Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/049/2019. határozata

tájékoztatási kötelezettség, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. ..... ügyvéd (lakcím: ..............) fegyelmi ügyében a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottsága által kijelölt Fegyelmi Tanácsának 2019. április 29. napján F. 18/4/2018. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2019. október 15. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt Fegyelmi Tanácsának F. 18/4/2018. sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozat alapján a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen előterjeszteni.

Indokolás

1. Dr. .... ügyvéd - a továbbiakban eljárás alá vont ügyvéd - büntető ügyében sértetti képviseletet és polgári peres jogi képviseletet látott el az un. „Il Ferro” ügyben. Az ügy sértettjei pertársaságot alapítottak. Eljárás alá vont ügyvéd nagy számban látott el továbbá polgári jogi képviseletet un. devizahiteles perekben. Ezen ügyekkel összefüggésben az alábbi fegyelmi eljárások kerültek elrendelésre.

1.1. I. sz. panaszos

1.1.1. Panaszos (lakcím:) 2016-ban bízta meg eljárás alá vont ügyvédet az „Il Ferro” ügyben kártérítés megfizetése iránti perben a pertársaság tagjaként való képviselettel. A panaszos az ügyvédtől levelet legutoljára 2017. első felében kapott, ekkor értesítette őt a perben kártalanítás lehetőségéről, melyet panaszos visszautasított.

1.1.2. Panaszos 2018. május 15. napján élt panasszal eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyben tapasztalt mulasztások miatt. Panaszos szeretett volna a megbízott ügyvédjével kapcsolatba lépni, azonban őt sorozatosan nem sikerül elérnie, így semmiféle tudomása nincs ügye állásáról. A panaszos csatolt még két tértivevényt is, melyeket szabályszerűen átvettek, ellenben állítása szerint a levelekre válasz nem érkezett. A panaszos az ügyvéd fenti mulasztásai miatt kérte a felelősségre vonását.

1.1.3. A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a beérkezett panaszt eljuttatta eljárás alá vont ügyvéd részére és tájékoztatta, hogy az azzal kapcsolatos észrevételeit nyolc napon belül megteheti. Az ügyvéd nem élt az észrevételezés lehetőségével, így az üggyel kapcsolatos álláspontja ismeretlen maradt.

1.1.4. A fegyelmi eljárás elrendelését követően az ügyvédet a fegyelmi megbízott igazoló jelentés megtételére hívta fel 2018. augusztus 18. napján postára adott küldeményben. A levél bontatlanul érkezett vissza „nem kereste” jelzéssel. Fentiek miatt az ügyvéd álláspontja az üggyel kapcsolatosan nem ismert, iratokat nem küldött, így egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre.

1.2. II. sz. panaszos

1.2.1. Panaszos (lakcím:) 2018. május 15. napján érkezett panaszbeadványában panaszlott ügyvéd képviselői tevékenységét az alábbi okok miatt kifogásolta:

1.2.2. A panaszos először 2018. április 24. napján kért tájékoztatást az eljárás alá von ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan, valamint konkrétabban részletezte az egyik megbízását, melyet eljárás alá vont ügyvédnek adott. Ezt követően a Magyar Ügyvédi Kamarához fordult, továbbította korábbi levelét, valamint kiegészítésként konkrét panaszt fogalmazott meg az ügyvéddel szemben. A panasz szerint az ügyvéd nem a legjobb tudása szerint járt el, többnyire pedig elérhetetlen. Előadta, hogy az „II Ferro” ügyben adott megbízást, ahol őt, mint károsultat képviselte, részére ügyvédi munkadíjat fizetett és a szükséges okiratokat is aláírta, azonban az ügyvédet nem tudja elérni, nem kap tőle tájékoztatást, kivéve azt, hogy csak a tőke követelésére tarthat igényt, egyébre nem. Panaszos e-mail levelezését beadványához csatolta.

1.2.3. A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a beérkezett panaszt eljuttatta a panaszlott részére és tájékoztatta, hogy az azzal kapcsolatos észrevételeit nyolc napon belül megteheti. Az ügyvéd nem élt az észrevételezés lehetőségével, így az álláspontja ismeretlen maradt, továbbá okirati bizonyítékokat sem bocsátott a Kamara rendelkezésére.

