Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 3-2019F-2. határozata

ügyvédi beadvány sértő tartalmáról

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2019. július 05. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson Dr. xy (KASZ) .... szám alatti székhelyű ügyvéd fegyelmi ügyében meghozta a következő

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy

dr. xy (szül, .............................. an.: ................................)

iroda: ......................................

lakcíme: ...................................

Fegyelmi eljárások:

F.3/2013. pb., F.5/2013.pb., F.4/2014.pb., F.7/3014. pb., F. 8/2016. pb„ F.6/2017.pb., F.10/2017.pb., F.3/2018. pb., 3-2019F-4. írásbeli megrovás.

eljárás alá vont ügyvéd

1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért Őt az Üttv. 108. § b) pontja és a FESZ 26. a) pontja szerinti

250.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, továbbá kötelezi 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére.

A kiszabott pénzbírságot, valamint a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül köteles megfizetni a ... Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítheti a kamara 10300002-10408652-49020014 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

Indokolás

I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Az eljárás alá vont ügyvéd egyéni ügyvédként gyakorolja hivatását. A fegyelmi eljárásban megtartott tárgyaláson előadott nyilatkozata szerint a havi átlagjövedelme 1.500.000 Ft. A fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd 3 gyermekét egyedül neveli. Eljárás alá vont ügyvéd ellen az alábbi fegyelmi eljárások voltak folyamatban a .... Ügyvédi Kamara tájékoztatása szerint: F.3/2013. pb., F.5/2013. pb., F.4/2014.pb., F.7/3014. pb., F. 8/2016. pb„ F.6/2017. pb., F.10/2017. pb., F.3/2018. pb., 3-2019F-4., amelyek mind írásbeli megrovás büntetését alkalmazták.

II. Az eljárás fontosabb eseményei:

- Dr. xy törvényszéki bíró 2019. év február hó 21. napján értesítette Dr. xy, a .... Törvényszék Elnökét arról, hogy a 2.Pf. számú ügyben Dr. xy fellebbezésének tartalma, az abban használt kifejezések sértik a bírói kart és az első fokon eljárt bírót is.

- Dr. xy 2019. év február hó 21. napján értesítette Dr. xy-t, a ... Megyei Ügyvédi Kamara Elnökét a sérelmezett cselekményről és kérte a szükséges intézkedések megtételét

- Dr. xy Elnök 2019. év február hó 25. napján értesített Dr. xy Vezető Fegyelmi Biztost az előzetes vizsgálat elrendelésének igényéről

- Dr. xy Vezető Fegyelmi Biztos 2019. év február hó 28. napján előzetes vizsgálatot rendelt el Dr. xy ellen, mivel cselekménye az Üttv. 107. § a) pontjának rendelkezését sértve fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját alapozza meg, ugyanis az sérti a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzatának rendelkezéseit.

- Dr. xy Vezető Fegyelmi Biztos 2019. év július hó 04. napján 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbüntetés kiszabását javasolta a fegyelmi tanácsnak

- 2019. év július hó 05. napján Dr. xy észrevételt juttatott el email útján a fegyelmi tanácsnak, az ügyvédi kamara email címére,

- 2019. év július hó 05. napján került sor a fegyelmi tárgyalás megtartására, ahol a kishatározat kihirdetésre került (az indoklás is megfogalmazásra került), az eljárás alá vont ügyvéd pedig lemondott a fellebbezési jogáról

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele és előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

A .... Törvényszék Elnöke 2019. 02. 21. napján tett bejelentést panaszolt ügyvéddel szemben. Bejelentéséhez csatolta az eljárás alá vont ügyvéd által 2018. 10. 24. napján készített fellebbezés egy példányát, jelezve, hogy annak tartalma sérti a bírói kart és az I. fokon eljáró bírót is. A vezető fegyelmi biztos 2019. 02. 28. napján elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A fellebbezés többek közt az alábbiakat tartalmazta:

„A hatalom és a Kúria nyomására a bírók, így az I. fokú bíróság tanácsának elnöke sem mer úgy ítélni, ahogy azt a jogszabályok megkívánják. Féltik az állásukat, a 3 évente történő előremenetelt. A perben úgy tesznek, mint akik nem értenek, nem hallanak, semmiféle rálátással nem rendelkeznek. Csak egyet tudnak fújni, hogy a bankoknak van igazuk, nem mernek az ügyfelek javára dönteni, pedig egyértelmű és világos kinek is van igaza?”

