Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. F. 186/6. határozata

okiratszerkesztésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés

Az eljárás alá vont ügyvéddel és dr. [...] ügyvéddel szemben a bejelentő terjesztett elő bejelentést, melyben az eljárás alá vont ügyvéd esetében okiratszerkesztési tevékenységét kifogásolva.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá csatolta az üggyel kapcsolatban keletkezett egyes iratokat.

A fegyelmi biztos kormányhivatali határozat csatolására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot - figyelemmel az Üttv. 123. § (2) bekezdés c) pontjára - megszüntette, miután megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg. A megszüntető határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette.

A fegyelmi biztos levélben tájékoztatta a bejelentőt az eljárás megszüntetéséről, valamint az azzal kapcsolatos eljárási rendről.

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamara útján kérelmet terjesztett elő az országos vezető fegyelmi főbiztosnál, kérve, hogy a fegyelmi főbiztos utasítsa az ügyben eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatával az első fokon eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás elrendelésére utasította.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.

A Fegyelmi Tanács dr. [...] ügyét jelen ügytől elkülönítette.

Tényállás

A G. és Társa Kft., mint tulajdonos és G.Z.T., mint haszonélvező között szerződés jött létre, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett. A szerződésben a tulajdonos a kizárólagos tulajdonát képező ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított a haszonélvező számára, aki a tulajdonos gazdasági társaság tagja és egyben ügyvezetője.

A szerződés rögzíti, hogy a Ptk. 3:188. § (2) bekezdése alapján a tulajdonos cég jóváhagyása szükséges a haszonélvezet alapításához, és a Ptk. 6:188. § (1) bekezdés révén a szerződés a jóváhagyással válik a megkötésének időpontjára visszamenőleg hatályossá. A haszonélvezeti jog bejegyzésére vonatkozó bejegyzési engedélyt a tulajdonos a szerződés megkötésekor kiállította és az eljárás alá vont ügyvéd letétbe vette azzal, hogy a haszonélvezet alapítását jóváhagyó taggyűlési határozat átadását követően jogosult és egyben köteles azt az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. A szerződésben a felek - a haszonélvezeti jog bejegyzésére vonatkozó taggyűlési hozzájáruló nyilatkozat benyújtásáig az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján - kérték az ingatlan-nyilvántartási eljárás függőben tartását, s egyben meghatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet a bejegyzési eljárásban történő képviseletükkel.

Az eljárás alá vont ügyvéd ingatlan-nyilvántartási kérelmet terjesztett elő az ingatlanügyi hatóságnál, és az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján, függőben tartás mellett kérte a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését. Az ingatlanügyi hatóság határozatával a kérelmet elutasította. Az indoklás szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem tartalmazza a bejegyzési engedélyt, így azt hiánypótlás nélkül el kellett utasítani. Az indoklás kitért arra, hogy a függőben tartás lehetősége csak a tulajdonjog bejegyzési engedélyhez kötődően alkalmazható, a haszonélvezeti jog esetében viszont nem.

Az eljárás alá vont ügyvéd az összehívott taggyűlés napján vette kézhez a bejelentő levelét, amelyben tudatta, hogy a szerződéssel érintett ingatlanra is kiterjedően a haszonélvező és közte házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti per van folyamatban, s a szerződést hatálytalannak tekinti. Kitért arra is, hogy miután a társaság az ügyvezető taggal kötött szerződést, a jóváhagyás kérdésében a haszonélvező a Ptk. 3:18. § (2) bekezdés és a 3:19. § (2) bekezdés a-f) pontjai alapján a taggyűlésen - e körben - nem szavazhat. Álláspontja szerint az ügyvezető tag szándéka fedezetelvonásra irányul. Egyértelművé tette továbbá, hogy a napirendet, vagyis a haszonélvezet alapításának jóváhagyását ellenzi, s amennyiben az ügyvezető tag azt törvénybe ütközően megszavazza, jogi úton fog fellépni. A bejelentő a taggyűlésen nem jelent meg, annak megtartására nem került sor.

