A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 5 (öt) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 10 (tíz) év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, majd az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács a [...] számú ügyet a jelen ügyhöz egyesítette.
III.
1. sz. tényállás:
A bejelentő 2019. évben megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy a bíróság előtt indított perében „teljes körűen járjon el, a szükséges nyilatkozatokat tegye meg”. A megbízásról írásba foglalt megbízási szerződés készült, és a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd irodája részére meghatalmazást is adott.
Az ügyvédi megbízási szerződés többek között rögzíti, hogy a megbízottat a peres iratok megszerkesztéséért 60.000 Ft, illetve érdemi személyes jelenléttel járó tárgyalásonként 30.000 Ft, továbbá a megítélt perköltség illeti meg ügyvédi munkadíjként.
A megbízási szerződés rögzíti, hogy a megbízás megszűnése esetén a megbízó által addig teljesített bármely megbízási díj nem jár vissza a megbízó részére, arra a megbízott a megbízás bármely okból történtő megszűnése esetén is jogosult, és azzal nem köteles elszámolni a megbízó felé.
A megbízási szerződés azt is rögzíti, hogy „A megbízó kijelenti, hogy megbízott tájékoztatta az Üt. 3. § (2) bek., valamint az etikai szabályzat 6/9., 12/2., 12/4. pontjában foglaltakról és az ezekben foglaltakkal szemben a tárgyaláson való személyes jelenlét mellőzésével történő megbízott általi képviseletet maximálisan kielégítőnek tartja és azt semmilyen módon nem sérelmezi.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés aláírásával egyidejűleg a megbízási szerződésben írt 60.000 Ft díjat egy külön okiratba foglalt átvételi elismervénnyel vette át a megbízótól, amely okirat tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodája 5 munkanapon belül elektronikusan vagy postai úton számlát küld.
A számla megküldésére nem került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződésben írt vállalásának nem tett eleget. A bíróság az ügyben született 14. sorszámú ítélet elleni fellebbezés hiányosságai miatt hiánypótlásra szólította fel a felperesi bejelentőt. Az eljárás alá vont ügyvéd a meghosszabbított határidő alatt sem tett eleget a bíróság felhívásának, nem nyújtott be beadványt, amelyben előadta volna, hogy a fellebbezéssel támadott határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A bíróság a bejelentő fellebbezését a 23. sorszámú végzésével elutasította. A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízást felmondta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügy iratait a vizsgálat lefolytatásához 8 napon belül küldje meg a kamarának. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a részére küldött leveleket nem vette át, ezért a fegyelmi biztos irodaellenőrzést kezdeményezett. Az irodaellenőrzés során a kamarai ellenőr megállapította, hogy az ügyvédi iroda székhelyeként megadott címen az ügyvédi iroda névtáblája nincs kihelyezve. A kapucsengőn ... elnevezésű csengő és postaláda található. A csengetést követően a bejárati ajtót egy idősebb úr, elmondása szerint az eljárás alá vont ügyvéd apósa nyitotta ki. Elmondása szerint az eljárás alá vont ügyvéd folyamatos külföldi megbízásai miatt sokat tartózkodik külföldön.
2. sz. Tényállás:
A bejelentő 2019. évben megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy a törvényszék előtt folyamatban lévő perében „teljes körűen járjon el, a szükséges nyilatkozatokat tegye meg”. A megbízásról írásba foglalt megbízási szerződés készült, és a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd irodája részére meghatalmazást is adott.
Az ügyvédi megbízási szerződés többek között rögzíti, hogy megbízottat a peres iratok megszerkesztéséért 60.000 Ft, illetve érdemi személyes jelenléttel járó tárgyalásonként 30.000 Ft, továbbá a megítélt perköltség illeti meg ügyvédi munkadíjként.
A megbízási szerződés rögzíti, hogy a megbízás megszűnése esetén a megbízó által addig teljesített bármely megbízási díj nem jár vissza a megbízó részére, arra a megbízott a megbízás bármely okból történtő megszűnése esetén is jogosult, és azzal nem köteles elszámolni a megbízó felé.
