Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.228/8. határozata

tájékoztatás elmulasztásáról; megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegésről; iratcsatolási kötelezettség megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 750.000 Ft (Hétszázötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő bejelentésében azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget, az ügy állásáról nem nyújtott tájékoztatást, a kifizetett megbízási díjról nem adott számlát, illetve a visszafizetési ígéretével érintett díjrészt nem fizette vissza.

A fegyelmi biztos lefolytatta a vizsgálati eljárást, amelynek eredményeképpen határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.

A tényállás:

A fegyelmi tanács által megállapított tényállás szerint a bejelentő - az eljárás alá vont ügyvéd ügyintézésével - megbízást adott a [...] Ügyvédi Irodának arra, hogy a férje büntetése végrehajtásának felfüggesztése érdekében járjon el.

A bejelentő az 1.500.000 Ft összegű megbízási díjból 600.000 Ft-ot a megbízás létrejöttekor kifizetett az eljárás alá vont ügyvédnek, aki számlát, nyugtát vagy egyéb számviteli bizonylatot nem bocsátott ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás aláírása után 1-2 nappal részt vett a büntetés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában megtartott tárgyaláson, továbbá 2-3 hónap múlva meglátogatta a bejelentő férjét.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. márciusától elérhetetlenné vált a bejelentő számára, s az ügy állásáról, illetőleg az eljárás mellőzésének okáról nem adott tájékoztatást.

A bejelentő 2018. májusában a megbízást felmondta, ekkor az eljárás alá vont ügyvéd ígéretet tett arra, hogy 100.000 Ft költségátalány levonásával 500.000 Ft megbízási díjrészt visszafizet, erre azonban nem került sor.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles megküldeni a kamarának. A határozatot kézbesítése megtörtént, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyiratokat azonban nem nyújtotta be a kamarának.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezést és iratot nem terjesztett elő.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott. Azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy

1. A bejelentéssel összefüggő, az előzetes vizsgálat érdemi lefolytatásához szükséges iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, s ezzel a mulasztással 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

2. A megbízás alapján nem járt el, vagyis a megbízásnak nem tett eleget, a bejelentőt az ügy állásáról, illetve az eljárás mellőzésének okáról nem tájékoztatta, az átvett megbízási díjról számlát, nyugtát vagy egyéb számviteli bizonylatot nem bocsátott ki, továbbá a munkavégzéssel nem érintett 500.000 Ft összegű megbízási díjrészt az ígérete (szóbeli elszámolása) ellenére nem fizette vissza, s ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Tekintettel arra a tényre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt iratot, a bejelentésre észrevételt sem tett, a fegyelmi tanács a tényállást a bejelentő által csatolt okiratok és a bejelentő vallomása alapján állapította meg.

A bejelentő a tárgyaláson csatolta a 2018. január 8-án létrejött megbízási szerződést, amelyből megállapítható volt az, hogy valóban átadta az általa állított összeget az eljárás alá vont ügyvédnek.

Csatolta továbbá a bíróság ítéletét, amely elutasította a megbízási szerződésből eredő igény érvényesítése érdekében indított keresetét, mivel a bíróság álláspontja szerint a bejelentő nem az eljárás alá vont ügyvéddel, hanem az irodájával került jogviszonyba.

A bejelentő által előadottak a tényállás megállapításához elegendőek voltak, s az általa csatolt okiratok is állításait támasztották alá.

Mindezekből az következik, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a következő szabályokat szegte meg:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló - már hatályon kívül helyezett, de a jelen eljárásban még alkalmazandó - 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi ÜESZ) 9/3. pontja előírja, hogy ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.

A régi ÜESZ 14/2. pontja alapján az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának; az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának; a kamarának külön felhívás nélkül bejelenteni a nyilvántartott adatait, tevékenységét, ügyvédi felelősségbiztosítását érintő változásokat; a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni. Az ügyvédet az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás folytatásának.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 1.4. pontja akként rendelkezik, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 1.5. pont szerint, amennyiben elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

A jelenleg hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (új ÜESZ) 14.1. pontja értelmében a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba. A közzététel 2018. március 28-i időpontjára tekintettel az új ÜESZ 2018. május 1-jén lépett hatályba.

A fentiekből következően a jelen eljárásban a már hatályon kívül helyezett, de az elkövetéskor hatályos 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kifogásolt magatartása az új ÜESZ 2.1, 2.2, 6.10. és 12.3. pontja alapján is fegyelmi vétségnek minősül, és nem bírálandó el enyhébben.

A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi büntetéseit, míg enyhítő körülményt nem észlelt.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 19. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 228.)