A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. ..................... ügyvéd (KASZ: ....................., irodájának címe: .............................) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. december 9. napján 2019.F.234/12. sz. alatt hozott határozata ellen Dr. ..................... eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 24. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.234/12. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2019. F, 234/12. számon megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéssel élt és kérte, hogy a másodfokú fegyelmi tanács, az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát, mint megalapozatlant módosítsa és állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el szándékos fegyelmi vétséget.
A MÜK országos fegyelmi főmegbízottja az I. fokú határozat helybenhagyását indítványozta az Üttv. 138. § (1) bek. c) pontja szerint.
Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2020. szeptember 24. napján tartott nyilvános tárgyalást tartott.
A másodfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A ..................... bank Zrt. képviseletében dr. ..................... vezető jogtanácsos és dr. ..................... jogtanácsos bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2019. június 20. napján fordult beadvánnyal, amelyben dr. ..................... ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését, ezen belül összeférhetetlen ügyvállalását kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2019. június 26-án elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására 2019. július 12-én részletes - és mellékletekkel ellátott - érdemi védekezést tartalmazó nyilatkozatot csatolt.
A fegyelmi biztos a 2019. szeptember 11-én kelt 2019.V.388/5. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ..................... bank jogelődjénél, az ..................... és ..................... Takarékszövetkezetnél megbízási szerződés alapján végzett 2008. évtől kezdődően ügyvédi tevékenységet, először 2008-tól 2011. július 11-ig eseti megbízások alapján, majd 2011. július 11-től kezdődően állandó és általános jogi képviseletre vonatkozó megbízási szerződés alapján dolgozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás ellátása során szerződéseket véleményezett, így többek között az I ..................... Kft-vel megkötendő ügynöki szerződést, valamint a B ..................... Kft-vel megkötendő bérleti szerződést is. Ez utóbbi szerződéssel összefüggésben a bejelentőt, mint felperest a ..................... Járásbíróság előtt .....G....................... szám alatt birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránt a B............ P........... Kft. alperes ellen indított perben képviselte egészen 2017. április 4-ig, amikor a bejelentő a perbeli képviseletre adott megbízását visszavonta.
Az általános jogi képviseletre vonatkozó megbízási szerződést a bejelentő Takarékbank a 2017. június 22-én kelt levelében 15 napos felmondási idővel megszüntette.
A bejelentő .....................bank jogelődje: az ..................... és ..................... Takarékszövetkezet két korábbi ügyvezetőjének munkaviszonyát a bejelentő 2015. február 12-én azonnali hatállyal megszüntette. A felmondás indokolásának 16. és 17. pontjában a bejelentő hivatkozott az InF.................... out Kft-vel megkötött szerződéssel kapcsolatos visszásságokra, valamint a 19. pontjában a B...... P..... Kft-vel kapcsolatos szerződés problémáira.
A felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt pert indított az egyik volt ügyvezető: K..... Mné a bejelentő, mint jogutód ellen. A..... M...... szám alatt indított perben a volt ügyvezető, mint felperes 2019. január 14-én a perbeli képviseletre megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki ennek megfelelően a felperest a volt megbízójával szemben folyamatban lévő peres eljárásban képviselte. A ..................... bank bejelentő felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az álláspontja szerint összeférhetetlen képviselet ellátásával hagyjon fel. Erre nem került sor csak jelen fegyelmi eljárás során 2019. szeptember 18-án.
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést terjesztett elő és a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Személyes meghallgatása során az eljárás alá vont ügyvéd előadta (5. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal), hogy amikor K..... Mné megkereste, tudta, hogy összeférhetetlenség fennállhat, ezért a munkaviszonyt megszüntető felmondó levelet átnézte.
Előadta továbbá, hogy a B..... P..... Kft-vel kapcsolatos per birtokvédelmi eljárásból indult el, nem pedig a bérleti díj iránti követelés volt. Márpedig a munkavállalóval szemben közölt rendkívüli felmondás indokolásának ebben az esetben az volt a lényege, hogy a munkavállaló az elmaradt bérleti díj iránti igényt a B...... Kft-vel szemben nem érvényesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd a munkavállalóval közölt rendkívüli felmondás indokolásában megjelölt I.. F..... W..... - Kft. szerződésével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy ennek vizsgálata során végzett tanácsadási tevékenység és a bejelentő által az I.. F..... W..... - Kft. részére kifizetett aránytalanul magas megbízási díj között nincs összefüggés, mivel a díjazásra és ennek mértékére nem folytatott jogi tanácsadást.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését nem fogadta el.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanis egy-egy szerződéssel kapcsolatos jogi tanácsadás, vagy egy perbeli képviselet esetén az összeférhetetlen ügyvédi tevékenység vizsgálata során nem lehet részleteket kiragadni, azokat összefüggéseiben szükséges vizsgálni,
A bejelentő, illetve az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindkét - az összeférhetetlenség alapjául szolgáló ügyben - csak úgy tudott jogi tanácsadást nyújtani és perbeli képviseletet ellátni, hogy az ügyhöz kapcsolódó valamennyi - a korábbi megbízójától kapott - információ birtokában volt. Ebben a tekintetben az I.. F..... W..... - Kft. véleményezett szerződéstervezete is tartalmazott minden lényeges adatot, azonban kétségtelen, hogy az aláírt szerződéstől szerződő felek a teljesítés során eltérhettek.
