A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ........ Szeged, ................... szám alatti székhelyű ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. év október hó 14. napján, nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács a
eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárási költséget a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
...................................................................................................................
– bejelentés érkezése: 2019. december 11.
– előzetes vizsgálat elrendelése: 2020. január 14.
– fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2020. február 12.
2019. december 11. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához .............. panaszos 2019. december 03. napján kelt beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvédnek a panaszos képviseletében az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt történt eljárását kifogásolta.
2020. január 14. napján Bp.234/219 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte. A vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozat indokolásában kifejtett álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétség elkövetésével alappal gyanúsítható. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke a panaszost a 2020. január 15. napján kelt levelével tájékoztatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglalt felhívására 2020. január 21. napján előterjesztette igazoló jelentését, melyben a panaszos által előadottak tekintetében fegyelmi felelősségét vitatta.
A Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2020. február 12. napján meghozott határozatával a panaszos panasza tárgyában a fegyelmi eljárást elrendelte, arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával elkövette az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget, amely szándékos elkövetésű és 1 rb. A fegyelmi vizsgálat elrendeléséről a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke a panaszost a 2020. február 17. napján kelt levelével tájékoztatta.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. november 20. napjának 10 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, valamint ................. panaszost 2020. október 08. napján postára adott levélben megidézte, a megidézettek azonban a tárgyalás határnapját megelőzően, 2020. november 13. napján postára adott levélben, illetve elküldött elektronikus levélben értesítésre kerültek arról, hogy a fegyelmi tárgyalás – a vírushelyzetre figyelemmel – elmarad.
A Fegyelmi Tanács ezt követően az ügyben 2021. március 12. napjának 10 órájára ismételten fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, valamint ....... panaszost 2021. február 08. napján cégkapura megküldött, illetve postára adott levélben megidézte. A megidézetteket azonban a Szegedi Ügyvédi Kamra a tárgyalás határnapját megelőzően 2021. március 09. napján értesítette arról, hogy a fegyelmi tárgyalás – a veszélyhelyzeti szabályozásra figyelemmel – elmarad.
A Fegyelmi Tanács a 2021. március 09. napján kelt tájékoztatásában a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel megállapította, hogy a fegyelmi eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt a további eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében írtak szerint nem foganatosítható, így tárgyalás megtartásának, határozat hozatalának feltételei nem állnak fenn. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.
Ezt követően a Fegyelmi Tanács az ügyben 2021. június 4. napjának 9 órájára tűzött ki fegyelmi tárgyalást, melyre az eljárás alá vont ügyvédet a cégkapujára 2021. április 13. napján megküldött levélben megidézte. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent, és az üggyel kapcsolatos álláspontját személyes meghallgatásán előterjesztette.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács RFSZ–1/2020/25. számú határozatával eljárás alá vont ügyvédet 200.000 Ft pénzbírság és az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésére indult másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa FF/063/2021. számú határozatával az elsőfokú RFSZ–1/2020/25. számú határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Tanács 2022. június 17. napján és 2022. október 14. napján zárt tárgyalásokat tartott, mely tárgyalásokon a panaszost és eljárás alá vont ügyvédet is meghallgatta, továbbá a másodfokú fegyelmi tanács utasításának megfelelően beszerezte az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatnak hiteles fordítását, és az eljárást megindító kérelmet.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd és a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A panaszos az Emberi Jogok Európai Bíróságához kívánt fordulni annak érdekében, hogy a volt élettársával kapcsolatban Magyarországon évekkel ezelőtt folyamatban volt, a panaszos számára kedvezőtlenül zárult, több büntető és polgári peres eljárásban a panaszos álláspontja szerint megvalósult jogsértéseket állapítsa meg.
Tekintettel a fentiekre panaszos azzal bízta meg eljárás alá vont ügyvédet, hogy nevében és képviseletében az Emberi Jogok Európai Bíróságához terjesszen elő kérelmet.
Eljárás alá vont ügyvéd panaszos képviseletében 2016. november 28. napján terjesztette elő a kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A fegyelmi tárgyaláson panaszos részére bemutatott kérelem megegyezik a benyújtott kérelemmel.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelemben a panaszos által sérelmezett vagyonmegosztási kérdésekben utolsó végleges hazai határozatként a Szegedi Ítélőtábla 2012. május 3. napján kelt másodfokú ítélete került feltüntetésre, illetve megjelölésre került még egy nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat is, melynek kelte 2015. május 18. napja.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a kérelmet 68057/16 számon iktatta, azonban a kérelem az érdemi vizsgálatot megelőzően formai okok – aláírás hiánya – miatt visszautasításra került.
Panaszosnak a benyújtást megelőzően tudomása volt arról, hogy a kérelmet a végleges hazai határozatról való tudomásszerzéstől számított – akkor még – 6 hónapos benyújtási határidőn belül lehet beadni, erről eljárás alá vont ügyvéddel beszéltek is. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta továbbá panaszost arról is, hogy amíg az ügyben a határozat meg nem születik, „nem biztos semmi”, és tájékoztatta őt arról is, hogy „az ügyet nem biztos, hogy megnyerik”.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
A fegyelmi tárgyaláson panaszos a részére bemutatott kérelem tekintetében előadta, hogy az megegyezik a benyújtott kérelemmel (panaszos nyilatkozata a 2022. október 14. napján kelt jegyzőkönyv 4. old. 7. bek.).
