A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. .................... ügyvéd (KASZ: ........... iroda: .................................... .) fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. január 8. napján F.7/2016/U/10. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. július 1. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.7/2016/U/10. sz. határozatát megváltoztatja a fegyelmi eljárás megszünteti.
Kötelezi a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 50.000.- Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget a Magyar Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[1] A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa F.7/2016/U/10. határozatában megállapított tényállás szerint I M panaszos tulajdonát képezi a .......................... u. 6. szám alatti ingatlan, mely ingatlant panaszos 2007. június 18. napján bérbe adta a P J által ügyvezetett É Kft részére. A bérleti szerződést panaszos helyett panaszolt ügyvéd írta alá meghatalmazás alapján.
Panaszosnak a bérlővel szemben mintegy 330.000,- Ft bérleti díj követelése keletkezett, mely követelését jogi úton kívánta érvényesíteni, az igény érvényesítésére panaszolt ügyvédet kérte fel 2010. év végén.
[2] Írásbeli meghatalmazást és megbízást a felek nem készítettek. A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között ekkor már kb. 10 évre visszanyúló munkakapcsolat és jó viszony állt fenn. Panaszolt ügyvéd a felkérés alapján a bérlő gazdasági társaság képviselőjével, P J-sal egyeztetett, ennek eredményeként P J kb. 40-45.000,- Ft-ot megfizetett panaszos részére. Mivel a hátralékos összeg továbbra is teljesítetlen volt, és már jelentős késedelemben volt az adós, ezért a panaszos igényét fizetési meghagyás kibocsátásával, vagy bírósági úton kívánta érvényesíteni, ennek lebonyolítására 2010. - 2015. évek között szóban és e-mailben több esetben kérte eljárás alá vont ügyvédet, aki a panaszos kérését soha, semmilyen formában nem utasította vissza, sőt az ügy részbeni előrehaladásáról tájékoztatta őt.
[3] Panaszos pontosan meg nem határozható időpontban 10.500,- EUR kölcsönt adott S K részére, aki a kölcsönt nem fizette vissza. Panaszos a kölcsönösszeg visszafizetése iránti igényének érvényesítésére 2011. évben felkéne panaszolt ügyvédet. Panaszolt ügyvéd a kérést soha semmilyen formában nem utasította vissza, a felkérés alapján próbált eljárni, azonban S K a kapcsolatot nem tudta felvenni, mivel nem volt bejelentett lakcíme. Eljárás alá vont ügyvéd 2012. július 12. napján kelt elektronikus levelében arról tájékoztatta a panaszost, hogy ez ügyben konzultált közjegyzővel, aki arról tájékoztatta, hogyha elindul a fizetési meghagyásos eljárás, akkor jogosult lesz megtudni a közhiteles nyilvántartásból az adós bejelentett címét. Ebben a levelében azt is írta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy „Most ezen az úton haladok.”
[4] A fenti időszakban, mely a 2009. április 21-től, 2015. január 15. napjáig tartott, a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd közötti kommunikáció elsősorban e-mail üzenetek formájában, ill. kisebb részben telefonon vagy személyesen zajlott az alábbiak szerint:
[5] A P J tartozásával kapcsolatos első említés a 2010. november 5. napján a panaszos felesége által megküldött üzenetben jelenik meg. Majd a 2011. október 28. napján kelt e-mailben már a S K adóssal szembeni követelés is szerepel az e-mailben. Ezután 2012. április 24., 2012. június 21. napi levelekben a panaszos újabb adatokat közölt a két tartozás vonatkozásában eljárás alá vont ügyvéddel. Eljárás alá vont ügyvéd 2012. július 2-án kelt levelében tájékoztatta a két ügy állásáról a panaszost, melyben például leírta, hogy milyen lépéseket tett a követelés érvényesítése során, és kitért az ügy folytatásában történő lépésekre is. „Ennek mindenképpen utánajárok. „Az egyik közjegyző azt mondta, hogy ne is keressek tovább címet.” „Most ezen az úton haladok.” és reményét fejezte ki egy sikeres végrehajtás foganatosítása vonatkozásában
[6] Ezt követően 2012. október 22-én, november 8-án és 2013. április 10-én újabb érdeklődő és tájékoztató leveleket küldött a panaszos az ügyvédnek. Majd 2013. június 19-én többek között az alábbiakat írta a panaszos: „Tessék kérem szigorú levéllel figyelmeztetni, hogy ez így nem mehet tovább, ha nem fizet következő napokon belül egy nagyobb összeget, bírósághoz kell fordulni.” Az eljárás alá vont ügyvéd 2013. augusztus 27-én válaszolt, és azt írta, hogy: „P J hozott egy igazolást, mely szerint 30.000,- Ft-ot befizetett Eva számlájára. Ez is már több a semminél.”
