Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/009/2020. határozata

tájékoztatási kötelezettségről

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (.....) ügyvéd (iroda címe: (.....) KASZ: (.....)) fegyelmi ügyében a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. (.....). napján (.....) sz. alatt hozott határozata ellen, a Dr. (.....) ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. (.....) napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

határozatot:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. (.....) napján (.....) sz. alatt hozott határozatát megváltoztatja, megállapítja, hogy az eljárás alá volt ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását 3 évi, azaz három évi határozott időre felfüggeszti, egyebekben helyben hagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

Indokolás

1. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei:

(.....) (.....)-től ügyvéd, a (.....) Ügyvédi Kamara tagja, egyéni ügyvédi tevékenységet folytat.

Eljárás alá vont ügyvéd ellen a (.....) Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa (.....) szám alatt folytatott fegyelmi eljárást, amelyben megállapításra került, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétségek követett el és ezért vele szemben 50.000 Ft pénzbüntetést szabtak ki és kötelezték 20.000 Ft eljárási költség megfizetésére. A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel. A másodfokon eljáró Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa (.....) szám alatti határozatában az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyta és kötelezte eljárás alá vont ügyvédet 30.000 Ft másodfokú eljárási költség megfizetésére.

(.....)

(.....)

2. Az elsőfokú fegyelmi eljárás bemutatása:

(.....) alatti lakos 2019. (.....)-én tett panasza alapján indult dr. (.....) ügyvéddel szemben a jelen fegyelmi eljárás. A panaszos egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta - mint megbízót - a Fővárosi Törvényszék előtt (.....) szám alatt felperesként kezdeményezett eljárásban a keresetlevele visszautasításáról, a visszautasítása ellen előterjesztett fellebbezésérőről, az ezzel kapcsolatos hiánypótlási felhívásról, a felhívásban foglaltak nem teljesítéséről, a fellebbezés ebből következő elutasításáról, annak jogerőre emelkedéséről.

A (.....) Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az (.....) 19. (.....) számú, 2019. (.....)-én kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A (.....) Ügyvédi Kamara átiratában kérte más ügyvédi kamara kijelölését az ügyben.

A Magyar Ügyvédi kamara Elnöke 2019. (.....) napján kelt, a (.....) Ügyvédi Kamarához 2019. (.....)-án érkezett (.....) számú határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a (.....) Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.

A (.....) Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. (.....)-én kelt (.....) számú határozatával elrendelte dr. (.....) eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást. A határozat szerint az eljárást a következő magatartások vizsgálatára kellett lefolytatni:

- ügyfelét a keresetlevele visszautasításról nem tájékoztatta,

- a bíróság hiánypótló felhívásának nem tett eleget, ezért a (.....). sorszám alatt a visszautasítás jogerőre emelkedett.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa megállapította, hogy a határozatban a (.....) Törvényszék előtti irányadó eljárás ügyszáma elírásra került, amely helyesen nem (.....) hanem a (.....) Ezen korrekcióval a fegyelmi eljárás lefolytatásának törvényi akadálya nem volt.

A (.....) Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi (.....) számú határozatában dr. (.....) fegyelmi ügyében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd - fegyelmi eljárást elrendelő határozatban megjelölt kötelességszegésekkel - 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben 600.000 Ft pénzbírságot szabott ki, továbbá kötelezte 80.000 Ft elsőfokú eljárási költség megfizetésére.

3. Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, a MÜK Fegyelmi Főmegbízottjának indítványa:

Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel. Fellebbezésében elsődlegesen kérte a határozatnak az Üttv. 138. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva - mint megalapozatlannak - hatályon kívül helyezését és az elsőfokon eljárt fegyelmi tanácsnak új eljárás lefolytatására való utasítását, míg másodlagosan a kiszabott fegyelmi büntetés jelentős mértékű enyhítését.

Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem követett el mulasztást, és ez által magatartásával fegyelmi vétséget, megbízóját az ügy állásáról a megbízó lakásán személyesen folyamatosan tájékoztatta, amelyen legtöbb esetben jelen volt joghallgató leánya is, akinek az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát a fellebbezéséhez csatolta. A tényállás további részleteinek tisztázása érdekében kérte a határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását. Álláspontja szerint az eljárás során a fegyelmi tanács megalapozatlanul jutott arra az álláspontra - a panaszos egyoldalú előadásának figyelembevételével - hogy Ő kötelességszegést követett el.

(.....)

(.....)

Fegyelmi felelőssége megállapítása esetén a nyomatékos enyhítő körülmények figyelembevételével lényegesen enyhébb súlyú fegyelmi büntetés alkalmazását kérte.

A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Főmegbízottja az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadottakra észrevételeket tett. Kifejtett álláspontja szerint a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat, majd az elrendelt és lefolytatott elsőfokú fegyelmi eljárás szabályosan körülmények között zajlott. Az elsőfokú fegyelmi tanács megalapozottan állapította meg eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét és alkalmazott vele szemen arányos pénzbüntetést. A fellebbezésben hivatkozott enyhítő körülmények figyelembevétele esetén is, az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az elsőfokú fegyelmi határozat hatályban tartására tett indítványt.

4. A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárása és határozata:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (.....)-án tartott tárgyalást, amelyen a megidézett eljárás alá vont ügyvéd (.....) nem tudott megjelenni. A MÜK Fegyelmi Főmegbízottja írásban előterjesztett indítványát fenntartotta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban Fesz. - 35.2 pontja szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy (.....) Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága (.....) számú határozatában megállapított tényállás - az eljárás alá vont ügyvéd által a fellebbezésében előadottak figyelembevételével is - megalapozott.

(.....). alatti lakos panaszost, mint megbízót eljárás alá vont ügyvéd a (.....) Törvényszék előtt folyt (.....). számú perben hozott és eljárás alá vont ügyvéd által átvett

- határozatokról

- a kereset visszautasításáról szóló végzésről,

- az ellene előterjesztett fellebbezés hiányosságainak kiküszöbölését előíró végzésről, a fellebbezés elutasításáról,

- és annak jogerőre emelkedéséről

a megbízási szerződésben előírt módon, e-mail-ben nem tájékoztatta. A szóban történő tájékoztatás nem menti ki az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét az írásbeli tájékoztatás elmulasztásáért.

Az írásbeli tájékoztatás elmulasztásával eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget követett el, mivel az Üttv. 28. § (3) bekezdésének, valamint az Ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.2 és 2.4 pontja rendelkezései előírásait megszegte.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait 1 rendbeli fegyelmi vétségnek minősítette, mivel a kötelességszegések egy személyt, a panaszost érintő megbízás teljesítésével függtek össze.

Az eljárás alá vont ügyvéd betegségét és személyi körülményeit a Másodfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte és az Üttv. 111. § (1) bekezdésének rendelkezése alkalmazásával az elsőfokú határozatban alkalmazott pénzbüntetés végrehajtását 3 évre felfüggesztette.

Az elsőfokú határozatnak a rendelkező rész szerinti módosítására az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja adott lehetőséget.

A másodfokú eljárás költségét a Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2 c) pontja alapján állapította és annak megfizetésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.

A másodfokú fegyelmi határozat a Fesz. 35.5 pontjában előírtak értelmében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

A jogerős fegyelmi határozat közigazgatási perben való megtámadására az Üttv. 139. § szabályai megtartásával van lehetőség. A keresetindítás részletes szabályairól a Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatában tájékoztatást adott.

A határozat jogerős és végrehajtható.