A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 300.000 Ft (Háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft I. fokú eljárási átalányköltséget, továbbá 50.000 Ft II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, majd a fegyelmi biztos az eljárást 3 hónappal meghosszabbította, amelynek eredményeképpen a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, amelynek a végrehajtását 2 évre felfüggesztette, kötelezte továbbá az átalányköltség megfizetésére is.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa határozatával az elsőfokú tanács határozatát hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
Ezt követően folytatta le az elsőfokú tanács az eljárást, a másodfokú tanács utasításainak megfelelően.
A tényállás:
A bejelentő 2001. óta dolgozik árnyékolástechnikai eszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó családi cégekben. Az utóbbi években ügyvezetője volt a R. Kft.-nek, az E. Kft.-nek, valamint a K. Kft.-nek 2009. március 4. napjától.
Az eljárás alá vont ügyvéd irodája hosszú évek óta ellátta a R. Kft., az E. Kft. és a K. Kft. jogi képviseletét, elsősorban cégeljárási ügyekben.
A bejelentő édesapja 2017. július 11-én elhunyt.
A hagyatéki eljárásban a bejelentő a kötelesrészéről lemondott édesanyja javára.
A bejelentő édesapjának halálát követően a bejelentő és édesanyja viszonya megromlott és ez a családi cégek működtetésére is kihatott, a felek egymással szemben különböző eljárásokat indítottak.
A bejelentő által sérelmezett időszakban egy ügyben, a K. Kft., mint végrehajtást kérő által, magánszemély ellen indított végrehajtási eljárásban állt fenn az eljárás alá vont ügyvéd és a K. Kft. között ügyvédi megbízási jogviszony.
A bejelentő, mint a K. Kft. ügyvezetője az eljárás alá vont ügyvéd végrehajtási eljárásra vonatkozó megbízását 2019. február 7. napján felmondta, és felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a nála levő iratokat küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat a K. Kft. új jogi képviselője címére elpostázta, a küldemény azonban „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
Később az eljárás alá vont ügyvéd (a fegyelmi eljárás folyamán) a végrehajtással kapcsolatos valamennyi iratot megküldte a panaszos részére.
A 2019. március 4-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a K. Kft. rendkívüli taggyűlést tartott.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint jelen volt a bejelentő (tag és ügyvezető), valamint édesanyja. (A taggyűlés időpontjában a társaság egyedüli tagja a bejelentő volt, a másik korábbi tag, édesapja elhalálozása következtében.)
A jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy a taggyűlésnek a társaság székhelyétől eltérő helyen való megtartásához a tagok előzetesen kifejezetten hozzájárultak, ezért a taggyűlés megtartásának akadálya nincsen.
A jegyzőkönyv rögzíti továbbá, hogy öröklés jogcímén a bejelentő édesanyja a társaság tagjává válik, majd ezt követően már, mint tag, visszahívja ügyvezetői tisztségéből a bejelentőt, majd a bejelentő, mint tag megválasztja új ügyvezetőnek édesanyját határozatlan időre.
A taggyűlési jegyzőkönyvet a bejelentő édesanyja, mint ügyvezető, és mint jegyzőkönyv hitelesítő írta alá, azt a bejelentő nem írta alá.
A taggyűlési jegyzőkönyvet 2019. március 5. napján az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte oly módon, hogy a taggyűlésen nem volt jelen, a szükséges személyi ellenőrzést nem végezte el.
A taggyűlési határozatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette és ellenjegyezte az egységes szerkezetű társasági szerződést, egyúttal igazolta, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának megfelel.
Ezzel egy időben az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette és ellenjegyezte a bejelentő édesanyjának (ügyvezető) aláírás-mintáját is.
A K. Kft. képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 6-án a változásbejegyzési kérelmet benyújtotta a cégbíróságra.
A cégbíróság hiánypótló végzést bocsátott ki, és felhívta a társaságot, hogy fizessen meg 35.000 Ft hiányzó illetéket, továbbá csatoljon olyan taggyűlési jegyzőkönyvet, amely megfelel a Ptk. 3:193. § (2) bekezdésben foglaltaknak, azaz a jegyzőkönyvet az ügyvezetőn kívül egy, a taggyűlésen jelenlevő hitelesítőnek megválasztott tag is írja alá.
Tekintettel arra, hogy a társaság a felhívásnak nem tett eleget - holott a társaság jogi képviselője, az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótló végzést 2019. március 11-én átvette - a cégbíróság végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Az elutasító végzés jogerőre emelkedett.
A bejelentő édesanyja ellen büntetőeljárás van folyamatban a K. Kft. 2019. március 4-i taggyűlése miatt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott.
Végindítványában kifejtette azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd beadványában elismerte a fegyelmi felelősségét abban, hogy a 2019. március 4-i taggyűléssel kapcsolatban valótlan tartalmú okiratokat készített és ellenjegyzett, így az ellenjegyzés szabályait megszegte.
Értékelte azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezt a beismerést megtette, véleménye szerint tehát többé nem fog ilyet elkövetni.
Kiemelte azt, hogy az ellenjegyzési szabályok megsértése az egyik legsúlyosabban büntetendő fegyelmi vétség.
A végrehajtási eljárással kapcsolatban kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő édesanyját tájékoztatta a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan, annak ellenére, hogy a bejelentő volt az ügyvezető, akit pedig nem tájékoztatott.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, a 44. § (1) bekezdésében, és az ÜESZ 2.4. pontjában foglaltakat, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság kiszabását indítványozta, mivel az megfelelő és elegendő lehet ahhoz, hogy visszatartsa az eljárás alá vont ügyvédet a későbbi elkövetéstől.
Az átalányköltség viselésére is kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a felelősségét mindkét ügyben, azonban a végrehajtási eljárással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy azt gondatlanságból követte el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy
„Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el”.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A végrehajtási eljárásban bebizonyosodott, hogy nem adta át határidőben az ügyfelének az iratokat. Ezt gondatlanságból elkövetni nem lehet, tekintettel arra a tényre, hogy az eljárással kapcsolatos megbízását az általa képviselt cég ügyvezetője felmondta, tehát tisztában kellett azzal lennie, hogy a megbízása megszűnt.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte azokat az okiratokat, amelyeket a bejelentő édesanyja készített, majd a cégbejegyzési eljárásban úgy nyilatkozott, hogy annak törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, amellyel megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés a) pontját és a Ctv. 48. § (2) bekezdését is, figyelemmel a Ptk. 3:103. § (1) bekezdésére és a 6:196. § (1) bekezdésére.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt, míg enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerő magatartását, azt, hogy a végrehajtás iratait végül átadta a bejelentőnek, továbbá azt, hogy hosszabb ideje az ügyvédi pályán lévőként ellene büntetést korábban nem szabtak ki, valamint azt, hogy 2 kiskorú gyermeke tartásáról gondoskodik.
Annak ellenére, hogy az állandó fegyelmi gyakorlat szerint az egyik legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétséget (az ellenjegyzés szabályainak megsértése) követte el az eljárás alá vont ügyvéd, az enyhítő körülményekre is figyelemmel a fegyelmi tanács a minimálishoz közeli pénzbírság büntetést látta arányban állónak cselekménye tárgyi súlyával.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) és a másodfokú eljárás költségeinek (50.000 Ft) megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 22. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 221.)