[7] A panaszos ezt követően még 2013. november 14-én, 2014. február 17-én, és április 28-án írt levelet az ügyekkel kapcsolatban. Ezen utolsó levelében a következő kérdés áll: „K perelése, hogy áll?” Végül 2014. december 10-én részletes tájékoztatást kért a panaszos, melyre 2014. december 29-én válaszolt eljárás alá vont ügyvéd. A legutolsó válaszlevelét a panaszos 2015. január 15-én juttatta el az eljárás alá vont ügyvédhez.
[8] Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében és személyes meghallgatása alkalmával fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Eljárás alá vont ügyvéd összegezve az igazoló jelentésében foglaltakat kiemelte, hogy álláspontja szerint egyik terhére rótt esetben sem jött létre a panaszos és közte megbízási jogviszony.
[9] Előadta továbbá, hogy a letétből történő kifizetést követően ő egy ízben találkozott csak 1 M dal, egyszer karácsonykor ment be az irodába feleségével együtt váratlanul, és apró karácsonyi ajándékot vittek az iroda és dolgozói részére, ekkor került elő az a kis feljegyzés, amellyel a 10.500 EUR szerepelt, de megbízás ekkor sem jött létre. A panaszos feleségével néhányszor egyeztetett telefonon, de kiemelte, hogy minden esetben a panaszos hívta őt, és jellemzően nem ezekkel az ügyekkel kapcsolatban. Ha szóba is kerültek ezek az ügyek elmondása szerint ő mindig jelezte felé, hogy okirati bizonyíték nélkül nem lehet, nem érdemes eljárást kezdeményezni. Azt is mondta, hogy nem árt, ha kontrolálják az általa elmondottakat és keressenek esetleg másik ügyvédet.
Egy alkalommal dr. Kné dr. K É kolleganő kereste meg telefonon, vele konzultált az ügyben és ő is osztotta a fentiekben már kifejtett álláspontját.
[10] A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt az ügyvédet megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint kötelezte 80.000,- Ft átalányköltség, 15.240,- Ft tételes költség, továbbá 50.000,- Ft II. fokú eljárási költség megfizetésére.
A határozat rendelkező része tartalmazott egy pénzbírság megfizetésére vonatkozó kötelezést is, ami nyilvánvalóan elírás, hiszen a határozat megrovás fegyelmi büntetést állapított meg.
[11] A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke az elrendelt előzetes vizsgálat és a Fegyelmi Megbízott összefoglaló jelentése alapján FI7/2016. szám alatt 2016. április 4. napján rendelte el a fegyelmi eljárást.
[12] A Bács-Kiskun-Megyei Ügyvédi Kamara 2017. február 6. napján kelt határozatával megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, egyben kötelezte a felmerült I. fokú eljárási költség megfizetésére is.
[13] Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa az FF/052/2017. számú határozatával a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara F/7/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
[14] A megismételt I. fokú eljárást a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara folytatta le, és a 2018. október 25. napján kelt határozatával újból megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, egyben kötelezte a felmerült I. és II. fokú eljárási költség megfizetésére is.
[15] Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa az FF/005/2019. számú határozatával a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara F/7/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa FF/005/2019. sz. határozatában azt állapította meg, hogy „az elsőfokú határozat felülbírálatra alkalmatlan. A korábbi másodfokú hatályon kívül helyező határozatban foglaltakat az elsőfokú fegyelmi tanács maradéktalanul nem tartotta be. Súlyos eljárási szabálysértést követett el akkor, amikor I M-ot, mint tanút, az eljárás alá ügyvéd távollétében hallgatta meg. Nem tartotta be a hatályon kívül helyező határozatban foglaltakat akkor, amikor a panaszost és házastársát nem egymás jelenlétében hallgatta meg, hanem engedélyezte E M részére az írásos tanúvallomást, aminek egyébként eljárás jogilag elfogadható indokát nem adta. Ily módon nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy a panaszos, illetve házastársa részéről csupán érdeklődés, tájékoztatás kérése történt-e, vagy létrejött ügyvédi megbízási szerződés a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között. Minthogy az ügyvéddel bizonyíthatóan a panaszos házastársa tartott kapcsolatot, tisztázandó, hogy E M rendelkezett-e meghatalmazással a panaszostól az ügyvéddel való kapcsolattartásra. Amennyiben az elsőfokú fegyelmi tanács a megismételt eljárás során azt állapítaná meg, hogy a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízási szerződés jött létre, akkor tisztáznia kell annak körülményeit, időpontját, és pontos tartalmát, mert csak annak ismeretében lehet megállapítani, hogy az ügyvéd követett-e el mulasztást, fegyelmi vétséget. Szükségesnek mutatkozik, tehát a tanúk újbóli, személyes és egymás jelenlétében történő meghallgatása a fenti tisztázandó tényekre vonatkozóan.”
