A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. február 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy közúti baleset gondatlan okozása vétségének elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki, a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet felhívásra becsatolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, majd a meghozott határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, indítványozva egyúttal annak a büntetőeljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztését.
A fegyelmi tanács az indítványnak megfelelően a fegyelmi eljárást felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a Bíróság jogerős ítéletét.
A büntetőeljárás befejezésével a felfüggesztés oka megszűnt, a fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, elsősorban a büntetőbíróság határozata alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd az általa vezetett személygépkocsival a kereszteződéshez érve megállt, majd az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla ellenére úgy kezdte meg a kereszteződésnél a balra kanyarodást, hogy a kellő figyelmet és körültekintést elmulasztva nem győződött meg arról, a védett útvonalon ellentétes forgalmi irányból a külső forgalmi sávban közlekedik-e gépjármű. Emiatt nem észlelte a belső sávban haladó tehergépkocsi mellett a külső sávban közlekedő segédmotoros kerékpárost és behaladt a segédmotoros kerékpár elé. A segédmotor vezetőjének már nem volt lehetősége a baleset elhárítására és motorjával nekiütközött az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett személygépkocsi jobb első részének. Az ütközés következtében a sértett a gépkocsi szélvédőjére, majd onnan az úttestre esett, és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett.
A közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt indult büntetőeljárásban a Bíróság jogerőssé vált ítéletet hozott. Az ítéleti megállapítás szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a KRESZ 28. § (2) bekezdés b) pontját, amellyel összefüggésben bekövetkezett baleset a sértettnek 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott, ezáltal az eljárás alá vont ügyvéd elkövette a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset okozásának vétségét. Ezért a bíróság összesen 260.000 Ft pénzbüntetésre ítélte és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.
A fegyelmi biztos indítványa:
A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést követően előterjesztett indítványában 1 rb., az Üttv. 107. § b) pontjában írt gondatlan fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és pénzbírság kiszabását, valamint az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltség megtérítésére kötelezését kérte. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, továbbá a több évtizedes ügyvédi pályája során vele szemben fegyelmi marasztalásra nem került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztosi indítványra tett észrevételében a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, előadta, hogy a történtek és a büntetőeljárás nagyon megviselte, a büntető- és fegyelmi eljárás súlya komoly lelki megterhelést jelentett számára. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy vele szemben már a bíróság is alkalmazott jogkövetkezményt, eddigi több évtizedes ügyvédi tevékenysége kifogástalan volt, továbbá a baleset bekövetkezte és annak jogerős elbírálása között több mint három év telt el.
A fegyelmi tanács döntése:
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítélete köti a fegyelmi tanácsot, azt tényszerűen kellett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa tanúsított magatartásával gondatlan bűncselekményt, közúti baleset okozásának vétségét valósította meg.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ az ügyvédi tevékenysége gyakorlója, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A korábbi szabályokban, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontjában foglaltak megvalósulásához az ügyvédi kar tekintélyének sérelme, megsértése kellett, szemben az Üttv. 107. § b) pontjában megfogalmazottakkal, amelyhez már elegendő az ügyvédi hivatás tekintélyének veszélyeztetése is.
Tehát míg a korábbi szabályozás szerint a sérelemnek, mint eredménynek be is kellett következnie, a jelenlegi rendelkezés alapján elegendő a sérelem lehetősége, a tekintély veszélyeztetése.
A fegyelmi felelősség megállapításának alapja a fegyelmi vétség fogalmát meghatározó tényállási elemek hiánytalan megvalósulása. Az ügyvédi tevékenységhez nem kötődő fegyelmi vétség anyagi jogi tartalmának teljes körű kitöltéséhez az is szükséges, hogy az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartás az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse.
Egy ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén önmagában a büntetőbírósági marasztalás alkalmas arra, hogy a hivatás tekintélyét veszélyeztesse, amely azonban - az ügyvédi tevékenységen kívüli elkövetési magatartás esetén - a fegyelmi vétség szintjét akkor éri el, ha a tekintély veszélyeztetése súlyos, jelentős mértékű, tehát a tevékenységen kívüli magatartások esetében alapvető elbírálási szempontnak kell tekinteni a veszélyeztetés mértékét, fokát. A veszélyeztetés mértékét pedig az határozhatja meg, hogy az ügyvédek esetében az adott magatartás általános társadalmi megítélése egyébként milyen mértékben negatív, az általános közfelfogás milyen mértékben fejezi ki rosszallását a hasonló típusú cselekményekkel szemben.
A jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd nem vitásan közlekedési szabályt szegett, amelynek következtében személyi sérüléssel járó balesetet okozott, amely egyben bűncselekmény megállapítására is alkalmas volt. Ugyanakkor a bírósági ítélet is megállapította, hogy a segédmotoros a buszsávban, egy teherautó takarásában közlekedett a külső forgalmi sávban, és a baleset azért következett be, mert az eljárás alá vont ügyvéd a kellő körültekintést, figyelmet elmulasztotta. Tehát nem a KRESZ szabályok durva megszegésével, hanem egy olyan figyelmetlenségből eredően okozott balesetet, amely bárkivel, aki részt vesz a közúti közlekedésben, előfordulhat.
Nyilvánvalóan vannak olyan cselekmények, amelyeknek ügyvéd általi elkövetése a társadalom szemében más elbírálás alá esik: pl. az igazságszolgáltatás, a közbizalom elleni bűncselekmények, a korrupciós, vagy a vagyon elleni bűncselekmények, mert ezeknél magasabb a társadalmi elvárás zsinórmértéke egy ügyvéd esetén.
De a gondatlan közúti baleset okozása, különösen annak alapesete a társadalom szemében sem minősül mélyen elítélendő, és ezáltal a hivatás tekintélyét súlyosan sértő cselekedetnek. Az ilyen típusú szabályszegéseket az általános társadalmi közmegítélés sem tekinti súlyos és kirívóan tisztességtelen magatartásnak még egy egyébként ügyvédi hivatást gyakorló személy esetében sem, így ez nem alkalmas a súlyos veszélyeztetés megállapítására. Ezen tényállási elem hiányában pedig nem állapítható meg fegyelmi vétség.
Mindezek alapján a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett, az ügyvédi tevékenységéhez nem kötődő cselekménye nem éri el azt a mértéket, amely a fegyelmi vétség és ezáltal a fegyelmi felelősség megállapítására alkalmas, ezért a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.
A határozat elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 157.)