A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Bejelentők fordultak beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont volt ügyvéd okirati ellenjegyzésével összefüggésben tettek kifogást.
A fegyelmi főmegbízott az előzetes vizsgálat elrendeléséről az eljárás alá vont volt ügyvédet értesítette, és felhívta, hogy részletes észrevételét tartalmazó igazoló nyilatkozatát és bizonyítékait, továbbá az ügyben keletkezett releváns iratait küldje meg.
A fegyelmi biztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálati eljárást további 3 hónappal meghosszabbította.
A vizsgálati eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédnek az a magatartása, hogy ügyvédként egy ingatlan megvásárlásához ajánlotta segítségét és ügyvédi meghatalmazás mellett azt a látszatot keltette, hogy az ügyvédi tevékenysége körében fogad el a jogügylet létrehozása érdekében pénzt, alkalmas az ügyvédi kar tekintélyének csorbítására, miként az a magatartás is, hogy az akár magánszemélyként felvett kölcsönt nem fizette vissza.
Kifejtette, hogy a bejelentőktől bármely közös gazdasági cél érdekében átvett összegnek az átvétel céljával össze nem egyeztethető felhasználása - amellett, hogy adott esetben más törvényi tényállás megvalósítására is alkalmas lehet - olyan magatartás, mely a kar tekintélyének csorbítására alkalmas, mert olyan látszatot kelt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentők megtévesztésével jutott az általuk átutalt összeghez és azt a rendeltetésétől eltérően használta fel, míg a kölcsön visszafizetésére lehetősége nem volt. A Fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá a tanúként meghallgatott bejelentő-1 nyilatkozata, összességében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentők egy a bank által értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjogát szerették volna megszerezni a gazdasági társaságukon keresztül. Az eljárás alá vont volt ügyvéd felajánlotta, hogy a bank felé a vásárlást személyesen intézi és ezzel összefüggésben megadta az ügyvédi letéti számlájának számát, hogy a vételár fedezetére 60.000.000 Ft-ot a bejelentők gazdasági társasága átutalhasson.
A 60.000.000 Ft összeget bejelentő-2 a saját bankszámlájáról utalta át az eljárás alá vont volt ügyvéd által megjelölt bankszámlaszámra, közleményként rögzítésre került, hogy [...] szerződés szerint. A bejelentők a vásárláshoz szükséges dokumentumokat az eljárás alá vont volt ügyvédnek átadták, és részére ügyvédi meghatalmazást adtak. A kamarai nyilvántartás szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd bejelentett letéti számlaszáma eltérő attól a számlaszámtól, amelyre bejelentő-2 a 60.000.000 Ft-os összeget átutalta.
Az átutalt összeg vonatkozásában letéti szerződés nem készült.
Az átutalást követően a szerződés megkötésére nem került sor, az ingatlanokkal kapcsolatban az eljárás alá vont volt ügyvéd többféle ígéretet tett, illetve közös üzletek megkötésére is ajánlkozott, azonban adásvételi szerződés továbbra sem jött létre.
Bejelentők - miután a kívánt ügylet nem realizálódott - kérték az átutalt összeg haladéktalan visszafizetését.
Egy idő után az eljárás alá vont volt ügyvéd ígéretet tett a részére átutalt összeg visszafizetésére, amelyből összesen 20.500.000 Ft összeget fizetett vissza.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint adós teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett, amely szerint 60.000.000 Ft rövid lejáratú kölcsönt kapott a bejelentő2-től. A nyilatkozat szerint a kölcsön tárgyául szolgáló tranzakció meghiúsult, a kölcsön visszafizetése az eljárás alá vontnak nem állt módjában. Az eljárás alá vont az addig vissza nem fizetett 49.500.000 Ft és járulékai tartozás megfizetését vállalta akként, hogy az [...] Kft. felé fennálló követeléséből fogja ezt a kölcsönt visszafizetni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd tartozásátvállalási szerződés tervezetet készített elő, mely azonban nem került aláírásra. A tervezet szerint a szerződés az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint kötelezett, a bejelentő2, mint jogosult, valamint az [...] Kft., mint átvállaló között jött volna létre, és annak alapján az [...] Kft. a kizárólagos tulajdonát képező budapesti ingatlan értékesítéséből befolyó vételárat jelölte meg a bejelentők követelésének fedezeteként.
Az [...] Kft. időközben értékesítette az ingatlant, amelyből bevétele származott, de a bejelentők felé a tartozás visszafizetésére ekkor nem került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd rendezte tartozásának még fennálló részét, így a fennálló tőketartozásrészt és annak késedelmi kamatát is.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd sem a vizsgálati eljárásban, sem pedig a fegyelmi eljárásban nem terjesztett elő nyilatkozatot.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson a személyesen meghallgatott bejelentő-1 a bejelentésben foglaltakat fenntartotta. Előadta, hogy a 60.000.000 Ft összeg bankos ingatlanok vásárlásához vételár fedezet rendeltetéssel letétként került átutalásra az eljárás alá vont volt ügyvéd részére, az eljárás alá vont azt állította, hogy azért van szükség a letétre, mert a banknál igazolni kell a vételár fedezetét, később viszont már azt nyilatkozta, hogy rövid lejáratú kölcsön került biztosításra.
Az eljárás alá vont részére minden szükséges dokumentumot átadtak és ügyvédi meghatalmazás is aláírásra került. Az eljárás alá vont volt ügyvéd szerződéstervezeteket küldött a részükre, de a bejelentők által aláírt szerződéstervezetek valamennyi példánya az eljárás alá vont volt ügyvédnél maradt. Az okirat a bejelentő előadása szerint arra vonatkozott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a [...] Kft.-t képviseli a bank előtt az adásvétellel összefüggésben.
A bejelentő-1 előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd végül rendezte a még fennálló a tartozását, tehát a tőkét és ezen felül a késedelmi kamatot.
A bejelentéshez okirati bizonyítékok is csatolásra kerültek, így rendelkezésre áll az eljárás alá vont, mint adós, valamint a bejelentő-2, mint jogosult által tett nyilatkozat is, mely szerint az eljárás alá vont a felek közös befektetésére szánt 60.000.000 Ft rövid lejáratú kölcsönt kapott, a kölcsön céljának megfelelő üzleti tranzakció meghiúsult, a kölcsön visszafizetése nem állt módjában. A nyilatkozat rögzíti továbbá azt is, hogy a kölcsönből időközben 10.500.000 Ft törlesztésre került, és eljárás alá vont kötelezettséget vállalt arra is, hogy a fennmaradó összeget teljesíti a bejelentő-2 részére az [...] Kft. felé fennálló követelése érvényesítéséből. Rendelkezésre áll továbbá a bejelentő-1 jogosult jogi képviseletében írt fizetési felszólítás is, amely részletes tartozás-kimutatást is tartalmaz, és rögzíti azt is, hogy az adott követelés engedményezését követően a bejelentő-1 vált jogosulttá. Az ugyancsak rendelkezésre álló tárgyi bankszámlakivonat alapján pedig kétséget kizáróan megállapítható az is, hogy a 60.000.000 Ft az eljárás alá vont részére történő átutalására 2016.09.14-én került sor.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal egyezően tartotta fenn a tényállást azzal, hogy az eljárás során a teljes átadott összeg visszafizetésre került a bejelentőnek. Kérte a határozat meghozatala során a bejelentő által benyújtott bejelentést, annak mellékleteit, a panaszt és annak mellékleteit, így az abban szereplő tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, az sms-váltásokat figyelembe venni.
Indítványozta 1 rendbeli, az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítását és indítványozta az ügy tárgyi súlyára, illetve annak az ügyvédi kar megítélésére gyakorolt negatív hatása miatt kizárás fegyelmi büntetés mellett pénzbírság alkalmazását. Kérte, hogy a fegyelmi tanács a kizárás időtartamát 5 évben állapítsa meg és a pénzbírság összegét az összegszerűségre tekintettel a középmértéket meghaladóan állapítsa meg.
Ezen felül kérte az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezését az eljárási költség megfizetésére.
A fegyelmi biztos indítványa nagyrészt alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésére álló okiratok, a bejelentés, valamint a bejelentő-1 tanúvallomása alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy a bejelentés és a rendelkezésre álló tárgyi bankszámlakivonat alapján egyértelműen megállapítható, hogy eljárás alá vont részére átutalásra került a 60 millió forint összeg, mint ahogy a bejelentés és a fizetési felszólítás alapján rögzíthető az is, hogy az eljárás alá vont több mint 2 év elteltével is a korábbi összeg töredékét, összesen 10,5 millió forintot fizetett vissza bejelentők részére.
