Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. F. 160/13. határozata

megbízás nem megfelelő ellátásáról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rb. szándékos - ebből egy esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 (Kétszázezer) Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés

A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a képviseletét nem megfelelően látta el, továbbá nem tett eleget számlaadási és elszámolási kötelezettségének. A bejelentő a panaszához mellékleteket is csatolt.

A fegyelmi jogkör gyakorlója előzetes vizsgálatot rendelt el. Erről értesítette az eljárás alá vont volt ügyvédet és felhívta, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos tájékoztatása és felhívása ellenére igazoló jelentést nem terjesztett elő, és nem csatolta az ügyben keletkezett iratait sem.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal, hogy a keresetlevelet szakszerűtlenül készítette el, a bejelentőt, annak többszöri megkeresésére is csak késedelmesen, vagy egyáltalán nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bejelentővel a személyes kapcsolattartást mellőzte, a megbízás megszűnését követően a megbízási díjjal kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a munkadíjról a számlát a készpénzfizetésre tekintettel az ÁFA tv. 163. §-ában írt határidőben nem állította ki, továbbá a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az új ÜESZ 6.10. és 12.3. pontjában foglalt rendelkezéseket, továbbá az ÁFA tv. 159. §-ában és 163. §-ában foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás

A bejelentő az ügyvédi megbízási szerződés szerint megbízást adott az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy a munkáltatóval, mint alperessel szemben közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban indítandó peres eljárásban készítse el a keresetlevelet és a perbeli képviseletét lássa el.

A bejelentő a megbízás megadásának napján az ügyvédi irodában 165.000 Ft munkadíjat megfizetett az ügyvédi iroda alkalmazottja útján, aki a munkadíj átvételét jegyzőkönyvben elismerte. A munkadíj megfizetéséről a bejelentő számlát nem kapott.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízás alapján a keresetet benyújtotta a munkaügyi bíróságra, a keresetlevélben a Munka Törvénykönyvére és a Pp-re hivatkozott. A bíróság végzésében tájékoztatta a felperest - az eljárás alá vont volt ügyvéd útján -, hogy a közigazgatási jogviták iránti perben nem a Polgári perrendtartás (Pp.), hanem a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (Kp.) szabályait kell alkalmazni, és felhívta a keresetlevélnek a Kp. 37. §-ának rendelkezése szerinti előterjesztésére.

A bejelentő e-mailben érdeklődött az ügy felől, amelyre az eljárás alá vont volt ügyvéd azt válaszolta, hogy a bíróság még nem tűzött tárgyalást, amint bármilyen értesítést kap, azt jelzi a bejelentő felé.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a bíróság a keresetlevelet hiánypótlásra visszaadta.

A bejelentő e-mailben kérte az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a bírósághoz nyújtson be azonnali jogvédelem iránti kérelmet is.

A bejelentő az azonnali jogvédelem benyújtásának sorsáról két alkalommal is e-mailben érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél, választ azonban egyik levelére sem kapott.

A bejelentő az ügyvédi iroda honlapján található felületen kért időpontot személyes találkozóra, amelyre az eljárás alá vont volt ügyvéd e-mailben azt válaszolta, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróságra benyújtotta, és álláspontja szerint a személyes egyeztetés egyelőre még nem szükséges.

A bejelentő személyes iratbetekintés során szembesült azzal a bíróságon, hogy perében mindaddig mi történt. Ennek során észlelte, hogy a keresetlevelet a bíróság hiánypótlásra adta vissza. A tapasztaltakról két alkalommal e-mailben kért magyarázatot az eljárás alá vont volt ügyvédtől, aki e-mail levelében a bejelentőt arról tájékoztatta, hogy a hiánypótlást a megadott határidőn belül teljesítette.

A bírósági végzésre az eljárás alá vont volt ügyvéd valóban ismét benyújtotta a keresetlevelet, az azonban az újabb hiánypótlásra felhívó végzés szerint továbbra is hiányos volt, a bíróság végzésében a keresetlevelet ismét visszaadta a felperesnek azzal a felhívással, hogy az egyes kereseti kérelmeit pontosítsa, valamint egészítse ki a tényállításait, külön-külön jelölje meg a jogalapot, valamint az azok levezetésére szolgáló jogi indoklást, továbbá nyilatkozzon a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága tekintetében.

A hiánypótlásra nyitva álló határidő lejárta előtt a bejelentő a megbízást felmondta, arra hivatkozva, hogy az ügy intézéséhez való hozzáállást nem tartja megfelelőnek, és ez eljárás alá vont súlyos szakmai hibákat is vétett a keresetlevél benyújtása során.

A bejelentő erre tekintettel igényt tartott az általa megfizetett 165.000 Ft munkadíj teljes visszatérítésére.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd e-mail levelében az ügy elhúzódásának és a kibocsátott hiánypótlásoknak az okaként a bíróságok leterheltségét, továbbá a teljesen új közigazgatási perrendtartás hatálybalépését, és a kiforratlan joggyakorlatot jelölte meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a számla „hiteles” másolatát e-mailen küldte meg a bejelentő részére. A számla eredeti példányát a bejelentő nem kapta meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd beadványában bejelentette a bíróságnak a megbízása megszűnését.

Mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd a munkadíjat nem térítette vissza a bejelentő részére, a bejelentő a munkadíj összegére fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő. Az ügyvéd a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, a polgári peres eljárás jelenleg folyamatban van.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az ellene elrendelt előzetes vizsgálati eljárásban csatolja be az üggyel összefüggő iratait.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felszólítást átvette, azonban az iratokat a nem küldte meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a tárgyalási szakban részletes védekező iratot terjesztett elő és csatolta az ügyben keletkezett iratait. Vitatta a terhére rótt cselekmények és mulasztások elkövetését. Kérte a tárgyaláson való személyes meghallgatása biztosítását, de a kérelmére elhalasztott fegyelmi tárgyaláson sem jelent meg.

Írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy a megbízást a bejelentő elvárásainak megfelelően teljesítette, a tájékoztatási kötelezettségének is eleget tett, az átvett pénzről számlát állított ki, a megbízás megszűnésekor a munkadíjjal elszámolt.

Előadta, hogy az iratait a kamarai felhívásra azért nem csatolta, mert a nála lévő iratok egyezőek a bejelentő által rendelkezésre bocsátott iratokkal. Így ezen - egyedüliként elismert - mulasztásának méltányos elbírálását kérte.

A megbízás teljesítése, a munkadíj átvétele körében tanúként kérte meghallgatni munkatársait (ügyvédjelöltjeit), akik szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelentek meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd indítványozta továbbá közvetítői eljárás lehetőségének engedélyezését, egyebekben a fegyelmi eljárásnak a munkadíj tekintetében folyamatban lévő polgári per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését, és bejelentette, hogy az ügyvédi kamarai tagságáról időközben lemondott.

A végindítvány

A fegyelmi biztos a végindítványában a határozatában foglalt tényállást fenntartotta, és - hivatkozva arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a keresetlevelet szakszerűtlenül készítette el, a bejelentőt az ügy állásáról annak többszöri megkeresésére is csak késedelmesen, az első hiánypótlási felhívásról pedig egyáltalán nem tájékoztatta, a bejelentővel a személyes kapcsolattartást mellőzte, a megbízás megszűnését követően a megbízási díjjal kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a munkadíjról a számlát a készpénzfizetésre tekintettel az ÁFA tv. 163. §-ában írt határidőben nem állította ki, továbbá a kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be, a fegyelmi tárgyaláson határozatát akként módosította, hogy álláspontja szerint 2 rb., ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított szabálysértést valósított meg az eljárás alá vont volt ügyvéd, melyből 1 rb. folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség a szakszerűtlen keresetlevél, a megbízó tájékoztatásának elmulasztása, a személyes kapcsolattartás negligálása, továbbá az elszámolási kötelezettség elmulasztása, míg önálló fegyelmi vétség az iratcsatolás elmulasztása.

A fegyelmi biztos enyhítő körülményt nem talált, ugyanakkor súlyosító körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy sok hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben került felelősségre vonásra.

Pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte, és kérte kötelezni a FESZ 40. § (2) bekezdése alapján 80.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére is.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos módosított indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásáról a szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az eljárás alá vont mulasztásának időpontjában hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 6.10. pontja szerint Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A közvetítői eljárásról szóló 5/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat értelmében 2.2. A közvetítői eljárás lefolytatását a bejelentő és az ügyvédi tevékenység bejelentéssel érintett gyakorlója a bejelentésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kezdeményezheti.

