A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 20. pontja alapján az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva
az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat véleményének kikérésével,
az 1.2. pont b) alpontja, 1.4. pontja, 1.6. pontja, 2.4. pontja, 2.6. pontja, 8.3. pontja, 11.2. pontja és 11.4. pontja tekintetében az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat egyetértésével
a következő szabályzatot hozza:
1.1. * Ezt a szabályzatot az ügyvédnek, az európai közösségi jogásznak, az ügyvédi irodának, az európai közösségi jogászi irodának és a kamarai jogtanácsosnak és a kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadónak (a továbbiakban: ügyvéd)
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és
b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)
szerint az ügyvédi kamara felügyelete alá tartozó tevékenységére, valamint annak az ügyvédi kamarai felügyeletére kell alkalmazni.
1.2. A Pmt., a Kit. és a jelen szabályzatban a szolgáltató, illetve az ügyvéd számára meghatározott feladatok végrehajtásáért
a) egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász,
b) * a kamarai jogtanácsos – az irányításával ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó által végzett feladatok végrehajtásáért is –,
c) az egyszemélyes ügyvédi iroda, illetve egyszemélyes európai közösségi jogászi iroda tagja,
d) több taggal rendelkező ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda esetében a taggyűlés vagy az irodavezető által kijelölt tag, ennek hiányában az irodavezető
tartozik felelősséggel.
1.3. * A jelen szabályzat II. fejezete a Pmt. 65. § (3) bekezdése szerinti útmutatónak, 5.9. pontja a Pmt. 7. § (11) bekezdése szerinti útmutatónak, 8.4. pontja a Pmt. 63. § (4) bekezdése szerinti útmutatónak minősül.
1.4. * A Kit. 3. § (4) bekezdésére és a Pmt. 76. § (1) bekezdésére figyelemmel az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az egyszemélyes ügyvédi iroda, az egyszemélyes európai közösségi jogászi iroda, a kamarai jogtanácsos és a kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédi nyilvántartásba vett jogi előadó (a kamarai jogtanácsos és a kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédi nyilvántartásba vett jogi előadó a továbbiakban együtt: kamarai jogtanácsos) vonatkozásában a jelen szabályzat a Kit. szerinti belső szabályzatnak minősül.
1.5. Az 1.4. pont hatálya alá nem tartozó ügyvédi iroda és európai közösségi jogászi iroda a jelen szabályzatot taggyűlési döntéssel vagy irodavezetői intézkedéssel, a kijelölt személy kijelölése és szükség esetén további rendelkezések meghatározása mellett, belső szabályzatként fogadhatja el.
1.6. A jelen szabályzat hatálya nem terjed ki a kamarai jogtanácsosnak azon ügyvédi tevékenységére, amelyet a Pmt. szerint szolgáltatónak minősülő Üttv. szerinti ügyfele számára a szolgáltató Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végez.
2.1. Az ügyvéd a megbízási szerződés megkötése, illetve tartós megbízás vagy kamarai jogtanácsos által végzett, az 1.6. pont hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenység (a továbbiakban együtt: megbízás) esetén a megbízás teljesítése előtt meghatározza, hogy
a) a megbízás a Pmt. 73. § (1), illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozik-e, vagy
b) * a megbízás olyan jogügyletben való közreműködésre irányul-e, amely a Kit. szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásával összefügghet.
