Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.174/13. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és a fegyelmi biztos indítványa

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen nem megfelelő képviseletet, ügyvédhez méltatlan magatartást, valamint tájékoztatás elmulasztását kifogásoló bejelentést tett, melyhez mellékletet csatolt.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles -, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult - a kamarának megküldeni.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta a bejelentőt.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatát előterjesztette, melyhez iratokat csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával a bejelentő bejelentése alapján hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédet 2013. augusztus 1. napján bízta meg kölcsönszerződéssel kapcsolatos jogvitában peres eljárás kezdeményezésével és a per során a jogi képviseletének ellátásával. A [...] Törvényszék előtt a bank alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítása iránt megindított perében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes felhívás ellenére nem rótta le a kereseti illetéket.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felperes képviseletében illeték lerovása mellett - ismételten - benyújtotta a keresetlevelet a [...] Törvényszékhez, amely végzésében megállapította illetékességének a hiányát és a keresetlevelet áttenni rendelte a [...] Törvényszékhez.

A [...] Törvényszéken indult eljárás felfüggesztésre került. A felfüggesztést követően az eljárás felperes kérelmére folytatódott.

A bíróság az ügyben tárgyalást tartott - ahol az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg -, amelyen a felperes keresetét ítéletével elutasította. Az eljárás alá vont a részére kézbesített ítélet ellen, a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, de akként, hogy arról ügyfelével előzetesen nem egyeztetett, erről nem tájékoztatta és ekkor az ítéletet meg sem küldte részére.

Az első fokon eljárt bíróság végzésében jogi képviselője útján felhívta a felperest, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fellebbezése hiányait az elutasítás terhe mellett pótolja és rójon le fellebbezési illetéket.

Az eljárás alá vont az elsőfokú ítéletet megküldte a bejelentő-ügyfelének, akinek még ekkor sem volt tudomása arról, hogy az ügyvéd már korábban fellebbezést terjesztett elő a határozattal szemben. A bejelentő az ítélet rendelkező részében írt 38.100 Ft perköltséget nem tudta értelmezni. Az eljárás alá vont válasz e-mailjében csak arról tájékoztatta, hogy a perköltség két részből áll, e fenti összeg az alperesi jogi képviselő munkadíja.

A bejelentő e-mailben közölte, hogy az illetékmentességhez a nyomtatványt intézi, majd következő napon írt e-mailje értelmében ajánlottan feladta az ügyvéd részére. A bejelentőnek azonban az eljárás alá vont mulasztásai miatt arról nem volt tudomása, hogy időközben már sor került a hiánypótlási felhívásra és így a határidők alakulásával sem lehetett tisztában.

Az eljárás alá vont a bejelentő által postázott, a költségmentességhez szükséges iratokat postázta a bíróságnak.

A bíróság végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította, arra hivatkozással, hogy az illeték lerovására, illetve költségmentesség iránti kérelem benyújtására nem került sor a megadott határidőben, egyben felhívta felperest 4.800 Ft mérsékelt fellebbezési illeték lerovására. Az eljárás alá vont az itt hivatkozott határozatról sem tájékoztatta ügyfelét.

A [...] Törvényszék végzésében a felperest 8 napon belüli nyilatkozatételre hívta fel: közölje, hogy a beadványát a fellebbezésének hiánypótlására megadott határidő elmulasztása miatti igazolási kérelemnek kívánja-e tekinteni. A bíróság a végzésében figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben a megadott határidő alatt nem nyilatkozik, a bíróság úgy tekinti, hogy a felperes igazolási kérelemmel nem kíván élni.

Az eljárás alá vont e végzésről nem tájékoztatta ügyfelét.

A bejelentő-ügyfél e-mailben érdeklődött ügye állásáról.

Az eljárás alá vont e-mailben tájékoztatta arról, hogy a bíróság a fellebbezést elutasította, továbbá arról, hogy jelenleg nem érdemes újra beadni a pert, mert folyamatban van az Európai Unió Bírósága előtt egy döntéshozatali eljárás és annak meg kell várni a végét. Ezért az év végén érdemes érdeklődnie ezzel kapcsolatban.

