A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 3 rendbeli szándékos - melyből 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentő azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem megfelelően látta el perbeli képviseletét, illetve nem tájékoztatta őt a per megszűntetéséről. Sérelmezte, hogy a NAV által a peres illeték megfizetése tárgyában küldött fizetési felhívások ügyében nem járt el képviseletében, és kérése ellenére sem adta vissza maradéktalanul az ügyére vonatkozó iratokat.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a bejelentést és a kamara felhívását megküldte meg eljárás alá vont ügyvéd részére, aki azonban az ügyre vonatkozó releváns iratait és nyilatkozatát nem terjesztette elő.
A bejelentő házastársi közös vagyon megosztása iránti pert indított volt férje ellen. A perben a bíróság felhívta a bejelentőt, hogy keresse fel a Jogi Segítségnyújtó Hivatalt és kérje pártfogó ügyvéd kirendelését.
A bejelentő részére kormányhivatal engedélyezte a bíróság előtt folyamatban lévő polgári peres eljárásban pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét és részére a bíróság teljes költségmentességet engedélyezett.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést kötött, melyben perbeli képviselet ellátását vállalta el az eljárás alá vont ügyvéd.
A hivatkozott számú perben az eljáró bíróság arra is felhívta a felperesként eljáró bejelentőt, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelését követően 30 napon belül terjessze elő az összes elszámolási igényét az aktívumokat és a passzívumokat is kimutatva. Ebben a beadványában jelölje meg pontosan a pertárgy értékét is. Amennyiben a kereseti kérelem ingatlan tulajdonjogát is érinti, úgy vonja perbe mindazokat a tulajdonostársakat vagy jelzálogjog jogosultakat, akik az ingatlan tulajdoni lapján szerepelnek.
Az eljáró bíróság által tartott tárgyaláson - melyre eljárás alá vont ügyvéd késve érkezett meg - tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott kereset nem alkalmas arra, hogy a házastársi közös vagyon megosztása iránti kereseti kérelem érdemi tárgyalását a bíróság megkezdhesse, ezért a bíróság a felperes keresetlevelét elutasította. A bíróság részletesen megindokolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott beadvány miért nem tekinthető a Pp. 121. § (1) bekezdésében leírtak szerinti, az abban meghatározott követelményeknek megfelelő keresetlevélnek. Ez a végzés - vélhetően fellebbezés nélkül - jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd ismét beadta a keresetlevelet. Miután azonban az eljárás alá vont ügyvéd ezen beadványát nem lehetett az elutasító végzés jogerőre emelkedéséttől számított 30 napon belül szabályszerűen benyújtott keresetlevélnek tekinteni, a bíróság végzésében azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította és kőtelezte a bejelentőt, mint felperest 106.690 Ft mérsékelt kereseti illeték megfizetésére. Ez az elutasító végzés - fellebbezés nélkül - jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd újból benyújtotta a keresetlevelet. Ezen keresetlevélről is megállapította a bíróság, hogy az nem tekinthető a Pp. szerint szabályszerűen előterjesztett keresetlevélnek, abból továbbra is hiányzik a teljes vagyonmérleg. A felperes képviseletében eljáró eljárás alá vont ügyvéd ugyan utalt arra, hogy az ingó vagyonnal kapcsolatban egyezséget kíván kötni az I. alperessel, de az egyezségkötés szándéka nem mentesítheti attól a kötelezettségétől, hogy valamennyi ingó és ingatlanvagyont feltüntető vagyonmérleget készítsen. A beadvány nem tartalmazta a vagyonmérleget, és nem tartalmazott határozott kereseti kérelmet sem. A keresetlevél hiányosságai között a bíróság felsorolta azt is, hogy a kereseti kérelemben csupán az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri a felperes anélkül, hogy a megváltási ár pontos összeget megjelölné, továbbá a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését sem kérte. Hiányolta továbbá a bíróság, hogy a hivatkozott bizonyítékokat, okiratokat nem csatolta a keresetlevélhez. Ez az elutasító végzés, amelyben ugyancsak kötelezte a bejelentőt, mint felperest 106.690 Ft mérsékelt kereseti illeték megfizetésére, jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd ismételten benyújtotta a keresetlevelet. A bíróság végzésében az ismételten előterjesztett keresetlevelet azonban idézés kibocsátása nélkül ismételten elutasította, miután ez a keresetlevél sem volt alkalmas az érdemi elbírálásra, a beadott keresetlevél gyakorlatilag azonos volt a korábban elutasított keresetlevéllel, abban nem pótolta az eljárás alá vont ügyvéd azokat a hiányokat, amelyek miatt a bíróság korábban elutasító végzéseket hozott. Az elutasító végzésben a bíróság rendelkezett a 106.690 Ft összegű mérsékelt illeték megfizetésének kötelezettségéről, amely a bejelentőt, mint felperest, terhelte. Eljárás alá vont ügyvéd a permegszüntető végzésről a bejelentőt nem tájékoztatta.
A bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett keresetét négy alkalommal utasította el a bíróság, azonban csak az utóbbi három alkalommal kötelezte a 106.690 Ft mérsékelt eljárási illeték megfizetésére.
A bejelentő az illeték kirovása körében megállapodott abban az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy az fellebbezést fog benyújtani a NAV fizetési felhívásával szemben, amelyet azonban az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztott teljesíteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő iratait kérése ellenére nem szolgáltatta vissza, megkeresésére nem válaszolt.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a két alkalommal tartott fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, azonban pótlólag iratokat csatolt, viszont érdemi védekezést nem terjesztett elő. Nyilatkozata szerint a NAV által a bejelentőnek küldött fizetési felhívások ügyében arra hivatkozással nem járt el, hogy erre vonatkozóan nem volt megbízása és meghatalmazása. Volt munkatársainak tanúkénti meghallgatását indítványozta, azonban nem fejtette ki, hogy mit kíván bizonyítani a tanúk meghallgatásával.
Lényegében kijelentette, hogy fegyelmi vétséget nem követett el és kérte az eljárás megszüntetését.
A tanúként meghallgatott bejelentő a tárgyaláson bejelentését az írásbelivel egyezően fenntartotta. Kiegészítésül elmondta, hogy amikor az ügyvédnő elvállalta az ügyet, akkor találkoztak egyszer személyesen. Utána csak a helyettesével találkozott. Minden a vagyonmérleghez szükséges iratot átadott az ügyvédnőnek. A bejelentő munkálta ki számszakilag, hogy kinek mennyi a jutója, lévén könyvelő a szakmája. Elmondta az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy mit szeretne elérni. Mivel hitellel terhelt a ház, magához kívánta váltani, nem szerette volna értékesíteni az ingatlant.
Elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett beadványokat előzetesen soha nem látta. Kizárólag e-mailben kommunikáltak, de nem tudta, hogy az ügyvédnő nevében írt leveleket ténylegesen ki írta. Az ügyvédnő e-mailben közölte, hogy milyen dokumentumokra van szüksége a megbízás teljesítéséhez, amiket mindig személyesen adott át azok nagy terjedelme miatt.
A bíróság végzéseiről és arról, hogy a házassági vagyonjogi per megszüntetésre került, csak utólag szerezett tudomást. A gyermek-elhelyezési pert tárgyaló ugyanazon bíró tájékoztatta erről. Rengeteg e-mailt írt az ügyvédnek, próbált informálódni, tájékoztatást kapni. Az elutasított perek vonatkozásában 3 alkalommal róttak ki eljárási illetéket a terhére. Csatolta az iratokhoz a NAV fizetési felhívásait, háromszor 107.000 Ft-ról.
A NAV fizetési felszólításai kapcsán az ügyvédnő előzetesen azt közölte, hogy azokat megfellebbezi. Megküldte az ügyvédnek a NAV határozatokat, de a fellebbezést az eljárás alá vont ügyvéd végül rá hárította. A fellebbezéseket azonban elutasították.
A bejelentő e-mailen kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy szolgáltassa vissza az átadott iratokat, sikertelenül. Az eljárás alá vont ügyvéddel minden kapcsolata megszakadt.
A fegyelmi biztos végindítványában kiegészítést tett, miszerint a járulékos NAV előtti eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett megbízással, így e mulasztás nem róható a terhére. Az e-mailből viszont az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd legalábbis tanácsadást vállalt a NAV eljárásban.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azáltal, hogy egymás után többször rosszul terjesztette elő, elhibázta a keresetet. Ebből adódóan az ügyfél részére okozott károkozás tényállásszerű. A tényállás részeként az ügyvéd mulasztásaiból keletkezett a NAV követelése. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat tehát fenntartotta.
Indítványozta, hogy a fegyelmi tanács mellőzze az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatását. Nem tartotta indokoltnak a két indítványozott tanú meghallgatását sem. Az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő adekvát érdemi védekezést, a becsatolt irat nem tekinthető annak. Álláspontja szerint közokirattal szemben kíván az eljárás alá vont ügyvéd tanúbizonyítást eszközölni.