2.2. Amennyiben a megbízás a Pmt. 73. § (1), illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozik, az ügyvéd az ügyfél vonatkozásában a megbízási szerződés megkötése előtt, az ügyfelével szerződő más fél (a továbbiakban: fél) vonatkozásában legkésőbb a megbízás végrehajtása előtt, a 2.4–2.5. pontban meghatározott kivételekkel
a) * a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető nyilvántartó szerv honlapján ellenőrzi, hogy az ügyfél, illetve fél „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik-e, és ha igen, nincs-e helye a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 13. § (2) bekezdése alapján az ügylet teljesítése megtagadásának,
b) fokozott ügyfél-átvilágítást végez el, ha
ba) a természetes személy ügyfél vagy fél a nyilatkozata szerint a Pmt. 3. § 38. pont c) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el,
bb) a természetes személy ügyfél, a természetes személy fél vagy a tényleges tulajdonos az ügyfél, illetve a fél nyilatkozata alapján, illetve az ügyvéd számára külön kutatás nélkül is felismerhetően a Pmt. szerint kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül,
bc) ha a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfél vagy fél vonatkozásában a 3.1. pont ab) vagy b) alpontja szerinti lekérdezéssel való azonosítás, illetve meghatározás nem lehetséges vagy nem vezet eredményre,
bd) a megbízás a jelen szabályzat mellékletét képező felügyeleti kockázatértékelés szerint magas kockázattal rendelkezik,
be) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során merül fel olyan körülmény, amely alapján fokozott ügyfél-átvilágítás elvégzésének van helye,
bf) * az ügyvéd magas kockázati szintbe tartozó ügyfél esetén egy, átlagos vagy alacsony kockázati szintbe tartozó ügyfél esetén öt éven belül ugyanazon ügyfél vagy fél vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végzett el, de a ba)–bc) alpont szerinti körülmények fennállnak,
bg) az ügyvéd belső kockázatértékelése azt előírja,
bh) * a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfél vagy fél a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető nyilvántartó szerv honlapján közzétett adatok szerint „megbízhatatlan” vagy 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik,
c) * az a) és a b) alpont hatálya alá nem tartozó esetekben egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez el,
d) * meghatározza, hogy az ügyfél milyen kockázati szintbe tartozik, és azt az Üttv. 33. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódóan, a megbízási szerződésben vagy külön íven rögzíti.
2.3. Tartós megbízás esetén az ügyvéd
a) a megbízási szerződés megkötése előtt a 2.2. pontja szerint jár el, ha a tartós megbízás kifejezetten magában foglal a Pmt. 73. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó tevékenységet is,
b) az egyedi megbízás teljesítése előtt a 2.2. pontja szerint jár el, ha az egyedi megbízás a Pmt. 73. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó tevékenység végzésére irányul.
2.4. A kamarai jogtanácsos a munkáltatója, mint ügyfél vonatkozásában a 2.2. pontja szerinti ügyfél-átvilágítást
a) az első, a Pmt. 73. § (1a) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységre irányuló megbízás teljesítése előtt,
b) a Pmt. 73. § (1a) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységre irányuló megbízás teljesítése előtt a 2.5. pont szerinti, a mellőzésre meghatározott feltételek fennállásának hiányában
végzi el.
2.5. * Ha az ügyfél, illetve a fél vonatkozásában az ügyvéd magas kockázati szintbe tartozó ügyfél esetén egy, átlagos vagy alacsony kockázati szintbe tartozó ügyfél esetén öt éven belül az ügyfél-átvilágítást már elvégezte, a 3.1. pont b) alpontja és 4.1. pont b) és c) alpontja szerinti intézkedéseket mellőzi, ha az ügyfél, illetve a fél nyilatkozata szerint az érintett adatokban változás nem történt, és a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban az ügyvédben kétség nem merül fel, és az intézkedést a kockázati szint megváltozása sem indokolja.
2.6. Az ügyvéd helyetteseként az ügyfél-átvilágítás egyes mozzanatainak elvégzése során az Üttv. 28. § (5) bekezdésében meghatározott személyek, valamint ügyvédasszisztens, illetve kamarai jogtanácsos esetén jogi előadó, valamint az ügyfelének az okiratszerkesztésre jogosult munkavállalója eljárhat, azonban a tevékenységük eredményét az ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során – az iratok és az adatok megtekintése, illetve összevetése útján – köteles ellenőrizni.
2.7. A belső kockázatértékelés készítése mellőzhető.
2.8. Ha az ügyfél, illetve a fél az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez szükséges érvényes okmányokat, illetve okiratokat nem mutatja be, vagy az ahhoz szükséges nyilatkozatokat nem teszi meg, a megbízási szerződés nem köthető meg, illetve a már akár szabályszerűen megkötött megbízási szerződés nem hajtható végre.
2.9. A Pmt. 73. § (1) bekezdés c) pontja és 73. § (1a) bekezdés c) pontjának alkalmazása során gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet működtetése alatt a gazdasági társaságra vagy egyéb gazdálkodó szervezetre vonatkozó változásbejegyezési eljárást megalapozó jogügyleteket kell érteni.
