Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Bács-Kiskun Megyei Fegyelmi Tanácsának RFK 2/2020/9. határozata

megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról, iratmegküldési kötelezettségről, megbízásról, tényvázlatról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a (....) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év szeptember hó 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

(....)

eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft (egyszázezer Forint) pénzbírsággal sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft (nyolcvanezer Forint) átalányköltség megfizetésére.

(...)

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Eljárás alá vont ügyvéd 2009. június 15. napjától egyéni ügyvédként végzi tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig öt alkalommal (F.2/2019, F/16/2018, RFK.8/2019., RFK.9/2019., RFK.1/2020.) állapították meg. Eljárás alá vont ügyvéd elvált családi állapotú, két kiskorú és egy nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Kb. 300.000 - 500.000 Ft havi jövedelemmel és egy - jelzálogjoggal terhelt családi ház tulajdonával és egy lízingelt személygépkocsival rendelkezik.

II. (.....) 2019. szeptember 23. napján kelt, és a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ugyanazon a napon érkezett beadványában panaszt jelentett be (....) ügyvéddel szemben. Panaszában sérelmezte, hogy 2019. májusában felkereste az ügyvédnőt azzal, hogy szeretne elválni a férjétől. Még ekkor elkészült a kereset, de az a panasz előterjesztéséig nem került a bíróságra benyújtásra. Sérelmezte továbbá, hogy kifizetett eljárás alá vont ügyvédnek 100.000 Ft-ot, amiről nem kapott akkor semmiféle bizonylatot, de ígéretet kapott annak pótlására. A későbbiek során az ügyvédnő sem telefonhívásaira, sem üzeneteire nem válaszolt.

Vezető fegyelmi biztos (....) bejelentése alapján előzetes vizsgálatot rendelt el 2019. szeptember 25-én. Az előzetes vizsgálat 2019. december 10. napján 3 hónappal, 2020. március 25. napjáig meghosszabbításra került.

A vezető fegyelmi biztos 487/2019. szám alatt, 2020. február 4. napján fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot, melyben megállapította, hogy (.....) a (.....) fennálló házasságát fel kívánta bontani, ezért megbízást adott panaszolt ügyvéd részére a házasság felbontása iránti kereset szerkesztésére, annak a bíróság részére történő benyújtására, valamint perbeli képviseletének ellátására. A megbízással egyidejűleg panaszolt ügyvéd részére 100.000 Ft-ot adott át, erről panaszolt ügyvéd bizonylatot nem adott.

A panaszolt ügyvéd a kereseti kérelem tervezetét elkészítette, azonban azt, elektronikusan csak 2019. szeptember 23-án nyújtotta be a Járásbíróságra. A keresethez csatolta a szükséges mellékleteket és lerótta az eljárási illetéket is. A per P. (....). számon került iktatásra.

Ezt követően a panaszos személyesen is benyújtotta a Kecskeméti Járásbírósághoz 2019. szeptember 30. napján, ami P(.....) szám alatt került iktatásra.

A bejelentő a megbízást követően a panaszolt ügyvéddel több alkalommal próbálta felvenni a kapcsolatot, sikertelenül, panaszolt ügyvéd a telefonhívásait nem fogadta, üzeneteire nem válaszolt.

Panaszolt ügyvéd a bíróság felhívására 2019. november 11. napján bejelentette, hogy az ügyvédi megbízást a bejelentővel aznap megszüntette, ami után a bejelentő személyesen járt el a perben.

Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendelésével egyidejűleg felhívásra került, hogy az üggyel összefüggő iratokat köteles megküldeni a kamara részére. Eljárás alá vont ügyvéd e kötelességének nem tett eleget, az előzetes vizsgálat tartama alatt az üggyel kapcsolatos iratait nem csatolta.

A vezető fegyelmi biztos határozatában hivatkozott

- a 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdésére, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

- az ügyvédi hivatás etikai szabályiról és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjára, melynek értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellen indult panasz-, ill. fegyelmi ügyben, felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni

- a 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ra, mely szerint az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásról a szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásról gondoskodni.

