Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.81/2019. határozata

FESZ 13.1. - hatálytalan bejelentés

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. ..... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020.06.25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács a Dr. ................. eljárás alá vont személlyel szemben indított fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani - a másodfokú fegyelmi tanácsnak címezve -, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

I.

Az eljárás alá vont személy a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara tagja volt, a névjegyzékből 2020.01.31. napján került törlésre munkaviszony létesítése okán.

............... (lakik:..............) a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarához 2019.08.01. napján elektronikus levélben - egyszerű e-mailben - tett bejelentésében panaszt terjesztett elő dr. ..............ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. A bejelentését szintén elektronikus levél - email - formájában 2019.08.15. napján kiegészítette. A Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara - eljáró fegyelmi tisztségviselő hiányában - az ügy elbírásának kijelölésére kérelmet terjesztett elő a Magyar Ügyvédi Kamarához. A Magyar Ügyvédi Kamara az ügy elbírálására a Pest Megyei Ügyvédi Kamarát jelölte ki. A Pest Megyei Ügyvédi Kamarához a panaszbejelentés 2019.09.06. napján érkezett.

Panaszos a bejelentésében előadta, hogy 2016.09.15. napján........., mint vevő előszerződést kötött ............ és ............., mindketten ............ lakosok, eladókkal, az eladók tulajdonát képező ..........hrsz. és ............ hrsz. alatti ingatlanok tekintetében. A bejelentés szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésére az előszerződés tartalmi hiányosságai okán nem került sor, így különösen az adásvétel tárgyát képező ingatlant terhelő, a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom nem lett törölve, az épület nem lett feltüntetve, erre tekintettel kérte a bejelentő az előzetes vizsgálat lefolytatását.

III.

A fegyelmi biztos a panaszos bejelentése alapján 2020.09.16. napján határozatában az előzetes vizsgálatot elrendelte. Eljárás alá vont ügyvéd 2019.10. 10 napján igazoló jelentést terjesztett elő, melyben vitatta, hogy fegyelmi vétséget elkövetett volna. A panaszos meghallgatására 2019.12.06. napján került sor, majd a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi biztos 2020.02.10. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában az eljárás alá vont személy vonatkozásában 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség megállapítására és pénzbírság kiszabására tett indítványt.

IV.

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

A panaszos 2016.09.15. napján a panaszolt ügyvéd okirat szerkesztése és ellenjegyzése mellett előszerződést kötött .............. és ............... lakosokkal, eladókkal. Az adásvételi előszerződés a .............. hrsz. alatti ingatlanokat érintette. A felek által rögzített vételárat - mindkét ingatlanra vonatkozóan - az okiratban 4.950.000 Ft-ban határozták meg. Az előszerződés 4. pontja szerint az adásvétellel érintett ................ hrsz. alatti ingatlant több bejegyzett teher terhelte: a ............és Vidéke Takarékszövetkezet javára 6.000.000 Ft tőke és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog - a Fegyelmi Tanács itt megjegyzi, hogy a tulajdoni lap szerint a bejegyzés a Centrál Takarékszövetkezet - jelenlegi jogutódja jelenleg a Takarékbank Zrt. javára került bejegyzésre, tul.lap III/5-6. valamint az azt biztosító és elidegenítési és terhelési tilalom; a Magyar Állam javára lakásvásárlási kedvezmény címén mindösszesen 2.400.000 Ft tőke és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom a használatbavételi engedély kiadásától számított 10 év időtartamra - tul.lap III/9-12; árverés kitűzése - tul.lap III/14. és III/16. A takarékszövetkezeti hitel jövőbeni törlesztését a panaszos, mint vevő vállalta megfizetni (okirat 3.3. pontja).

Az előszerződés alapján a végleges adásvételi szerződés megkötéséig az eladóknak töröltetni kellett volna a Magyar Állam javára fennálló terheket és a megépült felépítmény épület feltüntetését is el kellett volna végeztetniük. A panaszos a vételár egy részét megfizette és birtokba lépett. A végleges adásvételi szerződés megkötési határideje: 2019. 04. 15. napja volt. Mivel a végleges szerződést a felek nem kötötték meg, eljárás alá vont személy írásbeli felhívást küldött az eladóknak a végleges szerződés megkötésére, de arra a mai napig nem került sor.

Az előzetes vizsgálat elrendelését követően a panaszolt ügyvéd igazoló jelentésében vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el. Előadta, hogy az előszerződésben felsorolta az ingatlanok terheit. Azért került sor előszerződés megkötésére, mert a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom 2019. év tavaszán járt le. Előadta, az eladók vállalták az épület feltüntetését, valamint a Magyar Állam javára bejegyzett terhek törlését. Állította a panaszolt ügyvéd, hogy az előszerződés megkötésekor a felek akarata szerint járt el.

A panaszos személyes meghallgatásakor fenntartotta az általa írásban előadottakat. Előadta, hogy a ............ hrsz-ú ingatlan tehermentesítése nem történt meg a megállapodás szerint. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a panaszolt ügyvéd nem adott részére kellő tájékoztatást a jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom körében. Jelezte, hogy jelenleg 7.000.000 Ft-ot követel tőle a takarékszövetkezet. Előadta, hogy ő a szerződésben írt valamennyi vállalását teljesítette, kivéve a Magyar Állam javára bejegyzett terhek törlését, ami az eladók kötelezettsége lett volna, folyamatosan fizette a hiteltörlesztéseket, eddig hozzávetőlegesen 3.000.000 Ft-ot fizetett ki a vételárból.