1.2.4. Ezt követően a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2018. augusztus 13. napján elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálatot. Az ügyvédet 2018. augusztus 18. napján igazoló jelentése megküldésére hívta fel a fegyelmi megbízott, aki a levelet át sem vette, az „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett.

1.3. III. sz. panaszos

1.3.1. Panaszos (lakcím) 2018. július 12. napján érkezett panaszbeadványnak minősülő levelében eljárás alá vont ügyvéd képviselői tevékenységét az alábbi okok miatt kifogásolta:

1.3.2. A panaszos devizahiteles tartozásai miatt fordult az ügyvédhez. Azt szerette volna elérni, hogy a fennmaradó tartozását a bank engedje el és az őt továbbiakban már ne terhelje, ne kelljen azt megfizetnie. Ezért a munkáért az ügyvéd előre átvett 250.000 forintot 2015. október 19. napján, amelyért az ügyfél semmiféle elismervényt nem kapott.

1.3.3. A panaszos az ügyvédet ezt követően hosszabb ideig nem tudta elérni és 2016. évben vissza is kérte az átadott 250.000 forintot, valószínűleg felmondta a megbízást. Az ügyvéd ezt követően vette fel vele újra a kapcsolatot, szakértőhöz küldte, mely újabb 50.000 Ft-jába került, majd ezt követően egy beadványt készített, melyet nem az illetékes bíróságra küldött meg, a keresetet egyébként is elutasították, a panaszosnak pedig újabb 18.000 Ft illetéket kellett kifizetnie.

1.3.4. Az ügyvédet ezt követően is kereste, próbálta vele a kapcsolatot felvenni, - állítása szerint - tizenöt alkalommal ez sikertelen volt, ezért jogi útra kívánta terelni az ügyet. Véleménye szerint az ügyvéd magatartása nem más, mint az ügyfelei megtévesztése, önmagát pedig az ügyvéd áldozatának tartja, kérte ügyének a kivizsgálását.

1.3.5. Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2018. július 12. napján az ügyvédi részére panaszbeadványt megküldte, arra azonban válasz nem érkezett így az ügyvéd álláspontja már akkor ismeretlen maradt.

1.3.6. A fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálat elrendelését követően az ügyvéd részére a fegyelmi megbízott, felhívást küldött igazoló jelentése megküldésére, melyre nem válaszolt. A megküldött levél „nem kereste jelzéssel” érkezett vissza. (A feladás napja 2018. 10. 13. volt, az iratot a posta 2018. 11. 05. napján visszaküldte.)

1.4. IV. sz. panaszos

1.4.1. Panaszos (lakcím:) 2018. október 4. napján beadvánnyal fordult a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységből eredő magatartását kifogásolta az alábbiak szerint.

1.4.2. A panaszos és testvére, a Dr. ...Ügyvédi Irodát, azon belül az eljárás alá vont ügyvédet 2015. június 25. napján egy un. devizahiteles ügyben azzal bízta meg, hogy az ERSTE Bank Hungary Nyrt. által a panaszosnak megküldött elszámolásról készítsen szakértői véleményt és amennyiben a szakértői véleményben rögzített összeg eltér az elszámolásban foglalt összegtől, úgy az MNB Pénzügyi Békéltető Testületéhez nyújtson be beadványt. A megbízás arra is kiterjedt, hogy az ügyvéd tekintsen be a panaszos és a bank közötti folyamatban levő peres eljárás bíróságon levő ügyiratába és az abban foglaltakhoz képest kísérje meg a bankkal az egyezség létrehozását, vagy a kölcsönszerződés felbontását, amelyek eredménytelensége esetén képviselje a bíróság előtt a panaszost. A panaszos még a megbízási szerződés létrejötte előtt, 2015. május 11. napján átutalt az ügyvéd számlájára 250.000 Ft ügyvédi megbízási díj előleget.

1.4.3. A panaszos állítása szerint a megbízási szerződés megkötését követően az ügyvéd nem volt elérhető, a telefonokra, e-mail-ekre nem válaszolt, kizárólag az ügyvéd titkárnőjével tudott kommunikálni. A panaszos a határidőket betartva megküldte az ügyvéd-nek a szükséges iratokat.