A vezető fegyelmi biztos határozatában rögzítette, hogy a fentiek alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy (......) ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, az ÜESZ 12.3. pontjának, valamint a 2017. évi CXXVII. tv. 159. §-ának rendelkezéseit, mellyel az ÜTTV. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről rendelkezett

III. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő, és a Kecskeméti Járásbíróság Elnökének tájékoztatása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

(......) panaszos a (.....) fennálló házasságát fel kívánta bontani, ezért 2019. májusában felkereste (......) ügyvédnőt, amikor tanácsadást kért tőle. A tanácsadásért a megbízó 20.000 Ft munkadíjat adott át (......) ügyvéd részére, aki a pénz átvételéről bizonylatot nem adott a szolgáltatást igénybe vevőnek. A panaszos 2020. május 20. napján már azzal a határozott céllal kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy megbízza a házassági bontóper megindítására, a keresetlevél elkészítésére. Ekkor a panaszos 60.000 Ft-ot adott át az ügyvédnek, melyből 30.000 Ft a peres eljárás illetéke, míg a másik fele ügyvédi munkadíj. Eljárás alá vont ügyvéd 30.000 Ft ügyvédi munkadíjról számlát készített és adott át a panaszosnak. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette a keresetlevelet és erről tájékoztatta a panaszost, aki ezt követően ismét megjelent az ügyvédi irodában a kereset áttanulmányozása és véglegesítése céljából. Az egyeztetésen a panaszos megerősítette a megbízását, hogy eljáró ügyvéd nyújtsa be a keresetet és mellékleteit a Kecskeméti Járásbíróságra és rója le az illetéket is. A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között egyik alkalommal sem jött létre írásba foglalt megbízás.

A panaszolt ügyvéd a kereseti kérelmet elektronikusan 2019. szeptember 23-án nyújtotta be a Járásbíróságra. A keresethez csatolta a szükséges mellékleteket és lerótta az eljárási illetéket is. A per P(.....) számon került iktatásra a Kecskeméti Járásbíróságon.

A felek utolsó személyes találkozása és a kereset benyújtása közti időszakban a panaszos többször is próbált tájékoztatást kérni az ügyvédtől az ügy állásával kapcsolatban, azonban az eljárás alá vont ügyvéddel sem telefonon, sem üzentben nem tudott kapcsolatot teremteni, hívásait nem fogadta, üzeneteire nem válaszolt (.......)

Ezt követően terjesztette elő - éppen a kereset benyújtásának napján - a panaszát (.....), majd keresetét személyesen is benyújtotta a Kecskeméti Járásbírósághoz 2019. szeptember 30. napján, ami P(.....) szám alatt került iktatásra, ahol azt a téves tájékoztatást kapta, hogy (.....) még nem nyújtotta be a keresetet.

Az eljárás alá vont ügyvéd késedelemmel, de teljesítette a megbízásban vállalt feladatát. Az általa benyújtott keresetlevél alapján indult eljárás, melynek eredményeként került felbontásra a bejelentő házassága.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd végül 2019. november 11. napján közös megegyezéssel megszüntették a megbízást, az ügyvéd tájékoztatást adott az illeték visszaigénylésének lehetőségéről és visszafizetett 30.000 Ft munkadíjat a panaszos részére, melyben a felek együttesen nyilatkoztak, hogy egymással szemben további igényük nincs.

Panaszolt ügyvéd a bíróság felhívására 2019. november 11. napján bejelentette, hogy az ügyvédi megbízást a bejelentővel aznap megszüntette, ami után a bejelentő személyesen járt el a perben.

Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendelésével egyidejűleg felhívásra került, hogy az üggyel összefüggő iratokat köteles megküldeni a kamara részére. Eljárás alá vont ügyvéd e kötelességének nem tett eleget, az előzetes vizsgálat tartama alatt az üggyel kapcsolatos iratait nem csatolta.

