A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A jelen ügyben a bejelentők azonos tartalmú bejelentéseikben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztői tevékenységét kifogásolták.
A bejelentések alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívása alapján részletes védekezést terjesztett elő, melyben vitatta fegyelmi felelősségét és beadványához csatolta az ügyben keletkezett iratait.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat („régi Etikai Szabályzat”) 3/2., 3/4., 5/8. és 5/14. pontjaira hivatkozott, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákra, arra alapítva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd
- bejelentő4 és bejelentő9. megbízási szerződéseiben valótlanul tüntette fel, miszerint a szerződő felek az adásvételi szerződést előzetesen áttanulmányozták;
- az adásvételi szerződésekben valótlanul tüntette fel, miszerint a vevőt más ügyvéd képviseli, ő pedig kizárólag az eladó képviseletében jár el, illetve egyes szerződésekben erre hivatkozva az eladói képviselet jövőbeli jogvitában való legitimitására hivatkozott;
- a vevőkkel szemben az eladót képviselve lépett fel a lehetetlenülés, illetve a vételár emelkedés közlésekor;
- bejelentő3-t az eladó érdekei szerinti magatartásra kívánta rábírni;
- bejelentő9 ügyében a felek közötti elszámolás megtörténte ellenőrzése nélkül benyújtotta a szerződés felbontására vonatkozó megállapodást.
Mindezek alapján 8 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, míg bejelentő8 vonatkozásában megállapította, hogy fegyelmi vétség gyanúja nem merült fel, így az ezzel kapcsolatos tevékenységet sem vizsgálta a fegyelmi tanács.
A fegyelmi ügyben megtartott tárgyaláson a fegyelmi biztos annyiban pontosította a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, az általa felhívott Etikai Szabályzat számozása helyesen 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzat.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Ügyvédi Iroda képviseletében 2015. [...] napján megbízási keretszerződést kötött a Kft-vel bírósági peres és nemperes eljárásokban jogi képviseletre, cégügyekben okiratszerkesztésre, egyéb peren kívüli jogi képviseletre és általános polgári-gazdasági jogi tanácsadásra. Az állandó megbízás megszüntetésére - a megbízotti felmondást követően - 2019. [...] napján került sor.
A Kft., mint beruházó értékesítés céljára lakásokat, üzlethelyiségeket, teremgarázst és más helyiségeket magába foglaló épületegyüttest épít.
Az épülő ingatlanok értékesítése kapcsán a Kft az eljárás alá vont ügyvéd irodáját kérte fel az értékesítéssel kapcsolatos jogi feladatok, különösen az egyes adásvételi szerződések megszerkesztésére és ellenjegyzésére, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb okirat-szerkesztési és ingatlanügyi hatóság előtti jogi képviseleti feladatok ellátására.
A bejelentők (egyes esetekben a családtagjuk) mindegyike különböző időpontokban - a Kft-vel együtt - egyedi ügyvédi megbízási szerződéseket kötöttek az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt ügyvédi irodával, mint megbízottal a bejelentők által, az épülő egyes ingatlanok adásvételéhez kapcsolódóan adásvételi szerződés, valamint a kapcsolódó okiratok megszerkesztésére és ellenjegyzésére, továbbá a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási eljárásokban való jogi képviseletre.
A bejelentő1 által megkötött megbízási szerződés kivételével valamennyi tartalmazza, miszerint a megbízók az elkészült szerződések és egyéb okiratok tervezetét előzetesen megismerték.
Eltérő volt a gyakorlat a szerződések előzetes áttanulmányozását illetően: amelyik vevő jelezte, hogy előzetesen szeretné megismerni a szerződés szövegét, annak a megadott e-mail címre megküldésre került a tervezet, de a szerződéskötés időpontjában az aláírást megelőzően is több órán keresztül tartott a szerződéssel kapcsolatos megbeszélés.
