úgy e lista tekintetében a MÜK elnöksége hatvan napon belüli időpontra új választást ír ki.

9.9. A Budapesti Ügyvédi Kamara területi kamarai jogtanácsosi tagozati listája kivételével

a) területi tagozati listán legtöbb szavazatot szerzett jelölt a területi tagozat elnöke,

b) ha a területi tagozati listán több tisztviselőt lehet megválasztani, a második és a harmadik legtöbb szavazatot elnyert jelölt a területi tagozat elnökhelyettesei.

9.10. Az adott lista esetén a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó jelölt, a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Fővárosi Ítélőtábla esetén a kamarai jogtanácsosok közül a legtöbb szavazatot megszerző három jelölt a területi, illetve az országos tagozat póttagja.

9.11. Amennyiben a területi tagozat tisztségviselőjének vagy az országos tagozat valamely tagjának e megbízatása az általános választásokat megelőzően megszűnik, a helyére az adott listán megválasztott póttag lép a területi tagozat tisztségviselőjeként, illetve az országos tagozat tagjaként.

9.12. A szavazatok összeszámlálása után a Bizottság három példányban területi listánként jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a készítés helyének, keltezésének és a résztvevőknek a nevén túl,

a) a leadott szavazatok számát,

b) a megválasztott személyek nevét, és annak a listának a nevét, amelyen a jelöltet megválasztották.

c) az összes jelöltre leadott szavazatok számát, a jelölt nevét és a jelöltre leadott szavazatok számát.

9.13. A szavazás eredményét a Bizottság ülésén történő kihirdetést követően a Magyar Ügyvédi Kamara, a Bizottság, valamint az érintett területi kamara honlapján öt munkanapon belül közzé kell tenni.

9.14. A választási eljárás lefolytatásáról a Bizottsági a terület listánkénti jegyzőkönyvek elkészültét követően összegző jegyzőkönyvet készít három példányban, amelyet a Bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A választási összesítő jegyzőkönyv mellékletét képezik a Bizottság további jegyzőkönyvei.

9.15. A választási jegyzőkönyv, a választói névjegyzék és a szavazásban részt vett tagok névjegyzéke a jegyzőkönyv melléklete, amelyeket

a) az elektronikus szavazólapokkal együtt zárt rendszerben kell elhelyezni, és a választás eredményének kihirdetésétől számított 1 éven át meg kell őrizni,

b) egy év elteltével a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára - hatvan napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének két tagja jelenlétében, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - megsemmisíti.

9.16. A választás eredményéről a Bizottság elnöke három munkanapon belül jelentést tesz a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, akinek egyidejűleg megküldi a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyveket is.

9.17. A területi tagozatnak a területi ügyvédi kamara elnökségébe és szükség szerint más szerveibe delegált tagjait - e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a területi tagozat tagjai egymás közül nyílt szavazással választják, és a választás eredményéről öt munkanapon belül értesítik a területi ügyvédi kamara elnökét.

9.18. A tisztségviselő választás eredményéről a területi tagozat elnöke öt napon belül jelentést tesz az illetékes területi kamara, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint az országos tagozat elnökének, akinek egyidejűleg megküldi a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet is.

10. Az országos tagozat és Budapesti Ügyvédi Kamara kamarai jogtanácsosi tagozata tisztségviselőinek megválasztása

10.1. A delegálás eredményeként létrejövő országos tagozat, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi tagozat a delegálás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül megtartja alakuló ülését.

10.2. Az alakuló ülésen az országos tagozat, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi tagozat tagjai általános, egyenlő, közvetlen és nyílt választása alapján tagjai közül elnököt, két elnökhelyettest és titkárt választanak. A választás eredményét jelen szabályzat elvei alapján készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10.3. A tisztségviselő választás eredményéről az országos tagozat, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi tagozat elnöke öt napon belül jelentést tesz a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, akinek egyidejűleg megküldi a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet is.

10.4. Az országos tagozatnak a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi tagozatnak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségébe delegált tagjait a tagozat tagjai egymás közül nyílt szavazással választják, és a választás eredményéről öt munkanapon belül értesítik a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét.

11. A fegyelmi bizottságok tagjainak delegálása

11.1. Az országos fegyelmi bizottság kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjait az Országos Kamarai Jogtanácsosi, illetve Alkalmazott Ügyvédi tagozatok nyílt szavazással, az alakuló ülésen delegálják.

