Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.199/12. határozata

büntetőeljárásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

50.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A [...] Rendőrkapitányság átiratában tájékoztatta a fegyelmi bizottságot, hogy gyanúsítottként hallgatta ki eljárás alá vont ügyvédet a 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A BÜK elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A vezető fegyelmi biztos határozatot hozott fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

A BÜK Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Beadványában az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Fegyelmi Bizottságot, hogy az ellene folyamatban volt eljárás jogerősen befejeződött, és csatolta a [...] Járásbíróság jogerős ítéletét, amelyben az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében (Btk. 236. § (1) bekezdés) és ezért 100 (egyszáz) napi tétel pénzbüntetésre és 3 (három) hónap „B” kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt és kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.

A tényállás:

A Fegyelmi Tanács a [...] Járásbíróság jogerős ítéletében foglaltakkal egyezően, az alábbi tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd, miután szeszesitalt fogyasztott, személygépkocsival ittas állapotban közlekedett. A légalkohol mérő készülékkel végzett vizsgálat során megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a cselekmény idején igen enyhe fokú alkoholos állapotban vezette a gépkocsit.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a [...] Rendőrkapitányság eljárást kezdeményezett, és az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A [...] Járásbíróság jogerős ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében (Btk. 236. § (1) bekezdés) és ezért 100 (egyszáz) napi tétel pénzbüntetésre és 3 (három) hónap „B” kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban előterjesztett nyilatkozatában elismerte a cselekmény elkövetését, sajnálatát fejezte ki, valamint előadta, hogy nagyon megbánta, amit tett, továbbá kiemelte, hogy az ilyen magatartás nem jellemző rá.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a jogerős ítéletben foglaltakra tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást elbírálása során a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III.26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ittas állapotban vezetett járművet, ügyvédi tevékenységen kívüli fegyelmi vétséget követett el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat Preambuluma rögzíti, hogy a magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az európai Ügyvédi Kamarák Tanács által elfogadott európai jogi hivatás chatráját, a hivatás alapelveit és alapértékeit, melynek d) pontja: A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jóhírneve.

Sem az itt rögzített alapelvvel, sem az általános közfelfogással nem egyeztethető össze az, hogy az ügyvéd ittas állapotban vezessen. Ez a következetes fegyelmi gyakorlat szerint is csorbítja és súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét.

Az Üttv. 107. § kimondja:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ittas állapotban vezetett, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, ami a törvény szerint fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel egy alkalommal történt szabályszegés. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a határozatban írtak szerint szándékosnak minősült és ezzel a Fegyelmi Tanács is egyetértett.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletére, továbbá a két kiskorú eltartásáról való gondoskodásra is figyelemmel, a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte, tekintettel arra, hogy nem volt szükség tárgyalás kitűzésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 3. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 199.)