A megbízások alapján készült adásvételi elő- és ún. „végleges” szerződések minimális eltéréssel lényegében azonos szövegezéssel készültek (értelemszerűen a vevői adatok és a szerződés tárgyát képező ingatlan azonosító adatai kivételével), így valamennyi szerződés 47. pontjában megtalálhatók az alábbi kifogásolt rendelkezések valamelyike, vagy mindegyike:
„Felek egybehangzóan kijelentik, hogy a jelen adásvételi előszerződés megkötése során mindkét fél érdekében saját jogi képviselő képviselte azzal, hogy ellenjegyző ügyvéd az Eladó képviseletében járt el.”
„Vevő tudomásul veszi, hogy a fentiek alapján a jelen szerződésből fakadó jogvitákban, úgyszintén az annak alapján indult polgári peres- és nemperes eljárásokban ellenjegyző ügyvéd jogosult az Eladót képviselni.”
Valójában ezen szerződések megkötésénél - bejelentő3 kivételével, aki esetében a szerződés szövegét másik ügyvéd véleményezte - a vevők (bejelentők) érdekében nem járt el más ügyvéd, a vevők saját jogi képviselővel az adásvételi ügylet során nem rendelkeztek, illetve a szerződő felek között később kialakult jogvitában az eljárás alá vont ügyvéd - a megegyezés érdekében folytatott egyeztetések kivételével - egyik fél képviseletében sem járt el, a később az eladó által a vevők ellen megindított peres eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd egyik felet sem képviselte.
Bejelentő9 és bejelentő7 kivételével valamennyi bejelentő esetében az adásvételi szerződések teljesedésbe mentek, az eljárás alá vont ügyvéd megbízás szerinti közreműködésével a bejelentők tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
A bejelentő9-cel kötött szerződéstől az eladó Kft a vevő fizetési késedelme miatt elállt, a vevő az eladóval folytatott levelezés során a fizetési késedelmét és az eladói elállás jogszerűségét nem vitatta, de azt méltánytalannak tartotta, míg bejelentő7 a vételárat nem fizette meg, így a bejegyzési engedély továbbra is ügyvédi letétben van az eljárás alá vont ügyvédnél.
Az eladó az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződések egyes pontjait kifogásolva, azok érvénytelenségének megállapítása iránt peres eljárást indított több vevő ellen. A perben meghozott I. fokú, nem jogerős ítélet a keresetet elutasította, a támadott szerződéses rendelkezések érvénytelenségét nem állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét alapvetően vitatta, annyiban azonban elismerte, hogy nem volt kellően körültekintő, amikor az egyes szerződésekben nem javította, illetve nem húzta ki a saját jogi képviselőre vonatkozó részeket, de ennek nincs relevanciája, mert egyetlen jogvitában sem járt el egyik fél képviseletében sem. Álláspontja szerint az okirat-szerkesztési tevékenységhez hozzátartozik a mediátori tevékenység is, amelynek során a felek között felmerülő problémák megoldásában is segítséget kell nyújtani.
Előadta, hogy az előszerződések megkötésénél nem működött közre, ő már csak az aláírt dokumentumokat kapta meg. Ezek alapján készítette el a szerződést, és akinél igény volt rá, annak aláírás előtt megküldte a szöveget egyeztetésre. Egy szerződés aláírása átlagosan 3-4 órát vett igénybe, így álláspontja szerint elegendő ideje volt a vevőknek a szerződés megismerésére, és a szerződés aláírásával a felek elismerték, hogy a szerződés szövegét áttanulmányozták, megismerték. Azokban az esetekben, amikor a felek előszerződést is kötöttek, az előszerződés tartalmazta, miszerint a szerződés tervezetét a vevők megismerték.
A bejelentő9 által kötött szerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az eladó tájékoztatta arról, miszerint a vevő késedelembe esett, az eladói elállás igazoló dokumentumokat az eladó a rendelkezésére bocsátotta, ezért az eladó kérésének megfelelően a szerződés felbontásáról nála letétbe helyezett okiratot benyújtotta a földhivatalba.
Bejelentő3-mal pedig azért közölte az eladó álláspontját, mert abban bízott, a felek meg fognak állapodni. Vitatta, hogy megzsarolta volna a bejelentőt3-t.