2.10. * Az ügyvéd az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás elvégzését akkor is mellőzheti, ha az Üttv. szerinti azonosítási kötelezettségét elvégezte, valamint
a) nem állnak fenn a Pmt. 6. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti körülmények, és
b) * a megbízási szerződés vagy a tartós megbízási szerződés alapján teljesítendő egyedi megbízás nem a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó,
ba) vagyontárgy tulajdonának átruházással,
bb) gazdálkodó szervezet alapításával, működtetésével, megszűnésével, vagy
bc) vagyontárgy bizalmi vagyonkezelésbe adására irányuló jognyilatkozattal
összefüggő ügyvédi tevékenység végzésére irányul.
3.1. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során az ügyvéd
a) az Üttv. 32. § (1) és (7) bekezdése szerinti azonosítás részeként
aa) * a természetes személy ügyfelet, felet, illetve az ügyfél és a fél eljáró képviselőjét a személyazonosításra alkalmas okmányának megtekintésével valamint az okmány érvényességének és hitelességének ellenőrzésével azonosítja,
ab) * a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelet és felet az ügyvéd számára közvetlenül elérhető bírósági vagy hatósági nyilvántartásokból, illetve a céginformációs szolgálattal fennálló szerződés alapján szolgáltatott cégadatokat teljeskörűen feldolgozott formában tartalmazó adatbázisból való lekérdezéssel azonosítja,
ac) az ügyfél, illetve a fél eljáró képviselője képviseleti jogának fennállását ellenőrzi,
b) * a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfél és fél tényleges tulajdonosát az ügyvéd számára közvetlenül elérhető bírósági vagy hatósági nyilvántartásokból, illetve a céginformációs szolgálattal fennálló szerződés alapján szolgáltatott cégadatokat teljes körűen feldolgozott formában tartalmazó adatbázisból való lekérdezéssel meghatározza.
3.2. Az ügyvéd az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás eredményeként
a) * az ügyfél, a fél, a képviselője, illetve a tényleges tulajdonos a Pmt. 15. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 8. § (2) bekezdése szerinti adatait az Üttv. 33. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban rögzíti,
b) a megbízás adatait az Üttv. 53. §-a szerinti nyilvántartásban rögzíti,
c) *
d) megbízási szerződésben vagy külön íven rögzíti
da) az ügyfélnek, illetve a félnek a 2.2. pont ba) és bb) alpontok szerinti körülmények fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatát,
db) azt a körülményt, hogy a tényleges tulajdonos meghatározására a 3.1. b) pont szerint került sor,
dc) az ügyfélnek, illetve a félnek az ügyfél-átvilágítás eredménye más szolgáltató részére való továbbításához való esetleges hozzájárulását.
3.3. Ha a természetes személy ügyfél vagy fél képviseletében meghatalmazott jár el, a meghatalmazó 3.1. pont aa) alpontja szerinti azonosítása az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során az okmány megtekintése helyett az Üttv. 32. § (6) bekezdése szerinti esetben a meghatalmazás alapján is elvégezhető.
3.1/A. * Az okmány hitelességének ellenőrzését az ügyvéd az okmány szabad szemmel is ellenőrizhető biztonsági elemeinek szemrevételezésével végzi el.
4.1. A fokozott ügyfél-átvilágítás során az ügyvéd
a) a 3.1. pontban foglalt intézkedéseket értelemszerűen megteszi,
b) a 3.1. pont ab) alpontja szerinti lekérdezés hiányában a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelet és felet bírósági vagy hatósági nyilvántartásból származó kivonat, folyamatban levő bejegyzés esetén a létesítő okirat, illetve jogszabállyal vagy más normatív aktussal létrehozott szervezet esetében a létrehozó aktus megtekintésével azonosítja,
c) a 3.1. pont b) alpontja szerinti meghatározás hiányában nyilatkoztatja a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelet és felet a tényleges tulajdonosának a Pmt. 9. § (2) bekezdése szerinti adatairól, valamint a nyilatkozat tartalmának valóságát az ügyfél, illetve a fél által rendelkezésre bocsátott okiratok – így különösen kivonat, létesítő okirat, részvénykönyv, nyilatkozat – megtekintésével ellenőrzi,
d) az ügyfelet és a felet az ügylet tárgyát képező pénzeszköz vagy vagyontárgy forrására nézve nyilatkoztatja, valamint a nyilatkozat tartalmának valóságát az ügyfél, illetve a fél által rendelkezésre bocsátott okiratok megtekintésével ellenőrzi.