1.4.4. A panaszos a Békéltető Testület számára benyújtandó hitel újraszámolást is hibásan kapta meg, mivel az ügyvéd a panaszos ez irányú felhívására nem reagált, a panaszos kapcsolatba lépett egy céggel, aki a számítást elvégezte, ezt követően pedig a panaszos a dokumentumokat a panaszlott ügyvédnek megküldte. A panaszlott ügyvéd nem nyújtotta be határidőben a hiánypótlást, ezért a Békéltető Testület az eljárást 2016. február 1. napján megszüntette.

1.4.5. A fentiek miatt a panaszos egy másik ügyvédet bízott meg az ügy lebonyolításával, aki azt maradéktalanul elvégezte.

1.4.6. A panaszos 2018. június 19. napján írt levelében az eljárás alá vont ügyvédet, a megbízás nem teljesítése okán a 250.000 Ft visszafizetésére szólította fel, eredménytelenül. Időközben jutott a panaszos tudomására, hogy megbízási szerződést jegyző Dr. ..... Ügyvédi Iroda felszámolás alá került.

1.4.7. Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2018. december 11. napján került sor. Ezt követően az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet írásban a vonatkozó iratokat csatolására hívta fel, azonban a felszólítás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

1.5. V. sz. panaszos

1.5.1. Panaszos (lakcím) a 2018. december 5. napján érkezett panaszbeadványnak minősülő levelében az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.

1.5.2. A panaszos beadványa és a csatolt iratok szerint a panaszos 2015. augusztus 13. napján megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a NAV Fejér Megyei Igazgatósága elleni keresetlevél elkészítésével és a teljes körű képviselet ellátásával, amelynek fejében az ügyvéd átvett 100 000 Ft megbízási díjat.

1.5.3. Panaszos 2016. február 22. napján megbízta továbbá az eljárás alá vont ügyvédet a K&H Bank ellen, jogalap nélküli gazdagodás iránti per megindításával, amelynek fejében az ügyvéd átvett 250 000 Ft munkadíj előleget. A 2016. február 24. napján kelt meghatalmazásban a megbízás tárgya a K&H Bank Zrt ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per.

1.5.4. Panaszos állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos többszöri felhívása ellenére nem adott hitelt érdemlő tájékoztatást az elvégzett ügyvédi munkáról, az utóbbi időben pedig már el sem éri, a felvett összegekkel sem számolt el. A panaszosnak az ügyekről semmiféle információja nincs.

1.5.5. A Kamara 2018. december 11. napján, az előzetes vizsgálat elrendelése előtt az akkor hatályos 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 14. § (2) bekezdése értelmében arra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy észrevételeit 8 napon belül megteheti. Az ügyvéd észrevételt nem tett.

1.5.6. Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2019. január 17. napján került sor. Az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi biztos felhívta az iratcsatolási kötelezettségére és nyilatkozattételi jogára. Az ügyvéd azonban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, mert nem az üggyel kapcsolatos iratait csatolta. Nyilatkozatot nem terjesztett elő, így az üggyel kapcsolatos esetleges tevékenysége, álláspontja ismeretlen. (A felhívás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.)

2.

2.1. Az elsőfokú tanács 2019. március 4. napján tartott fegyelmi tárgyalást az F.18/2018. számú ügyben, melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, távolmaradását írásban kimentette. A vezető fegyelmi biztos pénzbírság alkalmazását indítványozta. A tárgyaláson egyesítésre került ezen ügyhöz az F.24/2018. és F.22/2018. számú ügy, melyet követően a fegyelmi biztos felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetést indítványozott.

2.2. Eljárás alá vont ügyvéd - 2019. április 5. keltezéssel - kizárólag az F.52/2018. számú ügyben terjesztett elő védekezést, melyben kizárólag a szakértői véleménnyel kapcsolatban nyilatkozik, a perrel kapcsolatban nem. Igazolási kérelmet terjesztett továbbá elő arra vonatkozóan, hogy határidőben nem nyilatkozott a kamarai felhívásra, és orvosi igazolásokat csatolt.

2.3. Az elsőfokú tanács 2019. április 29. napján tartott fegyelmi tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, magát nem mentette ki. Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyhöz egyesítette az F. 44/2018. és F.52/2018. számú fegyelmi ügyeket. A fegyelmi megbízott szóban előadta módosított indítványát.

2.4. Eljárás alá vont ügyvéd tényelőadásának hiányában az elsőfokú tanács a panaszosok előadásai alapján állapította meg a tényállást.

