Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.211/9. határozata

téves tájékoztatásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] ügyvezető által képviselt „T” Kft. tett bejelentést.

A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Kúria előtti felülvizsgálati kérelem illetékéről tévesen tájékoztatta, miszerint azt 20.000 Ft-ban jelölte meg. Az eljárás alá vont ügyvéd szakmailag indokoltnak tartotta a felülvizsgálati eljárás elindítását, amely azonban eredményre nem vezetett. A bejelentőnek ez 3.000.000 Ft illetékfizetési kötelezettséget keletkeztetett, valamint az ügyvédi munkadíj összegét. A bejelentő vélelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését azért javasolta, hogy magasabb ügyvédi munkadíjat érjen el, egyebekben ráerőltette az eljárás elindítását. A bejelentő a 2016. március 16-án létrejött megbízási szerződést 2018. szeptemberében személyesen felmondta, ezen alkalommal a bejelentő előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd magyarázkodott. A bejelentő álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd téves tájékoztatása miatt az illeték összegének erejéig kára keletkezett.

A BÜK elnöke az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatához mellékelte az ügyre vonatkozó iratokat.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy dr. [...] ügyvéden keresztül ismerte meg a bejelentőt. Az ügyvédnővel több ügyet láttak el társügyintézésben. A megbízás felmondásáig összesen 10 ügyben jártak el, részben az ügyvezető, mint magánszemély képviseletében, részben a bejelentő társaság képviseletében.

A jelen eljárásban érintett ügy a megbízás keletkezésekor II. fokon már folyamatban volt az ítélőtábla előtt. A megbízás szerint a fellebbezés kiegészítése volt szükséges és az eljárásban való képviseletre is szólt. Az ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak, az I. fokú ítéletet helybenhagyta. A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyeztettek a felülvizsgálati eljárás indításának lehetőségéről. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint volt arra esély, hogy eredményt érjenek el, azonban tagadta, hogy ügyfelét bármilyen módon befolyásolja a döntésben, kizárólag az objektív szakmai álláspontjáról tájékoztatta. Az eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy nem adott olyan tájékoztatást, miszerint a felülvizsgálati eljárás illetéke 20.000 Ft lenne.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy álláspontja szerint mindenben eleget tett az jogszabályi és az ügyvédi etikai normáknak, fegyelmi vétséget nem követett el.

A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában fenntartotta a korábban előadottakat, csatolta annak igazolását, hogy a bejelentő a megbízás megszűnésekor az iratait átvette.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. A határozat indokolása szerint tényként lehetett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd valóban téves tájékoztatást adott az illetékről, azonban az nem bizonyítható, hogy az ügyfél kizárólag erre tekintettel döntött a felülvizsgálati eljárás indításáról. Arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd haszonszerzés végett javasolta, vagy rábeszélte volna a bejelentőt a felülvizsgálati eljárásra, semmilyen adat, körülmény nem merült fel, ezen bejelentői előadás nem nyert bizonyítást.

A bejelentő kifogásában sérelmezte a figyelmeztetés alkalmazását. Változatlanul fenntartotta a bejelentő is azt az előadását, hogy kizárólag az illeték csekély mértékére tekintettel döntött a felülvizsgálati eljárás mellett, amelyet egyébként az eljárás alá vont ügyvéd erőltetett a magas ügyvédi munkadíj miatt.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a BÜK vezető fegyelmi biztosát, mivel szükségesnek látta annak tisztázását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ráerőltette-e a bejelentőre a felülvizsgálati eljárást. Ennek eleget téve a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető és figyelmeztetést alkalmazó határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A határozat szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem, illetve tévesen tájékoztatta a bejelentőt a várható perköltségről és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, megsértve az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 3. § (2) bekezdését, a 23. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 9/1. pontját

A tényállás:

A „S” Kft-nek 2002-től egyszemélyi tulajdonosa és egyben ügyvezetője volt a bejelentő társaság ügyvezetője. A „S” Kft. 2013. novemberétől felszámolási eljárás hatálya alá került, 2019. decemberében törölte a cégbíróság, mint megszűnt társaságot a cégjegyzékből.

Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a bejelentő társaság ügyvezetőjének tulajdonát képezte 1/1 tulajdoni arányban a [...] irodaház, udvar megnevezésű belterületi ingatlan. Az ingatlan tulajdonjogát 2004. április 28-án 1/1 tulajdoni arányban apport jogcímén a „S” Kft. szerezte meg.

A „S” Kft. felszámolási eljárásában a felszámoló pályázati úton értékesíteni kívánta a cég tulajdonát képező ingatlant. E közben a bejelentő társaság tulajdonjog megállapítása iránti keresetet nyújtott be a törvényszékhez. A keresetlevélben a felperes - a jelen eljárásban bejelentő - az igény jogcímét arra alapította, hogy az ingatlanban nagy értékű beruházásokat végzett, amelynek értéke erejéig álláspontja szerint ráépítés jogcímén 49/100 tulajdoni hányadban a tulajdonjogot megszerezte. A törvényszék ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a beruházásokat nem a felperesi társaság, hanem a bejelentő finanszírozta, aki 2014-ben eladta a beruházásokkal létrejött ingóságokat a bejelentő társaságnak. A bíróság álláspontja szerint a beruházások műszaki tartalmát, értékét kellett volna vizsgálni, ezen kívül a felperes ráépítésre alapított jogcíme nem megalapozott a tulajdonjog megállapításához, mivel nem ő végezte a beruházást.