4.2. Az ügyvéd a fokozott ügyfél-átvilágítás eredményeként
a) a 3.2. pont a)–c) alpontban foglalt intézkedéseket értelemszerűen megteszi,
b) a megbízási szerződésben vagy külön íven rögzíti az ügyfél, illetve a fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) a természetes személy ügyfél vagy fél a Pmt. 3. § 38. pont c) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el,
bb) * a természetes személy ügyfél, a természetes személy fél vagy a tényleges tulajdonos a Pmt. szerint kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e, azzal, hogy ilyen esetben a kiemelt közszereplő nevét, az e minőségét alátámasztó körülményeket, valamint a természetes személy ügyféllel, természetes személy féllel vagy a tényleges tulajdonossal fennálló kapcsolatot, valamint az ügyfél nyilatkozatát vagy a nyilatkozat mellőzésének okát is rögzíteni kell,
bc) az ügyfélnek, illetve a félnek az ügyfél-átvilágítás eredménye más szolgáltató részére való továbbításához való esetleges hozzájárulását.
4.3. A 4.2. pont b) alpontja alkalmazása során a rögzítés nem történhet a megbízási szerződésben, ha a megbízási szerződés tartalmi elemeit az Üttv. 29. § (3) bekezdése szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okirat tartalmazza.
4.4. * Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő megbízás létesítése vagy végrehajtása előtt az ügyvéd
a) az ügyfélre,
b) a tényleges tulajdonosra,
c) az üzleti kapcsolatra, az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és vagyona forrására, valamint
d) a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira
vonatkozóan bármely olyan információt jogosult bekérni az ügyféltől, ami alkalmas az ügylet jogszerűsége megítélésének az alátámasztására.
5.1. * A 3–4. pontban meghatározott okmányok bemutatása történhet
a) az ügyfél, a fél, illetve képviselője személyes megjelenése alkalmával az okmányok eredeti példányának bemutatásával az ügyvéd részére,
b) a 3.1. pont aa) alpontja kivételével az okmányok – fokozott ügyfélátvilágítás esetén hitelesített – másolatának az ügyvéd részére való eljuttatásával,
c) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy
d) az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján.
5.2. * A 3–4. pontban meghatározott okiratok bemutatása történhet az eredeti példány vagy – fokozott ügyfélátvilágítás esetén hitelesített – másolat ügyvéd részére való hozzáférhetővé tételével.
5.3. A 3–4. pontban meghatározott nyilatkozatok megtétele történhet
a) az ügyfél, a fél, illetve képviselője személyes jelenlétében az ügyvéd előtt,
b) az ügyvéd részére eljuttatott közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy
c) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
d) * az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján.
5.4. * Az ügyvéd részére személyes jelenlét alkalmával eredetiben bemutatott okmányoknak a rögzítendő személyes adatokat tartalmazó oldalairól, valamint az okiratokról az ügyvéd papíralapú vagy elektronikus másolatot készít. Az okmányról való másolatkészítést az ügyvéd mellőzi, illetve a másolatokat megsemmisíti, ha az érintett vonatkozásában közhiteles nyilvántartásból való adatlekérésre, vagy az Üttv. 32. § (3) bekezdése szerinti adatigénylésre került sor. Az okiratról való másolatkészítést az ügyvéd mellőzi, ha az ügyfél az eredeti okiratot nem kéri vissza.
5.5. Hitelesítettként az a másolat fogadható el, amelyet *
a) magyar közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint hitelesített, vagy
b) az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készített, és a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, vagy a felülhitelesítés mellőzéséről nemzetközi szerződés rendelkezik.
5.6. Az 5.1. pont c) alpontja, illetve az 5.3. pont c) alpontja alkalmazása során a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által előzetesen auditált olyan elektronikus hírközlő eszköz használható, amely az informatikai biztonság követelményeinek megfelel, biztosítja az ügyvédi titok védelmét, és lehetővé teszi, hogy a rögzített hang- és képfelvétel a jogszabályban előírt időtartamig tárolható, visszakereshető és egyértelműen beazonosítható legyen.
5.7. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az elektronikus hírközlő eszközt akkor auditálja, ha
a) annak elemei és üzemeltetési folyamata az esetleges változásokra is kiterjedően azonosíthatóak és dokumentáltak,
b) az lehetővé teszi a biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles adatátvitelt, és
c) az valós időben olyan felbontásban teszi lehetővé a kép és a hang egyidejű továbbítását, amely alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására.
5.8. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik az auditált elektronikus hírközlő eszközök listájának a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételéről.
