Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. F. 164/9. határozata

megbízás nem megfelelő ellátásról, közvetítő (felhajtó) tiltott igénybevételéről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés

A bejelentő fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben képviseletet, közvetítő (felhajtó) igénybevételét, valamint kapcsolattartás elmulasztását kifogásolta.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta, és mellékleteket is csatolt. Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a bejelentő megkereste, helyreállították a megbízást, és csatolta a bejelentő kézzel írt nyilatkozatát, melyben a panaszt visszavonta, kérte az eljárás megszüntetését, mivel az ügyvédi iroda munkájával elégedett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására igazoló jelentését kiegészítette, és további mellékleteket csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd

- azzal, hogy a megbízás 2017. augusztusi megszűnését csak hónapokkal később jelentette be az eljáró hatóságnak, megsértette a 8/1999. (III. 23.) MÜK szabályzat (régi Etikai Szabályzat) 6/3. pontját és 6/6. pont (4) bekezdését,

- azzal, hogy ezen időszak alatt az ügyben továbbra is eljárt, a régi Etikai Szabályzat 6/9. pontját sértette meg;

- azáltal, hogy a bejelentőt további megbízásokhoz jutás érdekében felhajtóként alkalmazta, a régi Etikai Szabályzat 11/1. pontja ellen vétett,

- a bejelentőnek kamarai hozzájárulás nélkül nyújtott kölcsönökkel a régi Etikai Szabályzat 6.4. pont b) pontját, illetve a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Új Etikai Szabályzat) 5.8. pont b) pontját sértette meg,

- azzal, hogy a megbízása megszűnésével egyidejűleg a bejelentő érdekében előterjesztett kérelmeket annak hozzájárulása nélkül visszavonta, valamint a megbízási szerződésekben a bejelentőre hátrányos feltételeket kötött ki, vétett a régi Etikai Szabályzat 3/4. pontja, illetve az új Etikai Szabályzat 5.4. pontjában írt szabályok ellen.

Utalt arra a fegyelmi biztos, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásával az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjában [és egyes cselekmények elkövetésekor hatályos Üt. 37. § a) pontjában] meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás

2017 júniusában jött létre megbízási szerződés a bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi iroda, ügyintézőként az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között arra, hogy bejelentő fogvatartásának körülményei miatt bejelentőt a Magyar Állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény megsértésével kapcsolatos eljárásban, valamint ugyanezen sérelem miatt a belföldön megindítható eljárásokban teljeskörűen képviselje.

A tényállás és ügyvédi megbízási szerződés (a továbbiakban: ügyvédi megbízás1) rögzíti azt is, hogy bejelentő az ügyvédi megbízás1 aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt lehet, hogy nem lesz sikeres az ügy a 2017.01.01-jén életbe lépett jogszabály-változások miatt, mivel van belső jogorvoslati fórum, de véleménye szerint mindez nem hatékony, nem teljeskörű és ugyancsak sérti az emberi méltóságát.

Az ügyvédi megbízás1 utal továbbá arra is, hogy a bejelentő kifejezetten felhatalmazza eljárás alá vontat arra, hogy ha és amennyiben az adott napig „nem lett beadva még a strasbourgi kérelem”, akkor azt saját belátása szerint adja be vagy sem, tekintettel a bizonytalan jogi helyzetre.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízás1 alapján a szükséges előkészítő munkát követően benyújtotta Magyarországon a megbízás szerinti kártalanítási kérelmet.

A bejelentő az ügyvédi megbízás1-t felmondta, eljárás alá vont ügyvéd azonban az ügyvédi megbízás, ügyvédi meghatalmazás megszűnésének tényét ekkor nem jelentette be, hanem az ügyben továbbra is eljárt. A bejelentésre csak hónapokkal később került sor, mely alkalommal a bejelentő képviseletében feladott panaszt és kártalanítási kérelmet egyidejűleg visszavonta.

2019 februárjában ismételten megbízási szerződés jött létre az adott tárgyban a bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi iroda, ügyintézőként az eljárás alá vont, mint megbízott között (a továbbiakban: ügyvédi megbízás2).

Az ügyvédi megbízás2 tartalmazza az ügyvédi megbízás1 előzőekben részletezett rendelkezéseit, továbbá rögzíti azt is, hogy a bejelentő, mint megbízó kijelenti, hogy a megbízott által beadott panaszokat és kártalanítási kérelmeket csak a megbízott vonhatja vissza - az ezzel ellentétes nyilatkozatát már most érvénytelennek nyilvánítja.

