A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év július hó 09. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint összeg ű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 400.000 Ft (négyszázezer forint) pénzbírságot, valamint 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget (I. fokú eljárási költséget) a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005–20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincsen halasztó hatálya.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 01.-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolttartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelemi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. már korábban törölt személy) úgy a fellebbezést két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
2020.02.19.-én érkezett a bejelentés:
1. (Név) a Budapesti Ügyvédi Kamara előtt bejelentéssel élt – 2020.01.17.-én – ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. Előadta, értékesített egy ingatlant 10.000.000 Ft vételárért. Ezt a vételárat a bejelentő tovább utalta a panaszolt ügyvéd letéti számlájára, hogy ott letétben legyen, mivel korábban már talált egy új ingatlant megvételre. A szerződés megkötésével az eljárás alá vont ügyvédet bízta meg. A bejelentő előadása szerint ezt követően a volt házastársa egyedül kereste fel a panaszolt ügyvédet és olyan adásvételi szerződést készíttetett vele a korábban kinézett ingatlan vonatkozásában, amelyben kizárólagosan volt házastársa szerepelt vevőként és ehhez az általa letétbe helyezett 10.000.000 Ft-ot felhasználta. A bejelentő csatolta a Bank számlakivonatát az átutalásról.
Ezt követően hiánypótlási eljárás keretében a bejelentő 2020. március 17. napján kelt levelében kiegészítette a panaszát, amelyben jelezte, hogy (név)–től korábban elvált 2013.03.13.-án, házasságukból két gyermek született, akiknek a születési anyakönyvi kivonatát becsatolta. A bejelentéssel érintett ingatlannal kapcsolatosan adásvételi szerződést nem tudott csatolni, azonban csatolta az eladott ingatlan adásvételi szerződést és a házasság felbontásáról az ítéletet. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és volt házastársa úgy intézték az ügyet, hogy őt kizárták a szerződéses jogviszonyból.
2. Az ügyben a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el 2020.04.08. napján kelt határozatával. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan fegyelmi vétség gyanúja merült fel. Megállapítása szerint (név) vonatkozásában a házassági bontópert követően az eljárás alá vont ügyvéd intézte a házastársi vagyonközösséghez tartozó kérdéseket. Ennek keretében az ő kizárólagos tulajdonát képező egyik ingatlan „eltűnt”. A rendelkezésre álló iratok alapján az Üttv. 107. § a) pontja alapján a cselekmény alkalmas lehet a fegyelmi felelősség megállapítására.
3. Az előzetes vizsgálat elrendelését követően a panaszolt ügyvéd 2020.04.15. napján igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el. Jelezte, hogy egyéb iratanyaggal, mint amit a bejelentő becsatolt, nem rendelkezik.
A panaszolt ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő és csatolta az ügy iratait. Előadta, hogy valóban (név) kereste fel őt ügyvédi irodájában eladóval és felkérték egy adásvételi szerződés elkészítésére a ..... hrsz. ingatlan vonatkozásában. (Név) arról tájékoztatta a panaszolt ügyvédet, hogy az még nem dőlt el a családban, hogy kinek a nevére kerül az ingatlan és a felesége tulajdonában lévő ingatlan eladása folyamatban van és abból lesz a vételár megfizetve. (Név) úgy nyilatkozott, teljesen mindegy, hogy kinek a nevére kerül az ingatlan, hiszen ők egy család, és a család fogja eldönteni, hogy kinek a nevére kerüljön. Előadta, hogy a 10.000.000 Ft vételár teljes összege átutalásra került a letéti számlájára” (név) ingatlanvásárlás ..... hrsz.” közleménnyel. Előadta továbbá, hogy az előzetes megbeszélések szerint az adásvételi szerződés aláírására megjelent eladó, valamint vevő, és mivel a gyermekük nem akarta a nevére az ingatlant, a felesége meg dolgozott, nem akart eljönni a szerződésre, így a szerződést elkészítette, ellenjegyezte és azt benyújtotta az illetékes földhivatalba, ahol is (név) tulajdonjoga bejegyzést nyert és megküldte a felek részére. Kiemelte, a bejelentő nem bízta meg őt semmivel, vele sem személyesen, sem telefonon nem egyeztetett a szerződés aláírását megelőzően. Kiemelte, a bejelentő 2020. év január elején kereste meg őt telefonon, ekkor kérte számon a panaszolt ügyvédet, miért nem tájékoztatta őt az adásvételi szerződés aláírását megelőzően a helyzetről. Igazoló jelentésében megjegyezte, furcsának találja, hogy a bejelentő több mint fél évvel a kérdéses adásvételi szerződés aláírását követően kereste őt meg, valamint azt is, hogy úgy utalt át 10.000.000 Ft-ot az ügyvédi letéti számlára, hogy erről előzetesen nem egyeztetett vele. Kiemelte, hogy nem volt tudomása arról, hogy a felek elváltak. Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a 2019. év július hó 25. napján kelt „megállapodás ügyvédi letét kezeléséről” elnevezésű okiratot, az adásvételi szerződést, bankszámlakivonatot, tulajdoni lapot, (név) és (név) nevére szóló tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot, ügyvédi megbízás és tényvázlatot, eladó vevő adatszolgáltatási lapjait, ingatlannyilvántartási kérelmet, Bank törlési engedélyét, tulajdonjog bejegyzésről szóló földhivatali határozatot. Ilyen tényállás alapján kérte a panasz elutasítását.
4. A fegyelmi biztos 2020.07.08. napján határozatával az előzetes vizsgálatot további három hónappal hosszabbította.
5. A fegyelmi megbízott az előzetes vizsgálat keretében elrendelte a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd meghallgatását, melyre 2020. augusztus 28. napján került sor.
A tényállás tisztázása érdekében először a bejelentő került meghallgatásra, ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd is. A bejelentő a bejelentésben írtakat fenntartotta, jelezte, hogy a 10.000.000 Ft utalásánál a közlemény rovatban szerepelt „ingatlanvásárlás ...... hrsz.”. Álláspontja szerint akkor hibázott a panaszolt ügyvéd, amikor a 10.000.000, Ft megérkezését követően nem kereste meg őt és nem is jelezte felé a pénz megérkezését. Továbbiakban kiemelte, volt házastársával abban állapodtak meg, hogy ..... nevű lányuk lesz az ingatlan tulajdonosa, ők pedig haszonélvezeti jogot kapnak a volt házastársával.
A panaszolt ügyvéd személyes meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a családot 15–20 éve ismeri, több szerződés is készített nekik, így a bejelentőnek is. Az is szokásos gyakorlat, hogy közeli hozzátartozók utalnak a letéti számlámra vételárrészt, vagy akár az egész vételárat és nem az átutaló nevére kerül az adott ingatlan tulajdonjoga. Nem volt tudomása arról, hogy a bejelentő és (név) elváltak, számára ők egy család voltak, egyébként (név) is így nyilatkozott felé. Előadta, nem érezte szükségét annak, hogy a bejelentővel egyeztessen, milyen szándékból került átutalásra a 10.000.000 Ft és ki lesz a szerződő fél, mert korábban is többször variáltak más ingatlanok tekintetében ugyanúgy, mint ebben a kérdésben.
6. A fegyelmi biztos 2020.08.28. napján határozatával elrendelte a fegyelmi eljárást az alábbiak szerint: A bejelentő 2019. év július hó 24. napján célzott letétet helyezett el a panaszolt ügyvéd letéti számláján. A banki átutalás közlemény rovatába megjelölte, hogy annak célja a .... hrsz. alatti ingatlan megvásárlása. Az adásvételi szerződés aláírására másnap került sor, azonban vevőként nem az átutalást intézett bankszámla tulajdonos szerepelt, hanem (név). A panaszolt ügyvéd által becsatolt letéti igazolások teljesen alkalmatlanok a jogügylet beazonosítására, hiszen mindkettőn földhivatali díj, tulajdoni lap díja szerepel annak ellenére, hogy 10.000.000 Ft összeg került átutalásra. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara letéti nyilvántartásából megállapíthatóan a panaszolt ügyvéd a 10.000.000 Ft letét kezelését nem jelentette be, amely önmagában fegyelmi vétség.
Ugyancsak megállapítható, hogy a panaszolt ügyvéd nem kellő körültekintéssel járt el a hivatkozott adásvételi szerződés elkészítésekor. Minimális elvárhatóság, hogy a letéti szerződést azzal köti meg, aki az összeget letétbe helyezte. Amennyiben ezt megtette volna, úgy nyilvánvalóvá vált volna számára, hogy (név) nem jogosult adásvételi szerződést kötni a bejelentő által átutalt összeg felhasználásával. A tényleges tulajdonosra vonatkozó igazolás is téves, mivel a bejelentő hitelt érdemlően igazolta, hogy a letétbe helyezett összeg a korábban tulajdonát képező ingatlan értékesítéséből áll rendelkezésre.
A 2019. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről) 107. § a) pontja rögzíti a fegyelmi felelősség definícióját. E szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, amennyiben az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában, a területi kamara alapszabályában, vagy az Etikai Szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi. A panaszolt ügyvéd sorozatosan megszegte a letét kezelésére, bejelentésére, ügyfelek azonosítására vonatkozó kötelezettségét, amely fegyelmi vétség. Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, rendelkezik az Üttv. 1. § (2) bekezdése. Alappal feltételezhető, hogy jelen esetben az adásvételi szerződést megelőzően a panaszolt ügyvédnek ellenőriznie kellett volna a letétbe helyező személyét és vele letéti szerződést kötni, majd ezt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara felé bejelenteni. A panaszolt ügyvéd mindkét kötelezettségét elmulasztotta, ebből eredően 2 rb., az Üttv. 107. § a) pontjába ütközi fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg a terhére.
A fent leírtak alapján kérte a Fegyelmi Tanács összehívását az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján, kérte annak megállapítását, hogy a fentebb leírt magatartásával a panaszolt ügyvéd 2 rb., az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget követett el.
7. Ezt követően a fegyelmi tanács a 2020. november 30. napján kelt tájékoztatásában értesítette a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.
8. 2021.05.20. napján az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványt terjesztett elő, melyben (név) tanúként meghallgatását kérte és előadta, azért mulasztotta el az elektronikus letétnyilvántartásba a letét felvezetését, mivel csak egy napig volt nála letétben az összeg.
9. A Fegyelmi Tanács 2021.07.09. napján fegyelmi tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő és tanúként (név) is megjelent.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson tett nyilatkozatában kijelentette, hogy fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Előadta, hogy 2019. július 22. napján (név) kereste meg azzal, hogy eladták az ingatlanukat és új ingatlant is szeretnének vásárolni. Az ingatlan eladásánál (név) is jelen volt, ő számolta meg a pénzt. Előadta, hogy (név) közölte, hogy majd utalni kívánják a letéti számlára a vételárat. Hivatkozott arra is, hogy 20 éve ismeri, több ingatlan adásvételi szerződését készített el nekik, soha semmilyen probléma nem volt ebből kifolyólag. Előadta, hogy 2019. július 24-én este kapta meg a 10.000.000 Ft letéti összeget a letéti számlájára a következő közleménnyel: ingatlan vásárlás ...... hrsz. „E körben előadta, hogy az volt a megállapodás, hogy a család majd eldönti, hogy kinek a nevén legyen az ingatlan, volt olyan, hogy (név) vette meg, volt olyan, hogy az asszonya, de volt olyan, hogy a lányuk is vásárolt ingatlant. 