A szerződés alapvető rendelkezéseit, valamint a szerződéssel kapcsolatos mögöttes üzleti elképzeléseket is a korábbi megbízó megbízásából az eljárás alá vont ügyvéd megismerhette.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács kifejtette, hogy a korábbi megbízójának jogi képviselete során az eljárás alá vont ügyvéd csak a megbízó által rendelkezésére bocsátott adatok, tények és információk alapján tudta a megbízási szerződésében foglaltakat teljesíteni. Ebben a tekintetben az Üttv. 9. § (1) bekezdése szerint titoktartási kötelezettsége áll fenn.
Mivel a munkaviszony megszüntetésének egyik indoka éppen ez a szerződés volt, így a korábbi ügy és a munkaügyi per, azaz a jelenlegi ügy közötti összefüggés megállapítható.
Hasonló, de a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint még egyértelműbb a helyzet a B..... Kft-vel kapcsolatos ügyben. A rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapítható volt az összeférhetetlenség. Igaz ugyan, hogy az eljárás tárgya birtokvédelemmel kapcsolatos határozat megváltoztatása volt, azonban a ..................... Járásbíróság ......G................/2015/40. számú jegyzőkönyvéből kitűnően a perben a felek részletesen megtárgyalták a bérleti díj, illetve a bérleti díj kompenzációjának kérdését is. Megállapítható volt tehát ebben az esetben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi megbízójával szemben olyan peres ügyben vállalt képviseletet, ahol a megbízója képviseletében ellátott korábbi ügy (.....................Járásbíróság ......G..............2015.) és a ..................... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt ......M............../2015. szám alatt folyamatban lévő perben elvállalt felperesi képviselettel érintett ügy között összefüggés állott fenn.
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 20. § (1) és (4) bekezdését, az ÜESZ 4.1. pontját.
A fegyelmi biztos indítványát az elsőfokú fegyelmi tanács megalapozottnak fogadta el. Indoklása szerint az Üttv. 20. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.
Az Üttv. 20. § (4) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 4.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata sem merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint különösen hosszú távú megbízások esetén - a konkrét összeférhetetlenségen túlmenően - az összeférhetetlenség látszata önmagában attól is megáll, hogy az ügyvéd olyan megbízóval szemben képvisel ügyet, amely megbízót korábban maga képviselt általános jelleggel. A megbízás általános jellegét pedig az iratokhoz mellékelt megbízási szerződés alátámasztja.
A fenti tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján, a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is figyelemmel az elsőfokú Fegyelmi Tanács az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ), 40.2. a) pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.
A másodfokú Fegyelmi Tanács a 2020. szeptember 24. napján tartott tárgyaláson a személyesen megjelent eljárás alá vont ügyvédet meghallgatta.
A személyes meghallgatás során az eljárás alá vont ügyvéd két felvetését adta elő. Az egyik hogy szerinte sommásan kijelentésre került, hogy az ügyvédi titok megsértése szükségszerűen megtörtént ebben az ügyben. Az volt tényállítása, hogy nem sértette meg az ügyvédi titkot, a bejelentő viszont nem igazolta, hogy megsértette azt. A másik: az ügyvédi törvény elég szűkszavú, hogy mi minősül egyik ügy vonatkozásában a másikkal Összefüggőnek. Állította, hogy az általános megbízási keretszerződés keretében kapott eseti megbízás és a munkaügyi per körülményei között akkor sem volt összefüggés, ha az érintett szerződés megnevezése azonos: egyik bérleti díj volt, a másik birtokháborítás.
A másodfokú Fegyelmi Tanács - egyetértve az országos fegyelmi főmegbízott indítványában foglaltakkal - az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) szerint a fellebbezési kérelem keretei között jár el.
A fellebbezési kérelem az elsőfokú határozat megalapozatlanságára hivatkozik.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította azt, hogy nem áll fenn a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (Fe.) 35.3 szerint megalapozatlanság. Az Fe. 35.3. pont szerint megalapozatlan az elsőfokú határozat, ha a tényállás nincs felderítve, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, helytelen ténybeli következtetést von le.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapítja, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást helyesen tárta fel, abból megfelelő következtetéseket vont le és megfelelően hivatkozott a vonatkozó jogszabályokra.
A másodfokú fegyelmi tanács osztotta az elsőfokú fegyelmi tanács indoklását azzal a kiegészítéssel, hogy a korábbi megbízó felmondása és a korábbi megbízóval szemben elvállalt jogi képviselet között rövid idő, mindösszesen másfél év telt el.
A másodfokú fegyelmi tanács tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a területi kamarának Összeférhetetlenségi bizottsága működik, amennyiben kétsége van az ügy elvállalásakor, akkor autentikus választ kap.
Az eljárás alá vont ügyvéd a másodfokú fegyelmi eljárásban az ügyvédi titoktartás tekintetében tett nyilatkozatot.
A másodfokú fegyelmi tanács leszögezi, hogy jelen eljárásban az Üttv. 20. § (1) és (4) és ÜESZ 4.1. pontjának sérelme miatt került kiszabásra az Üttv. 108. § szerinti legenyhébb fegyelmi büntetés az írásbeli megrovás.
A Fegyelmi Fellebbviteli Tanács határozata a költségekről a fegyelmi eljárásról szóló a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (Fe.) 40.2 c) pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú fegyelmi eljárás az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 208. § 22. bekezdése alapján került lefolytatásra.
Az elsőfokú határozat helybenhagyásra az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján illetve FE. 35.2. pontja alapján került sor.
A bírósági út igénybevételére vonatkozó rendelkezést az Üttv. 139. § illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) rendelkezései tartalmazzák. A Pp. (2016. évi CXXX. törvény) 608. § (1) rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére.
A határozat jogerős és végrehajtható.