Az eljárás alá vont védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban részletes igazoló jelentést terjesztett elő, melyben előadta, hogy a bejelentő bejelentésének az áll a hátterében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem volt hajlandó több millió forintért megvenni a később megítélendő kártalanításból a bejelentőnek jutó összeget. A szakmai és jogszabályi előírásoknak messzemenően megfelelően gondozta irodája az ügyet. A bejelentőnek elégedett ügyfelek ajánlották jó híre alapján, és nem anyagi ellenszolgáltatásért. A jogviszony fennállása alatt a bejelentő pénzt kért, és hogy nevében adjon fel csomagot, amit megtagadott.

Állította, hogy a bejelentő valótlan dolgokkal vádolja, a bejelentő panaszát és kártalanítási kérelmét nem késve adta be, továbbá olyan kérései voltak, ami nem ügyvédi feladat.

Igazoló jelentéséhez csatolta munkatársai nyilatkozatait, a [...] Fegyház és Börtön intézetparancsnokának tájékoztatását arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd munkatársa két, míg az eljárás alá vont ügyvéd egy alkalommal vett részt ügyvédi beszélőn a bejelentővel, a panasz/kártalanítási igény bejelentése tárgyú, a [...] Fegyház és Börtön részére címezett beadványt. Csatolta továbbá a bejelentő által az eljárás alá vont részére adott ügyvédi meghatalmazást, emellett csak a bejelentő által aláírt további ügyvédi meghatalmazásokat, csak a bejelentő által aláírt ügyvédi megbízási szerződéseket, a bejelentő több levelét. Ugyancsak csatolta az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Fegyház és Börtön részére írt nyilatkozatát, amely szerint a megbízási szerződése megszűnt és a panaszát, továbbá a benyújtott kártalanítási igényét visszavonja, a [...] Büntetés-végrehajtási Intézet a bejelentő elhelyezésére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatát, a [...] Fegyház és Börtön más személyek és a bejelentő tekintetében hozott, a panaszt megalapozottnak minősítő határozatait. Csatolta továbbá az adott büntetés-végrehajtási intézetek, továbbá a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztálya bejelentő tekintetében nyújtott kártalanítási adatszolgáltatásait, és az adatszolgáltatás alapjául szolgáló, a bejelentő képviseletében írt megkeresését. Csatolta a [...] Fegyház és Börtön részére írt bejelentését és kérelmét a kapcsolattartásra vonatkozóan, emellett további okiratokat is csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta továbbá a bejelentő kézzel írt nyilatkozatát, melyben a bejelentő a panaszt visszavonja, valamint az egységes szerkezetbe foglalt tényállást és ügyvédi megbízási szerződést.

Nyilatkozatát kiegészítette, rögzítette, hogy álláspontja szerint a bejelentővel a megbízási jogviszony nem szűnt meg, csatolta a tényállást és ügyvédi megbízási szerződést teljes terjedelmében, a bejelentő azonosítási adatlapját és személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolatát, valamint a bejelentő kézzel írt nyilatkozatát.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson korábbi nyilatkozatait fenntartotta és fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta.

Arra hivatkozott, hogy a bejelentő írásbeli felmondását 2017. augusztus-szeptember körül vette kézhez, majd a bejelentő kérte, hogy mégis képviselje. Ezt követően további beadványokat nyújtott be, majd visszavonta azokat a bejelentő kérésére, mert a bejelentő más ügyvédet bízott meg.

A megbízás megszűnésének 2018. áprilisi bejelentésének okaként azt adta elő, hogy álláspontja szerint függőben volt a jogviszony, és a bejelentő érdeke azt kívánta, hogy eljárjon. Az írásbeli felmondást követően nem került rögzítésre írásban a megbízási szerződés hatályának visszaállítása, mivel a bejelentő a helyetteseként eljárt kollégával erről nem kívánt tárgyalni.

Rögzítette, hogy üres szerződések a bejelentőnek történő átadásáról nem tud. Kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy ajánlásért nem adott ellentételezést.

A megbízási szerződésben szereplő előnytelen nyilatkozatok tekintetében az volt az álláspontja, hogy ezek megbízásban történő rögzítése az ügyfelek védelmében szükséges, hogy ne kerüljenek olyan presszió alá, aminek hatására visszavonja a kártalanítási kérelmet.

Előadta, hogy soha nem nyújtott kölcsönt a bejelentőnek, az ezzel kapcsolatos rendelkezés csak általános lehetőségként szerepel a megbízási szerződés mintában.

