A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (..........) ügyvéd, (iroda címe: (..........), KASZ: (..........) fegyelmi ügyében a (..........) Regionális Fegyelmi Bizottság (..........) i Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (..........) szeptember 3. napján (..........) szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá volt részéről bejelentett fellebbezés folytán (..........) január 29. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (..........) Regionális Fegyelmi Bizottság (..........) Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (..........). szeptember 3. napján hozott (..........) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (..........) Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (..........) Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
Eljárás alá vont ügyvédet (..........) néven jegyezték be a (..........) Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene több fegyelmi eljárás indult, amelyek jogerősen megszüntetésre kerültek.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire adat nem lelhető fel, arra nézve az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson sem nyilatkozott.
Az elsőfokú fegyelmi határozat
A (..........) Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2019. (..........). napján (..........) alatt hozott határozatában megállapította, hogy dr. (..........)(..........) székhelyű eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért megrovás fegyelmi büntetésben részesítette, továbbá kötelezte a felmerült 80.000 Ft eljárási általány költségek megfizetésére.
II. Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában a következő tényállást állapított meg:
(..........) panaszos (..........) június 15. napján kötött megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel, melynek tárgya a panaszos alapvető jogait sértő börtönelhelyezésére tekintettel kártalanítási igény előterjesztésére vonatkozott. Az eljárás alá vont ügyvéd a (..........) Törvényszék előtt 2 ügyben járt el a panaszos megbízása alapján. A két kártérítési összeg megítélését követően (..........) május 17. napján egy telefonbeszélgetés során a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd összeszólalkozott. A telefonon történő vitát követően bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához megküldött beadványában, a telefonbeszélgetés hatására az eljárás alá vont ügyvédnek adott megbízását azonnali hatállyal visszavonta és vele szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Erről az eljárás alá vont ügyvéd a Kamara előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítése során megküldött iratokból értesült.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy amikor az eljárás alá vont ügyvéd (..........) május 27. napján a beadványt - ha másolatban is - kézhez vette, a megbízási szerződés azonnali hatályú felmondása vele szemben bekövetkezett, így a megbízása vele szemben megszűnt.
A fegyelmi tanács megállapította azt is, hogy a megbízás megszűnése ellenére az eljárás alá vont ügyvéd (..........) június 3. napján írta azt a levelet, melyet a tanács a fegyelmi eljárás adatai között már megjelölt és részben ismertetett. Ebben a bejelentőnek írt levélben eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére írta, hogy a megbízási szerződését azonnali hatállyal megszünteti, hogy a megbízási szerződés május 27. napján az előzőekben ismertetettek szerint már megszűnt. Az elsőfokú fegyelmi tanács megítélése szerint azonban mind egyes kifejezések használatával, mint pedig összességében értékelve a leírtakat, (..........) ügyvéd olyan sértő hangnemet használt, melyet az ügyvéd az ügyfelével szemben nem engedhet meg magának.
Az elsőfokú tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyfélnek írt (..........) június 3-i keltezésű levelében sértő kifejezéseket, és összességében sértő hangnemet használt, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 13.1. pontjában írtakat, mely szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója, tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.”
Egyértelmű, hogy az ügyfél „mindenki más”kategóriába tartozik, tehát részére is a kellő megbecsülést és tiszteletet meg kell adni. A levélben használt kifejezések úgymint „lealacsonyító”, „firkálmány” és hasonló kifejezések használatával a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem tartotta be ezt a szakmai szabályt, hiszen a levél sem hangételében, sem az egyes kifejezések figyelembe vételével semmilyen megbecsülést és tiszteletet nem mutat az ügyféllel, jelen esetben (..........) szemben. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt megrovás fegyelmi büntetésben részesítette.
III. Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, MÜK fegyelmi főmegbízottjának indítványa
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását és a fegyelmi eljárás megszüntetését. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezését azzal indokolta, hogy a határozat megalapozatlan, mert az általa írt levél nem képezhette volna a fegyelmi eljárás tárgyát, tekintve, hogy a panaszos (..........) május 22. napján érkeztetett panasszal fordult az illetékes kamarához, így álláspontja szerint eddig a napig kérte az ügyvédi tevékenysége kivizsgálását. Az általa írt levél pedig az elsőfokú fegyelmi eljárás megindulását követően keletkezett, így az ennek az eljárásnak a tárgya nem lehet. A fegyelmi tanács feladatán túlterjeszkedve járt el, újabb utólagos ügyeket tárt fel.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa az elsőfokú fegyelmi határozat helybenhagyását indítványozta.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy korábbi álláspontját fenntartja, az irat vonatkozásában, amely miatt a felelősségét megállapították nem ismerhette a fegyelmi biztos, ezt egy külön eljárásban kellett volna elbírálni. Elismerte, hogy a bejelentő panaszbeadványa sértő volt rá nézve, ezért írta a levelet. Elismerte, hogy a levél hangvétele kritizálható, de továbbra is vitatta, hogy ez nem éri el a fegyelmi vétség megállapíthatóságához szükséges mértéket.
