A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rb. szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámlájára.
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. E körben a bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a képviseletét nem megfelelően látta el, a kifizetett munkadíjról nem adott számlát és a megbízása megszűnését követően nem adta át számára az ügy iratait.
A fegyelmi biztos a lefolytatott vizsgálat alapján kezdeményezte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi tanács a beszerzett okiratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A 2015. május 15. napján kelt ügyvédi meghatalmazás szerint a bejelentő meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően különösen bíróságok és hatóságok előtt teljes jogkörben képviselje.
Az eljárás alá vont ügyvéd képviselte a bejelentőt a járásbíróság előtt folyamatban levő, a bejelentő volt élettársával szemben élettársi közös vagyon megosztása iránti perben.
A perben a peres felek kérelmére - egy esetleges peren kívüli egyezség reményében - az eljárás szünetelésére került sor 2018. első felében. Mivel a felek között peren kívüli egyezség nem jött létre, a bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy kérje a bíróságtól a szünetelőben levő eljárás folytatását. Az eljárás alá vont ügyvéd a szünetelésre nyitva álló határidőben nem kérte az eljárás folytatását, emiatt a per megszűnt.
Időközben bejelentő több alkalommal is próbálta az eljárás alá vont ügyvéddel felvenni a kapcsolatot, tőle az eljárással kapcsolatban tájékoztatást kérni, azonban többnyire nem tudta elérni az eljárás alá vont ügyvédet, e-mail leveleire pedig nem kapott választ. Amikor nagy ritkán az eljárás alá vont ügyvéd felvette a bejelentő telefonját, érdemi felvilágosítást nem adott, azt ígérte, hogy majd utánajár az ügynek.
2019. januárjában bejelentő végül telefonon felhívta a járásbíróságot, ahol arról tájékoztatták, hogy a per megszűnt, mert nem adtak be eljárás folytatása iránti kérelmet.
A per megszűnéséről bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta.
A per megszűnésével kapcsolatban a bejelentő részére 76.900 Ft eljárási illetéket állapított meg az eljáró bíróság, melynek megfizetésére a NAV felhívta.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd személyesen és e-mail útján egyeztetéseket folytattak egymással, melynek során az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a járásbíróság előtti per az ő mulasztása miatt szűnt meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd felajánlotta a bejelentőnek, hogy mulasztása ellentételezéseként megfizet 2.000.000 Ft-ot, mivel a perben a bejelentő mintegy 4.000.000 Ft-ot követelt a volt élettársától, az eljárás alá vont ügyvéd pedig azt ajánlotta, hogy a követelt összeg felét megfizeti, egyezség azonban végül nem született.
A fegyelmi biztos a lefolytatott eljárás alapján az összefoglaló jelentésében foglaltakat részben tartotta fenn, és 1 rb. szándékos folytatólagos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, továbbá kiegészítésként jelölte meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratkiadás kivételével a tényállás más vonatkozásában elismerte a felelősségét.
Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét - az iratkiadás kivételével - elismerte.
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a bejelentő által csatolt okiratok alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt a tényállás, valamint a büntetés kiszabása körében többségében alaposnak találta.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy mulasztását a bejelentő felé elismerte. Előadta továbbá, hogy személyes találkozásuk alkalmával átadta bejelentőnek a nála levő iratokat és vitatta, hogy számlaadási kötelezettsége merült volna föl. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg.
A fegyelmi tanács meghallgatta a bejelentőt, aki előadta, hogy az eltelt időben sem sikerült megállapodni az eljárás alá vont ügyvéddel.
A legtöbb iratot nem kapta meg az eljárás alá vont ügyvédtől, az erre vonatkozó ígérete ellenére sem. Az iratokat a per elején vitte el az eljárás alá vont ügyvéd részére, ezeket az iratokat nem kapta vissza eredetben, bár másolatban a rendelkezésére állnak.
A bejelentő sérelmezte, hogy a megbízással kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvédnek 300.000 Ft munkadíjat fizetett meg, melyről számlát nem kapott.
Nem vitatta, hogy pénzbeli megváltással kapcsolatos egyeztetéseket folytatott az eljárás alá vont ügyvéddel, azonban a bejelentő benne már egyáltalán nem tud megbízni, ezért fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. Az elkövetés időpontja (2018. második fele) alapján a tehát a 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) szabályait kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha „az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”.
Az Etikai Szabályzat 2.2. pontja rögzíti, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el”.
Akkor, amikor az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kérése ellenére nem intézkedett a peres eljárás folytatása iránt, a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, ezzel a magatartásával ezeket a szabályokat sértette meg, s ezzel 1 rendbeli szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács nem találta bizonyítottnak az iratkiadással és a számlaadással kapcsolatban tett fegyelmi biztosi álláspontot, ezért e körben nem állapította meg a szabályszegést.
Súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi eljárásait, büntetéseit, továbbá azt, hogy magatartásával kárt okozott a bejelentőnek azzal, hogy ügyét nem intézte.
Enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 kiskorú gyermekét tartja el, felelősségét elismerte, s megpróbálta az esetlegesen felmerült kárt megtéríteni.
Az összes körülmény figyelembevételével a Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt pénzbírság fegyelmi büntetést szabta ki az Üttv. 108. § b) pontja alapján.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének (80.000 Ft) megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata 2019. november 15. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 210.)