A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a jelenleg szabadságvesztés büntetését töltő bejelentő tett panaszt.
A bejelentő sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd etikátlan ügyvitelét és állította, hogy az ügyvédet sorozatos mulasztás terheli. A bejelentő a beadványában előadta, hogy 6 db. polgári peres eljárás iratait küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azokban nem járt el, a kapcsolatot vele nem tartotta és az iratait nem kapta vissza. A bejelentő iratokat beadványához nem csatolt.
A bejelentés alapján elrendelt előzetes vizsgálati eljárásról a vezető fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet, akit egyidejűleg felhívott arra, hogy az ügyre vonatkozó iratait csatolja és nyilatkozatát küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd ennek teljesítésére e-mailben határidő hosszabbítást kért, azonban a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat keltéig kötelezettségének nem tett eleget.
A fegyelmi biztos határozatával kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatának és iratainak hiányában a bejelentés alapján állította össze a határozatát. A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 2.1., 2.2., 2.4., 12.2. és 5.12. pontjait és ezzel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére postán megküldte a jogi segítségnyújtás engedélyezéséről szóló határozatot peren kívüli eljárásra és ugyancsak jogi segítségnyújtás engedélyezéséről szóló határozatot peren kívüli eljárásra. Mindkét esetben sérelemdíj megállapítására irányult az eljárás. A bejelentő a két eljárásra vonatkozó iratait küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyeket a posta 2018. október elején kézbesített részére.
Az iratok kézhezvételét követően rövid úton jelezte az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek, hogy a jogi segítségnyújtás megkezdéséhez szükséges teljesítésigazolást nem írta alá, ennek hiányában a munkát megkezdeni nem tudja. Kérte, hogy a bejelentő szerezze be a gyámhatóságtól a szükséges formanyomtatványt és küldje meg részére, azonban ez nem érkezett meg hozzá.
Az eljárás alá vont ügyvéd mind közvetve a bejelentő rokonain keresztül, mind közvetlenül tájékoztatta a bejelentőt, hogy perbeli képviseletre csak a bejelentő meghatalmazása birtokában vállalkozhat, mert a fenti számú határozatok csak a tanácsadásra és esetleges okiratszerkesztésre adnak engedélyt. Ez ügyben is kérte az ügyfelet, hogy a gyámhatóságtól szerezze be a szükséges formanyomtatványt és küldje meg részére, azonban ez nem érkezett meg hozzá.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd - a bejelentő kérésének megfelelően - valamennyi átadott iratot postai úton visszaküldte a bejelentőnek, kísérő levelében ismételten tájékoztatta, hogy peres eljárásban meghatalmazás hiányában nincs képviseleti joga, továbbá az aláírt teljesítésigazolást sem kapta meg, így annak hiánya is akadályozza a tevékenységét.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csatolja azokat az esetleges és az ügy aktájában feltehetően elfekvő feljegyzéseket, amelyek a bejelentővel folytatott telefonbeszélgetésről készültek. A Fegyelmi Tanács nem látta szükségesnek ezen iratok beszerzését, tekintettel arra, hogy fellelésük bizonytalan, továbbá a meghallgatott tanúk egyöntetűen adták elő, hogy a bejelentővel az eljárás alá vont ügyvéd telefonos kapcsolatban volt, tanú1 a bejelentő testvérével beszélt, tanú2 pedig a bejelentővel és annak testvérével is beszélt telefonon, valamennyien az okirathiányról tájékoztatták a bejelentőt, illetve annak testvérét. A Fegyelmi Tanács a tanúk vallomását, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd levelét kellő bizonyítékként fogadta el a kapcsolattartásra és a tájékoztatásra. A fegyelmi biztos a bizonyítási indítvány elutasítását tudomásul vette.
Az eljárás alá vont ügyvédnek további bizonyítási indítványa nem volt, így a bizonyítási eljárást a Fegyelmi Tanács befejezetté nyilvánította.