11.2. A regionális fegyelmi bizottságok tagjainak a delegálására, illetve megbízatásának megszűnésére az 1-10. és 12. pont rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazni:

a) a regionális fegyelmi bizottságba történő delegálás során a területi lista a regionális fegyelmi bizottság működési területén működő területi kamarák jelöltjeit tartalmazó lista,

b) a regionális fegyelmi bizottságba történő delegáláshoz külön elektronikus szavazólapot kell biztosítani,

c) minden kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd annak a területi listának a szavazólapjára kerül fel, amelynek illetékességi területén az a területi kamara van, amelynek a tagja,

d) a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő regionális fegyelmi bizottságba a területén működő területi jogtanácsosi tagozatok a magánszektori területi listáról 2 tagot, a közigazgatási területi listáról 1 tagot delegálnak,

e) a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó két jelölt a regionális fegyelmi bizottság póttagja, valamint

f) nem delegálható fegyelmi bizottsági tagként az országos tagozat tagja és a területi tagozat tisztségviselője,

g) az a jelölt, akit több tisztségre is megválasztanak, a Bizottság felhívására 3 munkanapon belül köteles a tisztségek között választani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy nem a regionális fegyelmi bizottsági tagságot választotta.

11.4. Ha kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd fegyelmi bizottsági tag e megbízatása nem az új tisztviselők általános delegálásának a napján szűnik meg, az országos tagozat haladéktalanul intézkedik új fegyelmi bizottsági tag delegálása iránt.

12. A delegált tisztségviselő, illetve tag megbízatásának megszűnése

12.1. Az e szabályzat alapján delegált országos tagozati tagok és a területi tagozatok tisztségviselőinek (a továbbiakban együtt: tisztviselők) a megbízatása megszűnik:

a) az új tisztviselők általános delegálásának a napján,

b) a halála napján,

c) lemondásának a tagozattal való írásbeli közlésének a napján,

d) visszahívásának a napján,

e) területi tagozati tagsága megszűnésének a napján,

f) az ügyvédi tevékenysége szüneteltetése kezdőnapján, valamint

g) kamarai közügyektől való eltiltásával.

12.2. A tisztségviselő visszahívását a területi tagozat, illetve az országos tagozat tagjainak egyharmada írásban kezdeményezheti.

12.3. Az írásban előterjesztett kezdeményezést mindazoknak a tagoknak alá kell írnia, aki a kezdeményezést támogatja.

12.4. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezést az országos tagozat elnökéhez, az országos tagozat elnökének visszahívására irányuló kezdeményezés esetén a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez (a továbbiakban: a kezdeményezés címzettje) kell benyújtani.

12.5. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezésen szereplő aláírások hitelességét a kezdeményezés címzettje tíz napon belül köteles ellenőrizni.

12.6. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés az ellenőrzés alapján törvényes, úgy a kezdeményezés beérkezésétől számított tizenöt napon belül a kezdeményezés címzettje a kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belüli időre köteles összehívni a visszahívás kezdeményezése tárgyában az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozatot, illetve az Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozatot.

12.7. A visszahívásról az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat, illetve az Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozat nyílt szavazással a mandátummal rendelkező tagok kétharmados többségének a szavazatával határoz. A visszahívással érintett tag a visszahívás tárgyában nem szavazhat és a visszahíváshoz szükséges szavazati arány meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

12.8. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést nem támogatja, ugyanazon taggal, illetve tisztviselővel szemben egy éven belül újabb visszahívásra irányuló kezdeményezés nem terjeszthető elő.

12.9. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést támogatja, úgy a döntést követően a póttagok közül a választáson a sorrendben legtöbb szavazatot szerző a visszahívott helyére lép. A soron következő póttag akadályoztatása esetén helyére a sorban őt követő póttag lép.

12.10. A választott tag mind a területi, mind az országos tagozati megbízatásáról írásban a tagozathoz címezve lemondhat. Lemondás esetén a lemondást a tagozat tudomásul veszi, és ezt követően a póttagok közül a választáson a sorrendben legtöbb szavazatot szerző a lemondó helyére lép. A soron következő póttag akadályoztatása esetén helyére a sorban őt követő póttag lép.

13. Pótválasztás

13.1. A pótválasztásra az 1-11. pont rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

13.2. Ha a megbízatás lejárta előtt az országos tagozat létszáma legalább az egyharmadával csökken úgy, hogy a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, a megüresedett tagsági, tisztségviselői és póttagi pozíciókra az e pont szerinti feltétel bekövetkezésétől számított három hónapon belül pótválasztást kell tartani.

13.3. A pótválasztáson megválasztott megbízatása legkésőbb az új tisztségviselők következő általános delegálása napjáig tart.

14. Záró rendelkezések

14.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére