A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, ezért
250.000 Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 3 (három) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd maga jelentette be a vele szemben közölt gyanú miatt a büntetőeljárás megindulását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást, majd annak eredményeként a fegyelmi eljárást elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti jegyzőkönyvet felhívásra becsatolta.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a folyamatban volt büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács a tényállást az eljárás alá vont személy nyilatkozata, azonban főként az okiratok tartalma, így különösen a járásbíróság ítélete alapján állapította meg, a jogerős ítéletben foglaltakkal azonos módon.
„Az eljárás alá vont személy 2019. [...] napján - korábbi alkoholfogyasztásából származó szeszesitallal a szervezetében - ittas állapotban közlekedett a közúton a saját tulajdonú személygépkocsijával. Az általa kilélegzett levegő alkoholtartalma (légalkohol koncentráció) 23.24 órakor 0,90 mg/l, míg 23,57 órakor 0.80 mg/l volt, azaz a személygépkocsit szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezette.”
A bíróság jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki az eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. ittas járművezetés vétségében (mely a Btk. 236. § (1) bekezdésbe ütközik és a szerint minősül), ezért őt a bíróság 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.000 (kettőezer) forintban állapította meg, 1 (egy) év „B” kategóriába tartozó közúti járművek vezetésétől eltiltásra ítélte.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelent a tárgyaláson, fegyelmi felelősségéről akként nyilatkozott, hogy az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyon megbánta az ittas vezetést, állította, hogy korábban sem volt ilyen, és ígérte, hogy nem is lesz. Tisztában volt azzal, hogy fegyelmi jogkövetkezménye is kell, hogy legyen az általa elkövetett cselekménynek.
Kérte a pénzbírság felfüggesztését, mert felesége otthon tartózkodik a kisgyerekükkel, nagyon a pályája elején tart, családját el kell tartani.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos fenntartotta és kiegészítette az összefoglaló jelentésben rögzített tényállást a járásbíróság ítéletben foglaltakkal.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet köti a Fegyelmi Tanácsot a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 6. §-a szerint.
Előadta, hogy a hivatkozott bírósági határozat megállapította az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét 1 rb. ittas járművezetés vétségében. Bár a megállapított bűncselekmény nem függ össze az eljárás alá vont ügyvéd hivatásával, ugyanakkor alkalmas az ügyvédi kar iránti társadalmi bizalom megrendítésére, így álláspontja szerint 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
Hivatkozott arra is, hogy enyhítő körülményként szükséges értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már a büntető eljárás során sem vitatta felelősségét, azt elismerte. Csekély súllyal enyhítő körülményként kell értékelni álláspontja szerint, hogy fegyelmi eljárás nem folyt korábban eljárás alá vont ügyvéd ellen, azért csekély súllyal, mert a bejegyzése után nem sokkal követte el a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartást.
Előadta, hogy elvárás a kamara tagjaival szemben, hogy ne legyenek büntető eljárás alanyai, ne kerüljenek marasztalásra. Szükséges természetesen az elkövetett cselekmény súlyát is értékelni, mérlegelni. A büntető marasztalás esetén a kamarai gyakorlat, hogy írásbeli megrovás büntetés nem kerülhet kiszabásra és nem támogatta a pénzbírság felfüggesztését sem.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács kötve van a jogerős ítéletben megállapított tényekhez, így ehhez képest megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szándékos bűncselekmény elkövetésével a hivatkozott hivatásrendi normát is megsértette.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Nem lehet kérdés a vétkesség fokának körében, hogy a szándékos bűncselekmény egyúttal fegyelmi felelősség megállapítása körében is csak szándékosnak minősülhet, hiszen az a hivatásrendi norma minden ügyvéd előtt ismert, mely szerint ügyvédhez méltó magatartás tanúsítása körében alapvetés, hogy szándékos bűncselekményt az ügyvéd nem követhet el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette.
A Fegyelmi Tanács az ítéletben megállapított bűncselekmény száma (rendbeliség) szerint állapította meg a fegyelmi vétség rendbeliséget.
A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával.
A jelentős időmúlás ellenére sem látott módot a Fegyelmi Tanács más fegyelmi büntetés kiszabására, mint a fegyelmi biztos által indítványozott pénzbírság. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés az enyhítő körülmények túlsúlya miatt nem jött szóba, míg az írásbeli megrovást, mint fegyelmi büntetést a Fegyelmi Tanács súlytalannak tekintette, így az alkalmazása nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során érdemi védekezést nem terjesztett elő, elfogadta, hogy vele szemben a felelősség megállapítására sor kerül. A felelősségét elismerte.
A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos szabályszegés állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének az alsó régiójába tartozó összeget találta megfelelőnek.
Enyhítő körülményként csekély súllyal értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, mivel a bejegyzésére 2018. évben került sor, így csekély időt tevékenykedett még csak ügyvédként, így nem csoda (sőt nyomatékos elvárás), hogy nem indult még ellene másik fegyelmi eljárás ezen idő alatt, és átlagos súllyal került értékelésre, hogy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá az, hogy magas vérnyomás betegség miatt rendszeresen gyógyszert szed.
Szintén átlagos súllyal értékelte, hogy a járművezetéstől is eltiltották, amely mellékbüntetés a hasonló cselekmények miatti ítéletekben rendszeres, azonban egy kezdő ügyvéd számára (aki házastársával kiskorú gyermekről is gondoskodik) ez fokozott terhet jelent.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor súlyosító körülményt nem észlelt.
A fentiek szerint a büntetés meghatározásakor figyelemmel volt a Fegyelmi Tanács az elkövetés körülményeire és eredményére, így megállapította, hogy a bekövetkezett eredményre is tekintettel a meghatározott és kiszabott büntetés van arányban.
A büntetés felfüggesztésének indoka az enyhítő körülmények olyan mértékű túlsúlya, hogy súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem is észlelt, egyúttal pedig az a körülmény, hogy a Fegyelmi Tanács nem is értesült volna az eljárásról, ha az eljárás alá vont ügyvéd nem tesz bejelentést.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Az átalányköltséget a 40.2 a.) pont alapján 80.000 Ft összegben határozhatta volna meg a Fegyelmi Tanács.
Ehhez képest a Fegyelmi Tanács az átalányköltséget az Üttv. 142. § (2) bekezdése FESZ. 40.9. pontja alapján méltányosságból 40.000 Ft összegben határozta meg, amelynek az volt az indoka, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elfogadott nyilatkozata szerinti jövedelme - kezdő ügyvédként - a kiskorú gyermekéről való gondoskodás mellett az átalányköltség teljes összegének megfizetése esetén méltánytalanul megterhelő lenne, így mindezek értékelése az átalányköltség egy részének megfizetése alóli mentesítéshez vezetett.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 155.)