A megbízási szerződés azt is rögzíti, hogy „A megbízó kijelenti, hogy megbízott tájékoztatta az Üt. 3. § (2) bek., valamint az etikai szabályzat 6/9., 12/2., 12/4. pontjában foglaltakról és az ezekben foglaltakkal szemben a tárgyaláson való személyes jelenlét mellőzésével történtő megbízott általi képviseletet maximálisan kielégítőnek tartja és azt semmilyen módon nem sérelmezi.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés aláírásával egyidejűleg a megbízási szerződésben írt 60.000 Ft díjat egy külön okiratba foglalt átvételi elismervénnyel vette át a megbízótól, amely okirat tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodája 5 munkanapon belül elektronikusan vagy postai úton számlát küld.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződésben írt vállalásának nem tett eleget, mert a megbízó által kért felülvizsgálati kérelmet nem nyújtotta be a bíróságra, az átvett munkadíjjal nem számolt el.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügy iratait a vizsgálat lefolytatásához 8 napon belül küldje meg a kamarának. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízásban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, a megbízási szerződésben kizárta az elszámolási kötelezettségét, a fegyelmi biztos felhívására nem csatolta az ügy iratait, a bejelentett székhelyén nem működtet irodát, és nem gondoskodik a postai küldemények átvételéről, az egyesített ügyben 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A fegyelmi biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben összesen 13 folyamatban lévő, hasonló jellegű eljárás indult, illetve arra is, hogy már több ízben jelentős összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtották. Kizárás fegyelmi büntetésre tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során semmilyen nyilatkozatot nem tett, a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a tényállásban leírt megbízásainak nem tett eleget, a polgári perekben a jogvesztő határidőn belül nem készítette el és nem nyújtotta be a szükséges iratokat, sőt a megbízások felvállalásán és a munkadíj átvételén kívül semmilyen ügyvédi tevékenységet nem végzett, mulasztásaival megszegte az alábbi szabályokat:
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a két elvállalt ügy ellátására vonatkozó megbízási szerződésében kizárta a megbízás bármely módon való megszűnése esetén a megbízóval való elszámolási kötelezettségét, illetve az egyébként már a szerződés aláírásakor hatálytalan régi Üt. és régi ÜESZ szabályainak téves megjelölésével kizárta a megbízóval való személyes kapcsolattartás, a tárgyalásokon való személyes jelenlét hiánya miatti bármilyen megbízói kifogást, megsértette az ÜESZ 6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.
ÜESZ 3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi biztos felhívására egyik ügyben sem bocsátotta rendelkezésre az ügy iratait, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írtakat: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentett székhelyén nem működtetett ügyvédi irodát és nem biztosította a részére szóló postai küldemények átvételét, megsértette az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat alábbi pontjait:
1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a fent írtak szerint a rá vonatkozó szabályokat. A szabályszegés két megbízás során a megbízási szerződések tartalmával és a megbízások teljesítésével kapcsolatos, és megbízásonként külön-külön, egy-egy rendbeli vétséget valósított meg. Az iratcsatolás szintén mindkét esetben egy-egy önálló vétségként minősülő cselekmény, végül az irodaműködtetésével kapcsolatos szabályszegés is önálló vétségnek tekintendő. Így a magatartás összesen 5 rendbeli - és a szabályok kötelező ismerete okán - szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az eljárás alá vont ügyvédet törölték a kamarai nyilvántartásból, azonban a cselekményt még ügyvédként követte el. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § e) pontja, 109. § (1) és (6) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvére is figyelemmel.
A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte a cselekmény kiemelt tárgyi súlyát. A sorozatos, súlyosan negligens, cinikus, az ügyfeleket és érdekeiket semmibe vevő magatartás rendkívül káros, nem csak az adott megbízó, de általánosságban a megbízóknak az ügyvédi hivatás tekintélyét romboló hatását és a hivatásba vetett bizalmat illetően is.
A Fegyelmi Tanács további súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a jelen eljáráson túl több jelentős pénzbírsággal végződött fegyelmi eljárás folyt és van folyamatban jelenleg is.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem tudott figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács mellőzte az Üttv. 130. § (2) bekezdésének alkalmazását, tekintettel arra, hogy a jelen határozat meghozatalakor az eljárás alá vont ügyvéd már nem volt tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 261.)