A fenti perben az eljárás alá vont ügyvéd nem látott el képviseletet.

A bejelentő a fenti ítéletet megfellebbezte, ezt követően kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, akivel 2016. március 16-án megbízási szerződést kötött a II. fokú eljárásban való képviseletre és a fellebbezés kiegészítésére. Az eljárás alá vont ügyvéd dr. [...] ügyvéddel társügyintézésben látta el a képviseletet. Az ítélőtábla ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bejelentő mindkét eljárásban illetékfeljegyzési jogot kapott, a pervesztesség miatt azonban az ingatlan értékét figyelembe véve jelentős összegű illetéket kellett viselnie. A bejelentő ezzel tisztában volt, az illetéket nem vitatta, azt megfizette.

2016. május 24-én az eljárás alá vont ügyvéd dr. [...] ügyvéd jelenlétében egyeztetett a bejelentővel, amelyen részt vett a bejelentő párja, egyben a bejelentő kft. tagja is. Az egyeztetés tárgya a fenti ítélet elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetősége. Az eljárás alá vont ügyvéd és dr. [...] ügyvéd (tanú) egyezően adták elő, hogy ismertették a bejelentővel szakmai álláspontjukat, amely szerint némi esélyt láttak az ítélet megváltoztatására, de ez bizonytalan volt. Tájékoztatták az ügyfelet a költségekről is.

A bejelentő nem döntött azonnal a felülvizsgálati kérelem sorsáról. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő 2016. június 16-án találkoztak ismételten, eredetileg az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentőtől kapott megbízás keretében ellátott más tárgyú ügyek megbeszélésére. A bejelentő ekkor közölte döntését, hogy indítsa el az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelmet. Az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő párja e-mailben több más ügyre vonatkozó kérdést tett fel, az utolsó kérdés a Kúria előtti eljárás illetékére vonatkozott. Az eljárás alá vont ügyvéd erre azt válaszolta, hogy az 35.000 Ft.

Az eljárás alá vont ügyvéd összeállította és benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Kúria nem tartott alaposnak, ítéletével a II. fokú ítéletet hatályában fenntartotta. Ennek következtében a bejelentőnek 3.002.600 Ft illetékfizetési kötelezettsége keletkezett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartja. Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a megbízási szerződésben nem került rögzítésre semmilyen tájékoztatás az eljárás várható költségei, a fizetendő díjak és illeték tekintetében. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során egyértelműen tisztázást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem erőltette az ügyfélre a felülvizsgálati eljárás megindítását, a bejelentő azt szabad belátása alapján döntötte el. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanakkor - a hivatkozott hiányosságok miatt - utóbb nem tudta igazolni, hogy a megfelelő tájékoztatást a költségekről az ügyfélnek megadta volna, emellett pedig rendelkezésre áll az az e-mail, amely egyértelműen egy téves tájékoztatást foglal magában. Kétségtelen tény az is, hogy bejelentő 2018. 12. 18.-án küldte meg bejelentését, viszont egy 2017. 09. 07. napon kelt e-mailben már említi a 3.000.000 forintot, mint felmerült költséget, vagyis csak másfél évvel később, ami azt jelzi, hogy a bejelentőnek az ingatlan illetve annak egy része megszerzése volt fontos és az általa befektetett tőke visszaszerzése.

Fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Enyhítő körülményként kérte értékelni a fegyelmi biztos a csekélyebb tárgyi súly mellett, hogy eljárás alá vont ügyvéd 3 0 éve ügyvéd, ellene korábban fegyelmi eljárás nem folyt.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozatait fenntartotta, elismerte, hogy a költségek ismertté válását követően azokat írásba lehetett volna foglalni. Változatlanul fenntartotta álláspontját, hogy az e-mailben adott 35.000 Ft-os illetékről szóló tájékoztatás egy félreértés volt, az egészen biztosan az azonos e-mailben szereplő másik ügy illetékére vonatkozott.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ) 1.4. pontja rendelkezése szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek megfelelően az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a.) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 23. § (2) bekezdése:

(2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 9/1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

9/1. A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről.