Előadta, hogy bejelentő esetében nem biztos abban, hogy Strasbourg felé is adott be panaszt. A bejelentő erre vonatkozó igényét nem közölte.

2018 áprilisában a bejelentővel szemben több ügy is volt folyamatban, a bejelentő úgy látta, hogy akadályozza az ügyet, ha a panaszok továbbvitelre kerülnek. Ezért került a megbízás megszűnése bejelentésre. Ezzel együtt a nyilatkozatok visszavonására a bejelentő szóbeli kérésére került sor.

A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy az első megbízás bejelentő általi felmondását követően emlékezete szerint 2018 tavaszán ment be a bv-be, a tárgyaláson csatolta jogi képviselője összefoglaló iratát, melyben bemutatásra került az ügyvédi megbízás tárgyát képező kártalanítással kapcsolatos jogi háttér, illetve fenntartotta a korábbi nyilatkozatait.

A fegyelmi tárgyaláson a tanúként meghallgatott bejelentő előadta, hogy a beadványában azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy járt el az ügyében, hogy már nem volt megbízása. Ugyanakkor utalt arra is, hogy itt egy félreértés volt, ez a levél nem valós.

Előadta, hogy a megbízást felmondta, mert az eljárás alá vont megtagadta, hogy csomagot küldjön neki, vagy kölcsönt nyújtson, majd amikor az eljárás alá vont a büntetés-végrehajtási intézetben meglátogatta, helyreállították a szerződést, a szabadulása után új megbízási szerződést is kötöttek.

Előadta azt is, hogy az aláírt ügyvédi megbízásért cserébe az eljárás alá vonttól csomagot, pénzt nem kapott.

A bejelentés fő oka is ez volt. Számára 2018 tavaszán derült ki, hogy cellatársa félretájékoztatta. Előadta, hogy 3.000.000 Ft kártalanítást ítéltek meg a részére, amit még nem kapott meg. Az eljárás alá vont ügyvéddel elszámolt.

A fegyelmi tárgyaláson tanúként meghallgatott egykori irodavezető előadta, hogy a bejelentővel az iroda 2017. évben kötött szerződést, a bejelentő 2018-ban pénzt kezdett követelni, ekkor a megbízás sorsa kérdésessé vált, de a bejelentő hivatalosan nem mondta fel a megbízását. Előadta, hogy nem tud olyanról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csomagot küldött volna a büntetés-végrehajtási intézetbe, és a bejelentő részére nyújtott kölcsönről sem tud.

A végindítvány

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványa szerint az eljárást kezdeményező határozatban felsorolt szabályszegések közül tényként állítható, hogy 2017 augusztusában a megbízás felmondásra került, ehhez képest csak 2018 áprilisában történt meg a megbízás megszűnésének bejelentése, ezzel pedig az eljárás alá vont megsértette a régi ÜESZ 6/3. pontját, 6/6. pont (4) bekezdését, továbbá a 6/9. pontban foglaltakat.

A fegyelmi biztos fenntartotta továbbá azt is, hogy a megbízás megszűnésének utólagos bejelentése során az eljárás alá vontnak nem volt joga visszavonni a már előterjesztett kérelmeket, panaszokat, már csak azért sem, mert az igényérvényesítésnek szigorú feltételei vannak, álláspontja szerint ez olyan, mintha a kereset kerülne visszavonásra, ha megszűnik a megbízás. Fenntartotta továbbá azt is, hogy az adott ügyvédi megbízási szerződések előnytelen feltételeket tartalmaznak, konkrétan arra hivatkozott, hogy az ismertetett 2017-es megbízási szerződésben szerepel az Emberi Jogok Európai Bírósága felé történő eljárás, ehhez képest az ügyvéd dönti el, hogy mi legyen, így álláspontja szerint előnytelen, hogy az ügyfél nem tudta azt, hogy ténylegesen elindul-e az eljárása, továbbá az sem előnyös, hogy a megbízottnak a hatáskörébe utalta a döntést a jogorvoslatról. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban rögzítettek szerint mindezzel az eljárás alá vont a régi Etikai Szabályzat 3/4. pontjában, valamint az új Etikai Szabályzat 5.4. pontjában rögzített rendelkezéseket sértette meg.

A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzített további szabályszegésekkel kapcsolatban a felelősségre vonásra vonatkozó indítványt nem tartotta fenn.