A fegyelmi tanács által meghallgatott tanú elmondta, hogy a szerződés tervezetét előzetesen megkapták, egy ismerős ügyvéddel átnézették, de túl sok mindent nem tudtak módosíttatni a szerződésen az eladó ellenállása miatt. Azt az eladó cég ügyvezetője közölte velük, hogy ha további összeget fizetnek a szerződésben szereplő vételáron felül, akkor az övék lehet a lakás, akkor lesz munkaerő, mint ahogy az eladótól kapták meg a szerződés lehetetlenülését tartalmazó levelet is.
Bejelentő2 ugyancsak megerősítette, hogy az előszerződés tervezetét előzetesen megkapta, azonban a „végleges” szerződés szövegét az aláíráskor ismerte meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt szabályszegéseket, mulasztásokat nem tartotta fenn. Álláspontja szerint nem került feltárásra olyan körülmény, amely azt bizonyítaná, hogy az eljárás alá vont ügyvéd valamelyik fél képviseletében járt volna el.
Az adásvételi szerződés 47. pontjának kifogásolt rendelkezései bár tévesen kerültek a szerződésekbe, de ez nem éri el a fegyelmi felelősség szintjét. Az egyes vevők tulajdonjoga bejegyzésre került, ugyanakkor az, hogy a lakás nem épült meg, nem tartozik az ügyvédi felelősségi körbe. Mindezek alapján a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványának helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba.
A 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra - a bejelentő9-et érintő okiratszerkesztés kivételével - 2018. január 1. napját megelőzően, bejelentő9 esetében pedig 2018. január 1. napját követően került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az Üt. (1998. évi XI. tv.) és az Üttv. (2017. évi LXXVIII. tv.) rendelkezéseit is alkalmazni kellett, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Az Üt. 37. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Valamennyi kifogásolt magatartás az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2018. május 1-jei hatályba lépése előtti, így a jelen ügyben a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kellett vizsgálni.
A régi Etikai Szabályzat 3/2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A régi Etikai Szabályzat 3/4. pontja szerint tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével.
A régi Etikai Szabályzat 5/8. pontja értelmében az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el, míg az 5/14. pontja kimondja, hogy ha az ügyvéd a felek megbízásából szerződéskötésben működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve, ha az ellenérdekű felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte.
A fegyelmi tanács mindenekelőtt rögzíteni kívánja, hogy a fegyelmi biztos indítványa a fegyelmi tanácsot nem köti. Így a jelen ügyben is vizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, azonban kizárólag a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállás keretei között és kizárólag e körben döntött az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének kérdéséről. A bejelentők által sérelmezett egyéb szerződéses rendelkezések vonatkozásában a fegyelmi tanács nem vizsgálódhatott, tekintettel arra, hogy e körben a fegyelmi biztos nem kezdeményezte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy bejelentő4, XY és bejelentő9 megbízási szerződéseiben valótlanul tüntette fel, miszerint a felek az adásvételi szerződést előzetesen áttanulmányozták.
Az eljárás alá vont ügyvéd részletesen elmondta a szerződéskötési folyamatot és gyakorlatot. A szerződő felek a szerződés aláírása előtt egyeztettek, aki kérte, annak előzetesen megküldésre került a tervezet, de a szerződéskötés napján is több órán keresztül beszéltek a szerződés szövegéről. Arra pedig a lefolytatott bizonyítási eljárás során semmilyen adat nem merült fel, hogy bármilyen kényszerítő körülmény lett volna a vevői oldalon a szerződés aláírását illetően, de arra sincs adat, hogy bármelyikük kifogásolta volna ezen mondat helyességét, ezzel szemben azt aláírásukkal megerősítették. A fegyelmi tanács tehát e körben - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - nem állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint a bejelentők és a Kft. között létrejött adásvételi szerződések valótlanul tartalmazták, miszerint mindkét szerződő felet saját jogi képviselője képviselte azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eladó képviseletében járt el, illetve egyes szerződésekbe bekerült az a passzus is, mely szerint a vevő tudomásul veszi, hogy a fentiek alapján a jelen szerződésből fakadó jogvitákban, úgyszintén az annak alapján indult polgári peres és nemperes eljárásokban az eljárás alá vont ügyvéd jogosult az eladót képviselni.
