A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett beadványában a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette védekező nyilatkozatát, mely szerint a bejelentő által hivatkozott ügyben megbízást és meghatalmazást nem kapott, ezért iratokat nem áll módjában csatolni.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben a bejelentés szerint 2013 őszén adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek arra vonatkozóan, hogy szerezze be a bv. intézetből az elhelyezési adatait és indítson kártérítési keresetet az Európai Emberi Jogi Bíróság (EEJB) előtt az őt ért bántalmazások és egyéb sérelmek miatt. Az erre vonatkozó meghatalmazásból, ügyvédi megbízási szerződésből példányt nem kapott. Az eljárás alá vont ügyvéd akként tájékoztatta, hogy a BVOP-t megkereste az iratok beszerzéséhez és keresetet is nyújtott be, de ezekről sem adott további tájékoztatást a bejelentő részére.
A bejelentő újabb büntetése végrehajtását követően ismét megkereste az eljárás alá vont ügyvédet 2017-ben, hogy ezen büntetésével kapcsolatosan is az eljárásokat indítsa meg. A kapcsolat az eljárás alá vont ügyvéd és az ügyfél között megromlott, mivel a megbízások alapján az ügyekben előrelépés nem történt, ezért a bejelentő a megbízást megszüntette. Az eljárás alá vont ügyvéd átadott iratokat a bejelentő élettársa részére, azonban ezek az iratok nem voltak teljes körűek.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében tagadta, hogy a bejelentőtől bármely kártérítési ügyben ügyvédi meghatalmazást kapott volna, vagy megbízási szerződést kötöttek volna. Erre tekintettel nem csatolt iratokat az eljárásban.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste a BVOP Nyilvántartási Főosztályát, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2013. [...] napján kelt meghatalmazása alapján járt el a BVOP-nál a fogva tartási adatok beszerzése tárgyában, amely meghatalmazás benyújtása mellett 2014. [...] napján kelt levelével fordult a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III. számú Objektumához.
A tényállás:
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a bejelentő meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére a büntetés-végrehajtási intézettel szembeni eljárásra. Megállapítható az is, hogy a kártérítési eljárás megindítására - a bv. iratok beszerzésén túl - nem került sor.
Arra vonatkozóan nem merült fel adat, hogy a bejelentő 2013. évet követően is adott volna megbízást az eljárás alá vont ügyvéd részére, így a bejelentés a 2017. évre vonatkozó megbízásra és mulasztásra vonatkozóan nem alapos, abban a fegyelmi vétség gyanúja nem megállapítható.
Az eljárás alá vont védekezése:
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Fenntartotta a beadványában foglaltakat, kérdésre előadta, hogy „erre az ügyre” nem kapott meghatalmazást, de semmilyen polgári peres eljárásra sem. A bejelentő büntetőügyeiben a védelmét látta el hosszú időn keresztül. Egyáltalán nem vállal kártalanítási ügyeket. Körülbelül 400 büntetőügyben lát el védői feladatokat jelenleg.
A BVOP Nyilvántartó Főosztálya által a Kamara részére megküldött 2013-as, iratok kikérése iránti ügyvédi meghatalmazás felmutatására úgy nyilatkozott, az nem szól kártalanítási eljárásban való képviseletre. Mindig büntetőeljárás vonatkozásában íródott ilyen meghatalmazás. Az biztos, hogy volt szó közöttük kártalanításról, de mondta, hogy nem vállalja, keressen erre más kollégát.
Előadta, azt hitte, hogy ha van meghatalmazása kártalanítási ügyre, azt kell becsatolnia. A kamara felhívását így értette. Konkrétan a kártalanításra nem volt megbízása, csak büntetőügyekre. Az irodájában biztosan van megbízási szerződés az elé tárt 2013-as meghatalmazásra, vállalta ennek megkeresését és csatolását az iratokhoz.
A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő meghatalmazottja - aki a bejelentő élettársa - tanúként előadta, hogy élettársa 2013-ban börtönben volt, nagyon rossz körülmények között. Mindig érdeklődött az ügyvéd úrnál a kártalanítás kapcsán. Élettársa kérte erre. Azt mondta az ügyvéd úr, hogy beadta a kérelmet. A 2013-as meghatalmazás óta nem tudja, hogy mennyi idő telt el addig, amíg kiderült, hogy nem járt el az ügyvéd. Élettársa mondta, hogy az iratokat vigye dr. S.S-nak, a jelen lévő (volt, nyugdíjas) ügyvédnek.