5.9. Az 5.1. pont c) alpontja, illetve az 5.3. pont c) alpontja alkalmazása során
a) az okmányt bemutató személynek az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell,
b) az okmányt bemutató személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának felmutatnia és az okmányt mozgatnia, hogy az azon található, fontosabb biztonsági elemek és rögzítendő adatok felismerhetőek legyenek,
c) az okmányt bemutató, illetve nyilatkozatot tevő személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell a kamerába néznie, hogy az 5.7. pont c) alpontja szerinti követelmények teljesülni tudjanak,
d) az azonosítás folyamatában valós időben kell történnie,
e) az eljárás megszakadása esetén annak teljes folyamatát meg kell ismételni.
5.10. Az ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során a kezelésébe került eredeti okiratokat, hitelesített másolatokat, általa készített másolatokat, videofelvételeket, valamint az általa végzett lekérdezésekre adott válaszokat a Pmt.-ben meghatározott ideig megőrzi.
5/A.1. Tartós megbízás esetén az ügyvéd az ügyfelet a Pmt. alapján átlagos, magas vagy alacsony kockázati szintbe sorolja.
5/A.2. Az ügyfelet
a) magas kockázati szintbe kell sorolni a Pmt. 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint akkor, ha a tartós megbízás tárgyával vagy a tartós megbízás keretében adott egyedi megbízással összefüggésben az 1. melléklet 2–5. alcímében meghatározott magas kockázati tényező merül fel,
b) átlagos kockázati szintbe kell sorolni, ha sem az a) pontban, sem a c) pontban meghatározott körülmények nem állnak fenn,
c) alacsony kockázati szintbe kell sorolni, ha az ügyvéd és az ügyfél között legalább öt éve megbízási jogviszony áll fenn, és annak során az 1. melléklet 2–5. alcímében meghatározott magas kockázati tényező nem került fel.
6.1. Az ügyvéd védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személynek bejelenti, ha a Pmt. 73. § (1) bekezdése, illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozó megbízással összefüggésben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, kivéve, ha a Pmt. 73. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállnak. A bejelentés beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet.
6.2. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 6.1. pont szerinti bejelentés megtételére nyomtatványt rendszeresíthet.
6.3. Amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján az ügyvéd arra a következtetésre jut, hogy a megbízás teljesítése jogszabályba ütközne, vagy jogszabály megkerülésére irányulna, a megbízás teljesítését megtagadja.
6.4. Ha a 6.3. pont szerinti körülmények nem állnak fenn, az ügyvéd a bejelentéssel érintett megbízás teljesítését a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személy útján a Pmt. szerinti pénzügyi információs egységnek való bejelentés megtételétől számított négy munkanapra felfüggeszti, amely határidőt a Pmt. szerinti pénzügyi információs egység három munkanappal meghosszabbíthat. A felfüggesztett megbízás ezen határidőn belül is teljesíthető, ha a Pmt. szerinti pénzügyi információs egység a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személy útján az ügyvédet, illetve az ügyvédi iroda taggyűlése által kijelölt személyt arról értesíti.
7.1. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján tájékoztatást tesz közzé az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vagy uniós jogi aktus által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyairól.
7.2. Az ügyvéd ellenőrzi, hogy az ügyfél vagy a fél szerepel-e a 7.1. pont szerinti szankciós listán.
7.3. Az ügyvéd a 7.2. pont szerinti ellenőrzést akkor mellőzheti, ha az eset összes körülménye, így különösen az ügyfél vagy fél állampolgársága alapján észszerű kétely sem merül fel benne arra vonatkozóan, hogy az ügyfél vagy fél szerepelhet-e a 7.1. pont szerinti szankciós listán.
7.4. Az ügyvéd védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személynek bejelent minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A bejelentés beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet.
7.5. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 7.4. pont szerinti bejelentés megtételére nyomtatványt rendszeresíthet.
7.6. Az ügyvéd a bejelentéssel érintett pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érintő megbízás teljesítését a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személy útján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek való bejelentés megtételétől számított négy munkanapra felfüggeszti. A felfüggesztett megbízás ezen határidőn belül is teljesíthető, ha a Kit. szerinti, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személy útján az ügyvédet, illetve az ügyvédi iroda taggyűlése által kijelölt személyt arról értesíti.