A fegyelmi tanács - hasonlóan az ugyanezen kifogásolt rendelkezést már egy másik eljárásban vizsgáló fegyelmi tanács álláspontjához - úgy ítélte meg, hogy az ügyben okirat-szerkesztési hiba történt az eljárás alá vont ügyvéd részéről, hiszen egy olyan rendelkezés maradt - figyelmetlenségből - a szövegben, mely rendelkezés - az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten - nem felelt meg a valóságnak, hiszen a bejelentőket nem képviselte saját jogi képviselő az ügylet során.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint azonban ez a mulasztás nem éri el a fegyelmi vétség szintjét, tekintettel arra, hogy az egész szerződéses konstrukció szempontjából nem minősül érdemi hibának, hiszen ezen szerződéses rendelkezés érdemben nem befolyásolta sem a szerződéskötést, sem az azt követően kialakult helyzetet.
Megállapítható továbbá az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szerződésből keletkező vitás helyzetben egyik fél képviseletét sem látta el. Az kétségtelen tény, hogy a felek között próbált közvetíteni, az eladó álláspontját a vevőkkel közölni, de nem volt oka a fegyelmi tanácsnak kétségbe vonni az eljárás alá vont ügyvéd azon állítását, hogy a közreműködésének a felek közötti egyeztetés, a vitás kérdések rendezésének az elősegítése volt a célja.
Ugyanez vonatkozik bejelentő3 esetére is, amikor közölte vele az eladó álláspontját a várható TV riporttal kapcsolatban. Az is megállapítható volt, hogy akkor, amikor már egyértelműen látszott, hogy az eladó nem kívánja teljesíteni a szerződéses kötelezettségét, az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el, a lehetetlenülést bejelentő leveleket az eladó postázta, és egyetlen peres eljárás megindításában sem vett részt képviselőként.
Rögzíti a fegyelmi tanács, hogy az ügyvédi tevékenység során az ügyvédek által esetlegesen elkövetett hibák, figyelmetlenségek - főleg, ha azok érdemben nem befolyásolják a felek jogainak érvényesítését, a kötelezettségeik teljesítését -, nem minősülnek automatikusan fegyelmi vétségnek, mert a fegyelmi vétség megállapításához az ügyvédi kötelességek vétkes megszegése szükséges mind az Üt., mind az Üttv. vonatkozó rendelkezési szerint.
A jelen ügyben a valóban nem körültekintő okirat-szerkesztés miatti téves mondatok egyes szerződésekben való maradása ugyan hibának tekinthető, de ez a figyelmetlenség - a fegyelmi tanács álláspontja szerint - a vétkesség legalacsonyabb fokát sem éri el.
Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy a bejelentők az adásvételi szerződés ezen rendelkezését egyébként a szerződéskötéskor nem is sérelmezték, hiszen mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az ügylet során a jelen ügy bejelentői jogi képviselő nélkül járnak el, ezért is került aláírásra külön megbízási szerződés a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között. Ugyanakkor a terjedelmes iratanyagból és a személyes nyilatkozatokból az is megállapítható, hogy a vevők jelenlegi elnehezült helyzetét nem befolyásolta volna az sem, ha az adásvételi szerződések nem tartalmazzák a kifogásolt mondatokat, a lakások átadására nem ezért nem került sor.
Bejelentő9 esetében is azt állapította meg a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem sértett szabályt akkor, amikor tudva a bejelentő fizetési késedelméről és meggyőződve az eladó joghatályos elállásáról, az adásvételi szerződés szerint éppen ilyen esetre letétbe helyezett szerződést felbontó okiratot a földhivatalba benyújtotta.
A fentiekre figyelemmel a fegyelmi tanács valamennyi, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt szabályszegések esetében - a fegyelmi biztos végindítványával egyezően - azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást megszüntette. Az eljárás megszüntetésére tekintettel a jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. április 2. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 202.)