Dr. S.S. elmondta, megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, hogy küldje meg az iratokat, de neki nem adta át. Azt mondta, hogy nincsenek iratai. Azt is mondta, hogy csak a büntető védelmét látta el a bejelentőnek. Ezután a bejelentő élettársától kapta meg az iratokat.
Csatolta a 2013. [...]-i iratbeszerzésekről szóló meghatalmazás és a bv. intézeteknek küldött, iratkérésekről szóló levél másolatát, a bv. intézeteknek küldött tértivevények másolatát, valamint az EEJB-nek küldött beadvány tértivevényének másolatát.
A folytatólagos fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben ismerte el. Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását elismerte. Arra hivatkozott, hogy ő a magyar bíróságok előtt sohasem vállalt ilyen ügyet. A bejelentő kifogásait pedig úgy értelmezte, hogy azok a 2017. évre vonatkozó megbízásra és mulasztásra vonatkoznak, ilyen pedig nem volt, így iratcsatolást sem teljesített. Később az eljárás közben tudatosult számára, hogy a 2014-es EEJB előtti eljárás iratait kellett volna benyújtania a kamarához.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács felhívásának eleget téve a tárgyalást megelőzően - egyéb nem releváns iratok mellett - csatolta az EEJB-hez 2014-ben benyújtott kérelmet és az azt elfogadhatatlannak nyilvánító határozatot.
Így csatolta a bejelentő képviseletében eljárva az Európai Emberi Jogi Bírósághoz 2014. [...]-i keltezéssel feladott „Kérelmezői űrlapot”. Ugyancsak csatolta az EEJB értesítését arról, hogy a bíróság elfogadhatatlannak nyilvánította a kérelmet, mert az nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye 34. és 35. cikkelyében részletezett elfogadhatósági feltételeknek, amellyel szemben kizárt a fellebbezés lehetősége.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját lényegében fenntartotta, de az eljárás során felmerült tényekkel kiegészítette:
Bejelentése alapján a bejelentő 2013 őszén adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek arra vonatkozóan, hogy szerezze be a bv. intézetből az elhelyezési adatait és indítson kártérítési eljárást az EEJB-nél az őt ért bántalmazások és egyéb sérelmek miatt. Az erre vonatkozó meghatalmazásból, ügyvédi megbízási szerződésből példányt nem kapott. Az eljárás alá vont ügyvéd akként tájékoztatta a bejelentőt, hogy a BVOP-t megkereste az iratok beszerzéséhez és keresetet is nyújtott be, de ezekről sem adott semmilyen további tájékoztatást a bejelentő részére. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében tagadta, hogy a bejelentőtől bármely ügyben ügyvédi meghatalmazást kapott volna, vagy megbízási szerződést kötöttek volna a bejelentésben foglalt tartalommal és erre tekintettel nem csatolt iratokat az eljárásban.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste a BVOP Nyilvántartási Főosztályát, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2013. évi meghatalmazása alapján járt el a fogvatartási adatok beszerzése tárgyában. A BVOP megküldte az eljárásra jogosító meghatalmazást és azt a dokumentumot, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd a BVOP-hoz fordult. Ezek alapján megállapítható, hogy a bejelentő meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére a büntetés- végrehajtási intézettel szembeni eljárásra.