Az Üttv. 113. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.

Az Üttv. 140. § (3) bekezdése szerint, ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagságának megszűnése nem volt akadálya az eljárás lefolytatásának és határozat meghozatalának, az eljárás alá vont volt ügyvédnek a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kérelme pedig elkésett.

Nem volt helye az eljárás felfüggesztésének sem, jelen ügyben nem azt vizsgálta a Fegyelmi Tanács, hogy milyen összegű a végzett tevékenységgel arányosan visszatartható ügyvédi munkadíj, hanem azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az ÜESZ 6.1. pontjában foglalt elszámolási kötelezettségének írásban eleget tett- e. Ezért a polgári per kimenetele a jelen ügynek nem előkérdése.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakkal és azt állapította meg, hogy egy perbeli képviseletet elvállaló ügyvédtől elvárható az, hogy ismerje a megbízás teljesítéséhez kapcsolódó anyagi és eljárásjogi szabályokat. A bíróság végzései igazolják, hogy a keresetlevél előterjesztése és a hiánypótlás is a hatályos eljárási szabályok ellenére történt.

Az elkövetéskor hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (új ÜESZ) Preambulumának g) pontja az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között határozza meg az ügyvéd szakmai hozzáértését.

A rendelkezésre álló iratokból az volt megállapítható, hogy a bejelentő ügyében a megbízás több mint 4 hónapos időtartama alatt a keresetlevél hibái miatt nem történt érdemi előrelépés.

Az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes gyakorlása nyilvánvalóan magában foglalja, hogy az ügyvéd a megbízás teljesítése során indokolatlanul ne késlekedjen, a szükséges tájékoztatást a megbízójának adja meg, és ne mellőzze a személyes kapcsolattartást.

A rendelkezésre álló levelezések alapján az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőt az első hiánypótlásról egyáltalán nem tájékoztatta, e-mailes tájékoztatásai pedig nem voltak teljeskörűek, és annak ellenére, hogy a tájékoztatásban mindenkor a bíróságtól érkező iratok továbbítását is ígérte, ezek megküldésére nem került sor, a keresetlevél befogadásának akadályairól, így arról, hogy az érdemi ügyintézés meg sem kezdődött, a bejelentő a személyes iratbetekintés során értesült. A levelezések igazolják azt is, hogy a személyes kapcsolattartás is nehézkes volt.

Bár tényszerűen az eljárás alá vont volt ügyvéd határidőket nem mulasztott, mégis azt kellett megállapítani, hogy - miközben a bejelentő azt nyilvánvalóvá tette, hogy a gyors és szakszerű eljárás számára egzisztenciális kérdés - a határidők megtartása során nem a bejelentő érdekei szerint járt el.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd azt bizonyítani nem tudta, hogy az ügyvédi munkadíjról kiállított, utóbb e- mailen megküldött számla eredetijét a bejelentő a pénz átadásakor megkapta volna. Éppígy nem tudta okirattal bizonyítani, hogy az átvett munkadíj tekintetében a megbízás megszűnésekor írásban elszámolt volna. Ezek bizonyítása az ügyvédet terhelte.

A fentiekre tekintettel azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az új ÜESZ 6.10. pontjában, az ÁFA tv. 163. §-ában foglalt rendelkezések megszegésével 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

Nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az Etikai szabályzat 12.3. foglalt kötelezettség ellenére iratait nem csatolta. A méltányos elbíráláshoz való kérelme akkor lenne figyelembe vehető, ha az eljárás alá vont volt ügyvéd határidőben jelezte volna az iratcsatolás elmaradásának okát. Ez azonban nem történt meg. Az eljárás alá vont volt ügyvéd tehát azzal a magtartásával, hogy a kamara felhívása ellenére az üggyel összefüggő iratait nem csatolta, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írt rendelkezéseket, és ezzel a magatartásával további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, és azt, hogy eljárása az ügyvédi hivatás tekintélyét, és az ügyvédségbe vetett bizalmat súlyosan veszélyezteti.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét pedig - figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd lemondása folytán a speciális prevenció már nem cél, az átvett munkadíj figyelembevételével és a kiszabható pénzbírság mértékének figyelembevételével - ezen körülmények együttes mérlegelésével az Üttv. 109. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével állapította meg.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont volt ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 22. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 160.)