Mindazt, hogy a korábban átutalt összeg fennmaradó része - a tőkeösszeg és annak késedelmi kamata is - végül visszafizetésre került, a Fegyelmi Tanács a bejelentő-1 tárgyaláson tett tanúvallomása alapján állapította meg.
A rendelkezésre álló adatok alapján az ügyvédi meghatalmazás azt a látszatot keltette, hogy az eljárás alá vont ügyvédi tevékenysége körében fogad el a jogügylet létrehozása érdekében pénzt, ugyanakkor a későbbiekben már az eljárás alá vont rövid lejáratú kölcsönről beszélt, és a rendelkezésre álló okiratok, illetve tervezet egyike sem utal ügyvédi letétre, így a nyilatkozat rövid lejáratú kölcsönre, és meghiúsult üzleti tranzakcióra utal, valamint rögzíti az eljárás alá vontnak azt a nyilatkozatát is, hogy a kölcsön visszafizetése nem állt módjában, a tartozásátvállalási szerződés tervezete - amellyel kapcsolatban a bejelentő-1 a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetésük ennek a tervezetnek felelt meg - is kölcsönösszegről szól, az eljárás alá vontat pedig ugyancsak nem ügyvédként, hanem kötelezettként említi.
A rendelkezésre álló iratokból nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd letéti rendeltetéssel vette volna át a 60.000.000 Ft összeget, figyelemmel arra is, hogy letéti szerződés az iratokhoz csatolásra nem került, a bejelentők által csatolt teljes bizonyító erejű magánokirat, a nyilatkozat pedig azt rögzítette, hogy a tárgybani összeg kölcsönként került megfizetésre az eljárás alá vont volt ügyvédnek, aki a nyilatkozatot nem az ügyvédi irodája képviseletében, vagy ügyvédként, hanem természetes személyként tette meg, miközben a tervezet is kölcsönügyletet említ.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § b) pontja értelében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ügyvédként egy ingatlan megvásárlásához ajánlotta segítségét és ügyvédi meghatalmazás mellett azt a látszatot keltette, hogy az ügyvédi tevékenysége körében fogad el a jogügylet létrehozása érdekében pénzt, alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan veszélyeztesse, illetve mindazt egyenesen csorbítsa.
Az akár magánszemélyként felvett kölcsön vissza nem fizetése ugyancsak alkalmas az ügyvédi kar tekintélyének súlyos veszélyeztetésére és csorbítására is, a bejelentőktől bármely közös gazdasági cél érdekében átvett összegnek az átvétel céljával össze nem egyeztethető felhasználása olyan látszatot kelt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentők megtévesztésével jutott az általuk átutalt összeghez és azt a rendeltetésétől eltérően használta fel, míg a kölcsön visszafizetésére lehetősége nem volt.
A Fegyelmi Tanács utal továbbá arra is, hogy eljárás alá vont fentiekben írt mulasztása - a részére átutalt összeg maradéktalan vissza nem fizetése - és az ezzel összefüggésben kialakult jogellenes állapot csak 2 évvel később szűnt meg - a bejelentők által évekkel korábban átutalt teljes összeg visszafizetésével.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a tárgyi magatartásával megvalósította az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat, mely magatartásával - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket az eljárás alá vont tudata is átfogta, és az eljárás alá vont volt ügyvéd ugyanazon ügylet keretében többször tanúsított olyan magatartást, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, illetve csorbította - 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, annak összegét a pénzbírság középmértéke felett határozta meg.
A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy eljárás alá vont magatartása kifejezetten jelentősebb tárgyi súlyú fegyelmi vétségként volt értékelhető, figyelemmel az eljárás alá vont volt ügyvéd részére átutalt összeg nagyságára, és arra is, hogy annak maradéktalan visszafizetésére csak több mint 2 év elteltét, többszöri felszólítást követően került sor.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést, kisebb nyomatékkal az eljárás alá vont kedvezőtlen fegyelmi előéletét, és azt is, hogy más fegyelmi eljárás hatálya alatt követte el az adott cselekményt.
Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont - bár az előzőekben részletezett, látszatkeltésre is alkalmas magatartás után, és több mint 2 év elteltét követően - a részére átutalt összeget maradéktalanul visszafizette.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy jelen esetben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása nem elkerülhetetlenül szükséges, a középmértéket meghaladó összegű pénzbírság is kellő visszatartó erővel rendelkezik.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 10. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 150.)