„Jó, tegyük fel, hogy nem tudott erről, mert befogta füleit, szemét és a száját, de az alperesek jogi képviselője kérte a per tárgyalásának megnyitását.”

„Mindegy, úgyis nyugdíjba megy. Lehet még rossz döntéseket hozni büntetlenül, más emberek, olyanok terhére, akiknek igazuk van. Az alperesek megfontolják a büntetőjogi feljelentést a bíró, és a bíróság ellen.”

2019. 04. 26. napján a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, amely nyomán a kijelölt fegyelmi tanács 2019. év július hó 05. napján, az eljárás alá vont ügyvédet meghallgatva tárgyalást tartott és határozatot hozott.

IV. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban 2019. év július hó 05. napján az ügyvédi kamarába megküldött email útján tett nyilatkozatot, amelyben hivatkozott arra, hogy az interneten sokkal durvább nyilatkozatok, kifejezések is megtalálhatóak, továbbá arra is, hogy felindult állapotban írta a fellebbezést. Előadta az iratában, hogy a cselekményét megbánta, elnézést kért a bírói kartól. Hivatkozott arra, hogy azért nem jelent meg az előzetes vizsgálati eljárás során, mert három betegségéből adódóan súlyosan megbetegedett, nehezére esett ülni, menni, állni. Az eljárás alá vont ügyvéd az 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének tényét elismerte a 2019. év július hó 05. napján tartott fegyelmi tárgyaláson.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta.

Az eljárás alávont ügyvéd a kishatározat kihirdetését és az indoklás ismertetését követően fellebbezési jogáról lemondott

V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.

VI. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11. pontja a következő címet viseli: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kapcsolata más ügyvédi tevékenység gyakorlókkal, az ellenérdekű féllel, a bírósággal és más hatósággal.” Ezen pont 11.5. alpontja a következők szerint rendelkezik: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a beadványa kirekesztő, emberi méltóságot sértő megállapításokat, közléseket nem tartalmazhat. Tényként állapítható meg, hogy az idézett tilalomból az emberi méltóságot sértő megállapítások körébe beletartoznak a bejelentett ügyvéd fentiekben rögzített előadásai is, amellyel az eljárt bírói tanácsot illette más személyek, így a peres felek, jogi képviselőik és a fellebbviteli tanács előtt. Nyilvánvaló, hogy minden eljáró ügyvédet nagy fokú felelősség terhel azért, hogy a megfelelő viselkedésmintát tanúsítsa mind ügyfelei, mind a per egyéb részvetői irányában. Elvárható, hogy az ügyvédtársadalom és a bíróságok jó és erős kapcsolatát hasonló előadások ne rombolják. A véleménynyilvánítás szabadságába azonban „nem fér bele” más személyek indokolatlan sértegetése, sértő kifejezések használata. Nem kétséges, hogy az ügyvéd magatartása rossz fényt vett az ügyvédi társadalomra, különös tekintettel a ...Ügyvédi Kamara tagjaira is.

Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, ha nem is egyenes szándékkal vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak és azokba legalábbis belenyugodott.

VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket meghaladó, de a kiszabható maximumot nem elérő összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, azt, hogy az az ügyvédséggel tartós és kiemelkedően példás értékű kapcsolatot ápoló bíróság, bírák ellen került elkövetésre.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, ténybeli elismerését és megbánásra utaló kijelentéseit.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A határozat jogerős: 2019. 07. 05.


  Vissza az oldal tetejére