IV. A 2020. szeptember 15. napján tartott tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy Fegyelmi felelősségemet nem ismeri el, majd ezt úgy pontosította, hogy a bejelentő azon álláspontjával, miszerint a megbeszéltekhez képest később nyújtotta csak be csak a keresetlevelet, egyetértett, így a fegyelmi felelősségét a vonatkozásban ismerte el, hogy ez esetleg a bejelentőben az ügyvédségbe vetett bizalmat alááshatta. Azt is el tudta fogadni, hogy benne emiatt bizalomvesztés állt be az irányába, így azt is megértette, hogy ezen okból került megszüntetésre a köztük a megbízási jogviszony. Hozzátette, hogy az általa benyújtott keresetlevél alapján indult az eljárás, amelyet a megbízás megszűnte után tudomása szerint személyesen eljárva vitt tovább a bejelentő.

Abban viszont nem értett egyet a bejelentővel, hogy köztük nem történt meg a pénzügyi elszámolás, mivel állítása szerint az átvett összegről számlát adott, valamint az ugyancsak a bejelentő által átadott összegből ő fizette meg az eljárási illetéket. Véleménye szerint, bár köztük némi ellentét mutatkozott az átvett összeg vonatkozásában, azonban a megbízás megszüntetésekor megegyeztek egymással, és a bejelentő részére az akkor megállapodott összeget vissza is fizette. Eljárás alá vont ügyvéd csatolta a 2019. május 20. napján kelt, 30.000 Ft ügyvédi megbízási díjról szóló számlát, az illeték megfizetéséről szóló igazolást, a megbízás megszüntetéséről szóló 2019. november 11-i okiratot és az ugyanezen a napon a bírósághoz tett bejelentését.

Előadta továbbá, hogy az általa benyújtott keresetet követően személyesen is benyújtott egy keresetet a bejelentő, és ezt követően történt a megbízás megszüntetése. Ekkor tájékoztatta őt arról, hogy valószínűleg a két eljárást majd a bíróság egyesíti, és így a duplán lerótt illetékek egyike visszaigényelhető lesz. A tényállás is felvételre került, ebben rögzítették azt is, hogy a bejelentő nem kéri vissza a nála fellelhető iratokat, hanem azt majd a tárolási kötelezettség időtartamának lejártát követően meg kell semmisítenie.

Ügyvédi felelősségének kérdésében nyilatkozott továbbá, hogy tudomásul veszi azt, hogy abban a körben felelősség terheli, hogy kellő időben nem nyilatkozott, a jelen fegyelmi eljárásban az üggyel kapcsolatos iratokat sem csatolta be, tudomásul vette, hogy ezért a fegyelmi felelőssége megállapításra kerül.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tanács kérdésére válaszolva elmondta, hogy kész volt a keresetlevél, beadható lett volna a bíróságra 2019 júniusában is már, azonban sajnos ekkor magánéleti gondjai voltak, ekkor vált, a lakásból költözött a volt férje, ott volt három gyerekkel egyedül, és a munkái is torlódtak. Halogatta ennek a keresetnek a benyújtását, mindig volt más határidős tennivaló és így sajnálatos módon ennek a keresetnek a benyújtásával a törvénykezési szünet utánra csúszott.

Fegyelmi tanácstag kérdésére eljárás alá vont ügyvéd előadta még, hogy a megbízás felvételekor 60.000 Ft-ot vett át bejelentőtől, amelyből 30.000 Ft a keresetlevél elkészítésének ügyvédi díja volt, 30.000 Ft pedig az eljárási illeték. Számlát az átvett 30.000 Ft munkadíjról adott. Amikor a megbízást megszüntették, akkor a 30.000 Ft eljárási illeték visszaigényléséről a tényállásban rögzített módon tájékoztatta az ügyfelet, és visszaadta részére - bár alaptalannak tartotta - a számla szerint átvett munkadíjat is. Később a bejelentő nyilatkozata alapján előadta, hogy nem vitatja, hogy az első találkozáskor 20.000 Ft tanácsadási díjat átvett.

A fegyelmi tárgyaláson személyesen megjelenő bejelentő előadta, hogy a 2019. szeptember 23-i keltezéssel a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi kamarához benyújtott panaszát (......) ellen változatlanul fenntartja.