V.

Az ügyben a koronavírus helyzet miatt tárgyalást a Fegyelmi Tanács 2020.06.25. napján tartott. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy fenntartotta korábbi, igazoló jelentésben írt nyilatkozatát, fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy’ előszerződést kötött és nem adásvételi szerződést, így egyéb okok miatt is előfordulhatott volna, hogy nem jön létre az adásvételi szerződés. A panaszos beköltözött az ingatlanba, ahol felújításokat is végzett. A felek az egymás közti elszámolást még nem rendezték.

Panaszos a tárgyaláson a korábbi meghallgatásán előadott valamint írásban benyújtott nyilatkozatát változatlanul fenntartotta. Előadta, hogy álláspontja szerint Dr. ............ ügyvéd komoly ügyvédi hibát vétett, amikor nem járt utána, hogy mekkora teher van az ingatlanon és így szerkesztette és jegyezte ellen a szerződést. A vételár 4.950.000 Ft-ban került megállapításra. Később tudta meg, hogy még 7.000.000 Ft erejéig - ami jóval a kikötött vételáron felüli összeg - van az eladóknak az ingatlant érintő tartozása. Dr. ............. nem mondta meg előre, hogy mekkora ez az összeg. Szerinte ez nagyon nagy hiba az eljárás alá vont ügyvéd részéről.

A tárgyaláson a fegyelmi biztos előadta, hogy a panaszos a bejelentését egyszerű email formájában tette meg. A Fegyelmi Tanács feladata az, hogy megállapítsa, hogy elfogadható-e a hatályos jogszabályok alapján az email formában történő bejelentés a fegyelmi eljárás lefolytatására. Á fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartva kérte az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségének megállapítását az Üttv. 107. § a) pontja alapján és pénzbírság büntetés kiszabását. Ennek alapja körében kiemelte, hogy álláspontja szerint az előszerződés elkészítését megelőzően az eljárás alá vont személy nem kérte be a hitelt folyósító takarékszövetkezet azon igazolását, amelyből hitelt érdemlően és pontosan megállapítható lett volna, hogy milyen összegű, nagyságú hiteltartozása áll fenn az eladóknak. A rendelkezésre álló iratokból az is megállapítható volt, hogy az ingatlant terhelő végrehajtási jogok tekintetében elmulasztotta az okiratok beszerzését, illetve elmulasztotta beszerezni az eljáró végrehajtó tartozást összegző igazolását. Ebből eredően olyan okiratot szerkesztett, amelyből nem állapítható meg pontosan, hogy az abban részes feleknek milyen összegű kifizetést kell teljesíteni. Megjegyzendő, hogy az ingatlanra bejegyzett terhek összessége meghaladta a vételár összegét.

VI.

A fegyelmi biztos fegyelmi felelősség megállapítására és büntetés kiszabására vonatkozó indítványa nem alapos.

Az Üttv. 107. §-ban foglaltak szerint:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara

Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ügyvéd fegyelmi vétsége megállapítása körében a Fegyelmi Tanácsnak minden esetben elsődlegesen a panaszt eljárásjogi szempontból kell vizsgálnia, különös tekintettel az alakiságok betartására és további eljárásjogi kritériumokra, pld. elévülési határidőre. Jelen esetben is elsősorban a panaszt eljárásjogi szempontból vizsgálta a Fegyelmi Tanács.

A Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (új FESZ) 13.1. pontja szerint:

Ha a bejelentő a bejelentést nem teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy saját kézzel aláírt papír alapú okiratban terjeszti elő, a területi ügyvédi kamara, ennek hiányában a vezető fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított nyolc napon belül erre nyolc napos határidővel felhívja, ennek elmulasztása esetén a bejelentést hatálytalannak tekinti.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a panaszos beadványa egyszerű, hitelesítés nélküli elektronikus levél volt, annak beérkezését követően a panaszos részére nem került megküldésre a jogszabályban előírt felhívás, így a fentiek okán az egyszerű email bejelentés hatálytalan, joghatás kiváltására - jelen esetben a panaszlott ügyvéd fegyelmi felelősségre vonásának megállapítására irányuló eljárás megindítására - nem alkalmas. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a felhívás hiánya a fegyelmi eljárás keretében nem pótolható. Ezen eljárásjogi ok folytán pedig a Fegyelmi Tanács már nem is vizsgálhatta érdemben, hogy a panaszlott ügyvéd követett-e el fegyelmi vétséget vagy sem, az eljárást meg kellett szüntetnie. Az eljárás megszüntetése ugyanakkor nem zárja el a panaszost attól, hogy’ ha kárigénye van a panaszlott ügyvéddel szemben, úgy azt a polgári peres eljárás szabályai szerint érvényesítse, ahogy erről a Fegyelmi Tanács a megtartott tárgyaláson a panaszost tájékoztatta.

A fentiekre figyelemmel a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján a fegyelmi eljárást megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget az új FESZ 40.6. pontja alapján a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé.

Záradék:

A határozat 2020. 09. 08. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére