Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.214/5. határozata

ügyvédi mulasztásról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

250.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentők megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek a járásbíróság előtt folyamatban volt perekben történő eljárásra. A megbízással azonos időben az eljárás alá vont ügyvéd a per viteléhez szükséges iratokat átvette. Az eljárás alá vont ügyvéd az iratok áttanulmányozásán kívül egyéb tevékenységet nem látott el, peres iratot nem készített, tárgyaláson nem vett részt. Bejelentő1 a megbízási szerződést írásban azonnali hatállyal felmondta, egyben az eljárás alá vont ügyvéd tudomására hozta arra irányuló álláspontját, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd által a peres eljárás során tanúsított mulasztásának jogkövetkezményeit nem tudja reparálni és ebből adódóan őt kár éri, kártérítésként érvényesíti igényét a jövőben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az eljárás alá vont ügyvéd az általa átvett megbízási díjat bejelentő1 részére visszafizette.

A bejelentők a bejelentésükben a fenti tényállás alapján emeltek kifogást az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásának indokával és annak elismerése mellett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést megelőzően a megbízási díjat már visszafizette, egyben írásba foglalt nyilatkozatban elismerte, hogy a megbízásnak nem tett eleget.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, egyben tájékoztatást adott a közvetítői eljárásról. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet egyben arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 nap alatt csatolja, és az ügyre vonatkozó észrevételeit jogában áll megtenni. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást átvette, annak nem tett eleget, így a fegyelmi eljárás kezdeményezése tárgyában hozott határozatot a fegyelmi biztos.

A Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott az ügyben, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő. A fegyelmi biztos indítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben indítványozta megállapítani.

A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást lefolytatta, az eljárás alá vont ügyvéd védekezésének és az ügyben a megbízás kapcsán keletkezett iratok hiányában a bejelentés tartalma és a bejelentők által csatolt, az eljárás alá vont ügyvéd NYILATKOZAT elnevezésű és a tényeknek megfelelő módon rögzített irata alapján megállapította, hogy a mulasztásban megnyilvánuló eljárásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követetett el. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a fegyelmi biztos azon felhívásának, hogy a bejelentéssel kapcsolatosan megteheti nyilatkozatát, továbbá csatolja az üggyel kapcsolatos iratokat. A nyilatkozat tételének mellőzése nem, de az üggyel összefüggő iratok csatolásának elmulasztása további fegyelmi vétség megállapításának szolgál alapjául, így az indítványnak megfelelően e mulasztás okán további 1 rb szándékos fegyelmi vétségben állapította meg a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.

A Fegyelmi Tanács a végindítványban meghatározottak szerint megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg azáltal, hogy a bejelentőkkel kötött megbízási szerződésnek nem tett eleget, továbbá az üggyel összefüggésben keletkezett iratok csatolását elmulasztotta.

A 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Eljárás alá vont ügyvéd a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) 2.1., 2.2., 2.4., 12.2. a) pont és 12.3. pontban megfogalmazott szakmai szabályokat sértette meg mulasztásával. Kiemelendő ezek közül az Etikai Szabályzat 12.2 a) pontjában foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásnak. A 12.3. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Üttv. 107. § a) alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenységből eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában vagy Etikai Szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Minderre tekintettel megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy a megbízási szerződés nem teljesítésével és az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg az eljárás alá vont ügyvéd, amiért az Üttv. 108. § b) pontban meghatározott pénzbírság büntetést szabott ki és látott arányban lévőnek a fegyelmi vétség súlyára tekintettel.

A pénzbírság összegét az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozta meg. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben jelenleg hasonló tényállás alapján további négy eljárás van folyamatban, valamint, hogy egy hatodik ügyben pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtották (mely határozat nem jogerős), korábban pedig jogerős határozatban marasztalták pénzbírsággal. Az eljárás alá vont ügyvédnek az eljárásban tanúsított passzív magatartása okán enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem tudott feltárni. Így a Fegyelmi Tanács a kiszabott pénzbírságot és annak meghatározott mértékét találta az elkövetés mértékével arányban állónak.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 20. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 214.)