Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/093/2019. határozata

ügyvédi megbízásról

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. N. M. ügyvéd (KASZ: .................................., iroda: .............................................) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. október 28. napján 2019.F.231/6. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. július 17. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.231/6. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az elsőfokú határozatban megállapított pénzbírság összegét 300 000 Ft-ra mérsékli. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50 000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

Dr. N. M. ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2019.F.231/6. sz. alatt meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben két rendbeli szándékos - ebből 1 esetben folytatólagos - fegyelmi vétség elkövetése miatt, kötelezte 500 000 Ft pénzbírság, valamint 80 000 Ft átalány költség megfizetésére.

Eljárás alá vont ügyvéd ellen a .................... Ingatlankezelő Kft. képviseletében .................... közös képviselő terjesztett elő panaszt.

Panaszában előadta, hogy mint a ................................. sz. alatti Társasház közös képviselője 2017. június 26-án megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a társasház alapító okiratának módosításával. Előadta, hogy a megbízott dr. .................. a megbízás kezdetétől fogva nem megfelelően járt el, késedelmesen és hiányosan terjesztette elő a szükséges iratokat. A megbízást követően, több mint egy év elteltét követően került beadásra a földhivatalba a társasházi alapító okirat módosítása.

A földhivatal a 2018. július 26-án beadott kérelmet, 2018. július 30-án visszautasította.

A visszautasító végzés indokolásában az eljáró Földhivatal megállapította, hogy a kérelem hiányosan került benyújtásra, a ................... hrsz. alatti ingatlan esetében csak a társasházi törzslapra került a módosítás beterjesztésre, nem pedig a törzslapon kívül valamennyi társasházi különlapra. Továbbá az ügyvéd az igazgatási szolgáltatási díjat tévesen rótta le, 100 000 Ft helyett 6600 Ft összeget fizetett be. A kérelem hiányosságai miatt a beadvány érdemben nem került elbírálásra.

Az elutasítást követően többszöri kapcsolat felvétel után az eljárás alá vont ügyvéd 2018. december 12-én email útján arról tájékoztatta a panaszost, hogy az alapító okirat módosításának a földhivatali átvezetése 2018. évben megtörténik.

Az alapító okirat módosítás ismételt benyújtására nem került sor, panaszos az alapító okirat, módosításával kapcsolatos okiratokat a panasz benyújtásának időpontjáig nem kapta vissza az ügyvédtől.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. június 11. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte.

A fegyelmi biztos 2019. szeptember 6. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének sem tett eleget, ezen magatartásával további önálló fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, valamint az Ügyvédi és Etikai Szabályzat (ÜESZ) 12/3. pontjában írt rendelkezéseket, ezzel három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyre is figyelemmel kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását a fegyelmi biztos.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 25-én email útján a tárgyalás napját megelőző pénteken iratokat csatolt (ösztöndíj szerződés, nyilatkozat a panasz tárgyában, tényállás, ügyvédi megbízás, telefonon elküldött sms-k), egyben igazolás iránti kérelmet is előterjesztett a késedelmes iratcsatolás végett.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019. október 28. napjára kitűzött tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd, szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A 2019. október 25. napján írt beadványában jelezte, hogy az adott napon nem tud a tárgyaláson részt venni, kérte, hogy a fegyelmi tanács új időpontra tűzze meghallgatását.

A fegyelmi biztos pontosította az indítványát, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos, ebből 1 esetben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi tárgyalást berekesztette, az ügyben határozatot hozott.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló iratok alapján a határozat III. fejezetében a bejelentéssel megegyező részletes tényállást állapított meg. A tényállás tartalmazza az eljárás alá vont ügyvéd megbízással kapcsolatos, ügyvédi kötelezettségszegéseket tartalmazó tevékenységét.

Az ügyvéd a ............................ sz. Társasház alapító okiratának módosításával kapcsolatos megbízást nem teljesítette, a megbízó képviselőjének a társasház iratait nem szolgáltatta vissza, nem biztosított lehetőséget arra, hogy a közös képviselő az iratokat átvegye, a megbízás megszűnésével kapcsolatos elszámolási kötelezettségét nem teljesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd részére 2019. június 18-án kézbesített, a vezető fegyelmi biztos által küldött felhívás ellenére az üggyel kapcsolatos iratokat határidőben nem nyújtotta be a kamarának, ügyében védekezést sem terjesztette elő.

