Év: 2019. és 2024.
Típus: elsőfokú határozat, megszüntető
Jogkövetkezmény: megszüntetés
Jogerős: 2024. május 10.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd elleni fegyelmi eljárásban 2024. április 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
HATÁROZATOT:
A Fegyelmi Tanács elrendeli a felfüggesztett F.83/2019. számú fegyelmi eljárás folytatását.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd elleni fegyelmi eljárást megszünteti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás során felmerült 30.000, azaz harmincezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Pest Vámegyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005–20403120 sz. bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti, a fegyelmi biztos fellebbezést terjeszthet elő.
Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Az eljárás alá vont ügy véd-elleni fenti számú fegyelmi eljárásban a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2019. december 6-án tárgyalás tartása nélkül hozott határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 140. §, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 28.2.b pontja alapján felfüggesztette és kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy három havonta tegyen jelentést a büntetőügy állásáról, illetve a büntetőeljárásban keletkezett határozatokat 3 munkanapon belül küldje meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére.
A fegyelmi biztos a 2024. április 17. napján kelt határozatával indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az FE 29.1 pontja alapján rendelje el a fegyelmi eljárás folytatását és az Üttv. 127. § (1) bekezdése, illetve az FE 22.1 pontja alapján tárgyalás tartása nélkül állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget és erre tekintettel az Üttv. 131. § (3) b) pontja alapján a fegyelmi eljárást szüntesse meg.
Továbbá indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet kamarai költségátalány megfizetésére ne kötelezze.
A kijelölt Fegyelmi Tanács a Fegyelmi Biztos indítványával részben egyetértett, ezért annak részben helyt adott.
Előzmények:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. szeptember 4. napján bejelentette a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, hogy gyanúsítottként hallgatták ki közokirat hamisítás büntette miatt, a gyanú szerint az eljárás alá vont ügyvéd hamisított okiratot nyújtott be a cégbírósághoz.
Előzetes vizsgált elrendelése:
A fegyelmi biztos a 2019. szeptember 30. napján kelt határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el.
Igazoló jelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 23. napján igazoló jelentést terjesztett elő.
Fegyelmi eljárás elrendelése:
A fegyelmi biztos a 2019. november 18. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi eljárás felfüggesztése:
A kijelölt Fegyelmi Tanács 2019. december 6-án tárgyalás tartása nélkül hozott határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről 3 (három) havonta írásban tegyen jelentést, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezését követően 3 napon belül küldje meg az eljárást lezáró határozatot.
Eljárási cselekmények:
Az eljárás alá vont eljárás alá vont ügyvéd eleget tett jelentési kötelezettségének.
A folyamatban lévő büntetőügy állásáról többször adott jelentést a Kamarához.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. április 19-i jelentéséhez csatolta az Ügyészség... számú határozatát, amely rögzítette, hogy a közokirat hamisítás bűntette miatt az eljárás alá vont ellen.bü. számon folytatott büntetőügyben a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az ügyészség egy évi időtartamra feltételesen felfüggesztette, egyúttal kötelezték bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyészi határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hamisított okiratot nyújtott be a cégbírósághoz a cég változásbejegyzésével kapcsolatban. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvédnek tudnia kellett, hogy a benyújtott okirat hamisított, ezért megállapította, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. 345. §- ba ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének megállapítására alkalmas az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye.
A fegyelmi biztos 2022.05.05. napján indítványt terjesztett elő a Regionális Fegyelmi Bizottsághoz, hivatkozott arra, hogy az Ügyészség egy évi időtartamra feltételesen felfüggesztette.
Erre hivatkozással indítványában kérte, hogy a Fegyelmi Tanács az FE 29.1 pontja alapján rendelje el a fegyelmi eljárás folytatását és az Üttv. 127. § (1) bekezdése, illetve az FE 22.1 pontja alapján tárgyalás tartása nélkül állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és erre tekintettel fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabjon ki.
A Fegyelmi Tanács ezzel az indítvánnyal szemben 2022.05.05. napján kelt indokolt határozatával a fegyelmi eljárást továbbra is felfüggesztette az Ügyészség határozatában megjelölt ügyészi feltételes felfüggesztés időtartamának leteltéig. Hivatkozva arra, hogy az Üttv 140. § (1) bekezdésében írt szabály alapján valóban lehet folytatni a korábban felfüggesztett fegyelmi eljárást és lehetséges döntést hozni az ügyészségnek a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára figyelemmel, azonban a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyészségi határozat nem állapította meg és nem is állapíthatja meg az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét. A feltételes ügyészi félfüggesztő határozat nem azonos a bűnösség megállapításával. Megalapozottan nem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd tagadásával szemben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt követett el, ezért nem állapítható meg az ellenjegyzés szabályainak megszegése sem tárgyaláson kívüli határozattal.
Hivatkozva továbbá arra, hogy ha a feltételes ügyészi felfüggesztés határideje eredményes elteltét követően megszűnik a büntető eljárás, a terhelt nem büntethető.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2024. 03.26. napján csatolta az Ügyészség számú határozatát, amelynek tanúsága szerint az ellene indult büntető eljárást megszűntették, tekintettel arra, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen eltelt és ennek okán a büntethetősége megszűnt.
Az eljárás alávont ügyvéd ebben a beadványában előadta, hogy a fenti ügyészi határozattal szemben panaszt nem terjesztett elő, az előírt bűnügyi költséget megfizette.
A Fegyelmi Tanács egyetért a fegyelmi biztosnak az ártatlanság vélelmére történt okfejtésével. A fegyelmi biztos hivatkozott Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikkére, miszerint: (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
A büntetőjogi felelősséget kizárólag a bíróság jogerős határozata állapíthatja meg.
A feltételes ügyészi felfüggesztő határozatban foglaltak nem azonosak a bűnösség bíróság általi megállapításával, de a felmentéssel sem. A büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 416. §-ra figyelemmel a jövőbeni magatartás miatt kerülhetett sor a feltételes felfüggesztésre. Ez az egy év határidő eredményesen eltelt, a Jövőbeni magatartás” kedvező volta okán nem szükséges az eljárás folytatása.
A fegyelmi biztos az Üttv. 43. §-ra történt hivatkozását, a fegyelmi felelőség megállapítására tett korábbi indítványát megváltoztatta, a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte. A Fegyelmi Tanács ezen indítvány keretei között járt el, erre tekintettel nem folytatott bizonyítást a fegyelmi felelősség megállapítása iránt.
Költségviselés:
A Fegyelmi Tanácsok korábbi felfüggesztő határozataikban megállapították az eljárási költséget, azzal, hogy majd az eljárást befejező határozatban lesz döntés annak viseléséről.
A fegyelmi eljárásról szóló szabályzat előírja:
40.2. A kamarai átalányköltség
b) tárgyaláson kívüli eljárás esetén 30.000 Ft,
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd köteles a fegyelmi eljárással felmerült 30.000 Ft átalányköltség viselésére. Ez a költség az eljárás alá vont ügyvédre áthárítható, mert az ellene folyt büntető eljárás nem a felmentésével fejeződött be, hanem a feltétel bekövetkeztével és a határidő eredményes leteltével. Az eljárás alá vont ügyvéd ügyében a fegyelmi biztosoknak és a kijelölt Fegyelmi Tanácsoknak több ízben kellett intézkedést tenniük, ezzel ténylegesen költségek merültek fel.
Jogorvoslati jog:
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Alkalmazott jogszabályok:
A büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.)
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE)
Tájékoztatás:
A FE 42.7. pontja alapján 2021. január 1 napjától az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FE 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Jogerős 2024. május 10.