Az összehívott újabb taggyűlésen a társaság két tagja, vagyis G.Z.T. és a bejelentő, továbbá a haszonélvező kérésére az eljárás alá vont ügyvéd is megjelent. A taggyűlésről - jegyzőkönyvvezetőként - G.Z.T. jegyzőkönyvet vett fel, amelyet a bejelentő nem írt alá. A kizárólag G.Z.T. által aláírt jegyzőkönyv szerint a taggyűlés az 1. számú határozatával, 83,33/ igen és 16,66% nem szavazattal hozzájárult a haszonélvezeti jog alapításához. A jegyzőkönyvet az eljárás alá vont ügyvéd nem ellenjegyezte, s a jogszerzéshez szükséges bejegyzési engedélyt nem adta ki a haszonélvezőnek, illetve új ingatlan-nyilvántartási (bejegyzési) kérelem mellékleteként nem adta be az ingatlanügyi hatósághoz.

A bejelentő a haszonélvezeti jog bejegyzése iránti eljárás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet az ingatlanügyi hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Az indoklás értelmében a haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelem már a felfüggesztés iránti kérelem benyújtását megelőzően elutasításra került, vagyis az eljárás érdemi döntéssel lezárult. Az elutasítás ténye az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre került.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint mellékletei, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása és csatolt iratai alapján állapította meg.

A bejelentő beadványában állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megtartott taggyűlésen olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a haszonélvezeti jog bejegyzését akár akarata ellenére is végigviszik. Tényként állapítható meg ugyanakkor, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvéd nem ellenjegyezte, és a haszonélvezeti jog bejegyzése érdekében a továbbiakban nem járt el. Erre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvédnek a taggyűlés során előadott nyilatkozata nem releváns, így e körben a Fegyelmi Tanács a bizonyítást mellőzte.

Egyebekben a tényállás okiratok és kormányhivatali határozatok alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt, így egyéb tényállási elemek tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.

Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése, illetve az ÜESZ 3/2. pontja értelmében az ügyvédnek hivatását legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az ÜESZ 3/3. pontja szerint az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.

Az ÜESZ 7/3. pontja szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel és b) az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese [Üt. 23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte, vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. [Üt. 27. § (1) bek.]

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 47/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint függőben kell tartani a beadvány elintézését a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog-bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatában foglaltak szerint elképzelhető, hogy az ügyvéd vétett a szakmai szabályok betartása tekintetében, és helytálló lett volna az eljárás megszüntetése mellett a figyelmeztetés alkalmazása.

Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd tévesen értelmezte az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, de ezt megbízója nem, csak a bejelentő kifogásolta.

A G.Z.T. és a bejelentő közötti vita nyilvánvaló, de annak nem lehet elintézési módja az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonása. A hiba tehát megállapítható, de nem olyan súlyú, amely fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgálhat. Ugyan kívánnivalót hagy maga után a taggyűlési jegyzőkönyv szövege, azt azonban az ügyvéd nem ellenjegyezte, így felelőssége e körben nem merül fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Elismerte ugyan, hogy a jogszabályt tévesen értelmezte, de cselekménye érdeksérelem okozására nem volt alkalmas. A függőben tartással a kérelem ranghelyét kívánta biztosítani. Kezdettől tájékoztatta az ügyfelet, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére csak taggyűlési jóváhagyással van lehetőség.

Miután észlelte a társaság tagjai közötti nézeteltérést, a taggyűlési jegyzőkönyvet nem ellenjegyezte, a haszonélvezeti jog bejegyzése érdekében a továbbiakban nem járt el.

A fegyelmi biztos végindítványa alapos.

Tényként állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nyilvánvalóan tévesen értelmezte az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontját, miután annak alapján függőben tartani csak a tulajdonjog bejegyzési kérelmet lehet, így a haszonélvezeti jog bejegyzési kérelmet nem.