7.7. Az ügyvéd nem teljesítheti a bejelentéssel érintett pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érintő megbízást, ha a Kit. szerinti, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv megállapítja, hogy az befagyasztandó vagyonnak minősül.
8.1. A belső ellenőrző és információs rendszert az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az egyszemélyes ügyvédi iroda, illetve egyszemélyes európai közösségi jogászi iroda az Üttv. rendelkezéseinek megfelelő ügyvitel biztosításával működteti.
8.2. A több taggal rendelkező ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda a belső ellenőrző és információs rendszerét belső szabályzatban határozza meg.
8.3. A kamarai jogtanácsos munkáltatója a belső ellenőrző és információs rendszer működtetését az ügyvitel olyan kialakításával biztosítja, amely az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését, az Üttv. szerinti nyilvántartás vezetését elősegíti.
8.4. A Pmt. 63. § (3) bekezdése szerinti értesítést – az ügyvédi tevékenység jellegére figyelemmel – a 6.1. pont szerinti rendszeren keresztül lehet megtenni.
9.1. A Pmt., a Kit. és a jelen szabályzat szerinti kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek és alkalmazottjaik számára – az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló MÜK szabályzat szerinti kötelező Képzési Eseményként – biztosítja elektronikus úton hozzáférhető és teljesíthető tréningen való részvétel lehetőségét.
9.2. A Pmt., a Kit. és a jelen szabályzat szerinti kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló MÜK szabályzat szerinti további képzési esemény is szervezhető.
10.1. A területi kamara az Üttv. 186. § (6) bekezdése szerinti legrövidebb ellenőrzési időszakonként az ügyvédet alacsony, átlagos vagy magas kockázati csoportba sorolja.
10.2. A kockázati csoportba sorolást a területi kamara az ellenőrzési tervben meghatározott szempontrendszer alapján végzi. A kockázati csoportba sorolás során a területi kamara figyelembe veszi a kamarai jogtanácsosok speciális státuszát.
10.3. A kockázati csoportba sorolás során figyelemmel kell lenni különösen:
a) a magas kockázati tényezők számára,
b) a korábbi ellenőrzések eredményeire.
10.4. A kockázati csoportba sorolás alapja a bejelentésben megjelölt magas kockázati tényezők száma. A kockázati csoportba sorolástól a korábbi ellenőrzések eredményei és egyéb adatok alapján indokolással el lehet térni.
10.5. A kockázati csoportba soroláshoz szükséges információk beszerzése érdekében a területi kamara kérdőívet küldhet ki a tagoknak. A területi kamara a kérdőívek kiküldése helyett a kérdőívet a tagok e-mail címére tájékoztatásul való megküldés mellett közzéteheti.
10.6. A kockázati csoportba sorolásról a területi kamara elnöke határozatot hoz, ami ellen az Üttv. 168. § (2) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.
11.1. A területi kamara a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló rendelkezések megtartását az Üttv.-ben meghatározott kamarai hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.
11.2. Kamarai jogtanácsos esetén vizsgálóbiztosként lehetőség szerint kamarai jogtanácsos jár el.
11.3. A területi kamara elnöksége a területi kamara vizsgálóbiztosnak jelentkező tagjai közül, kellő számú jelentkező hiányában más területi kamara ezen feladatra jelentkező vizsgálóbiztosai közül állítja össze a vizsgálóbiztosok jegyzékét.
11.4. A kamarai jogtanácsosok területi tagozata jogosult kijelölésre delegálni a vizsgálóbiztosokat olyan arányban, amilyen arányt a kamarai jogtanácsosok az adott területi kamara létszámán belül képviselnek.
11.5. A hatósági ellenőrzést – a kockázati csoportba sorolásra is figyelemmel – a területi kamara alapszabályában meghatározott szerv vagy személy, ennek hiányában a területi kamara elnöksége általa kijelölt tisztségviselő a vizsgálóbiztosnak a 11.3. pont szerinti jegyzékről való kijelölésével egyidejűleg indítja meg. Vizsgálóbiztosként csak olyan személy jelölhető ki, aki az ellenőrzött által kezelt iratok megismerésére jogosult, és rendelkezik a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel.
11.6. A vizsgálóbiztos a hatósági ellenőrzés megindításáról köteles az ellenőrzött ügyvédet, valamint kamarai jogtanácsos munkáltatóját is előzetesen, írásban tájékoztatni.