A bejelentő-ügyfél ismét érdeklődött, melyre azt a választ kapta, hogy „nem lesz másodfokú tárgyalás. Az EUB döntése még nem született meg, kérem érdeklődjön ez ügyben 3-4 hónap múlva.”

Ezt követően a bejelentő ismételten érdeklődött, melyre azt a választ kapta, hogy új érdemi információ még nincs. A döntés várható időpontját tudakoló kérdésre az ügyvéd azt a választ adta, hogy „kb. 4 havonta érdeklődjön az ügyben”.

Az eljárás alá vont a sérelmezett eljárásával megfosztotta a bejelentőt a rendes jogorvoslat lehetőségétől. A következő e-mailváltás során az ügyvéd ismételten azt válaszolja, hogy 3-4 hónap múlva érdeklődjön az ügyfél.

A bejelentő végül e-mailben arról tájékoztatta az ügyvédet, hogy egy végrehajtásról szóló határozatot vett át, mely alapján 75.600 Ft-ot kellett megfizetnie.

Az eljárás alá vont e-mailben összegezte az üggyel kapcsolatos álláspontját.

A bejelentő személyesen felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, aki azonban minősíthetetlen, ügyvédhez méltatlan stílusban „kidobta” az irodájából, egyben az ügyben keletkezett iratokat bejelentőnek a mai napig sem adta ki.

Az ugyanezen a napon írt e-mailben - állítva az ügyfél minősíthetetlen hangnemét és sértő stílusát - a megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondta, annak közlésével, hogy mivel az ügyfél nem volt hajlandó aláírni az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, így az összes eredeti iratot a jegyzőkönyv nélkül tanúk jelenlétében átadta és ezzel az ügyet lezártnak tekinti.

A bejelentő érdeklődött a banknál, ahol közölték vele, hogy az eljárás alá vont részére a bírósági eljárás befejeztét követően felszólító levelet küldtek az ügyben, azonban a bejelentő értesítése az eljárás alá vont személy által ezen levél kapcsán is elmaradt. Mindezt igazolja a bank tájékoztatása is, miszerint 2017. november 16. napján került sor a felszólító levélnek az eljárás alá vont részére történt megküldésére, amit az eljárás alá vont elmulasztott megküldeni bejelentőnek, lényegében ezzel a magatartásával többletköltségeket, azaz kárt is okozva bejelentőnek.

A fegyelmi biztos végindítványa

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos végindítványában a pontosított tényállást, illetve a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát az írásbeli egyezővel fenntartotta.

Határozatának azon részét, hogy az eljárás alá vont nem értesítette ügyfelét a fellebbezés benyújtásáról, nem tartotta fent. Írásbeli határozatát kiegészítette azzal, hogy a [...] Törvényszék végzésében felhívta az eljárás alá vontat, nyilatkozzon, igazolási kérelemnek tekinti-e a 2016. október 20-án benyújtott beadványát, amely felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd nem reagált.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2018. január 1. napja előtt megvalósított magatartásaival megsértette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) 1. §-ában, 3. § (2) bekezdésében, a 22. §-ában, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ) 3/1., 3/2., 3/3., 3/4., 6/1., 6/9., 12/2., és 12/4. pontjaiban írt rendelkezéseket.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv (Üttv.) hatálybalépését követő tevékenységeivel és mulasztásaival pedig megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 28. § (3), illetve a 39. § (3) és az 52. § (2) bekezdését, illetve az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.4., pontjainak rendelkezéseit.

A minősítés vonatkozásában az Üttv. alkalmazandó. Az eljárás alá vont 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el: 1.) tájékoztatás nyújtás elmulasztása, 2.) iratkiadás elmulasztása, 3.) ügyvédhez méltatlan magatartás.