Előadta továbbá, hogy a tárgyalás napjáig nem kapott arról tájékoztatást az ügyvédnőtől, hogy miért nem adta be a keresetlevelet a megbeszéltek szerint. Utóbb tudta azt meg, hogy beadta a keresetlevelet, de ő végi abban a hiszemben volt, hogy még a törvénykezési szünet előtt adta be. Mivel semmi értesítést nem kapott, ezért szeptember elején tájékozódott a bíróságnál, ahol mondták neki, hogy nincs beadva a keresetlevél. Arról nem volt tudomása, hogy szeptember 23-án beadta a keresetlevelet az eljárás alá vont ügyvéd, ezért ő szeptember 30-án személyesen is beadott egy keresetlevelet, amiből aztán újabb bonyodalom támadt, mert kettő ügy volt akkor már a házassága felbontására folyamatban. Végül aztán véleménye szerint eléggé megkésve, 2020. február 12-én került tárgyalásra az ügye.

Fegyelmi tanács elnökének kérdésére előadta, hogy mindkét lerótt illeték az eljárásokban fekszik el, nem kapott arról információt, hogy az általa kezdeményezett ügyben az illetéket visszaigényelheti.

Elmondta továbbá kérdésre a bejelentő, hogy emlékezete szerint egy alkalommal járt az ügyvédnőnél, amikor tanácsadás történt, és emlékezete szerint 20.000 Ft-ot fizetett ekkor. Következő alkalommal már a keresetlevél benyújtása miatt járt az ügyvédnőnél, akkor 30.000 Ft ügyvédi munkadíjat és 30.000 Ft eljárási illetéket hagyott nála. Végül, amikor a keresetlevél végleges tartalmát egyeztették, akkor emlékei szerint még 20.000 Ft-ot fizetett. Állítása szerint számlát ezekről az összegekről nem kapott. Amikor a jogviszonyt megszüntették, akkor 30.000 Ft-ot kaptam vissza. A bejelentő számára bemutatott számláról úgy nyilatkozott, hogy abból ő nem kapott.

Előadta továbbá, hogy mielőtt személyesen beadta a keresetlevelet, ő próbálta elérni az ügyvédnőt személyesen, telefonon keresztül, de nem sikerült, vele a kapcsolatot már csak akkor tudta felvenni, amikor már ő is benyújtotta a keresetet, amelyet egy általa megbízott másik ügyvéd szerkesztett meg, de az ügyet addig nem akarta vállalni, ameddig az ügyvédnővel közöttük fennállt a megbízásos jogviszony.

Végül elmondta a panaszos azt is, hogy amikor ő személyesen beadta a keresetet, akkor kérdezte a bírósági kezelő irodán, hogy beadta-e már az ügyvédnő a keresetet, ahol szeptember 30-án azt a tájékoztatást kapta, hogy nem.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. Kifejtette, hogy a lefolytatott eljárás alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 2019. szeptember 23-án nyújtotta be a keresetlevelet, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mivel jelentős késedelemmel teljesítette a megbízást. Megszegte továbbá az Etikai Szabályzat 12.3. pontját, mivel köteles lett volna az ellene indult ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat becsatolni. Álláspontja szerint az állapítható meg, hogy megszegte az ügyvéd az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írottakat, mivel tényállást megbízást nem készített, amelynek tartalmaznia kellett volna az eljárással felmerülő költségeket, ezért indítványozta, hogy a fegyelmi tanács pénzbírságot szabjon ki az ügyvéddel szemben és kötelezze a költségek viselésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában úgy nyilatkozott, hogy amiben nyilatkozta, abban elismer a fegyelmi felelősségét. A személyi körülményei alapján méltányos büntetés kiszabását kérte.