11.7. A vizsgálóbiztos a helyszíni ellenőrzés során a területi ügyvédi kamara elnöksége által meghatározottak szerint szakértőt vagy más segítőt vehet igénybe (a továbbiakban: vizsgáló). A vizsgáló kizárására a vizsgálóbiztos kizárására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
11.8. A vizsgálóbiztos az ellenőrzés keretében
a) szóban vagy írásban tájékoztatást kérhet az ügyvédtől, az ügyvéd alkalmazottjától a Pmt. és a Kit. szerinti kötelezettségek teljesítéséről (a továbbiakban: tájékoztatáskérés),
b) iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet (a továbbiakban: adatbemutatás),
c) az ügyvéd előzetes írásbeli értesítését követően az ügyvéd irodájába, alirodájába, annak bármely helyiségébe beléphet, az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet (a továbbiakban: helyszíni vizsgálat).
11.9. Az ellenőrzés során a törvény által védett titok megőrzését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (2)–(3) bekezdése szerint kell biztosítani. Ha az ellenőrzés során minősített adat megismerése válik szükségessé, vizsgálóbiztosként és vizsgálóként csak olyan személy járhat el, aki a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti felhasználói engedéllyel rendelkezik.
11.10. A vizsgálóbiztos a 11.8. pontban írt jogait a vizsgáló útján is gyakorolhatja. A vizsgáló a helyszíni eljárása megkezdésekor köteles az ellenőrzött ügyvédnek a vizsgálóbiztos által kiadott megbízólevelét felmutatni.
11.11. A vizsgálóbiztos a vizsgálatot az ellenőrzés megindításától számított három hónapon belül köteles befejezni. Indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. A vizsgálóbiztos eljárását az ellenőrzési megállapítások közlésével kell befejezettnek tekinteni.
11.12. Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, vagy egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez
a) jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban adatellenőrzést kell végezni,
b) más ügyvédnél is ellenőrzést kell végezni,
a vizsgálóbiztos jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni.
11.13. Ha más ügyvédnél is ellenőrzést kell végezni, a vizsgálóbiztos megkeresi az illetékes területi kamara elnökét az ellenőrzés megindítása iránt.
11.14. A vizsgálóbiztos a vizsgálat folyamán az általa jogsértésért felelősként megjelölt személlyel a megállapításait az ellenőrzési megállapítások közlése előtt ismerteti, és írásbeli magyarázatot kér. A jogsértésért felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc munkanapon belül köteles megadni.
11.15. A vizsgálóbiztos az ellenőrzést ellenőrzési megállapításokkal zárja, amelyet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyvédnek, valamint ellenőrzött kamarai jogtanácsos esetén – a munkáltatóra vonatkozó bejelentésekre vonatkozó rész kivételével – a munkáltató részére is, aki arra nyolc munkanapon belül írásban észrevételeket tehet. Ha az észrevételekben az ügyvéd, illetve a munkáltató jelzi, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szükséges intézkedéseket elrendeli, az intézkedésekről további harminc napon belül tájékoztatni kell a vizsgálóbiztost.
11.16. A vizsgálóbiztos az intézkedésekről adott tájékoztatás beérkezését, illetve az észrevételre vagy az intézkedésekre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő nyolc munkanapon belül köteles az ellenőrzés iratait a területi kamara elnökségének zártan kezelve megküldeni.
11.17. A vizsgálóbiztos felelős
a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési tervben foglaltak szerinti végrehajtásáért,
b) azért, hogy az adott vizsgálat során minden lényeges tény feltárásra, megállapításra és írásban rögzítésre kerüljön,
c) a b) pont szerinti megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.
11.18. Az ügyvéd kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az ügyvéd, illetve a kamarai jogtanácsos munkáltatója a vizsgálóbiztos megállapításainak kézhezvételét követően megfelelő intézkedéseket tett, és azokat bejelentette a vizsgálóbiztosnak.
11.19. A területi kamara az ellenőrzési tervben meghatározhatja, hogy az eltérő kockázati csoportba tartozó ügyvédek ellenőrzése során milyen ellenőrzési eszközök alkalmazhatók.
12.1. Ez a szabályzat – az igazságügyi miniszter jóváhagyását követően – a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.
12.2. A jelen szabályzat mellékletét képező felügyeleti kockázatértékelés közzétételére nem kerül sor, annak az ügyvédek számára való hozzáférhetővé tételéről a területi kamarák gondoskodnak.
12.3. *
12.4. *