A büntetés kiszabása körében megállapítható, hogy több pénzbírság került kiszabásra az eljárás alá vonttal szemben, melyeket nem teljesít, nyilatkozata szerint sem kívánja teljesíteni, elmondása szerint vagyona nincs, a pénzbírság vele szemben nem behajtható. Ebből következően a pénzbírsággal a büntetés kiszabás speciális és generális preventív célja nem érhető el. Mindezek alapján az Üttv. 108. § e) pontja alapján kizárás fegyelmi büntetésre tett indítványt. Indítványa kiterjedt az Üttv. 140. § (2) bekezdése alapján a költségekben történő marasztalásra is.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indokai

Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2016-2018. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), majd 2018. január 1. napjától, és az ügy elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg: jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.

Mindebből következően az eljárásban, az eljárási kérdésekben a jelenlegi, elbíráláskori hatályos jogszabályokat (Üttv., FESZ), míg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége körében az anyagi jogszabályok vonatkozásában az eljárás tárgyává tett cselekmény elkövetésekor hatályos szabályokat: jelen esetben az Üt, és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ), illetve az Üttv. és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (új ÜESZ) kell alkalmazni.

A hatályos szabályok a kiszabható fegyelmi büntetések közül a kizárás fegyelmi büntetés tekintetében biztosítanak árnyaltabb alkalmazást, miszerint e büntetés időtartama mérlegeléssel meghatározható.

Az Üt., az Üttv., mind a régi ÜESZ és a jelenleg hatályos ÜESZ is - lényegét tekintve azonos tartalommal szabályozza az ügyféllel fennálló megbízás körében az ügyvéd feladatait, kötelezettségeit, a kapott megbízás ellátását, teljesítését, az ügyféllel való kapcsolattartást, az elvárható ügyvédi magatartás mércéjét.

Ezek a megbízó ügyfél és a megbízott ügyvéd viszonylatában irányadó, és a megbízott ügyvédet terhelő kötelezettségek az ügyvédi szakma alapvető szabályai, amelyek egyben az ügyvédi hivatásba vetett bizalom alapjait képezik. Következésképpen ezek bármelyikének megsértése alkalmas az ügyvédségbe, az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalom csorbítására.

Az ügyvédi megbízás elsődleges és legfőbb jellemzője, hogy annak ura a megbízó. Nyilvánvaló, hogy a megbízott ügyvéd a megbízást az irányadó jogszabályi rendelkezések keretei között jogosult és egyben köteles ellátni, teljesíteni. Mindehhez elengedhetetlen, hogy az eljárási cselekményekről az ügyvéd a megbízóját részletesen tájékoztassa, aki a jogszabályi rendelkezések és határidők keretében, azok ismeretében megalapozott döntést tudjon hozni.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd védekezése, különös tekintettel a régi ÜESZ 12/4. pontja vonatkozásában teljességgel téves.

Egy ügyvédi megbízással kapcsolatban adandó általános tájékoztatás az irányadó anyagi és eljárásjogi szabályok körében különös jelentőséggel bírnak az adott jogi, peres eljárásban a megbízó ügyfelet terhelő kötelezettségek és határidők.

A megbízó ügyféllel való kapcsolattartás személyes jellege mellett elengedhetetlen az írásbeli, a jövőben is igazolható tartalmú tájékoztatás, elsődlegesen a megbízott ügyvéd szempontjából.

A fegyelmi eljárás szempontjából a fenti követelmények teljesüléshez elengedhetetlen, hogy a megbízó megismerje ügye mindenkori állását, az eljáró hatóság, bíróság döntését, annak jogi tartalmát és jelentését és mindezek ismeretében tudjon dönteni a további eljárási cselekményekről, azok költségvonzatáról.

A megállapított tényállás mellett azonban az eljárás alá vont ügyvéd úgy terjesztett elő fellebbezést a bíróság elsőfokú ítélete ellen, hogy azt előzetesen megbízójával nem egyeztette, magát az elsőfokú határozatot sem ismertette. Noha a törvényes határidőben terjesztette elő a fellebbezést, ezt a megbízója tudta és hozzájárulása nélkül tette, fellebbezési illeték lerovása nélkül. Az illeték lerovására szóló bírósági felhívásról is késedelmesen tájékoztatta ügyfelét.

