Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/37/2019. határozata

okiratszerkesztés és ellenjegyzés szabályainak megsértéséről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...). számú fegyelmi eljárásban (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: (...). an.: (...), székhely: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § e) pontja értelmében

kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 3 (három) év,
melynek végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdés alapján 1 (egy) évre felfüggeszti

Az eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, mely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet. A FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A bejelentés:

(...) bejelentő (...) napján beadvánnyal fordult a (...) Kamarához, amelyben (...) ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta az alábbiak szerint:

A bejelentő (...) napján, mint vevő adásvételi szerződést kötött (...) eladóval egy (...) ingatlan vonatkozásában, amelynek adataiként az alábbiak voltak feltüntetve: (...) hrsz ú, a természetben (...). sz. alatt található ingatlan. A szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette, és jegyezte ellen. A bejelentő az ingatlan (...) forint vételárát a szerződés alapján megfizette.

A szerződés vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében történt benyújtását követően az illetékes földhivatal arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az adásvételi szerződésben feltüntetett helyrajzi szám nem létezik.

Bejelentő szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem a kellő gondossággal látta el feladatát, nem győződött meg arról, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan létezik-e. Emiatt kérte, hogy a kamara tájékoztassa őt, hogy ki az eljárás alá vont ügyvéd felelősségbiztosítója. Bejelentéséhez iratokat csatolt.

Előzetes vizsgálat:

A kamara tudomására jutott fegyelmi vétség gyanúja miatt az előzetes vizsgálat (...) napján hivatalból elrendelésre került.

Eljárás alá vont ügyvéd (...) napján igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a szerződő felek közösen keresték meg az irodájában az adásvételi szerződés elkészítése érdekében, amelyhez egy hologramos, földhivatali eredeti pecséttel ellátott hiteles tulajdoni lapot adtak át. Eljárás alá vont ügyvéd a szerződést annak elkészülte, és a felek által történt aláírása után beadta a földhivatalba. Ezt követően (...) napján bement a földhivatalba az adatok ellenőrzése céljából, ahol a nála levő tulajdoni lapról megállapították, hogy az hamis. Erről jegyzőkönyv került felvételre. Ezt követően a bejelentő, arra hivatkozással, hogy a nála levő iratok elvesztek, de eljárást kíván indítani az eladó ellen, elkérte az eljárás alá vont ügyvédtől az adásvételi szerződés nála levő példányait. Bejelentő a későbbiekben nem tájékoztatta őt az általa kezdeményezett eljárások eredményéről.

A (...) Megyei Ügyvédi Kamara (...)-én kelt megkeresésében nyilatkozata kiegészítésére, illetve iratcsatolásra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, amelyre a válasz (...) napján érkezett meg a kamarához.

A vezető fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeként (...) napján kezdeményezte a fegyelmi eljárást.

Eljárás alá vont ügyvéd (...) napján nyilatkozatot tett, amelyben azt írta, hogy az ügyfelek azonosítását a hamis tulajdoni lap alapján végezte el, illetve arról nyilatkozott, hogy a (...) forint átadására az adás-vételi szerződés megkötését megelőzően került sor kölcsön jogcímén. Nyilatkozata szerint panaszos azt kérte, hogy tartozást elismerő nyilatkozatot készítsen. Ezt követően adták át a felek a tulajdoni lapot. A tartozáselismerő nyilatkozatot az ügyvéd becsatolta, azonban azon nincsenek aláírások.

Eljárás alá vont ügyvéd (...) napján tanú meghallgatására tett indítványt, kérte (...) és a bejelentő meghallgatását. A bejelentő a szabályszerű idézést megkapta, azonban úgy nyilatkozott írásban, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem tud megjelenni. Ez a fegyelmi tárgyalás megtartásának nem volt akadálya.

A három tagú fegyelmi tanács (...) napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont ügyvéd, továbbá (...) tanú megjelent. A fegyelmi tanács ismertette az iratokat, meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, a tanút és a fegyelmi biztost.

A rendelkezésre álló adatok alapján a három tagú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, és kizárás büntetést szabott ki 3 évre, amelynek végrehajtását egy évre felfüggesztette, valamint rendelkezett a kamarai átalányköltség megfizetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra történő kioktatást a határozat rendelkező része tartalmazza.

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, továbbá a fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

(...) napján (...), mint eladó, valamint bejelentő, mint vevő adásvételi szerződést kötött egy (...) (...) hrsz. alatt megjelölt építési telek adásvételére (...)- Ft vételáron. A szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és jegyezte ellen. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint az adás-vételi szerződésben bent maradt, hogy a vételárat az adás-vételi szerződés megkötésekor fizeti a vevő, azonban valójában a szerződés megkötésekor pénzmozgás nem volt.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta azt a korábbi védekezését, hogy a felek valójában nem ingatlan adásvételi szerződést akartak kötni, hanem egy kölcsönügyletről volt szó. Az eljárás alá vont ügyvéd e körben indítványozta tanú meghallgatását.

Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy az ügyfeleket korábban nem ismerte, őket a tanú vitte az irodájához. A felek előadták, hogy egyikük kölcsönadott (...) Ft-ot a másiknak és ezt szerették volna „lepapírozni”. A kölcsönügylet adósa felajánlotta, hogy biztosítékként kössenek ingatlan adásvételi szerződést egy a tulajdonában álló ingatlanra. A tulajdoni lapot a felek valamelyike szolgáltatta, arra az eljárás alá vont ügyvéd nem emlékszik, hogy pontosan ki adta át a tulajdoni lapot. Hiteles tulajdoni lapot nem kért le, illetve nem kért ki a földhivataltól. Az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy az átadott tulajdoni lap nem volt szokványos, de úgy gondolta, hogy az egy hiteles, hologramos eredeti tulajdoni lap, annak ellenére, hogy kicsit más volt, mint a többi.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint megnézte a személyi igazolványokat, lakcímkártyát, adóigazolványt, onnan vette ki az adatokat a szerződés megírásához.

Megállapítható, hogy a szerződés elkészítése során felhasznált, az ügyfelek által szolgáltatott irat nem tulajdoni lap volt, hanem hamisítvány. Az abban feltüntetett helyrajzi számú, az adásvétel tárgyát képező ingatlan nem létezik.

Azt bizonyító iratok hiányában nem lehetett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelek azonosítását elvégezte-e, de ha elvégezte is, azt nem dokumentálta. Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a JÜB rendszerből nem ellenőrizte a személyes adatokat.

Végindítvány:

A fegyelmi biztos a végindítványában az összefoglaló jelentésben foglaltakat fenntartotta. A fegyelmi tárgyalás lefolytatása után a tényállást annyiban javasolta kiegészíteni, hogy maga az adásvételi szerződés tulajdonképpen egy kölcsönügylet biztosítására szolgált volna, ez tényként megállapítható. Ha esetleg valós ingatlanról készült volna is, tulajdonképpen a felek között tulajdon átruházási szándék nem volt. Ennek alapján megállapítható, hogy ezekben az ügyletekben való közreműködése során az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az ügyben alkalmazandó ügyvédi törvény 3. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseit, amely szerint a jogszabályok megtartásával, legjobb tudása szerint kell gyakorolnia hivatását, illetve nem működhet közre olyan jogügyletnél, amely jogszabály megkerülésére irányul tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által készített szerződés nem valós tartalmú szerződés lett volna. Ezen kívül megszegte az Üt. 27. § (1) bekezdésében foglaltakat is, melyek az ügyfélazonosításra és az okirati ellenjegyzésre vonatkoznak, tehát amennyiben nem azonosította az ügyfeleket, úgy nem felelt meg az okirati ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseknek. Ugyanígy a 27/B §, mely a régi pénzmosási törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezés, amely a JÜB-ölési, a jogügyletek biztonságára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartásának kötelezettségébe ütközik. Ezt sem végezte el eljárás alá vont ügyvéd. Az etikai szabályzat egyes pontjai megismétlik ezeket a törvényi, jogszabályi rendelkezéseket. Az ügyben alkalmazandó etikai szabályzat 7/7. pontja azt írja elő, hogy ilyen ügyletekben való közreműködés esetén hiteles tulajdoni lap birtokában lehet az adás-vételi szerződést elkészíteni, illetve ellenjegyezni.

A végindítvány szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával egy rendbeli folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Indítványozta, hogy a fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetéssel sújtsa eljárás alá vont ügyvédet. Továbbá indítványozta a kizárás végrehajtásának felfüggesztését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

A több időpontban hatályosuló, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre 2016. október 04. napján került sor, így az anyagi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak

A cselekmény idejében hatályban volt, így jelen ügyben irányadó, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (továbbiakban Üt.) 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 1. §-a szerint az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését, és kötelezettségeinek teljesítését.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az Üt. 3. § (3) bekezdése értelmében az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

A cselekmény idejében hatályban volt, így jelen ügyben irányadó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 36. § (1) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet ... akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: ...

b) ingatlan vétele, eladása.

A 38. § (1) bekezdése értelmében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül.

A cselekmény idejében hatályban volt, így jelen ügyben irányadó régi Etikai Szabályzat 3/1. pontja megismétli az Üt. 1. §-ában, 3/2. pontja az Üt. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A 7/6. pont alapján az ügyvéd köteles a szerződő felek személyazonosságáról megfelelő módon meggyőződni.

