Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/034/2019. határozata

kapcsolattartásról, megbízásról, elszámolás hiányáról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ügyvéd, iroda címe:., KASZ: fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Tanácsának 2019. április 5. napján P.5./2018. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2019. október 4. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Győri Regionális Fegyelmi Tanácsának 2019. április 5. napján P.5./2018. sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.

Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Zala Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni.

Indokolás

I. A panasz

[1] Bejelentő 2018. január 29-én érkezett panaszában előadta, hogy 2015. augusztus 27-én kérte fel az eljárás alá vont ügyvédet perújítási ügye vitelére, aki az ügyet átnézte, 50.000 Ft ügyvédi díjat kért, és kapott a panaszostól. Az ügyvéd a perújítási kérelmet nem adta be, a panaszos sem telefonon, sem személyes nem tudta elérni. Kitért arra, hogy 74 éves nyugdíjas, aki az 50.000 Ft-ot nagy nehézségek árán tudta előteremteni.

II. Az első fokú eljárás

[2] A fegyelmi megbízott írásbeli összefoglalójában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztossal a kapcsolatot nem vett fel, amely önálló fegyelmi vétséget képez. A panaszos által csatolt számlák alapján megállapítható, hogy a panaszlott ügyvéd az ügyvédi munkadíjat felvette. Nem állapítható meg - a panaszlott ügyvéd mulasztása miatt - hogy ezen munkadíj alapját képező szolgáltatás - ügyvédi tevékenység - mire terjedt ki, illetve az sem, hogy a panaszlott ügyvéd egyáltalán végzett-e valamilyen ügyvédi tevékenységet.

Ezek alapján 2 rendbeli fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és pénzbírság kiszabását indítványozta.

[3] A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljáró Regionális Fegyelmi Tanácsot 2019. február 22-én érkezett határozatával jelölte ki.

A kijelölt fegyelmi tanács a folytatólagost tárgyalást 2019. április 5. napjára tűzte ki, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara székhelyére.

A panaszlott ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg.

[4] A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt fegyelmi tanács dr. ....ügyvéd ellen az P.5./2018. számú fegyelmi eljárásban 2019. április 5. napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében 200.000 pénzbírsággal sújtotta, és 80.000 forint átalányköltség megfizetésére kötelezte.

A fegyelmi tanács a tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján állapította meg. Eszerint tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két alkalommal 2015. augusztus 17-én és 2018. augusztus 31-én összesen 50.000 Ft-ot, számla ellenében átvett panaszostól, a számlán olvashatóan „perújítás” végett. A fegyelmi tanács elfogadta a panaszos azon állítását, hogy ezen kifizetés ellenére az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységet nem végzett a részére. Az eljárás alá vont ügyvéd a viszonylag hosszú ideig tartó eljárás alatt semmiféle nyilatkozatot nem tett, bizonyítékot nem csatolta Védekezés hiányában azt kellett megállapítani, hogy sem a megbízás tárgya, sem a munkadíj ellenében elvégzett munka nem állapítható meg. Tény, hogy a fegyelmi biztossal sem működött együtt, amely önálló fegyelmi vétséget képez.

A joghátrány alkalmazása során enyhítő körülményként értékelték, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hosszú évtizedek óta praktizáló tagja az ügyvédi kamarának, súlyosító körülményt nem találtak mert a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal ellentétben a Kamara nyilvántartásából az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonására jogerősen még nem került sor.

III. A fellebbezés

[5] A határozat ellen dr. ...ügyvéd fellebbezett. Fellebbezésében kérte a kiszabott pénzbírság, kamarai átalány költség megfizetésének mellőzését. Kérte a határozatot hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt kamara új eljárásra kötelezését, és ott személyes meghallgatását.

Előadta, hogy panaszos 2015. augusztus 15. napján jelent meg irodájában először. Semminemű iratot nem hozott magával. Felvette a feljegyzést, s az azt követő napokban átment a bíróságra, s panaszos teljes iratanyagát átnézte, és az iratokról másolatot készített. A Nagykanizsai Járásbíróság B.534/2014/9. számú ítéletében panaszos járművezetés ittas állapot vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért 60.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Átnézte a teljes nyomozati iratokat, s megállapította, hogy nagy valószínűséggel esélytelen lenne az eljárás, mivel olyan lehetőséget, amely a perújítást lehetővé tette volna, nem talált.

Ekkor is és későbbi találkozásukkor is világossá vált számára, hogy panaszos tulajdonképpen a rendőri eljárást sérelmezi, rendőri erőszakra, s a rendőrök által a magánterületén történő rendőri zaklatásról beszélt. Az irtok betekintése után, nem volt nehéz megállapítani, hogy a rendőri intézkedés nem magán területen, hanem közterületen történt s panaszos erősen ittas állapotban volt. Később arra hivatkozott, hogy a bíróságon az ítélet hirdetésekor nagyon rosszul volt, s rosszul volt akkor is, amikor a rendőri intézkedés során Nagykanizsára hozták, s a rendőrök nagyon rosszul bántak vele. Az ítéletet, noha tehette volna nem fellebbezte meg. Perújítás előterjesztésére nem talált okot.

Azon az őszön a panaszlott ügyvéd férje nagyon rossz állapotba került, napi szinten feladatokat kellett elvégeznie mellette. Majd kórházba került. Nap mint nap bejár hozzá, február végén került haza. .... kollégája alátámaszthatja mind ezt.