A fegyelmi biztos kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd együttműködő volt, gondolkodott az ügyön, valamint azt is, hogy a bejelentőnek nincs problémája az eljárás alá vonttal, álláspontja szerint tehát enyhítő körülmény az eljárás alá vont együttműködő és konstruktív magatartása az eljárás során, és hogy az ügyfélnek érdemi sérelme, kára nem keletkezett.

Indítványozta annak megállapítását, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, pénzbírság kiszabását, mellyel kapcsolatban kérte, hogy mértéke igazodjon az enyhítő körülményekhez.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában utalt arra, hogy hosszú idő telt el a megbízás megszüntetése és a bejelentés között, a bejelentő megkapta a panaszokat és a kérelmeit is a bv-n keresztül, tehát ha komolyan gondolta volna a megszüntetést, jelentkezett volna, hogy miért jár el.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága felfüggesztette az eljárásokat, erre is vártak, ezért volt a kettős megbízás.

A már előterjesztett kérelmek, panaszok visszavonásával kapcsolatban előadta, hogy bejelentő jelezte, hogy már beadta a panaszt és kérte, hogy az eljárás alá vont pedig az általa benyújtott panaszt, kérelmet vonja vissza.

Eljárás alá vont ügyvéd utalt arra is, hogy tanult az ügyből, újraköti a szerződéseket, tényleges károkat nem okozott és veszélyes jogsértést sem követett el. Mindezeket is kérte mérlegelni, és azt is, hogy magatartása szándékos vagy gondatlan volt-e, a legenyhébb szankció alkalmazását kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa nagyrészt alapos.

A rendelkezésre álló adott okirat - a mindkét fél által aláírt tényállás és ügyvédi megbízási szerződés - alapján, valamint a bejelentés és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az ügyvédi megbízás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi iroda (ügyintéző: eljárás alá vont) között először 2017. évben jött létre.

Azt, hogy ez a megbízás a bejelentő által került felmondásra, ugyancsak következetesen rögzíti a bejelentés és annak kiegészítése is, amelyet alátámasztott az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson tett nyilatkozata is, mely szerint az írásbeli felmondást 2017. augusztus-szeptember körül vette kézhez.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatához csatolt nyilatkozat - amelyben az eljárás alá vont ügyvéd bejelenti megbízási szerződése megszűnését, valamint a feladott panaszát és benyújtott kártalanítási kérelmet is visszavonja - egyértelműen alátámasztotta a tényállás mindezen elemeit is, illetve a 2018. április havi bejelentés tényét eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson is megerősítette.

Ténybeli, logikai szempontból sem volt elfogadható az eljárás alá vont védekezése azzal összefüggésben, amivel a megbízás megszűnésének több mint fél évvel későbbi bejelentését indokolta. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanis arra hivatkozott, hogy azt hitte, hogy függőben van közöttük a jogviszony, hogy a telefonos visszajelzések is azt támasztották alá, hogy „csinálják a dolgot”.

A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy amikor az eljárás alá vont ügyvéd a bv-ben meglátogatta, akkor állították helyre a megbízási szerződést, ennek időpontja pedig egyértelműen megállapítható a [...] Fegyház és Börtön eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatához csatolt tájékoztatásából, amely szerint a fogvatartottal kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvédi beszélőn 2018 májusában vett részt, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata is alátámaszt. Mindezek tehát ténybeli szempontból is cáfolják az eljárás alá vont védekezését, a bejelentő egyértelmű nyilatkozata szerint is 2018 májusát megelőzően még szóban sem volt „helyreállítva” a megbízás.

Az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás felmondását követően is eljárt, megállapítható az adott okirati bizonyíték (nyilatkozat) alapján is, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd a feladott panaszát és a benyújtott kártalanítási kérelmet visszavonta, vagyis még 2018. március-április hó során is panaszt, kártalanítási kérelmet terjesztett elő, és mindezt alátámasztotta a bejelentés és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai is, míg a 2018 áprilisi nyilatkozat alapján az adott panasz és kérelem eljárás alá vont ügyvéd általi visszavonása is egyértelmű.

A Fegyelmi Tanács a jogi indokolás körében elöljáróban rögzíti, hogy figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségben állapította meg, így értelemszerűen az adott cselekményt egységesen volt szükséges vizsgálni azzal kapcsolatban, hogy az irányadó anyagi jogi szabály, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szempontjából is mely időpontot, időszakot kell tekinteni az elkövetés idejének, és mindezek alapján a fegyelmi felelősség elbírálására mely rendelkezéseket kell alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd első ügyvédi megbízása 2017 augusztusában szűnt meg, ugyanakkor mindezt csak 2018 áprilisi nyilatkozatával jelentette be, és eddig az időpontig - a feladott panaszra, benyújtott kártalanítási kérelemre tekintettel el is járt az adott ügyben, és 2018 áprilisi nyilatkozatával mindezen panaszt és kérelmet vissza is vonta, a cselekmény, a fegyelmi felelősség elbírálására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései irányadóak.

Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 1. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

Az Üttv. 34. § (6) értelmében a meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti.

Az Üttv. 37. § (7) bekezdése kimondja, hogy a meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával az Üttv. fenti rendelkezéseit sértette meg,

- így azzal, hogy haladéktalanul nem jelentette be az adott ügyvédi megbízása megszűnését, mindez a mulasztása csak 2018 áprilisi bejelentésével szűnt meg, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, 1. § (5) bekezdésének, 34. § (7) bekezdésének rendelkezéseit,

- azzal a magatartásával, hogy a megbízás 2018 áprilisi bejelentéséig a megbízás megszűnése ellenére eljárt az adott ügyben, majd panaszát, és kártalanítási kérelemét is visszavonta, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és 1. § (5) bekezdésének rendelkezéseit is megsértette.

Az eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el megfelelően, hogyha a megbízása megszűnését az adott hatóságok felé haladéktalanul bejelentette volna, és abban az esetben, ha felmerült benne annak lehetősége, hogy megbízója, a bejelentő szeretné az adott ügyvédi megbízást helyreállítani, az adott ügyben új megbízási jogviszonyt létrehozni, akkor mindezt a lehető leghamarabb, de további eljárása előtt mindenképpen teljeskörűen egyeztette volna a bejelentővel, és az ezzel kapcsolatos esetleges megállapodást írásban rögzítette volna, és ennek megfelelően járt volna el az adott panasz és kártalanítási kérelem visszavonását megelőzően is.

Az előzőekben kifejtett ténybeli indokolás alapján látható az is, hogy az adott üggyel kapcsolatban a megbízás helyreállításával kapcsolatos szóbeli megegyezésre is 2018 májusában kerülhetett sor, a bejelentő egyértelmű tanúvallomása alapján ugyanis ekkor beszélték meg, „állították helyre” az adott megbízást.

Ennek ellenére a megbízás megszűnését az eljárás alá vont 2018 áprilisáig nem jelentette be, és a megbízás megszűnése ellenére eljárt az adott ügyben.

A Fegyelmi Tanács ugyancsak utal arra is, hogy az ÜESZ 7.3. pontja is kimondja, hogy az ügyvéd a kapott meghatalmazásról az eljáró bíróságot vagy hatóságot, annak módosításáról vagy megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy hatóságot, valamint megszűnéséről az ellenérdekű felet, annak jogi képviselőjét köteles haladéktalanul értesíteni, továbbá meghatalmazását az eljárásban becsatolni. Az ÜESZ 5.10. pontja rendelkezik arról, hogy az ügyvédnek az eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik, erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, végül az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával kimerítette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, terhére az előzőek szerint az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, 1. § (5) bekezdésébe, 34. § (7) bekezdésébe ütköző vétkes szabályszegés volt megállapítható, amely - tekintettel arra is, hogy mindazt az eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta, és mindazt egy adott üggyel összefüggésben követte el, több szabályszegést is megvalósítva - 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.

Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács nem állapította meg, hogy az eljárás alá vont az adott megbízási szerződések fegyelmi biztos által felhívott, a bejelentőre előnytelen rendelkezéseivel fegyelmi vétséget követett volna el. A fegyelmi biztos végindítványával konkrétan arra hivatkozott, hogy az adott megbízási szerződésben szerepel az Emberi Jogok Európai Bírósága felé történő eljárás, ehhez képest az ügyvéd dönti el, hogy mi legyen, így álláspontja szerint előnytelen, hogy az ügyfél nem tudta azt, hogy ténylegesen elindul-e az eljárása, továbbá az sem előnyös, hogy a megbízottnak a hatáskörébe utalta a döntést a jogorvoslatról. A fegyelmi eljárás során is megfelelően figyelembe veendő vádelv alkalmazásával a Fegyelmi Tanács kizárólag az előzőek szerinti konkrét megbízási szerződéses rendelkezéseket értékelte azzal összefüggésben, hogy mindazok a megbízóra, bejelentőre nézve olyan mértékű előnytelen feltételeket jelentenek-e, mely fegyelmi vétségnek minősül.

