Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.253/12. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelő képviseleti tevékenységét és számlaadás elmulasztását kifogásolta. Bejelentéséhez iratokat nem csatolt.

A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, és erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratait 8 napon belül köteles, észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására igazoló jelentést terjesztett elő, melyben a bejelentő állításait és a fegyelmi felelősségét is vitatta. Nyilatkozatához csatolta az üggyel kapcsolatban keletkezett iratait.

A bejelentő közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezte.

A felek a közvetítői eljárás során nem tudtak mindkét fel részére megfelelő megállapodást kötni.

A fegyelmi biztos határozatával a csatolt iratok alapján az előzetes vizsgálatot ügyvédi szabályszegés hiányában megszüntette.

A bejelentő kifogása alapján eljárt Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Előírta, hogy az eljárásban biztosítani kell mindkét fél meghallgatását, a bejelentő részére biztosítani kell a szakértői bizonyítással, a per megszüntetésének költségkövetkezményeivel, valamint a beadványok beadásának határidejével kapcsolatosan tett nyilatkozatok bizonyításának lehetőségét.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat rögzítette, hogy alapos a gyanú arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás ellátása során nem tett eleget a hivatkozott szakmai szabályokat tartalmazó több rendelkezésnek, a tevékenységét nem a szakmai előírásoknak megfelelően, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint látta el, nem tett eleget a megbízások szerint vállalt kötelezettségeinek. Megbízójával szembeni tájékoztatási kötelezettségét is megsértette, illetve a kapcsolattartás lehetőségét sem maradéktalanul biztosította.

A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üt. 1. §, 3. § (2), bekezdését, a Ptk. 6:272. §, és 6:273 § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az ÜESZ 3/1., 3/2., 3/3., 3/4., 91/1., 9/3., 12/2., 12/4. pontjaiban rögzített rendelkezéseket, mellyel az Üt. 37. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő 2016. évben megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére élettársi közös vagyon megosztása iránt általa indított és már hosszú ideje folyamatban lévő peres eljárás vonatkozásában ún. „Analízis” elkészítésére. A megbízási szerződésben 400.000 Ft + áfa összegű munkadíj került meghatározásra, melyet bejelentő számla ellenében készpénzben megfizetett az eljárás alá vont ügyvéd irodájának.

Az „Analízis” elkészült, azt bejelentő átvette.

Az „Analízis” alapján bejelentő 2016 áprilisában megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére a peres eljárásban történő jogi képviselete ellátására. A felek megállapodtak abban, hogy az elsőfokú eljárásban történő képviselet ellátásának díja 300.000 Ft+áfa, a díj összegére vonatkozó javítást a bejelentő saját kezűleg javította a megállapodáson.

A bejelentő a megállapodás szerinti megbízási díjat készpénzben számla ellenében megfizette az ügyvédi iroda részére.

A megbízás tartama alatt már korábban bejelentett tanúk kihallgatására és szakértői bizonyításra került sor. A törvényszék négy érdemi bírósági tárgyalást tartott, amelyeken az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent és mindegyiken jelen volt a bejelentő is. A tárgyalások alkalmával az eljárás alá vont ügyvéd alkalmanként 100-100.000 Ft-ot vett át a bejelentőtől, az átvett pénzösszegekről számlát, nyugtát nem állított ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd és az ügyvédi iroda alkalmazottai a tárgyalások közötti időszakban elsősorban e- mail útján tartották a kapcsolatot a bejelentővel, így tájékoztatták a bejelentőt a perben történtektől, a bíróság határozatairól, a beadványok tervezett és benyújtott tartalmáról és az ellenféltől érkező iratok, ajánlatok tartalmáról.

Az e-mail útján adott tájékoztatásokat a bejelentő egy év elteltével nem tekintette kielégítőnek, és nehezményezte az eljárás elhúzódását, fontolgatta a keresettől való elállás lehetőségét, az ellenfél perenkívüli ajánlatát azonban nem fogadta el.