2.5. Az első fokon eljáró tanács vizsgálta az elévülés kérdését, melyet kizárólag a V.sz. panaszos, NAV-val szembeni eljárása kapcsán állapított meg - illetőleg adatok hiányában nem lehetet arról állást foglalni, hogy az elévülés nem következett be.

2.6. Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 10. rb. szándékos, mulasztással megvalósított fegyelmi vétséget követett el - a panaszosok tájékoztatásának (5 rb.), és a kamarával szemben a fegyelmi eljárásban az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával (5 rb.).

2.7. Az elsőfokú eljárásban súlyosító körülményként került értékelésre, hogy eljárás alá vont ügyvédet korábban több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi felelősségben marasztalták el, illetve, hogy a sorozatos elkövetésekkel ügyfeleinek kárt okozott. Enyhítő körülményt nem állapított meg.

2.8. Az elsőfokú tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § e) pontja alapján kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek tartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján három évben állapította meg. A fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi tanács nem függesztette fel, ezért felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét 8 napon belül adja le a kamarában. Elsőfokú tanács kötelezte továbbá eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére.

2.9. A határozatot a fegyelmi tanács 8 napon belül írásba foglalta és eljárás alá vont ügyvéd részére megküldte, illetőleg tájékoztatta a jogorvoslati lehetőségéről. Az eljárás alá vont ügyvéd irodai címére kiküldött határozat „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza 2019. május 22. napján.

3.

3.1. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 15. napján nyújtott be fellebbezést, és kérte enyhébb fegyelmi büntetés kiszabását.

3.2. Fellebbezésében előadta, hogy betegsége miatt nem tudott kommunikálni a kamarával. Előadta továbbá, hogy korábbi titkárnőjének munkaviszonya megszűnt, ez nehezítette az ügyfelekkel való kommunikációt. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a Vodafone ... térségben megszüntette az átjátszó tornyot, így szinte lehetetlen telefonálni. Ennek okán - két év türelmi időt követően - 2019. június 23-án megszüntette velük a szolgáltatási szerződést. Eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy 3 és fél éves gyermekének felügyelte szintén az ő feladata volt, miután felesége ingatlanközvetítő vállalkozást indított.

3.3. Az ügyek érdemével kapcsolatban előadta, hogy az „Il Ferro” ügyben a büntetőbíróság által alkalmazott vagyonelkobzás okán indokolatlan volt a polgári peres eljárás kezdeményezése, mivel a sértettek nem számíthattak kielégítésre vagyon híján. A devizahiteles perekkel kapcsolatban előadta, hogy a kezdeti sikerek a bírói gyakorlat alakulásával kudarcba fulladtak, így szinte „lehetetlen megnyerni ezeket a bonyolult érvénytelenségi pereket”.

3.4. Eljárás alá vont ügyvéd orvosi igazolásokat csatolt fellebbezéséhez (2019. február 5-15, 2019. március 8-10., 2019. március 11-17., 2019. március 18-22. időtartamokra).

3.5. 2019. július 1. napján az országos fegyelmi főbiztos megtette észrevételeit, és az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. A fegyelmi főbiztos észrevételezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd betegsége és kiskorú gyermeke enyhítő körülményként figyelembe veendők, azonban a súlyosító körülmények - mint a fegyelmi előélet, illetve a többrendbeliség - okán a határozat megváltoztatása nem indokolt. A fegyelmi főbiztos álláspontja szerint az elsőfokú határozat megalapozott és kellőképpen megindokolt, így az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyására tett indítványt.

4.

4.1. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2019. október 15. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa, valamint az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelentek.

4.2. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy az „Il Ferro” ügyben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete vagyonelkobzást alkalmazott, ezért a polgári igények alapja szertefoszlott, nem volt értelme polgári peres eljárást indítani. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson bemutatta az elsőfokú ítéletet. Nyilatkozata szerint 632 ügyfele volt ebben az ügyben, e-mailen tartották a kapcsolatot. Rendszeresen tájékoztatta e-mailben az ügyfeleit, sokaknak azonban megváltozott az e-mail címe. Egy évvel ezelőtt a titkárnője távozott az ügyvédi irodából, ez tovább nehezítette az elektronikus ügyintézést.

4.3. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy 2019. februárban ....fertőzést kapott, ezért nem tudott az irodába bejárni és az ügyfelek nem tudták elérni. Ezért tettek panaszt.