[16] Az I. fokon eljárt tanács szerint a tanúbizonyítás részben meghiúsult, részben okafogyottá vált, ezért a további bizonyítást a tanács mellőzte és megállapította, hogy a panaszos és az ügyvéd levelezéséből kétséget kizáróan megállapítható, hogy létezett mindkét ügy vonatkozásában a felek között egy olyan információáramlás, ami azt igazolja, hogy a panaszos felkérte, megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a jelzett két ügy vitelére, ami alapján az eljárás alá vont ügyvéd tett lépéseket, eljárt az ügyekben, így megállapítható, hogy mindkét fél úgy értelmezte, hogy a megbízás a képviseletre a felek között létrejött. A rendelkezésre álló, az ügyvéd által küldött válaszokból is az derült ki, hogy foglalkozott az ügyekkel, intézte azokat az eljárás alá vont ügyvéd, így azon védekezése, hogy nem volt megbízás közte és a panaszos között, alaptalan.
[17] Az eljárás alá vont a határozatot 2020.01.23-án vette át, amellyel szemben fellebbezéssel élt 2020.02.04-én.
Az eljárás alá vont 22 oldalas fellebbezésében megismételte és összefoglalta a már korábban elmondottakat. Részletesen elemezte az első fokú fegyelmi tanács megállapításait a tényállással kapcsolatban, rámutatott annak következetlenségeire és bizonyítatlan voltára. Ennek alapján továbbra is vitatta a megbízási jogviszony létrejöttét, s azt, hogy bármilyen mulasztást követett volna el. Álláspontja továbbra is az, hogy nem jött létre megbízás, ezért nincs mulasztás, és nincs fegyelmi vétség sem.
[18] A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa indítványában rámutatott arra, hogy három elsőfokú eljárást követően a továbbiakban újabb bizonyítékra várni, arra vonatkozóan indítványt előterjeszteni ennyi idő távlatában reménytelen. A tényállásnak a korábban eljárt Fegyelmi Fellebbviteli Tanács által elvárt tisztázása, nem lehetséges, a meglévő bizonyítékok alapján kell dönteni.
A kölcsönszerződés megkötésének körülményei írásbeliség hiányában, mélységében már nem tárhatók fel, miként az ügyvédi megbízás (kölcsön behajtása, bérleti díj behajtása) tekintetében is csak azok az okiratok állnak rendelkezésre, amelyek felett már a korábbi határozatok megszülettek. Az ügyvéd védekezése azon alapul, hogy nincs megbízás, beszéltek ugyan ilyen ügyekről, de nem látta elegendőnek a bizonyítékokat a perlésre. A panaszos úgy vélte, hogy a 10 éves kapcsolat alapján létrejött egy megbízás, bár kétségtelen, hogy erről dokumentum nem áll rendelkezésre, illetne nem is fizetett e tekintetben ügyvédi szolgáltatásokért. Az a körülmény, hogy a bérleti díjból egy összeg az ügyvéden át jutott a megbízóhoz, nem vitás, hiszen ezen is alapultak a megalapozatlannak minősített határozatok.
Az ügyben nem az a vitás, hogy a megbízásnak mi a tartalma, hanem az, hogy volt-e egyáltalán megbízás. Amikor a megbízás tartalmát az ügyvéd nem foglalja írásba, akkor valóban őt terheli annak tartalmi bizonyítása. Amennyiben azonban a megbízás léte vagy hiánya felett van vita, akkor az ügyvéd nem kötelezhető nemleges bizonyításra. Az ügyvédet is megilleti az a jog, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt ne értékeljék a terhére.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa indítványozta, hogy másodfokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot változtassa meg és az eljárást szüntesse meg. A megismételt eljárásban sem a tanúbizonyításra vonatkozó előírás nem teljesült és nem sikerült a tényállás hiányosságait pótolni, és arra az időmúlás miatt a jövőben sem lehetőség.
[19] A másodfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat megvizsgálva egyetértett a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának azzal a megállapításával, hogy a többszörösen megismételt elsőfokú eljárásban sem sikerült tisztázni a fegyelmi vétség megállapításául szolgáló tényállás leglényegesebb részét, a megbízási jogviszony létrejöttét.
A megbízás elemeinek tisztázása nélkül nem lehetett pontosan megállapítani, hogy történt-e az ügyben olyan vétkes kötelezettségszegés, ami miatt az ügyvéd fegyelmi felelősségre lett volna vonható.
Az Üttv. 138. § (1) bek. b) pontja alapján ezért a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot megalapozatlannak találta. Mivel a megalapozatlanság sem az első fokú, sem a másodfokú eljárásban volt kiküszöbölhető, a fegyelmi vétség elkövetése nem volt bizonyítható, azért a másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja szerint az eljárást megszüntette.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. tv. (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben maghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. tv. (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. szeptember 22. napján végrehajtható.