Ily módon megfosztotta megbízó ügyfelét attól, hogy megalapozott döntést hozzon a jogorvoslati kérelem előterjesztésről, valamint attól, hogy pozitív döntése esetén a jogorvoslati illetéket biztosítsa, illetve ehhez jogszabályi kedvezményt határidőben igénybe vehesse.

Ilyen körülmények mellett a megbízó ügyfélnek nem felróható, hogy a költségkedvezmény iránti kérelmet késedelmesen küldte meg, hiszen sem a fellebbezés előterjesztéséről, sem annak határidejéről a megfelelő ügyvédi tájékoztatás hiányában nem volt tudomása. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy ügyfelét megfelelő módon és időben tájékoztatta az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés lehetőségéről, annak határidejéről és az igénybe vehető költségkedvezményről.

Mindezek alapján az eljárás alá vont volt ügyvédnek a költségmentességi nyomtatvány bejelentői postára-adás igazolásának beszerzésére tett bizonyítási indítványát a Fegyelmi Tanács elutasította: az eljárás alá vont maga nyilatkozott úgy, hogy 2016. október 18-án vette át postán, így a feladás dátumának igazolása szükségtelen.

A megállapított tényállás mellett kétségtelenül az eljárás alá vont terhére esik a késedelmes megküldés, a megfelelő és határidőben adandó ügyféli tájékoztatás hiánya miatt, hiszen az ügyfélnek a nyomtatvány megküldésekor sem volt tudomása arról, hogy a fellebbezés előterjesztésre került és a bíróság e körben már hiánypótlást adott ki, annak teljesítése határidejét sem ismerte.

Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének súlyát fokozza, hogy a tájékoztatás elmulasztásának következményében beállott késedelmet követően a bíróság további felhívásának - amikor jogszabályi lehetősége lett volna a neki felróható mulasztás, késedelem igazolására igazolási kérelmet előterjeszteni - sem tett eleget, aminek következtében a fellebbezés - így a megbízó ügyfél jogorvoslati lehetősége - elutasításra került.

Az elsőfokú ítélet szerinti felperesi kereset-elutasítást követően - függetlenül az előterjesztendő fellebbezéstől -, de különösen a fellebbezés elutasítását követően, amikor az elsőfokú ítélet jogerőssé vált, a megbízott ügyvédnek kötelessége tájékoztatni ügyfelét a perköltség viseléséről, amely kötelezettség független a megbízás esetleges időközbeni megszűnésétől.

Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú ítéletről, a fellebbezés előterjesztéséről, majd a fellebbezés elutasításról is minden esetben csak hónapokkal később tájékoztatta ügyfelét.

Az eljárás alá vont ezen tájékoztatási kötelezettsége elmulasztásának következtében a megbízó ügyfél önkéntes teljesítésére sor sem kerülhetett, és melynek eredményeként a jogosult bank végrehajtási eljárást volt kénytelen indítani, ami a megbízó ügyfél számára további költséget (kárt) okozott.

E körben is kétségtelenül megállapítható az eljárás alá vont felelőssége a fent kifejtettek okán, amely egyben független attól, hogy a bank értesítette-e a kötelezett ügyfelet, avagy mi volt az értesítés elmaradásának, illetve lehetetlenülésnek indoka (kötelezett lakcím-változása).

Az eljárás alá vont nem tájékoztatta ügyfelét, hogy perköltség-fizetési kötelezettség terheli az alperes felé, melynek következtében az önkéntes teljesítés elmaradt, és így a jogosult által kezdeményezett végrehajtási eljárás további költséget (a bejelentő ügyfélnek kárt) okozott.

