Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.198/18. határozata

büntetőeljárásról (közokirat-hamisítás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. november hó 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A nyomozó hatóság 2019. év június hó 27. napján tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont gyanúsítottként került kihallgatásra a Btk. 396. § (1) bekezdése a) pontjába ütköző és (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt, melynek során eljárás alá vont ügyvéd megalapozottan gyanúsítható a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítás bűntettével.

A vezető fegyelmi biztos a rendelkezésére álló okiratok alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte.

A vezető fegyelmi biztos, tekintettel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - alkalmas az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására, fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyben egyidejűleg indítványozta, hogy a kijelölésre kerülő tanács a fegyelmi eljárást függessze fel az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács a határozatával az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 140. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve a büntető eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát az ügyészség határozatáról, melyben a közokirathamisítás bűntette miatt indult ügyben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárást 1 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának az ügyészség eljárást megszüntető határozatát.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság megkeresésére az ügyészség tájékoztatta a fegyelmi hatóságot, hogy a határozat jogerőre emelkedett.

Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a jogerős határozat megérkezésével megszűnt, a fegyelmi eljárás folytatásának akadálya elhárult.

A fegyelmi biztos végindítványa

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének felhívására előterjesztett végindítványában kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontját kimerítő egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság kiszabására tett indítványt és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalását. Enyhítő körülményként kérte értékelni az időmúlást, továbbá az eljárás alá vont feddhetetlen fegyelmi előéletét.

A tényállás

Az ügyészség határozata indoklásában kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi irodájában olyan okiratot szerkesztett, amelyben a cégátruházás és ügyvezetőváltás időpontjaként 2015. november 5. napját tüntette fel, jóllehet az aláírásra 2015. december 2-án került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett iratokkal ellentétben B.R-nek a kft-be történő belépése és a cég működtetése valójában nem állt szándékában, a kft-t csupán színleg vette át. Az iratok elkészítésére azért került sor, hogy a kft. ne kerüljön kényszertörlési eljárás alá. Erről az eljárás alá vont ügyvéd tudomással bírt.

Az okiratok a cégbíróságára benyújtásra kerültek, a változásokat a cégbíróság 2015. december 7-én a cégnyilvántartásba bejegyezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirathamisítás bűntettének a megállapítására volt alkalmas. Az ügyészség határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárást 1 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette, a feltételes ügyészi felfüggesztés törvényi feltételeinek fennálltára, valamint arra figyelemmel, hogy a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható.

A határozat megállapította azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetlen előéletű, vele szemben más büntetőeljárás nem volt folyamatban, így erre, a bűncselekmény tárgyi súlyára, valamint az eset összes körülményére figyelemmel megalapozottan feltételezhető, hogy ezen intézkedés elegendő lesz a gyanúsított jogsértő cselekmények megvalósításától való visszatartására.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében előadta és elismerte, hogy a cégeljárás alapjául szolgáló üzletrész-átruházási szerződést és az eljáráshoz szükséges okiratokat ellenjegyezte. Az iratok ellenjegyzésére december 2-án került sor, de azokra novemberi dátumot írt. Előadása szerint ez azért történt, mert a Ctv. azon rendelkezését, amely azt írja elő, hogy az okiratokat azok keltétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a cégbíróságra, gondatlanságból nem ismerte.

A gyanúsításban szereplő, terhére rótt egyéb magatartásokat, miszerint szándékában állt volna, hogy közreműködése által olyan személy kerüljön a kft. vezetésébe, aki valójában nem szándékozott ügyvezetői feladatot ellátni, tagadta.

Az ügyészség határozatával az eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés időtartama eredményesen eltelt, így az eljárás alá vont ügyvéd a Be. 420. § (1) bekezdése szerint nem volt büntethető.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint - részben - alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2015 november és december hónapokban került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

Az Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a fegyelmi eljárás során kizárólag a jogerős büntető ítéletben megállapított tényállás esetében áll fenn kötöttsége, míg a büntető eljárás feltételes felfüggesztéséről szóló határozatának tényállásához alapvetően nincs kötve.

Jelen esetben azonban az ügyészségi határozatban foglalt tényállás aggálytalanul szolgált a fegyelmi határozat alapjául az alábbi indokokra tekintettel.

Az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt gyanúsítotti jegyzőkönyv tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd a fent megjelölt bűncselekménnyel való gyanúsítással szemben panasszal nem élt. Az ügyészi határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd panasszal ugyancsak nem élt, ezzel elfogadva a határozatban megállapított tényállást is.

Ennek okát a Fegyelmi Tanács nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta, ugyanakkor tény, hogy ha az eljárás alá vont ügyvéd panasszal élt volna az ügyészség határozatával szemben, úgy vádemelésre került volna sor és az eljárás alá vont ügyvédnek lett volna lehetősége a bírósági eljárás során bizonyítani a határozatban foglalt tényállás egészének vagy egyes elemeinek a valótlanságát, érdemben lett volna lehetősége védekezni. A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont ügyvédnek bizonyítási indítványa nem volt.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, miszerint a Ctv. azon rendelkezését, amely azt írja elő, hogy az okiratokat azok keltétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a cégbíróságra, gondatlanságból nem ismerte, nem fogadta el, sőt megjegyzi, hogy ez a védekezési stratégia kifejezetten hátrányos és méltatlan, szakmaiatlan egy ügyvédhez. Mindebből fakadóan megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd is tisztában volt a cselekedete súlyával.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, ismerte, de mindenképpen ismernie kellett volna az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács nem osztotta a vezető fegyelmi biztos pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó indítványát. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e körben lehet jelentőséget tulajdonítani az eljárás alá vont ügyvéd beismerő magatartásának, együttműködésének, és annak is, hogy az eljárás a preventív célját minden bizonnyal elérte. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte továbbá az időmúlást, valamint a fegyelmi előéletét.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos részére az Üttv. 127. §-a biztosítja. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján jogosult tárgyalás tartását kérni, amely esetben a jelen határozat hatályát veszti.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 8. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 198.)