Az ügyvédi megbízás 2017 augusztusában szűnt meg, az erről készült feljegyzés szerint a felek egymással szemben elszámoltak.

A bejelentő az ügyvédi megbízás megszűnését követően a kereseti kérelmétől elállt, a bíróság a pert megszüntette és kötelezte a bejelentőt a költségkedvezménye folytán feljegyzett illeték és szakértői díj megfizetésére.

Ezt követően 2019. januárjában tette meg a kamarai bejelentést.

A bejelentő kifogásolta és a tárgyaláson tett tanúvallomásában is fenntartotta, hogy az „ANALÍZIS” megrendelésének célja a bonyolult tényállás tisztázása, a folyamatban lévő eljárás áttekintése és összefoglalása, a releváns jogszabályi rendelkezések, az irányadó bírói gyakorlat számbavétele, a lehetséges további lépések feltárása, és az ügy további kezelésére vonatkozó tanácsadás volt.

Arra hivatkozott, hogy az „ANALÍZIS” elnevezésű feljegyzésben foglalt konzultációra, az ügy állásának érdemi elemzésére, a pervitelben adódó, tervezhető feladatok meghatározására nem került sor, az ügyvéd a feljegyzés záradékában foglaltakat nem teljesítette.

Mulasztásnak értékelte, hogy a perben nem került sor érdemi előkészítő irat benyújtására, a szakértői bizonyítási indítványt pedig úgy adta be az eljárás alá vont ügyvéd, hogy nem vette figyelembe a bejelentő által támasztott releváns kifogásokat és észrevételeket.

Kifogásolta, hogy többször fordult tájékoztatásért az eljárás alá vont ügyvédhez, azonban a megkereséseire nem kapott választ az eljárás alá vont ügyvédtől, és eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta őt a per megszüntetésének következményeiről, különös tekintettel az ahhoz kapcsolódó költségek viselésének szabályairól.

A bejelentő előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által kiállított számlákon szereplő összesen 889.000 Ft munkadíjhoz képest valójában összesen 2.200.000 Ft munkadíjat fizetett meg készpénzben, így a különbözet, azaz 1.311.000 Ft vonatkozásában az eljárás alá vont személy megsértette a nyugtaadási kötelezettségét is.

Az volt továbbá az álláspontja, hogy a kifizetett munkadíj nem áll arányban az összesen 8,5 óra munkavégzéssel, ami a bírósági tárgyalások időtartamának felelt meg.

Egyebekben arra hivatkozott, hogy a megszüntető okirattal szemben már a megbízás megszűnésekor is jelezte, hogy elszámolási igénye van az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, azonban a megbízás közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó dokumentumot azért írta alá, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem volt hajlandó más tartalommal aláírni azt.

Mindezek alátámasztására csatolta az ügyben keletkezett levelezéseket, a megbízás megszűnésekor általa készített hangfelvétel kivonatolt leiratát és tanúként kérte meghallgatni akkori élettársát, aki őt mindenhova elkísérte és jelen volt a megbízás megszüntetésekor is.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét minden tekintetben vitatta.

Arra hivatkozott, hogy az „ANALÍZIS” tartalmát a bejelentő elfogadta, ennek ismeretében adott ügyvédi megbízást a peres képviseletre. Az elkészült anyag rögzítette a tényállást, az irányadó jogszabályokat, ismertette a bírói gyakorlatot, és rögzítette, hogy továbbra is elsődleges cél egy egyezség kötése, a bizonyítás sikere függ a tanúk nyilatkozatától és a szakértő véleményétől.

Úgy nyilatkozott, hogy több alkalommal sor került személyes konzultációra, és az ügyvédi iroda e-mail útján is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a bejelentővel, válaszolt a kérdéseire és tájékoztatta a perbeli várható és már lezajlott eseményekről. Hivatkozott arra, hogy minden szükséges beadványt a megfelelő határidőben előterjesztett és a beadványokat a bejelentő észrevételeivel kiegészítve nyújtották be.