4.4. A devizaperek kapcsán eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a különböző kúriai döntések születtek, melynek okán „ezeket az ügyeket nehéz volt megnyerni”. Elismerte, hogy hibát követett el, amikor olyan ügyeket vállalt, ahol nagy létszámú pertársaság volt.

4.5. V. sz. panaszos ügyével kapcsolatban előadta, hogy pert megnyerték, a végrehajtás megindult. Elismerte azonban, hogy 2019. februártól panaszos nem tudta elérni betegsége és titkárnője kilépése miatt.

4.6. Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a megbízásokat - amikor már látta, hogy nem tudja a számtalan ügyet ellátni - azért nem mondta fel, mert abban bízott, hogy júniusban már el tudja látni a feladatait és az európai bíróság hoz egy kedvező döntést. Egyébiránt a devizaperekben az előzetes döntéshozatali eljárásig felfüggesztették a pereket, így addig nem tudtak mit csinálni. Számtalan más esetben felmondott megbízásokat.

4.7. Eljárás alá vont ügyvéd - kérdésre - előadta, hogy utólag értesült a fegyelmi eljárásokról, mert abban az időben volt beteg.

4.8. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa fenntartotta írásbeli indítványát.

4.9. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása lefolytatására az Üttv. 208. § (22) bekezdésére tekintettel a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FE) 42.2. pontjai alapján kerül sor.

4.10. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés alaptalan.

4.11. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást helyesen rögzítette, mindezekért a másodfokú fegyelmi tanács a panasz alapját képező és az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított történeti tényállást a fellebbezési eljárásban is irányadónak tekintette, azt megállapította, és valónak elfogadta.

4.12. Eljárás alá vont ügyvéd kizárólag a fegyelmi büntetés enyhítése iránt jelentett be fellebbezést, azonban a másodfokú fegyelmi tanács a következő megállapításokat teszi az elsőfokú határozatban foglalt tényállást vizsgálva:

4.13. Az ügy tárgyát képező panaszok tárgya, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta megfelelően a panaszosokat, nem volt ügyfelei számára elérhető. A fegyelmi eljárás során a területi kamara által küldött felhívások sem kerültek átvételre eljárás alá vont ügyvéd által. Ennek következtében iratcsatolás nem történt részéről, illetve több ügyben nyilatkozatot sem tett. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel a védekezés lehetőségétől fosztotta meg magát.

4.14. A másodfokú tanács az eljárás alá vont ügyvéd valamennyi nyilatkozatát megvizsgálva megállapította, hogy a fegyelmi vétségek tekintetében érdemi védekezést nem terjesztett elő, a panaszosok által tett nyilatkozatokat nem cáfolta, ezért az elsőfokú tanács helyesen a panaszosok tényelőadására alapította a megállapított tényállást.

4.15. Eljáró ügyvéddel szemben benyújtott panaszok elsősorban azt sérelmezték, hogy az eljáró ügyvéd nem adott megfelelő tájékoztatást, illetve tartósan elérhetetlen volt ügyfelei számára.

4.16. A másodfokú tanács rámutat, hogy a megbízás ellátása ütközhet nehézségekre, mely azonban nem mentesíti az ügyvédet az Üttv. és egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek teljesítése alól. Mivel az ügyvédi megbízási jogviszony alapvetően gondossági kötelem, így a megbízók tájékoztatása az ügyvéd egyik legfontosabb kötelezettsége.

4.17. Az Üttv. 137. § (4) bekezdés szerint a másodfokú fegyelmi eljárásában akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A másodfokú tanács megállapítja, hogy az eljáró ügyvéd által előterjesztett fellebbezésben hivatkozott enyhítő körülmények már az elsőfokú eljárás során fennálltak.

4.18. A másodfokú tanács megállapítja, hogy az elsőfokú eljárásban a tényállás és a megállapított fegyelmi büntetetés a jogszabályok betartásával került megállapításra, így a másodfokú fegyelmi tanács annak megváltoztatását nem látta indokoltnak.

4.19. A kifejtettek alapján a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta.

4.20. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alaptalan volt, ezért az FE 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.

4.21. A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. §, illetve a 2017. évi I. törvény a - közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul.

Budapest, 2019. október 15.

5. sz. másodfokú fegyelmi tanács

A határozat jogerős és 2019. december 19. napján végrehajtható