Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.248/10. határozata

letétkezelés szabályainak megsértéseéről (ügyfél javára befolyt pénz)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 10 (tíz) év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd pénzkezelését kifogásolta.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolmányokkal ellátott észrevételt terjesztett elő.

A fegyelmi biztos a bejelentés alapján hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd képviselte a bejelentőt, mint felperest a [...] Ügyvédi Iroda alperes elleni kártérítés megfizetése iránt indított perben.

Az eljárás eredményeként a bíróság kötelezte az alperest 12 millió forint és járulékai megfizetésére.

Az ítélőtáblán jogerőre emelkedett ítélet meghozatalát követően a marasztalási összegből az alperest biztosító MÜBSE az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára utalt legalább 3.250.000 Ft-ot kártérítés címén, azonban az eljárás alá vont ügyvéd csupán 1.250.000 Ft-ot fizetett ki a bejelentő részére és legalább 2.000.000 Ft összeggel nem számolt el felé.

A fenti tényállás megállapítására a bejelentés, annak a tranzakció részleteiről szóló kiegészítő melléklete, az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt ítéletek és nyilatkozat alapján került sor.

A bejelentő a bejelentésben azt nyilatkozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti 3.250.000 Ft beérkezéséről számolt be részére, a későbbiek során azonban a MÜBSE 4.250.000 Ft átutalásáról tájékoztatta őt.

A bejelentő 4.250.000 Ft MÜBSE általi átutalását állította, de említést tett egy 3.250.000 Ft-ról szóló számlakivonatról is, és később becsatolt egy 3.250.000 Ft átutalását tanúsító bankszámlakivonatot.

A Fegyelmi Tanács a tényállás tisztázása érdekében megkereste a MÜBSE-t a tekintetben, hogy a tárgyi ügyben az eljárás alá vont ügyvéd részére mikor és milyen összegű kárkifizetések történtek. A MÜBSE válaszában a 2014. évi LXXXVIII. tv. 135. §-ban írt biztosítási titok megtartásának kötelezettségére hivatkozva megtagadta a tájékoztatást.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatok alapján annyit tudott kétséget kizáró bizonyossággal megállapítani, hogy a MÜBSE legalább 3.250.000 Ft kártérítési összeget biztosan átutalt az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára, aki ebből legalább 2.000.000 Ft letéti összeggel biztosan nem számolt el a bejelentő felé.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában ugyan azt állította, hogy „a panaszossal az általam nyújtott jogi képviselet lezárásával egyidejűleg volt egy, az én hibámból keletkezett félreértésünk, amit azóta tisztáztunk”, ennek igazolására azonban semmilyen bizonyítékot nem csatolt sem önként, sem a fegyelmi biztos, vagy a Fegyelmi Tanács tárgyalásra szóló idézésben írt felhívására sem. Ezen állítása így súlytalan.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd legalább 2.000.000 Ft letéti összeggel nem számolt el a bejelentő felé. E vonatkozásban a bejelentőtől és az eljárás alá vont ügyvédtől rendelkezésre álló nyilatkozatok fedik egymást.

Álláspontja szerint a megbízási jogviszony kelte és a kártérítési összeg átutalásának időpontja alapján a már hatályát vesztett 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.), a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (régi ÜESZ), valamint az 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat a letét és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (régi Letéti szabályzat) irányadók, míg eljárási kérdésekben a 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) alkalmazandó. Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üt. 3. § (2) bek., ÜESZ 3/2. pont, régi Letéti szabályzat 15. § (3) és (4) bek-ben írtakat, ezzel az Üt. 37. § a) pontja alapján 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd saját mulasztását már tisztázott félreértésnek és adminisztrációs hibának minősítette, amit a Fegyelmi Tanács úgy értékelt, hogy a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás időpontja: 2016. júliusában kezdődött folyamatos mulasztás, amikor, illetve a megbízás létrejöttekor az alábbi alkalmazandó anyagi rendelkezések voltak hatályban:

- 1998. évi XI. törvény (Üt.)

- ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata (r.ÜESZ)

- 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (r.letéti szabályzat)

Az ügy elbírálásakor az alábbi, elsődlegesen eljárási kérdésekben alkalmazandó, hatályban lévő rendelkezések:

- az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

- a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018.(XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az elkövetés időpontjában hatályban volt régi ÜESZ 3/2. az Üt. 3. § (2) bekezdésében írtakkal összhangban kimondja, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia,

A régi Letéti szabályzat 15. § (3) bekezdése az ügyvéd által a megbízója javára harmadik személytől átvett pénzt úgynevezett atipikus letétnek minősíti és előírja, hogy azt haladéktalanul a megbízó rendelkezésére kell bocsájtani, vagy arról a megbízója rendelkezése szerint kell intézkedni. A (4) bekezdés előírja, hogy amennyiben az ügyvéd az ilyen pénzzel kapcsolatban a megbízóval szemben beszámítási jogot gyakorol, akkor az elszámolásról írásban tájékoztatást kell adni.

Üt. 37. § szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ellenféltől átvett atipikus letétnek minősülő pénzből legalább 2.000.000 Ft-ot nem bocsátott a megbízó (bejelentő) rendelkezésére és azzal nem számolt el, megszegte a fenti szabályokat.

A leírt szabályszegés egy bejelentő ügyében, egy megbízás alkalmával valósult meg, ezért egy rendbeli, és a szabályozók kötelező ismerete, továbbá a bejelentő felhívása okán, szándékos cselekménynek minősül.

Az eljárás alá vont ügyvédet 2019. 01. 24-én törölték a kamarai nyilvántartásból, azonban a cselekményt még ügyvédként követte el. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.

A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § e) pontja alapján, mérlegeléssel állapította meg.

A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte a cselekmény kiemelt tárgyi súlyát, és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, ami szerint már többször marasztalták, többek között hasonló jellegű cselekmény miatt is.

A letét és pénzkezelési szabályok - ráadásul a megbízó sérelmére - történő megsértése a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik, nagymértékben rontja nemcsak az adott ügyvédbe, de az egész ügyvédségbe és az ügyvédi letét intézményébe vetett bizalmat. Megfelelő szankcionálása összügyvédi érdek.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már nem tagja a kamarának, ügyvédi tevékenység gyakorlására nem jogosult, így a Fegyelmi Tanács mellőzi az Üttv. 130. § (2) bekezdésében előírt kötelező rendelkezés, a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés alkalmazását.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.248.)