A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. Xy ... székhelyű ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2019. július 05. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. Xy (szül, .......................
an: .......................
lakcím: . .......................
iroda: . .......................)
eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) b. pontja alapján
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a ..... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos és az eljárás alá vont ügyvéd, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. A fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.
I. Az eljárás alá vont személyi körülményeire vonatkozó adatok: 1996-01-01. napjától tagja a kamarának özvegy, a korábbi fegyelmi eljárások ügyszámai: F.3/2013., F. 5/2013., F. 4/2014., F. 5/2014., F. 7/2014. F. 2/2015., F. 8/2016., F. 6/2017., F. 10/2017. F. 3/2018., 3-2019F-4., 3-2019F-2.
II. Panaszos 2019-02-25. napján bejelentést tett dr. Xy ügyvéd ellen, ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
2019. 02. 28. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Bejelentő előadta, hogy részbeni tulajdonosa annak a ....... fszt. 1. sz. alatti ingatlannak, amelyben eljárás alá vont ügyvéd irodája van.
Ezen ingatlant végrehajtás során vásárolta meg dr. Xy édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten, azt tudomásul véve. Csatolta az ingatlan árverési jegyzőkönyvet, hivatkozva arra, hogy ebből is megállapítható, hogy 2008. és 2015. között jelentős közüzemi díjtartozást, valamint társasházi közös költségtartozást halmozott fel a korábbi tulajdonos, ezért került sor a végrehajtásra.
A bejelentő 2016. június 28-án megkereste a haszonélvezőt annak érdekében, hogy tisztázza, hogy az ingatlant használja-e, hasznosítja-e, valamint e jogát más személynek átengedte-e. A haszonélvező válaszában jelezte, hogy a haszonélvezeti jogát gyakorolni kívánja és az ingatlant továbbra is lánya, dr. Xy bejelentett ügyvéd fogja használni.
Eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem fizeti az ingatlan használatával felmerülő költségeket, nem rendelkezik víz, közmű, illetve távhőszolgáltatási szerződéssel, ezeket a közüzemi szolgáltatásokat nem fizeti. Lehetetlenné teszi a haszonélvezeti jog gyakorlásának ellenőrzését, a tulajdonost fizikailag nem engedi be az ingatlanba. Megkérdőjelezi, hogy ezen ingatlan megfelel-e az iroda helyiség megfelelőségéről szóló kamarai szabályzatnak, különösen akkor, amikor az ingatlan vízkizárt, mellékszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik.
Vezető fegyelmi biztos 2019-04-26. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az előzetes eljárás során az ingatlanárverési jegyzőkönyv, a bejelentő 2016.06.28. kelt levele, továbbá a haszonélvezeti jog jogosultja és bejelentett ügyvéd 2016.07.12. kelt levele a bejelentésben foglalt tényhelyzetet alátámasztotta.
III. A bejelentő etikai és fegyelmi vétsége elkövetését állította bejelentésében és annak kivizsgálására kérte az Ügyvédi Kamarát. Tényként állapítható meg, hogy a bejelentő és a bejelentett ügyvéd egymással megbízási jogviszonyt nem létesített, megállapítható továbbá, hogy egyéb jogviszony sem állt és jelenleg sem áll fenn közöttük. A bejelentett ügyvéd sem az Ügyvédi Törvényt, sem a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi, .... Megyei Ügyvédi Kamara alapszabályát, etikai szabályzatát nem sértette meg, továbbá nem tanúsított az ügyvédi hivatás tekintélyét veszélyeztető magatartást. Dr. Xy a .... fszt. 1. sz. alatti ingatlanban tevékenykedik, amely ingatlan felett a rendelkezési jogot a holtig tartó haszonélvezeti jogra való tekintettel édesanyja gyakorolja. Az ingatlant terhelő holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultja a fegyelmi eljárás során nyilatkozott arról, hogy az ingatlannal a holtig tartó haszonélvezeti jogára való tekintettel rendelkezni kíván és azt használatra a lánya rendelkezésére bocsátja. A holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultja arról nem nyilatkozott, hogy a közüzemi díjak megfizetésének feltételével adta volna lánya, a bejelentett ügyvéd részére használatba az érintett ingatlant, erre nézve bizonyíték nem áll rendelkezésre, és a bejelentő sem csatolt bizonyítékot.
IV. Az eljárás alá vont ügyvéd a területileg illetékes Ügyvédi Kamara felhívására nem reagált, azonban a fegyelmi eljárás kezdeményezésekor a bejelentő a fentiekben már megjelölt dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta, így a tényállás megállapítható volt, abból pedig a jelen határozat rendelkező részében foglalt döntést alátámasztó következtetést vonta le a fegyelmi tanács. A haszonélvezeti jog jogosultja a Ptk. 5:148. §-ban rögzítettek szerint (1) „A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.” Az iratokból megállapítható, hogy a használat jogának átengedésére nem ellenkérték fejében került sor. A Ptk. 5:149. § szerint (3) „A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.” Megállapítható tehát, hogy Dr. Xy részére édesanyja biztosítja az ingatlan ingyenes használatát, de a költségviselés tekintetében Dr. Xy kötelezettsége nem állapítható meg.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában tett indítványa: A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. Xy ügyvéd megsértette az ügyvédekkel szemben támasztott magasabb magatartási mércét, és ezzel az Üttv. 107. § b. pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
V. A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2016. évben és azt követő elkövetési időpontjában 2018. év január hó 01. napjáig az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a .... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A határozat jogerős: 2019. 07. 05.