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelemben végleges hazai határozatként a Szegedi Ítélőtábla 2012. május 3. napján kelt másodfokú ítélete került feltüntetésre (kérelem 7. oldal 36. sor), illetve feltüntetésre került a kérelemben még egy nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat is, melynek kelte 2015. május 18. napja (kérelem 7. oldal utolsó sor, 7. sorszám).
A panaszosnak a benyújtást megelőzően tudomása volt arról, hogy a kérelmet a végleges hazai határozatról való tudomásszerzéstől számított – akkor még – 6 hónapos benyújtási határidőn belül lehet beadni, amiről eljárás alá vont ügyvéddel beszéltek is (panaszos nyilatkozata a 2022. október 14. napján kelt jegyzőkönyv 4. old. 7. bek.).
Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta panaszost arról is, hogy amíg az ügyben a határozat meg nem születik, „nem biztos semmi”, és tájékoztatta őt arról is, hogy „az ügyet nem biztos, hogy megnyerik” (panaszos nyilatkozata a 2022. október 14. napján kelt jegyzőkönyv 3. old. 9. bek.).
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontja az alábbiak szerint nem alapos.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozata szerint a panaszos az Emberi Jogok Európai Bíróságához azért kívánt kérelmet előterjeszteni, hogy a Magyarországon kimerített valamennyi jogorvoslati és egyéb bírói fórum igénybevételét követően azokban az ügyekben, amelyek Magyarországon folytak – ideértve a büntető és polgári peres eljárásokat –, a számára kedvezőtlen és elfogadhatatlan döntések és bírósági eljárások miatti kifogásai alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága az általa előadott jogsértéseket állapítsa meg.
A fegyelmi biztos a becsatolt iratokból megállapíthatónak vélte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a kérelmet azért utasította vissza, mert azt a hat hónapos határidőn túl terjesztette elő eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelemből aggálytalanul megállapítható, hogy a hat hónapos határidő kezdő napja az a nap, amikor a végleges hazai határozatot, azaz a Szegedi Ítélőtábla 2012. május 3. napján kelt (kérelem 7. oldal 36. sor) másodfokú ítéletét kézbesítették.
Annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre adat a fenti ítélet kézbesítésének napjáról, a Fegyelmi
Tanács vélelmezte azt, hogy a határozatot a kérelem első beadását megelőző 6 hónapon túl, tehát 2016. május 28. napját megelőzően kézbesítették, figyelemmel arra, hogy azt sem a panaszos, sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem pedig az okirati bizonyítékok nem vonták kétségbe.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor az alapügyet követően akár ahhoz kapcsolódóan is indított későbbi büntetőeljárás megszüntetéséről rendelkező 2015. május 18. napján kelt határozatnak (kérelem 7. oldal utolsó sor, 7. sorszám) nincs kihatása az Emberi Jogok Európai Bírósága ügyrendjében meghatározott hat hónapos benyújtási határidőnek.
Egyebekben a panaszos saját nyilatkozata is alátámasztja azt, hogy a benyújtást megelőzően tudomása volt arról, hogy a kérelmet a végleges hazai határozatról való tudomásszerzéstől számított – akkor még – 6 hónapos benyújtási határidőn belül lehet beadni, amiről eljárás alá vont ügyvéddel beszéltek is (panaszos nyilatkozata a 2022. október 14. napján kelt jegyzőkönyv 4. old. 7. bek.); ahogy panaszos saját nyilatkozata támasztja alá azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta őt arról is, hogy amíg az ügyben a határozat meg nem születik, „nem biztos semmi”, és tájékoztatta őt arról is, hogy „az ügyet nem biztos, hogy megnyerik” (panaszos nyilatkozata a 2022. október 14. napján kelt jegyzőkönyv 3. old. 9. bek.).
A panaszos saját előadása szerint is tisztában volt tehát a kérelem hat hónapos benyújtási határidejével. Erről az eljárás alá vont ügyvéddel beszéltek is.
A fentiek alapján panaszos tehát teljes körű ügyvédi tájékoztatást követően kifejezetten arra adott megbízást, hogy az évekkel a megbízás előtt befejeződött ügyeihez valamilyen módon kapcsolódó új eljárások megindításával az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem hat hónapos jogvesztő határideje megszakadjon, és erre alapítottan kerüljön benyújtásra új kérelem.
Panaszos tudtával tehát már az első kérelem is évekkel az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított hat hónapos határidőt követően került beadásra, így az annak alaki okokra történt elutasítása jelen fegyelmi eljárásban nem bír relevanciával.
Figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd panaszos képviseletében 2016. november 28. napján terjesztette elő a kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a fegyelmi tanács megbízás felvételekor hatályban volt az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) alapján bírálta el a cselekményt.
A megbízás felvételekor hatályban volt Üt. 37. §-a szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd nem szegte meg az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét, panaszost teljeskörűen tájékoztatta, aki ennek tudatában döntött a kérelem határidőn túli beadásáról.
Eljárás alá vont ügyvéd tehát nem valósította meg az Üt. 37. §-a szerinti fegyelmi vétséget.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem valósította meg az Üt. 37. §-a szerinti fegyelmi vétséget, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszüntette.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.6. alapján határozott arról, hogy a fegyelmi ügyben felmerült és az eljárás alá vont ügyvédre át nem hárítható költségeket a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
JOGERŐS: 2023. február 6.