Az eljárás alá vont ügyvéd folyamatosan elmulasztotta a megbízói érdekeknek megfelelő képviseletet. Az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy megtagadta az ügy iratainak ügyfél részére történő kiadását, plusz jogsérelmet okoz ügyfelének, illetve e körülmény folytán lesz a fegyelmi magatartása folytatólagos.
A legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására, kizárásra tett indítványt azzal, hogy a kizárás fegyelmi büntetés felfüggesztése nem lehet okszerű, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg nem tevékenykedik ügyvédként, így ez kellő mértékű szankciót nem nyújtana. A fegyelmi büntetés időbeli mértéke tekintetében a középmértéket tartotta irányadónak.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ....
Üttv. 39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Üttv. 52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
ÜESZ 2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
ÜESZ 2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
ÜESZ 2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, melyellentétes az ügyfél jogos érdekével.
ÜESZ 12.2. a) pont: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának,
ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot -az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggőiratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult-köteles becsatolni.
A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló iratok, valamint a bejelentő tanúkénti meghallgatása alapján az alábbi következtetéseket vonta le.
Az iratokból megállapíthatóan az eljárás alá vont ügyvéd pártfogó ügyvédi megbízatása a bíróság előtti eljárásban való felperesi képviseletre szólt. Nincs arra adat, hogy a további három perindításra milyen megbízás és meghatalmazás alapján került sor. Ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás hiányára hivatkozott a NAV-val szembeni eljárásban.
A fegyelmi tanács tényként vette figyelembe, hogy a bíróság négy alkalommal utasította el a bejelentő - eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott - keresetét, továbbá az is ténykérdés, hogy az I. fokú elutasító végzések jogerőre emelkedtek, nem merült fel adat vagy okirat arra vonatkozóan, hogy e végzések ellen az eljárás alá vont ügyvéd milyen tartalmú jogorvoslattal élt.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő vagyonjogi igénye iránti perbeli képviseletét szakszerűtlenül, esetenként késedelmesen végezte. A megbízójával szembeni kapcsolattartási, tájékoztatási kötelezettségét nem megfelelően teljesítette. Mindezek következtében a bejelentő vagyoni igények érvényesítése érdekében a 2016 márciusától 2018 augusztusáig terjedő időszak alatt nemhogy kedvező eredmény született volna, a bejelentőt vétlenül 321.000 Ft összegű kár érte.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd többszöri szakszerűtlen és hanyag képviseleti tevékenyégét - egységbe foglaltan - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetéseként értékelte. [Üttv. 1. § (3), Üttv. 107. §, ÜESZ 2.1]
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, miszerint a fegyelmi eljárásban kamarai felhívás ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó valamennyi iratot és ezt a kötelezettségét a tárgyalási szakban is csak részlegesen teljesítette, szintén 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. [ÜESZ 12.2. a), ÜESZ 12.3.]
A bejelentőt illető, peres ügyére vonatkozó iratok kiadásának elmulasztását a Fegyelmi Tanács további 1 rendbeli szándékos, de folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségnek minősítette. [Üttv. 52. § (2)]
A Fegyelmi Tanács mellőzte az eljárás alá vont volt ügyvéd és a tanúk ismételt idézését, mert nyilatkozatuk nem lehet alkalmas a közokiratba foglalt tények minősítésének megváltoztatására. Az iratoknak a kamarához való megküldése szintén tényszerűen nem történt meg, a bejelentővel való kapcsolattartás és az iratok kiadásával kapcsolatban lehetséges lenne új tényállítás, azonban ez nem indokolja az eljárás további folytatását.
A Fegyelmi Tanács a fentiekben megfogalmazott tényállást, az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartását a súlyosító körülmények figyelembevételével úgy értékelte, hogy az kimeríti az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat és ezzel az Üttv., valamint az ÜESZ fenti rendelkezéseinek a megsértését eredményezte.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során figyelembe vette a cselekmény tárgyi súlyát, súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nagyfokú negligenciát tanúsított a bejelentő peres képviselete, valamint a jelen fegyelmi eljárás során, továbbá azt, hogy fegyelmi felelősségét nem ismerte el és az általa okozott kár megtérülése vagy mérséklése érdekében nem volt hajlandó segítséget nyújtani a bejelentőnek.
A Fegyelmi Tanács ugyancsak súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, viszont enyhítő körülmény nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács a fentiek alapján az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést rótta ki, melynek időtartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdésének alkalmazásával 5 évben állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 20. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 177.)