V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A fegyelmi tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást - a megbízás okiratba foglalásának elmaradása miatt a felek vallomása alapján állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a bejelentővel megbeszéltek ellenére kb. három hónap késedelemmel adta csak be a keresetet. Elismerte azt is, hogy tényállást, megbízást nem készített, és azt sem vitatta, hogy felhívás ellenére nem csatolta be a birtokában levő és az üggyel összefüggő iratokat. A bejelentő azon panaszát sem vitatta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy vele a kapcsolatot, próbálkozásai ellenére nem tudat felvenni. Ezekben a kérdésekben nem volt ellentét a felek előadásai között, tehát a tényállás ekörben történő megállapítása a felek egyező nyilatkozataira alapul.

Nem volt viszont egységes a felek nyilatkozata a bejelentő által kifizetett összegek nagysága vonatkozásában. A fegyelmi tanács ezen kérdésben elsősorban a felek által a tárgyaláson előadottakat fogadta el és vette figyelembe. Eszerint abban egységes volt a felek nyilatkozata, hogy 2019. május 20-án 60.000 Ft került átadásra az ügyvédnőnek, melyből 30.000 Ft a megbízási díj, a másik 30.000 Ft pedig a peres illeték volt. Megállapította továbbá a 2019. november 11-i tényállás alapján a fegyelmi tanács, hogy ezen 30.000 Ft megbízási díj visszafizetésre került a megbízó részére, míg a másik 30.000 Ft illetékként lerovásra került 2019. szeptember 26-án. Mivel a becsatolt számla alapján kétségtelen, hogy a számla az ott megjelölt időpontban készült. Amennyiben pedig a számla elkészítésre és kinyomtatásra került, így életszerű az eljárás alá vont ügyvéd előadása, miszerint át is adta az ügyfél részére a számlát.

A 2019 májusában, tanácsadáskor fizetett 20.000 Ft vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd, annak megfizetését vitatta, azonban a bejelentő szóbeli előadása alapján úgy nyilatkozott, hogy „a bejelentő valóban volt nálam korábban egy alkalommal tanácsadáson, amikor fizetett is nekem egy eseti díjat, ha ő úgy emlékszik, hogy 20.000 Ft volt, akkor ezzel nem vitatkozom.” Ebben a kérdésben tehát a fegyelmi tanács a felek így egységessé váló nyilatkozat alapján megállapította, hogy ezen összeg vonatkozásában nem készített számlát az ügyvéd, és így azt nem is adhatta át a megbízójának. Az elkészült keresetlevél egyeztetésekor történt fizetéssel kapcsolatban viszont a felek eltérő előadásokat tettek végi az eljárás során. Mivel az eljárás során történő képviselettel kapcsolatban átvett munkadíj vonatkozásában az eljáró ügyvéd arról állított ki számlát, ezért elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát, miszerint, ha történt volna további munkadíj kifizetés, akkor arról is állított volna ki számlát. A fegyelmi tanács bizonyíték hiányában, tekintettel a 2020. május 20. napján átadott megbízási díjjal kapcsolatos számla kibocsátására a panasz ezen részében nem állapította meg az ügyvéd mulasztását.

VI. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a 2019. május 20. napján történt megbízása után - különös 2019. szeptember 23-án nyújtotta be a keresetlevelet, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mivel jelentős késedelemmel teljesítette a megbízást. Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte továbbá az Etikai Szabályzat 12.3. pontját, mivel köteles lett volna az ellene indult ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat becsatolni. Eljárás alá vont ügyvéd megszegte Üttv. 29. § (1) bekezdésében írottakat, mivel tényállást megbízást nem készített, amelynek - többek között - tartalmaznia kellett volna az eljárással felmerülő költségeket.

Ezzel a magatartással eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket el nem érő összegben határozta meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd korábban már került fegyelmi eljárás keretében elmarasztalásra.

Enyhítő körülményként értékelte azonban azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú és egy nagykorú gyermek tartásáról gondoskodik. Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni még az eljárás alá vont ügyvéd egyéb személyi körülményeit, ténybeli elismerését, megbánó magatartását, melyet igazolt az panaszossal történő elszámolása is.

A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének, valamint a másodfokú eljárás felmerült költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. 12. 21. napján jogerős.


  Vissza az oldal tetejére