Állandó és következetes a Fegyelmi Bizottság gyakorlata abban, hogy téves jogi álláspont kialakítása önmagában nem fegyelmi vétség, csak akkor, ha azzal, vagy annak következményeként az ügyvéd - érdeksérelmet okozó, vagy érdeksérelem okozására alkalmas - műhibát követ el. Az ügyvédi tevékenység Üt. 3. § (1) bekezdésében (Üttv. 6. §) rögzített szabadságából és függetlenségéből következően az ügyvéd joga, hogy a rendelkezésre bocsátott tények, illetőleg megbízója előadása és a jogszabályok összevetése alapján önállóan alakítson ki jogi álláspontot. Ezen jogi álláspontjáért kizárólag megbízójának tartozik felelősséggel. Ettől eltérő álláspont esetén minden ügyvéd fegyelmi vétséget követne el, akinek jogi érvelését a bíróság vagy a hatóság nem osztja.

A fenti gyakorlatból eredően a Fegyelmi Tanács azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása érdeksérelem okozására alkalmas volt-e.

A haszonélvezet bejegyzése iránti eljárás függőben tartása iránt az eljárás alá vont ügyvéd kérelmet terjesztett elő, ennek elutasítására lényegében „postafordultával” sor került, amelynek ténye a tulajdoni lapon feljegyzésre került. Az eljárás alá vont ügyvéd által kívánt módon haszonélvezeti jogot az ingatlan nyilvántartásba nem lehet bejegyezni. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával kapcsolatban ugyanakkor megbízója - G.Z.T. és a G. és Társa Kft. - nem emelt kifogást, kizárólag a bejelentő sérelmezte azt.

Meghatározó jelentősége van annak is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már a haszonélvezeti jogot alapító megállapodásban tájékoztatta megbízóját, hogy a Ptk. 188. § (2) bekezdése alapján a haszonélvezet bejegyzésére csak a taggyűlés jóváhagyásával kerülhet sor. Az eljárás alá vont ügyvéd tehát kezdettől tisztában volt azzal és szem előtt tartotta, hogy a bejelentő közreműködése nem mellőzhető. Amikor számára egyértelművé vált, hogy a bejelentő nem ért egyet a haszonélvezet alapításával, a közreműködést befejezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd akkor okozott volna - valóban komoly - érdeksérelmet, ezáltal követett volna el fegyelmi vétséget, ha a taggyűlési jegyzőkönyvet a Fegyelmi Tanács rendelkezésére álló tartalommal ellenjegyzi. Még súlyosabban minősült volna, ha ezt a haszonélvezeti jog bejegyzésének alapjául ingatlanügyi eljárásban felhasználja.

A felelősségre vonásra azonban ebben az esetben az ellenjegyzés szabályainak megsértése, és nem téves jogértelmezés miatt került volna sor. Ellenjegyzésre és további ingatlanügyi eljárásra azonban kétséget kizáró módon nem került sor, így nincs helye fegyelmi felelősség megállapításának sem.

A bejelentő 12.600 Ft összegű károkozást állított bejelentésében. Ebből a Fegyelmi Tanács 6.600 Ft-ot látott igazoltnak, amely a Kormányhivatal előtt előterjesztett felfüggesztés iránti kérelem igazgatási- szolgáltatási díja.

A haszonélvezeti jog bejegyzési kérelem elutasítása a tulajdoni lapra feljegyzésre került. Ennek alapján a bejelentő még a felfüggesztési kérelem benyújtása előtt meggyőződhetett arról, hogy nincs folyamatban olyan eljárás, amelynek felfüggesztését kérhetné. Ehhez képest a felfüggesztés iránti kérelmet benyújtotta. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása és a bejelentő által állított kár között nincs okozati összefüggés.

Végezetül rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy nincs törvényben, vagy szabályzatban biztosított joga arra, hogy az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazzon.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekményt 2017. december 31. napját megelőzően végezte, arra az anyagi jogszabályok tekintetétben az Üt., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács, még az eljárási szabályok tekintetében az Üttv., valamint a FESZ rendelkezéseit.

Alkalmazott jogszabályok: az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) felhívott rendelkezései, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ), és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat „A fegyelmi eljárásról” (FESZ).

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 10. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 186.)