A fegyelmi biztos a végindítványában előadta, figyelemmel a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményére, amely alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben előadottakkal kapcsolatosan mulasztás nem terheli, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot nem tartja fenn. Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt figyelmeztetést indítványozott volna, amelyre azonban jogszabályváltozás miatt nincs lehetőség, így e vonatkozásban sem tartja fenn a fegyelmi vétség megállapítására vonatkozó indítványát.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta korábbi előadásait, fegyelmi felelősségét nem ismerte el és maga is az eljárás megszüntetését kérte.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e az Etikai Szabályzat a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban felhívott rendelkezéseit és ezzel megvalósította-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Az eljárás alá vont ügyvéd bizonyította, hogy a bejelentővel az iratok kézhezvételét követően felvette a kapcsolatot részben közvetlenül telefonon, részben a tanúként meghallgatott ügyvédjelöltön keresztül, részben pedig a bejelentő testvérével. Minden esetben kimerítő tájékoztatást kapott a bejelentő arról, hogy az általa aláírásával ellátott teljesítésigazolás hiányában nincs módja megkezdeni a teljesítést.
A bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd arról is tájékoztatta, hogy a jogi segítségnyújtásra engedélyt adó határozatok kizárólag tanácsadásra és esetleges okiratszerkesztésre terjednek ki, a becsatolt iratok szerint viszont a bejelentőnek peres eljárásban jogi képviseletre lett volna szüksége. Erre az eljárás alá vont ügyvéd csak a bejelentő által a peres eljárásra adott meghatalmazása birtokában lett volna jogosult. A hiányzó okiratokat a bejelentő tudta volna a legrövidebb idő alatt beszerezni a gyámhatóságtól. Minderről a bejelentő mind szóban, mind írásban tájékoztatást kapott.
Az eljárás alá vont ügyvéd, illetve az ügyvédjelölt a bejelentő rokonaként bemutatkozó személyt felvilágosította arról, az ügyben ennél részletesebb felvilágosítást részére, illetve az iratok átvételére csak akkor van lehetősége, ha erre a bejelentő őt meghatalmazza.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére valamennyi általa megkapott iratot visszaküldött, ezt igazolta, amely levelet és a mellékleteket a bejelentő a tértivevény tanúsága szerint átvett.
Az eljárás alá vont ügyvéd bizonyította, hogy az Etikai Szabályzat felhívott pontjait nem sértette meg. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd önhibáján kívül nem tudta a bejelentő javára tevékenységét megkezdeni az ehhez szükséges dokumentumok hiányában, amelyeket tájékoztatás ellenére a bejelentő nem szerzett be. Ugyancsak nem terheli mulasztás a kapcsolattartásban és a tájékoztatási kötelezettség teljesítésében.
Az Etikai Szabályzat 12.2. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának. Kétségtelen tény, ezen kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban nem tett eleget, azonban még az első tárgyalást megelőzően becsatolta iratait és nyilatkozatát. Formailag az Etikai Szabályzat e pontjának megsértése megvalósult ugyan, de az eljárás alá vont ügyvéd pótolta mulasztását és ezzel segítette a tényállás megnyugtató megállapítását. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - ugyan késedelmesen - de eleget tett iratcsatolási kötelezettségének, továbbá azt is figyelembe véve, hogy egyébként nem követett el fegyelmi vétséget, a Fegyelmi Tanács nem látta indokoltnak e vonatkozásban a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabását sem.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az Etikai Szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Fegyelmi Tanács.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az Etikai Szabályzat 1.3. pontja szerint a szabályzatot az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi kamarai tagsága alatt, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele hatálya alatt megvalósított tevékenységére és mulasztására kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésben sérelmezett magatartás idején gyakorló ügyvédként ügyvédi kamarai tag volt, a fegyelmi eljárásnak az ügyvéd lemondása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozta.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 22. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 162.)