A szakértői bizonyítási indítvány tekintetében egyfelől arra hivatkozott, hogy azt is előzetesen egyeztette a bejelentővel, másfelől pedig arra, hogy a szakszerű peres nyilatkozatok megtétele az ügyvéd feladata és felelőssége. Az, hogy egyeztetni kell az ügyféllel, nem jelenti azt, hogy az ügyvéd az ügyfél által kívánt tartalmú beadványt készít, az ügyvéd éppen azzal járul hozzá a szakszerű pervitelhez, hogy a beadványt ő készíti, annak végső tartalmát ő határozza meg; mert ez a pertaktika része. Úgy nyilatkozott, hogy jelen ügyben is így történt, a bejelentőt a bizonyítási indítvány tartalma folytán semmilyen hátrány nem érte.

Az átvett ügyvédi munkadíj tekintetében úgy nyilatkozott, hogy a csatolt számlák szerinti ügyvédi munkadíjon felül további munkadíj megfizetésére nem került sor. Azt elismerte, hogy a veszprémi tárgyalások alkalmával 100-100.000 Ft összeget, összesen 400.000 Ft-ot kapott a bejelentőtől, melyről elismervényt, nyugtát, számlát nem állított ki, de ennek az volt az oka, hogy ezt a bejelentőtől nem ő kérte, azt paraszolvenciaként kapta.

A per megszüntetéséhez kapcsolódó tájékoztatást érintően úgy nyilatkozott, hogy bejelentő érdeklődő e- mailjére válaszolt, így a bejelentő megfelelő tájékoztatást kapott annak anyagi következményeiről is, ekként arról, hogy az elálláshoz kell az ellenfél hozzájárulása, és a felmerült peres költségeket is meg kell téríteni. Utalt továbbá arra, hogy a keresettől elállásra a megbízási szerződés megszűnését követően érthetetlen és észszerűtlen okból került sor, tekintve, hogy a per alperese a követelés 50%-át elérő egyezségi ajánlatot tett.

Előadta, hogy a megbízási szerződés megszüntetésekor, amely a bejelentő megromlott egészségi állapotára és anyagi helyzetére hivatkozással történt, a bejelentő semmilyen formában nem fejezte ki elégedetlenségét sem az ügymenettel, sem az elszámolással összefüggésben. A bejelentőnek megvolt a lehetősége arra, hogy a feljegyzés aláírása nélkül távozzon, és utóbb írásban mondja fel a megbízási szerződést. Alaptalan és rosszhiszemű vádaskodásnak ítélte, hogy a bejelentő ezen időpontot követő másfél évvel azt állítja, hogy kényszer hatására írta alá az okiratot.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A Fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta.

Álláspontja szerint egyértelmű bizonyítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több megbízási díjat vett át, mint amiről számlát adott, ezt a bejelentő, a meghallgatott tanú vallomása és a bejelentő által csatolt leirat is alátámasztja.

A tájékoztatás körében csatolt e-mailváltások igazolják, hogy a tájékoztatások tartalma nem felelt meg a bejelentő elvárásainak, és nem fogadható el az a védekezés sem, hogy a szakértő kirendelése körében tett beadvány szakmailag megalapozott és elegendő lenne egy 617 tételből álló vagyontömeg tekintetében.

A fegyelmi biztos minderre tekintettel indítványát akként módosította, hogy 1 rendbeli folytatólagos, szándékos fegyelmi vétség elkövetését kérte megállapítani, büntetésként pedig a törvényi minimumhoz közelítő pénzbírság kiszabására tett indítványt a költségekben történő marasztalás mellett.

Eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában az eljárás megszüntetését indítványozta, az eljárás során előadott nyilatkozatait fenntartva arra hivatkozott, hogy semmilyen hivatásrendi szabályt nem sértett.

Rögzítette, hogy a megbízással kapcsolatos iratok szabályszerűen készültek, ahogy az ellenértékre vonatkozó iratok is. A szerződés mellékletét képező megállapodáson a megbízási díj összegét maga a bejelentő javította és írta alá, további észrevételek nélkül.