Az eljárás alá vont ügyvéd készített írásbeli megbízási szerződést, azonban az nem tartalmazta az ügyfél tájékoztatását a várható, bíróság által megállapítható díjakról. Nem fogadható el az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, miszerint a megbízás elvállalásakor ezek a költségek még nem ismertek. Egyrészt, ha az ügyvéd a megbízás elvállalásakor ismeri már a tényállást, jelen esetben az ingatlan értékét, akkor az illeték a törvény alapján kiszámítható, amennyiben nem ismertek az adatok az illeték kiszámításához, akkor azok ismertté válásakor írásban kell arról az ügyfelet tájékoztatni. Mivel a megbízás nem tartalmaz ilyen tájékoztatást, még körülbelülit sem, az ügyvédnek kell bizonyítani a tájékoztatás megtörténtét. Jelen ügyben a bejelentő igazolta, hogy téves tájékoztatást kapott, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatott. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács figyelembe vette az eljárásban meghallgatott tanúk vallomását, miszerint mindkét tanú előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt az illeték mértékéről. Figyelembe vette a Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásánál azt is, hogy a bejelentő az I. és II. fokú eljárásban már fizetett illetéket, tudatában volt annak is, hogy azok az eljárás tárgyához, azaz az ingatlan értékéhez igazodnak, így nem volt ismeretlen előtte az illeték megállapítására vonatkozó szabály. Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, amely szerint a 35.000 Ft illeték megjelölés egy másik ügyre vonatkozott, nem fogadható el felmentő körülményként, mert az ügyfél kérdése egyértelműen a Kúria előtti eljárás illetékére irányult. Természetesen a figyelmetlenségből eredő tévedés nem zárható ki, nyilvánvalóan egy 30 éve szakmailag elismert ügyvéd teljes mértékben tisztában van az illetékre vonatkozó szabályokkal, azonban az kétségtelen, hogy téves tájékoztatást kapott az ügyfél.

Tekintettel arra, hogy írásban a megbízás elvállalásakor nem került rögzítésre a bíróság által megállapítható költség, később sem pótolta ezt az eljárás alá vont ügyvéd, a fent felsorolt törvényi, illetve szabályzati helyeket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Az eljárás alá vont ügyvédnek a hivatás gyakorlására vonatkozó szabályokat ismernie kell, amennyiben nem azok szerint jár el, a felelősség őt terheli.

A téves tájékoztatás vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd gondatlanul járt el.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát. Az ügyvédi tevékenységről, az ügyvédekkel szemben támasztott etikai követelményekről szóló törvények és szabályzatok meghatározzák az ügyvédi tevékenységgel szemben támasztott követelményeket. Jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd kisebb súlyú fegyelmi vétséget követett el. A Fegyelmi Tanács továbbá enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 30 éve tevékenykedik, ellene bejelentés a jelen eljárást megelőzően és azt követően sem érkezett.

Figyelembe vette a Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásánál azt is, hogy a bejelentő nem az eljárási illeték összegére tekintettel döntött a felülvizsgálati kérelemről. A bejelentő tevékenységének folytatásához szükségesek voltak a „S” Kft. tulajdonába került eszközök, ráadásul a beruházásra fordított összeget is elvesztette, tehát számára nagyon fontos volt valamennyi lehetőség igénybe vétele. Ezen kívül a tanúvallomások alapján is megállapítható, a bejelentő az illeték összegéről kapott tájékoztatás előtt döntött a felülvizsgálati kérelemről.

Ezt támasztja alá az is, hogy a bejelentő nagyon sok ügyben adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyek kapcsolatban voltak a tulajdonjog megállapítása iránti per tárgyával a Kúria döntése után is.

Enyhítő körülmény az a tény is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelének nem okozott kárt, hiszen a felülvizsgálat megindítása az ügyfél döntése volt, az az eljárásban nem került bizonyításra, hogy a téves tájékoztatás miatt, vagy az eljárás alá vont ügyvéd rábeszélése miatt döntött az ügyfél. Kára a bejelentőnek nem merült fel, mert pervesztesség esetén az eljárási illetéket mindenképpen viselnie kellett volna.

Nem merült fel bizonyíték arra a fegyelmi eljárásban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bármilyen formában hatást gyakorolt volna ügyfelére a felülvizsgálati eljárás indításáról való döntésben. A meghallgatott tanúk vallomása azt támasztotta alá, hogy az ügyvéd kizárólag a szakmai álláspontját ismertette, amely egy lehetőség volt, azonban a bíróság döntésére nincs garancia. A tanúk vallomása szerint a döntést az ügyfélre bízták.

A Fegyelmi Tanács - értékelve az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget megalapozó magatartását, a fegyelmi eljárásban tanúsított együttműködését, az ügy összes körülményét - a rendelkező részben meghatározott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.

A FESZ 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget 2016 március, illetve június hóban követte el, a Fegyelmi Tanács az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv., az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat rendelkezéseit alkalmazta az anyagi jog tekintetében.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 42.1. pontja úgy rendelkezik, hogy 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat alapján kell lefolytatni a 42.2. és 42.3. pontban meghatározottak szerint. A regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulását a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a megalakulást követően haladéktalanul határozatban állapítja meg, és az erről szóló közleményt haladéktalanul közzé kell tenni. 42.2. pont: E szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban 2019. évben történt az első cselekmény, így az eljárásra a 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetést a Fegyelmi Tanács az Ütv. 108. § a) pontja alapján szabta ki.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 211.)