A bejelentő által csatolt e-mail-levelezésből állapítható meg az is, hogy eljárás alá vont az elsőfokú ítélet meghozatalának tárgyalásán nem vett részt, mivel ő maga is a jegyzőkönyvet várja, hogy megtudja, mi történt a tárgyaláson.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd fent részletezett sorozatos mulasztása az, ami megvalósítja a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, amelynek következtében megbízóját megfosztotta a jogorvoslati lehetőségtől, továbbá a bankot illető perköltség tekintetében indult végrehajtási eljárással újabb költséget okozott ügyfelének.

Az ügyféli tájékoztatásnak csak egyik eleme a személyes kapcsolattartás.

Az ügyvédi hivatás gyakorlása körében alapvető követelmény az ügyfél jogainak gyakorlásához, eljárási kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódó tudnivalókról, megtartandó határidőről kellő és megfelelő tájékoztatás megadása, tekintve, hogy ezek nélkül az ügyvéd részére adott megbízás sem teljesíthető a jogszabályi és a hivatásrendi normáknak megfelelően.

Az eljárás alá vont a megbízás megszűnésekor őt terhelő iratkiadási kötelezettségének teljesítését nem tudta igazolni. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont védekezését - miszerint a bejelentő-ügyfél az iratokat az aktából kitépve önkényesen magához vette - a bejelentő személyes nyilatkozata, az eljárás alá vont személyes meghallgatásán tanúsított megnyilvánulása és az eset valamennyi körülményeinek tükrében életszerűtlennek minősítette és egyben a bejelentő nyilatkozatát fogadta el valósnak.

A Fegyelmi Tanács a bejelentő volt férjének meghallgatására tett bizonyítási indítványt is elutasította, azt szükségtelennek tartotta. A rendelkezésre álló e-mail-váltások alapján a történeti tényállás megállapítható, az iratok átadását az eljárás alá vontnak kell igazolnia.

A megállapított tényállás tükrében az eljárás alá vontnak a megbízás teljesítése során kifejtett tevékenysége és a bejelentővel szembeni magatartása, különösen a fegyelmi tárgyaláson tanúsított megnyilvánulása és nyilatkozatai alapján a Fegyelmi Tanács közvetlen tapasztalásai is kétséget kizáróan megalapozták az eljárás alá vont ügyvédhez méltatlan magatartását.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, 2.) iratkiadási kötelezettségének nem tett eleget 3.) ügyvédhez méltatlan magatartást tanúsított, megszegte a 2018. január 1. napja előtt megvalósított magatartásaival az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) 1. §-ában, 3. § (2) bekezdésében, a 22. §-ában, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ) 3/1., 3/2., 3/3., 3/4., 6/1., 6/9., 12/2., és 12/4. pontjaiban írt rendelkezéseket.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálybalépését követő tevékenységeivel és mulasztásaival pedig megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 28. § (3), illetve a 39. § (3) és az 52. § (2) bekezdését, illetve az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.4. pontjainak rendelkezéseit., és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek időtartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti 5 éves időtartamban látta indokoltnak és arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel, valamint az eljárás alá vont fegyelmi előéletével.

A Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos indítványát, megítélése szerint az eljárás alá vont és igazgatási úton törölt volt ügyvéd fegyelmi előéletére, a számos esetben kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés nem-teljesítésére figyelemmel további pénzbírság kiszabásával a speciális és generális prevenció célja nem érhető el, ezért a legsúlyosabb - a kizárás - fegyelmi büntetés kiszabását látta indokoltnak, 5 éves időtartamban.

Enyhítő körülményként értékelt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyi körülményein belül az eltartásra szoruló kiskorú gyermeket.

Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a fegyelmi előéletet, a számos jogerősen befejezett fegyelmi eljárást, és a jelen eljárásban megállapított fegyelmi felelősség rendbeliségét.

Ugyancsak súlyosító körülmény, hogy az eljárás alá vont a jogerősen kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetéseit nem teljesíti a kamara felé, saját nyilatkozata szerint ilyen szándéka nincs is, vagyona hiányában ez nem is végrehajtható.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont igazgatási úton már törlésre került, így a Fegyelmi Tanácsnak nem kellett rendelkeznie az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző kamara részére történő átadásáról.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 19. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2019.F. 174.)