A rendelkezésre álló okiratok cáfolják, hogy előkészítő irat ne került volna benyújtásra.

A szakértői indítvánnyal kapcsolatos kérdések tekintetében fenntartotta, hogy az ügyvéd dönti el, hogy mi az, amit a szakértőtől kell kérdezni és mikor. A bejelentő releváns kifogásait nem hagyta figyelmen kívül, a nem időszerűeket pedig megválaszolta.

Kérdéseire a bejelentő mindig kapott választ az irodától, a megbízás megszüntetése körüli időben részletes e- mailt küldött, abban az e-mailben benne volt, hogy bizonyos kérdéseket írásban, bizonyosakat pedig személyesen szóban kell megbeszélni. Az eljárás megszüntetésekor felmerülő költségekre e-mailben is utalt, a költségkövetkezményekről is tájékoztatta. A per megszüntetésére pedig akkor került sor, amikor a megbízása már megszűnt.

A tanú meghallgatásával kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy a tanú és a bejelentő között érzelmi kötelék volt, ami az elfogulatlanságot megkérdőjelezi.

Hivatkozott arra, hogy hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá, az nem is áll rendelkezésre, ehhez képest a kivonat sem vehető figyelembe, mert nem állapítható meg, hogy egyezik-e a hangfelvétellel. Ezért a kivonat tartalmát a bejelentő előadásának lehet tekinteni.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint részben alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2016-2017. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

Az irányadó anyagi jogi szabály tekintetében a 20/2018. (XI. 26.) Magyar Ügyvédi Kamara szabályzattal módosított Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ), 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség az elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Jelen ügyre az az elkövetéskor hatályos Üt. és Etikai Szabályzat (ÜESZ) szabályai, míg a fegyelmi vétség megállapítása, a büntetés kiszabása körében az Üttv. és a hatályos FESZ rendelkezései az irányadók.

Az Üt. 1. §-a szerint az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése, valamint az ÜESZ 3/2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független.

Az Üt. 22. és az ÜESZ 6/1. pontja rögzíti, hogy az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el.

Az ÜESZ 3/1. pontja szerint az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Az ÜESZ 3/3. pontja az ügyvéd kötelezettségévé teszi, hogy vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el.

Az ÜESZ. 3/4. pontja szerint tilos minden olyan ténykedés, amely ellentétes a megbízó jogos érdekével. rögzíti, hogy az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el.

Az ÜESZ 9/1. pontja alapján a megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell.

Az ÜESZ 9/3. pontja előírja, hogy ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.

Az ÜESZ 12/2. pontja alapján az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.

Az ÜESZ 12/4. pontja megkívánja, hogy az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.

A Ptk. 6:272. §-a kimondja, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A Ptk. 6:273. § (1)-(3) bekezdései szerint a megbízott köteles a megbízó utasításait követni, azoktól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Azonban, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont védekezését a csatolt okiratok és a tanúvallomások alapján nagyrészt elfogadva azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása nem sértette meg az Üt. 1. §, 3. § (2) bekezdése, az Üt. 22. §, valamint az ÜESZ 3/1., 3/2., 3/3. 3/4, 6/1, 9/3. 12/2., 12/4. pontja rendelkezéseit.

Kétségtelen tény, hogy az ügyvéd megbízás alapján jár el, és azt a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával kell ellátnia. A tevékenységében azonban szabad és független azzal, hogy hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében pedig köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről. Elő kell segítenie megbízója jogainak érvényesítését és közreműködnie kell abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el és kerülnie kell, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása a fenti magatartási szabályoknak megfelelt.

A csatolt okiratok, e-mailváltások igazolták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az „ANALÍZIST” elkészítette, annak tartalmát elfogadva és az abban foglalt eljárás figyelembevételével került sor a megbízási szerződés megkötésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján több előkészítő iratot készített, azok tartalmáról, a megtett intézkedések eredményéről mindenkor tájékoztatta a bejelentőt, az e-mailben megküldött kérdésekre ő, vagy az iroda alkalmazottja haladéktalanul válaszolt, ideértve a bejelentő költségkedvezményével, a pertaktikával, az ellenfél egyezségi ajánlatával és a per megszüntetésével kapcsolatban feltett kérdések megválaszolását is. Az eljárás alá vont ügyvéd személyesen járt el valamennyi tárgyaláson.

