A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átiratában értesítette a kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen folytatott – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bek. c) pontjába ütköző és az (1) bek. c) pontja szerint minősülő – intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárást befejezték és az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldték.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte és erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, egyben felhívta a figyelmét arra, hogy az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4. pontjában írt, a büntetőeljárásra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása önmagában is fegyelmi vétséget képez. Erre figyelemmel kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárással kapcsolatos észrevételét és a gyanúsítotti jegyzőkönyvet 8 napon belül küldje meg. A vezető fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt tartalmazó irata mellékleteként csatolta a gyanúsítotti jegyzőkönyvet és a nyomozó hatósághoz előterjesztett nyilatkozatát.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező, a Btk. 342. § (1) bek. c) pontjába ütköző és az (1) bek. c) pontja szerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítás bűntette – bizonyítottsága esetén – szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, valamint indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntető eljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás alakulásáról – külön felhívás nélkül – 3 havonta tegyen jelentést, továbbá vádemelés esetén ennek tényét – a vádirat egyidejű megküldésével – ugyancsak jelentse be, valamint az eljárás során hozott érdemi határozatokat is, azok kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a fegyelmi hatóságnak csatolja.
A fegyelmi bizottság elnökhelyettese levélben tájékoztatást kért az ügyészségtől a büntetőeljárás állásáról, melyre válasz nem érkezett. A fegyelmi bizottság elnöke felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőügy állásáról a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a fegyelmi tanácsot tájékoztassa. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás megszüntetését kérő bejelentése mellékleteként csatolta a nyomozó hatóság büntetőeljárást megszüntető határozatát.
Megkeresésre a nyomozó hatóság tájékoztatta a fegyelmi bizottságot, hogy a büntetőeljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedett.
A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a vezető fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg. A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéddel és társával szemben közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt indult büntetőeljárás gazdasági társaságok üzletrészeinek – a gyanú szerint a cégek működtetésére képtelen személyek részére történő – átruházása kapcsán, mely ügyletekben az eljárás alá vont ügyvéd az üzletrész átruházásokkal kapcsolatos iratokat készítette és a változásbejegyzés iránti cégeljárásokban látta el a képviseletet. A nyomozás során beszerzett tárgyi és személyi bizonyítékok alapján nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani, hogy az ügyvédi irodában történt eljárás során a hajléktalan személyek pontosan milyen tájékoztatást kaptak a cégekről és az egyéb körülményekről, nem lehetett cáfolni az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, miszerint nem volt tudomása arról, hogy a gyanúsított-társa által hozzá elvitt személyek szándékában nem állt az adott cégek működtetése. Mindezek alapján a nyomozó hatóság a büntetőeljárást megszüntette.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban vitatta a fegyelmi felelősségét, előadta, hogy semmilyen bűnbandának nem volt tagja, a változásbejegyzési eljárásokat intézte, nem volt tudomása pénzmozgásról. Beadványában korábbi nyilatkozatát fenntartotta és kérte az eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az eljárás megszüntetését indítványozta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárásban vádemelésre és ítélethozatalra nem került sor, a büntetőeljárást a nyomozó hatóság jogerőre emelkedett határozatával megszüntette. Büntető ítéleti rendelkezés hiányában nem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelőssége és az sem, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pontosan milyen magatartást tanúsított. A fentiek alapján a fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását megalapozó szándékos, illetve vétkes magatartását. A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt alaposnak találta és megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2015. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.). A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A fegyelmi tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, tekintettel a nyomozó hatóság megszüntető határozatában foglaltakra is.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2019. F. 256.)