Az eljáró fegyelmi tanács az elsőfokú határozat részletes jogi indokolásában megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban rögzített magatartásával a megbízási szerződést nem megfelelően teljesítette, felhívás ellenére az ügy iratait határidőben nem csatolta, megszegte az Üttv. 1. § (3) bek., 28. § (3) bekezdésében, az ÜESZ 2.4. és 12.3. pontjaiban írt rendelkezéseket. Kötelezettségszegéseivel az ügyvéd két rendbeli szándékos, - a megbízás nem megfelelő teljesítése tekintetében folytatólagos - fegyelmi vétséget valósított meg. Az Üttv. 107. § a) pont alapján elkövetett fegyelmi vétség miatt az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésében írtak figyelembevételével az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek összegét a középmértékhez igazodóan határozta meg, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte az ügyvédet.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, a pénzbírság mérséklését, egyben részletfizetés biztosításának az engedélyezését kérte.

Fellebbezésében indítványozta a fegyelmi előéletének enyhítő körülményként való figyelembe vételét, kötelezettségszegése részbeni elismerésének értékelését.

Az országos fegyelmi főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt, figyelemmel arra, hogy a tényállás megalapozott, az abból levont jogi következtetés helytálló.

A fellebbezés részben megalapozott.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, a fellebbezési kérelem keretein belül felülbírálta, megállapította, hogy az részben megalapozott.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének eleget tett.

Eljárásjogi szempontból a fegyelmi eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján 2019. január 1. napjától hatályos a fegyelmi eljárásokról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2020. július 17. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozatban megállapított tényállás megalapozott, a levont jogi következtetés a jogszabályi előírásoknak megfelel.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte.

Megállapította a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés mértékének megállapítása során enyhítő körülményt nem értékelt.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában enyhítő körülményként elfogadta a fellebbezésben írt azon hivatkozást, hogy vele szemben fegyelmi elmarasztalás még nem volt, a panaszossal való kapcsolattartás körében kötelezettségszegését nem vitatta, iratcsatolási kötelezettség elmulasztását elismerte.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi büntetés megállapítása során az előzőekben megjelölt enyhítő körülmények nem hagyhatók figyelmen kívül.

A fegyelmi büntetés meghatározásakor érvényesülni kell a fokozatosság elvének is.

Dr. .................. által elkövetett két rendbeli szándékos fegyelmi vétség tárgyi súlya, a folytatólagos kötelezettségszegést megvalósító magatartás, a két rendbeli fegyelmi vétség elkövetése, az ügyvédi hivatásba vetett bizalom megingását eredményező magatartás az Üttv. 109. § (1) bekezdésében írtak alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács szerint is indokolttá teszi az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását.

Az enyhítő körülményekre, a fokozatosság elvének érvényesülésére tekintettel az 550 000 Ft pénzbírság összegét a Másodfokú Fegyelmi Tanács mérsékelte, a fegyelmi büntetést 300 000 Ft összegben állapította meg. Megítélése szerint a másodfokú határozatban megállapított mértékű fegyelmi büntetés az eljárás alá vont ügyvédre kellő nevelő hatással és visszatartó erővel bír.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében az elsőfokú határozatban megállapított tényállást és a fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegésének jogi megítélését nem vitatta, ebben a tekintetben a jogorvoslati kérelem indokolást nem tartalmaz.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az FE 35.2. pontban írtak szerint az indokolt fellebbezési kérelem keretein belül bírálta felül az elsőfokú fegyelmi határozatot.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács azon megállapításával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az Üttv. 28. § (3) bekezdésében, az Üttv. 39. § (3) bekezdésében, valamint az új Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában írt rendelkezéseket.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésében írt rendelkezést alkalmazta a fegyelmi büntetés mértékének megállapításakor, és figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt hivatkozásokat, az elsőfokú határozatot a fegyelmi büntetés mértéke vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése a fegyelmi vétséget megalapozó tényállás, jogi megítélés, két rendbeli fegyelmi vétség megállapítása vonatkozásában nem vezetett eredményre, az Üttv. 142. § (2) bekezdés, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján a másodfokú Fegyelmi Tanács őt másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében részletfizetés engedélyezését kérte.

A FE 39.8. pontja alapján részletfizetési kedvezményt csak az Elsőfokú Fegyelmi Tanács engedélyezhet, így ezen kérelem vonatkozásában az eljáró Másodfokú Fegyelmi Tanács mellőzte részletfizetési kérelem vonatkozásában a rendelkezést.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatának a kihirdetését követően érkezett meg a Magyar Ügyvédi Kamarába az eljárás alá vont ügyvéd másodfokú tárgyalás elhalasztás iránti kérelme, így annak figyelembe vételére már mód és lehetőség nem volt.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok Oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. október 1. napján végrehajtható.