IV. A másodfokú fegyelmi eljárásra irányadó jogi normák
A MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa figyelembe vette, hogy a MÜK honlapján 2019. 02. 05-én közzétételre került, miszerint 2019. február 04-én valamennyi regionális fegyelmi bizottság megalakult.
A 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 208. § (22) pontja értelmében a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának közzétételét követően a fegyelmi eljárást az Üttv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: FESZ. - alapján kell folytatni. Ezen időpontot megelőző eljárásra az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek - a továbbiakban: Ütv. - rendelkezései, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzatának - a továbbiakban Fesz. - előírása vonatkozott, az az előzetes vizsgálattal, továbbá az elsőfokú fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárást ezen szabályok alapján kell megítélni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi eljárás keretében értékelt magatartása során az irányadó anyagi jogszabályokat ezen időszakban az Ütv., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló - többször módosított - 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: Etikai szabályzat - tartalmazta.
Az FESZ. 1.5. pontja értelmében, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az Ütv. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi. Az Etikai szabályzat 14/1. pontja alapján az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége folytatásánál köteles betartani.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az Üttv. rendelkezései alapján is fegyelmi vétségnek minősülnek az eljárás alá vont cselekményei és a jogkövetkezmények vonatkozásában enyhébb megítélésre okot adó körülmény nem állapítható meg.
A MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa az FESZ. 35.2. pontjának előírásai szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
V. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy eljárás alá vont ügyvéd elkövette-e az I. fokú határozatban írt szabályszegést. Ezen vizsgálat során a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az I. fokú Fegyelmi Tanács megalapozottan hivatkozott a MÜK Szabályzat 13.1. pontjára, mert eljárás alá vont ügyvéd cselekményével ezen rendelkezést megsértette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett az elsőfokú fegyelmi határozatban foglaltakkal, azaz az eljárás alá vont ügyvéd által - ügyvédi megbízás azonnali hatályú felmondását követően - írt levél hangvétele, és az abban használt kifejezések sértőek és lealacsonyítóak, az semmilyen tiszteletet és megbecsülést nem mutat az ügyféllel szemben. Ügyvédnek megbízása során mindig ügyvédhez méltó magatartást kell tanúsítania akkor is, ha esetleg megbízójától ezt a tiszteletet és megbecsülést ő maga nem kapja meg. Méltóságát minden esetben meg kell tartania. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel ellentétben a levél szövegezése során nem ügyvédhez méltó magatartást tanúsított, nem volt választékos és nem volt körültekintő annak megfogalmazásakor.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem osztotta eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében megjelölteket, azaz hogy az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos olyan cselekményt vizsgált, amely nem volt a panasz tárgya, újabb utólagos ügyet tárt fel, mely során feladatán túlterjeszkedett.
A fegyelmi eljárásra bejelentés alapján vagy hivatalból kerülhet sor. Jelen eljárásban a fegyelmi biztos az eljárás során észlelte, hogy az ügyvéd által becsatolt levél megfogalmazása szándékos fegyelmi vétség elkövetését merítheti ki, így kiterjesztette az eljárást hivatalból, annak ellenére, hogy a bejelentő erre nem hivatkozott. A jelenleg hatályban lévő FESZ. 27.2. pont rendelkezése alapján a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti. Nem szükséges külön eljárást indítani akkor, amikor az eljárás közben észleli hivatalból a fegyelmi vétség elkövetésének megállapíthatóságát. Az elsőfokú eljárás során megtartott fegyelmi tárgyaláson nyilatkozott eljárás alá vont ügyvéd a levél tartalmáról, annak megfogalmazásáról, arra bizonyítást folytattak le.
Fentiek alapján arra a következtetésre jutott a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az I. fokon eljárt fegyelmi tanács semmilyen eljárási szabályt nem sértett, az elsőfokú határozat megalapozott, a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll az elkövetett vétség súlyával.
A másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembe vételével a Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának DRFB-41/2019. számú fegyelmi határozatát helybenhagyta.
A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának jogkövetkezményinél figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények alapján nem talált jogi lehetőséget a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a FESZ. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2020. április 30. napján végrehajtható.