Kétségtelen, hogy a felek, így a megbízó érdekeit is a minél egyértelműbb, követhetőbb szerződéses feltételek szolgálhatják. Ugyanakkor az eljárás alá vont a konkrét adott esetben, a konkrét megbízással, a megbízóval összefüggésben elfogadható indokát adta annak, hogy miért gondolhatta indokoltnak a megbízási szerződés adott rendelkezéseit. Így az eljárás alá vont az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti igényérvényesítésre vonatkozó megbízási szerződéses rendelkezéssel kapcsolatban hivatkozott a bizonytalan jogi helyzetre, jogi képviselője összefoglaló iratában a 2017. évi adott törvényi változásokra is, és egyébként ebben a körben tartalmaznak utalást az adott megbízási szerződések is.

Az eljárás alá vont ugyancsak elfogadható indokát adta annak is, hogy a későbbi megbízási szerződésben miért szerepel az a rendelkezés, hogy a megbízott által beadott panaszokat és kártalanítási kérelmeket csak a megbízott vonhatja vissza - a bejelentő az ezzel ellentétes nyilatkozatát már a megbízási szerződésben érvénytelennek nyilvánította. Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel összefüggésben hivatkozott arra is, hogy mindez az ügyfelek védelmében szükséges, hogy ne kerülhessenek a bv-ben olyan presszió alá, aminek hatására visszavonják a kártalanítási kérelmet.

Bár a Fegyelmi Tanács a fentiekkel összefüggésben is rámutat arra, hogy egyértelműbb, és így az ügyfelekre nézve előnyösebb feltételeket, eljárást jelenthet, ha az ügyvédi megbízásban csak a biztosan megindításra kerülő jogi eljárás(ok)ra történik utalás - ha később más hatóság, bíróság előtti eljárás is egyértelműen indokoltnak tűnik, akkor pedig mindez az ügyvédi megbízás kiegészítésével rögzíthető, mint ahogy esetleges presszióval kapcsolatos konkrét feltételezés, kockázat esetén is kiegészíthető az adott megbízás, ugyanakkor az előzőekben részletezett megbízási szerződéses rendelkezéseket - bár mindazokat a Fegyelmi Tanács sem tartja teljesen egyértelmű, követendő rendelkezéseknek - mégis az adott megbízásra, megbízóra, körülményekre figyelemmel - a konkrét esetben úgy ítélte meg, hogy mindazok nem érik el a fegyelmi vétség szintjét, így tehát e körben a fegyelmi felelősség megállapítását mellőzte.

A Fegyelmi Tanács utal arra is, hogy a FESZ 1.3. pontja értelmében a panasz visszavonása a fegyelmi felelősségre vonásnak nem akadálya.

A Fegyelmi Tanács megjegyzi továbbá, hogy figyelemmel arra, hogy a tanú ismételt kérdésre úgy nyilatkozott, hogy védőként szerzett tudomást a tárgyi adatokról, és a FESZ 24.8. a) pontja értelmében pedig nem hallgatható ki tanúként a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt, így a Fegyelmi Tanács tanúkénti kihallgatását mellőzte.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovást, vagyis a legenyhébb fegyelmi büntetést alkalmazta.

A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy az ügyvédi megbízás megszűnése haladéktalan bejelentésének elmulasztása, a megbízás megszűnése után az eljárás folytatása jogi bizonytalanságot eredményezhet, mindezért sem tekinthető tehát kis tárgyi súlyú fegyelmi vétségnek, mint ahogy az adott panasznak, a kérelemnek a megbízóval történő konkrét és teljes körű egyeztetése, egyetértése nélküli visszavonása az ügyfél jogai, jogos érdekei érvényesítésének sérelméhez vezethet.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést.

Ugyanakkor az enyhítő körülményekre és azok jelentős hatására - így figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd tényfeltáró jellegű nyilatkozatára, együttműködő magatartására, melynek során észlelhető volt az is, hogy alapvetően érzékelte az adott magatartásával kapcsolatosan felmerülő jogi szakmai problémákat, és tesz is ezek elhárítása érdekében, hogy a bejelentő, megbízó jogos érdekei nem sérültek, kára nem keletkezett, éppen ellenkezőleg, jelenleg összességében az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával elégedett olyannyira, hogy az adott üggyel kapcsolatban újabb ügyvédi megbízást is kötöttek - a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy jelen esetben helyt foghat az eljárás alá vont ügyvéd kérelme a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazásával kapcsolatban is, mivel az is kellő visszatartó erővel rendelkezik.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 23. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 164.)