A bejelentőt a bejelentés alapján az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta, hogy az EEJB előtti eljárásban a kérelmet ugyan elutasították, de azzal szemben fellebbezést nyújtott be. A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy meghatalmazást kapott az eljárásban és egyben csatolta is az EEJB előtt becsatolt kérelmét és azzal kapcsolatban a bíróság tájékoztatását, amely szerint a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja. A bíróság e tájékoztatója tartalmazza azt is, hogy azzal szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nincsen. A bejelentésben foglaltakról, amelyben a bejelentő tudomása szerint az eljárásban fellebbezés benyújtására került sor, arra kell következtetni, hogy a fellebbezés lehetőségének kizártságáról szóló iratot a bejelentő nem kapta meg.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában több, az ügyvédi etikai szabályzatban és az ügyvédi törvényben foglalt magatartást rótta fel az eljárás alá vont ügyvédnek. Ezzel szemben azonban az irányadó és a korábbiakban elmondott tényállás alapján az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12/4. pontjában foglaltakat tartotta fenn, tehát azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek kerülnie kell az indokolatlan késedelmes tájékoztatást, vagy a tájékoztatás elmulasztásával azt, hogy az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalom megrendüljön. Fenntartotta továbbá, hogy az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni. Ennek a felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
A fegyelmi büntetés kiszabásával összefüggésben figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének megszegését elismerte, így a fegyelmi vétség vonatkozásában e körben beismerésben van, a fegyelmi vétség tárgyi súlya nem jelentős, mivel az eredeti panaszban foglaltakhoz képest egy lényegesen szűkebb mulasztás valósult meg, amely körben, ha az előzetes vizsgálat során az iratcsatolási kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd eleget tesz, akkor az eljárás lefolytatására sem kellett volna, hogy sor kerüljön.
Mindezek alapján indítványozta, hogy a fegyelmi tanács kétrendbeli szándékos fegyelmi vétség kapcsán állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, amelyben írásbeli megrovás, mint legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta azzal, hogy az eljárásban felmerült költségek viselését az eljárás alá vont ügyvédre kell róni.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában az alábbiakat adta elő:
Tájékoztatási kötelezettségének mindig maradéktalanul eleget tett. Az ügyféllel szembeni munkája szerinte nem kifogásolható. Az ügyvédi kamarával szembeni fegyelmi vétsége tekintetben elismerte a felelősségét, hogy „meg kellett volna kérdeznie az ügyvédi kamarától”, hogy miről szól ez a fegyelmi eljárás. Az, hogy őt egy 2013-as ügy kapcsán 2020-ban kérdeznek, nem tartja méltányosnak. Végül mindent becsatolt, ami fellelhető volt. Nem akarta a fegyelmi eljárást félvállról venni.
Jogi képviselője nem ismerte el az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét. Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12/4. pontját nem sértette meg, mivel a tájékoztatás, ahogy be is ismerte a panaszos, megtörtént. Ezt követően pedig kapott még megbízást, tehát nem rendült meg a bizalom az irányába. Az iratokat pedig most be is csatolták. Nem tartja azt fegyelmi vétségnek, hogy volt az elején egy félreértés.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapítására vonatkozóan az alábbiakat vette figyelembe.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte abban, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban nem teljesítette a kamara felé iratcsatolási kötelezettségét. Utóbb azonban ezt a kötelezettségét teljesítette. Mulasztásának kimentésére irányuló indokolását a Fegyelmi Tanács elfogadta, hiszen a bejelentés sem volt egyértelműen megfogalmazva. Egyetért a fegyelmi biztos értékelésével, e fegyelmi vétség tárgyi súlya nem jelentős.
A bejelentő felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása miatti fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta eljárás alá vont ügyvéd. A szóbeli tájékoztatást lényegében a bejelentő is elismerte, az viszont bizonyíték hiányában megalapozatlan állítás részéről, miszerint eljárás alá vont ügyvéd azt mondta volna a bejelentőnek, hogy megfellebbezi az EEJB elutasító határozatát. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a szóbeli tájékoztatás megtörtént: „Biztos, hogy nem volt írásbeliség, mivel börtönben volt az emberem.” Az eljárás alá vont ügyvédtől a szóbeli tájékoztatást érdemben megkaphatta a bejelentő, a bizalmi kapcsolat ezt követően is fennállt közöttük. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az írásbeliség ilyen kérdésben általában nem mellőzhető, de elfogadható magyarázatot adott az eljárás alá vont ügyvéd és a teljes körű tájékoztatás esetleges elmaradása sem okozott a bejelentőnek plusz joghátrányt.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése értelmében nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított 3 év eltelt. Tekintettel arra, hogy az EEJB 2014. évben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet a kérelem elfogadhatatlannak nyilvánításáról, így a 3 év 2017-ben eltelt, a bejelentésre pedig 2019. évben került sor.
A Fegyelmi Tanács a fentiek alapján úgy foglalt állást, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek felrótt mulasztások súlya nem éri el azt a szintet, amely fegyelmi büntetés kiszabását tenné szükségessé és ezért a rendelkező rész szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. április 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 223.)