Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.181/8. határozata

megbízástól eltérésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel és dr. [...] ügyvéddel szemben előterjesztett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd esetében nem megfelelő jogi képviseletet kifogásolt.

A bejelentés alapján a kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről a vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, amelyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá csatolta az üggyel kapcsolatos tényvázlatot, megbízási szerződést és annak megszüntetését.

A fegyelmi biztos további iratok csatolására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot - figyelemmel az Üttv. 123. § (2) bekezdés a) pontjára - megszüntette, miután megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg. A megszüntető határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette.

A fegyelmi biztos levelében tájékoztatta a bejelentőt az eljárás megszüntetéséről, valamint az azzal kapcsolatos eljárási rendről.

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamara útján kérelmet terjesztett elő az országos vezető fegyelmi főbiztosnál, kérve, hogy a fegyelmi főbiztos utasítsa az ügyben eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére. A vezető fegyelmi biztos a kérelmet felterjesztette az országos vezető fegyelmi főbiztos részére.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatával az első fokon eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás elrendelésére utasította.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.

A Fegyelmi Tanács határozatával a jelen ügyet dr. [...] eljárás alá vont ügyétől elkülönítette.

A tényállás:

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.

A 2015. évben kelt tényvázlat, valamint a 2016. évben kelt ügyvédi megbízási szerződés alapján az eljárás alá vont ügyvéd látta el G.Z. és a bejelentő jogi képviseletét a dr. G.Z.T. felperes által közös tulajdon megszüntetése iránt folyamatban lévő perében. A per során a bejelentő házassági vagyonközösség megszüntetése iránt pert indított dr. G.Z.T. ellen, amelyre tekintettel a megtartott folytatólagos tárgyaláson a felperes a keresetétől elállt. Az alperesi képviselő a per megszüntetéséhez hozzájárult, perköltséget nem igényelt. A felek a fellebbezési jogukról lemondtak, így a végzés a tárgyaláson jogerőre emelkedett.

Ezt követően a bejelentő a jegyzőkönyv kijavítása és kiegészítése iránt kérelmet terjesztett elő, hivatkozással arra, hogy neki perköltség igénye van. A kijavítás iránti kérelmet a bíróság végzésével elutasította, rögzítve, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv megfelelően tartalmazza a felek tárgyaláson elhangzott nyilatkozatát. A bíróság a 29. sorszámú végzésében a végzés kiegészítése iránti kérelmet a perköltség igény tekintetében elutasította, utalva arra, hogy nincs helye a végzés utólagos kiegészítésére arra figyelemmel, hogy az I. rendű alperes meggondolta magát. Szintén a 29. sorszámú végzés utal arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő jegyzőkönyv-, illetőleg végzés kiegészítése iránti kérelmet.

A bejelentő, G.Z.T., valamint az eljárás alá vont ügyvéd között fennálló megbízási jogviszony 2017. évben megszüntetésre került.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint mellékletei, továbbá a bejelentő előadása és csatolt iratai alapján állapította meg.

A bejelentő meghallgatása során azt adta elő, hogy az I. rendű alperes, G.Z. a végzés kihirdetését követően jelezte perköltség igényét, de a bíró belefojtotta a szót és lezárta a tárgyalást. A tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyaláson személyesen jelenlévő alperesek nem szólaltak fel. Figyelemmel a közokiratok jogszabályban meghatározott bizonyító erejére, amelyet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. §-a tartalmazott, a Fegyelmi Tanács a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakat fogadta el valós ténynek.

Egyebekben a tényállás releváns részei közokiratok - bírósági jegyzőkönyv és végzés - alapján megállapítható volt, így annak megállapítása tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.

Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése, illetve az ÜESZ 3/2. pontja értelmében az ügyvédnek hivatását legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az ÜESZ 3/3. pontja szerint az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.

Az ÜESZ 6/9. pontja szerint az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 195. § (1) bekezdése szerint, az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatában foglaltak szerint elképzelhető, hogy az ügyvéd vétett a szakmai szabályok betartása tekintetében, és helytálló lett volna az eljárás megszüntetése mellett a figyelmeztetés alkalmazása.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt. E körben utalt a jegyzőkönyv bizonyító erejére, a kijavítási és kiegészítési kérelem elutasítására, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 1/2008. (V. 19.) PK véleményére.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadása szerint a per megszüntetéséhez történő hozzájárulást megelőzően konzultált megbízóival, és ezt követően tette a tárgyalási jegyzőkönyvben tett nyilatkozatot. Elismerte, hogy 2017 februárjában valóban készült egy, az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerő megállapodás tervezet, amelyet a bejelentő a bejelentéshez csatolt, de az részéről nem került aláírásra.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos végindítványa alapos.

A bíróság /20. sorszámú jegyzőkönyve világosan rögzíti a per megszüntetéshez történő hozzájárulást perköltség igény nélkül. A Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos azon álláspontját, hogy a nyilatkozat kellőképpen világos és egyértelmű ahhoz, hogy azt a jelenlévő bejelentő is megértse. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyaláson személyes alperesi nyilatkozat nem hangzott el, ezzel ellentétes tényállást a Fegyelmi Tanács nem állapíthat meg. Ebből arra a következtetésre jutott a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő a végzés jogerőre emelkedését követően jutott arra a döntésre, hogy mégis perköltséget kíván érvényesíteni, amikor ennek jogi lehetősége már nem állt fenn. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi megbízás a tárgyalást követő napon megszüntetésre került, az eljárás alá vont ügyvéd a jegyzőkönyv kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem ügyében már nem volt köteles eljárni.

A Fegyelmi Tanács nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eltérő tartalmú nyilatkozata esetén mi lett volna a bíróság döntése, mindazonáltal utal a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az érintett időpontban irányadónak tekintett 1/2008. (V. 19.) PK véleményének VIII. g) pontjában foglaltakra, amely szerint a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.

A fentiek alapján nem állapítható meg, hogy a megbízás teljesítése során az eljárás alá vont ügyvéd eltért volna ügyfele tényelőadásától, nyilatkozatától, illetőleg túllépte volna a megbízás kereteit, így nem állapítható meg fegyelmi vétség elkövetése sem. Végezetül rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy nincs törvényben, vagy szabályzatban biztosított joga arra, hogy az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazzon.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1)

bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekményt 2017. december 31. napját megelőzően végezte, arra az anyagi jogszabályok tekintetétben az Üt., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács, még az eljárási szabályok tekintetében az Üttv., valamint a FESZ rendelkezéseit.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 8. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 181.)