Hivatkozott arra, hogy mind az első s mind a második alkalommal egy-egy teljes délelőttöt, vagy délutánt eltöltött a panaszos az irodájában, 3-4 órát, e közben természetesen az ügyéről beszéltek. A 50.000 Ft-ot a tanácsadással a maga részéről letudta.

Fellebbezésében előadta továbbá, hogy a panaszos 2017. november végétől folyamatosan 2017. december 23. napjáig úgy telefonált minden nap, hogy reggel, délelőtt, délben kora délután és este 20 órával bezárólag. A karácsony napjait kihagyta, de már december 27-én folytatta.

Előbb férje melletti elfoglaltságon miatt, később azonban már azért sem vette fel a telefont, mert egyébként is fáradt állapotában a rendszeres telefonálás idegileg kikészítette. A panaszlott ügyvéd szerint a panaszos „feltette az életét arra, hogy így végezzen vele”. Karácsony után telefonjai tovább folytatódtak.

A panaszlott ügyvéd sérelmezte, hogy az első fokon eljárt fegyelmi hatóság szerinte húzta az ügyet, hónapokon keresztül nem tűzött a tárgyalásra határnapot.

Sérelmezte, hogy a kamara nem működik érdekképviseleti szervként és nem védi őt meg az ügyfelével szemben. Hivatkozott arra, hogy 43 éve ügyvéd, és az ügyfél anyagi sérelme és a kiszabott büntetés nem állnak arányban egymással. A biztosító kifizette részére az ügyvéd által felvett munkadíjat. Ügye esélytelen volt, egyéb veszteség tehát nem érte.

A postai küldeménynapló szerint az ügyvéd az I. fokú határozatot 2019. május 10-én vette át, a fellebbezése tehát határidőn belül érkezett, és az elbírálásra alkalmas volt.

[6] Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés nem alapos. A felelősségét az első fokon eljárt fegyelmi tanács abban látta megállapíthatónak, hogy a megbízásról megbízási szerződés nem készült, az ügyre vonatkozó iratait a kamara felhívására nem csatolta, erre nézve egyébként a fellebbezésében az eljárás alá vont ügyvéd ezzel kapcsolatosan észrevételt nem tett. Mindezekre figyelemmel indítványozta az elsőfokú határozat helybenhagyását.

IV. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja

[7] A másodfokú fegyelmi tanács - a panaszlott ügyvéd távolléte miatt - a tényállást az első fokú eljárásban megállapított tényállással egyezően fogadta el. Megállapította, hogy a fellebbezés sem tartalmazott olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alapján a tényállást meg kellett volna változtatni.

[8] Az első fokon eljáró fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte - a cselekmény elkövetésekor hatályos - MŰK 8/1999. (III. 22.) szabályzat (Etikai szabályzat) 3.1. pontjában és a 14.2. pontjában foglaltakat, ezzel kétrendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A másodfokú fegyelmi tanács egyetért az első fokon eljáró fegyelmi tanáccsal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részéről több más szabályszegés is felmerült (tényvázlat hiánya, kapcsolattartás hiánya, elszámolás hiánya).

Tekintettel azonban arra, hogy a fegyelmi biztos ezen szabályszegések megállapítására nem tett indítványt és azokat a fegyelmi eljárásban nem bírálták el, a másodfokú fegyelmi tanács sem tehet mást, mint felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy ezeket a szabályokat az ügyvédi tevékenysége során fokozott gondossággal tartsa be, mert bármelyikük megsértése önálló fegyelmi büntetés kiszabására is okot adhat.

[9] A másodfokú fegyelmi tanács - éppen a fentiekben felsorolt iratok hiánya miatt - nem tudta elfogadni a fellebbező ügyvéd arra való hivatkozását, hogy a tanácsadással az 50.000 Ft munkadíjat „letudta”.

Az elvállalt feladat - a pénztárbizonylatok szerint - a perújítási kérelem előterjesztése és a perújítási eljárás során a jogi képviselet ellátása volt. Az ügyvédnek lehetősége lett volna arra, hogy a megbízást ne fogadja el, vagy a megbízást felmondja, ha úgy látja, hogy az nem teljesíthető. Mindezekre azonban csak írásban lett volna lehetősége az Etikai szabályzat 6/6. pontja szerint.

Mivel az ügyvéd a megbízást nem mondta fel, és a perújítási kérelmet sem adta be, a fegyelmi vétséget elkövette.

Kétségkívül nehezítette az ügyvéd munkáját a férje egészségi állapota miatti többletfeladata, ez azonban nem lehet kimentési ok a már elvállalt feladatok dokumentálásának hiányára és az okirat benyújtási kötelezettség elmulasztására.

Emiatt a másodfokú fegyelmi tanács szerint a fellebbezés nem alapos, és a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot helybenhagyta.

A másodfokú fegyelmi tanács hatásköre az Üttv. 136. §-án alapul. A határozatát az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg, a költségviselésről szóló döntése a FESZ VII. fejezet előírásain alapul.

A közigazgatási per megindítására az Üttv. 139. § ad lehetőséget.

5. sz. másodfokú fegyelmi tanács

A határozat jogerős 2019. december 6. napján végrehajtható