A levelezések azt igazolják, hogy bejelentő az eljárással a szakértői bizonyítás 2017. áprilisi előkészítéséig elégedett volt.

A szakértői kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbség okozta a bejelentő bizalomvesztését, amely tekintetben azonban a fegyelmi tanács osztotta az eljárás alá vont ügyvéd független eljárásával kapcsolatos védekezését és úgy ítélte meg, hogy a szakértő kirendeléséhez készített beadvány rövidsége ellenére a per tárgyát képező valamennyi ingó és ingatlanvagyont érintette, és a per eldöntéséhez szükséges kérdéseket tartalmazta, vagyis a bejelentő tényállításainak is megfelelő volt.

A bejelentő által csatolt levelezés igazolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kapcsolatot folyamatosan tartotta, indokát adta az egyes eljárási cselekményeinek és nem zárkózott el a személyes egyeztetés lehetőségétől sem.

Az, hogy a bejelentő egészségi állapota és költségkímélési célja miatt erre nem került sor, az eljárás alá vont ügyvédnek nem róható a terhére, miként a per elhúzódása sem.

A Fegyelmi Tanács ugyanakkor megállapította azt, hogy az eljárás alá vont az ÜESZ 9/1. pontja szerinti rendelkezésébe ütköző mulasztást követett el, amikor a tárgyalásokért elismerten átvett összesen 400.000 Ft átvételéről - a bejelentő kérése ellenére - sem adott semmilyen bizonylatot a bejelentőnek. E körben nem fogadta el az eljárás alá vont azon védekezését, hogy ezek az összegek paraszolvenciaként szolgáltak. Az ügyvédi hivatásbeli szabályok csak munkadíj és költség, vagy letét átvételére jogosítják fel az ügyvédet. Az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó bármilyen fizetés, tehát a „paraszolvencia” is csak ezen jogcímek valamelyikén átvett pénzösszeg lehet, és ekként a nyugtaadás elmulasztása önálló fegyelmi vétséget valósít meg.

A bejelentő tanúvallomása, és az általa indítványozott tanú vallomása alapján azt kétséget kizáróan megállapítani nem lehetett, hogy a megbízás alapján a szerződésben foglalt összegnél magasabb összegű megbízási díj került megfizetésére, a tanú a munkadíjszámla értékét meghaladó kifizetésnél nem volt jelen. A kialkudott megbízási díj összegét maga a bejelentő javította a munkadíj-megállapodás szövegében, a szerződés megszüntetésekor pedig aláírásával igazoltan nyilatkozott akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben nincs semmilyen követelése.

A megbízás megszüntetésekor engedély nélkül készített hangfelvétel kivonatos leirata nem volt alkalmas a bejelentő állításának bizonyítására, a kizárólag a tárgyaláson és nem megfelelő műszaki feltételekkel biztosított hangfelvétel meghallgatását pedig azért nem látta végül szükségesnek a Fegyelmi Tanács, mert az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata a fentiek szerint a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása körében fennálló felelősség megállapításához elegendő volt, a bejelentő munkadíj-követelésének elbírálása pedig nem a fegyelmi hatóság hatáskörébe tartozó kérdés.

A Fegyelmi Tanács tehát azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 4×100.000 Ft tekintetében az ÜESZ 9/1. pontja szerinti rendelkezésébe ütköző nyugtaadási kötelezettség megszegésével 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács azonban az elkövetéskori fegyelmi előéletére és az időmúlásra - mint enyhítő körülményre - figyelemmel úgy ítélte meg, hogy az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás elegendő jogkövetkezmény a jövőbeli hasonló esetek elkerüléséhez.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 3. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 253.)