A 7/7. pont szerint az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében az ügyvéd köteles

a) az okirat szerkesztése előtt 30 napnál nem régebbi, a jogszerző fél, illetve az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda által beszerzett hiteles tulajdoni lap meglétéről gondoskodni és azt vagy az arról készített másolatot iratai között megőrizni;

A cselekmény idejében hatályban volt, így jelen ügyben irányadó, a pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről szóló egységes szabályzat 3. b) bb) pontja alapján a Pmt.-ben, illetve a jelen szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet ... akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésbe végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: ingatlan vétele, eladása.

A 13. pont szerint az ügyfél-átvilágítás első lépése, az ügyfél-azonosítási kötelezettség teljesítése, amelyet az ügyvéd a megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása alapján végez el. Az ügyfél-azonosítás a 15. pontban meghatározott adatok írásbeli rögzítése. Ügyfél-azonosítást minden esetben el kell végezni ...

A 13.1. pont alapján az ügyvéd az ügyfél-azonosítást a megbízás (tényvázlat) felvételekor, azaz a megbízási szerződés létrejötte előtt ... köteles elvégezni.

A 14. pont értelmében az ügyfél-azonosítás során a 15. pontban meghatározott adatoknak a 17. pontban meghatározott okiratok alapján történő rögzítésére kerül sor. Az adatrögzítést 1. sz. mellékletben meghatározott forma-nyomtatványon kell elvégezni. Az adatrögzítés elvégezhető az azonosító okmányok fénymásolásával ...

A 15. pont szerint az ügyvéd az ügyfél-azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy, aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát, és számát ...

A 16. pont szerint a 3. pontban meghatározott tevékenység végzése esetén az ügyvéd írásbeli nyilatkozatot köteles kérni arra vonatkozóan, hogy az ügyfél a saját nevében, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A nyilatkozatot a jelen szabályzat 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon ... kell megtenni.

A 17. pont értelmében ... az ügyfél-azonosítás során az ügyvéd az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni: a) természetes személy esetén, aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

A tényállás és a hivatkozott jogszabályi és szabályzati rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy a cselekmény idején ügyvéd ingatlannal kapcsolatos okiratot csak hiteles tulajdoni lap alapján szerkeszthetett. A hivatkozott szabályzati rendelkezés ugyan nem írta elő, hogy annak beszerzésére kizárólag az eljáró ügyvéd jogosult, azonban a jogszerző fél által szolgáltatott irat esetén az eljáró ügyvédnek különös gondossággal kell vizsgálnia az irat valódiságát, amit az eljárás alá vont ügyvéd a jelen esetben nyilvánvalóan elmulasztott. Annak tanúsítása esetén ugyanis azonnal észlelnie kellett volna a rendelkezésre bocsátott irat hamisított voltát, az ugyanis nyilvánvalóan szemmel látható módon sem alakilag, sem tartalmilag nem felelt meg a tulajdoni lap követelményeinek.

Ezen kívül a hivatkozott jogszabályi és szabályzati rendelkezések alapján ingatlan adásvétellel kapcsolatos jogügyletben történő közreműködés esetén az eljáró ügyvédnek el kell végeznie az ügyfél-azonosítást, valamint meg kell állapítania a tényleges tulajdonos személyét, amely kötelezettségek teljesítését megfelelően dokumentálnia is kell.

Az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint az ügyfél-azonosítást elvégezte, azonban azt semmilyen módon nem dokumentálta.

Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése és nyilatkozatai, amely szerint a felek akarata ténylegesen nem adásvételi szerződés megkötésére irányult, azt bizonyítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyben alkalmazandó Üt. 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. Ezen kívül megszegte az Üt. 27. §-ában foglalt, az okirat ellenjegyzésével kapcsolatos szabályokat.

A fegyelmi büntetés alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson közvetlenül is észlelhető megbánását, míg súlyosító körülményként értékelte, hogy az okiratszerkesztés, ellenjegyzés, mint rendszeresen és ellenérték fejében végzett tevékenység az ügyvédség monopóliuma, közbizalmi jelentőségű tevékenység, ezért ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik mind az ügyfél-azonosítási kötelezettség és annak dokumentálása, továbbá a hiteles tulajdoni lap ügyvéd általi beszerzése, valamint az ügyvédi ellenjegyzés szabályainak betartása.

Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § e) pontja alapján a kizárás fegyelmi büntetést, és annak a rendelkező részben megállapított, a törvényi keretek között kiszabható legrövidebb, három éves időtartamát látta megfelelőnek és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak. A fegyelmi tanács az ügy összes körülményét mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetés végrehajtásának 1 évre történő felfüggesztésével is elérhető a büntetés célja. A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az Üttv. 111. § (2) bekezdése értelmében a kizárás végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti.

A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.

A határozat jogerős: 2020.03.29.


  Vissza az oldal tetejére