2019. július 25-én délután kereste fel az eladó és (név) az adásvételi szerződés elkészítése végett, ő el is készítette, és a letéti összegből került tehermentesítésre a megvásárolt ingatlant, míg a fennmaradó vételárat pedig az eladónak utalta át. Előadta, hogy ők ide is költöztek, és ebben az ingatlanban 4,5 hónapig éltek együtt. Panaszos 2020. januárjában hívta fel, hogy megbízott korábban egy adásvétellel utalva a korábbi letéti összeg átutalására és kérdőre vonta, hogy miért nem ő vele kötöttem meg az adásvételi szerződést. tek. Utalt arra is, hogy amikor eladták az ingatlant, akkor (név) is jelen volt, ő vette át a pénzt, ő számolta meg és végig jelen volt az adásvételi szerződés lebonyolításánál. Fegyelmi Tanács tagjának kérdésére előadta, hogy a letétbejelentés elmaradása vonatkozásában a fegyelmi felelősségét elismeri, hivatkozott arra is, hogy 20–22 óráig maradt nála a letéti pénz, így nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy bejelentse ezt a letétnyilvántartási rendszerbe. Elismeri azt is, hogy a letéti szerződésben nem került annak belefoglalása, hogy a letéti összeget milyen feltételek mellett, mikor kell kifizetnie. Fegyelmi Tanács tagjának kérdésére előadta, hogy a 2019. július hónap 25. napján kelt megállapodás ügyvédi letétkezeléséről elnevezésű okiratnál, ahol nem került megjelölésre, hogy ki a letevő és valószínűsíthetően ezt is (név) írta alá, de ennek az aláírása az ő részéről véletlenül történt meg. Eljárás alá vont ügyvéd kijelentette, hogy elismeri a felelősségét abban tekintetben, hogy a tényleges tulajdonos azonosítása a letevőnek nem történt meg, e körben elismeri a fegyelmi vétség elkövetését, illetve a fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő a panaszában foglaltakat fenntartotta, és előadta, hogy 2013. március 13. napján vált el (név)–től, de közös lakásban éltek, Úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretné visszakérni a 10.000.000 Ft-ját. Előadta, hogy abban egyezett meg volt házastársával, hogy lányáé lesz a ház és kettőjüké a haszonélvezeti jog. Előadta, hogy semmit nem írt alá és közben pedig az ő pénzén került sor az ingatlan megvásárlására, és erről semmilyen okirattal nem rendelkezik.
A fegyelmi tárgyaláson tanú előadta, hogy amikor eladták a .......szám alatti házat, a másik házat a lánya nevére akarták megvenni, de ő nem volt hajlandó elmenni az ügyvédhez. Előadta, hogy ő ment az eljárás alá vont ügyvédhez és megkötötte a szerződést olyan formában, hogy a tulajdonjogot szerzett, és erről a volt feleségét tájékoztatta is. Előadta, hogy általánosságban elmondható az, hogy nem vették komolyan, hogy kinek a nevére kerül megvételre a ház, több házat is vásároltak, ebből sosem csináltak problémát, ugyanakkor probléma csak akkor keletkezett, miután megromlott közöttük a viszony. Hivatkozott arra is, hogy a ..... szám alatti ingatlan eladásnál jelen volt, a vételárat is ő tette zsebre, és amikor a szerződéskötés után indult, rögtön tájékoztatta a volt feleségét, hogy a saját nevére került az ingatlan, akivel ezután még 4,5 hónapig együtt voltak, de soha nem panaszkodott emiatt.
A tárgyaláson a fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésében foglaltakat fenntartotta. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját továbbra is fenntartotta. Előadta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy ..... ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről; továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjának rendelkezését és 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint. Elmulasztotta a tényleges tulajdonos azonosítást, nem a szabályzatnak megfelelően készítette el a letéti szerződést, továbbá a kamaránál nem jelentette be a letétet. Ezek a magatartási szabályok több szabályba is ütköznek, így az Üttv. 51. § (1) – (3) bekezdésébe, tehát ebbe ütközik az, hogy a kamaránál nem került sor a letét bejelentésére, a letéti szerződés elkészítésének a szabályainak a megszegése vonatkozásában a letéti szabályzat 2.1 rendelkezését tudja felhívni, ugyanígy megsértésre került a letéti szabályzat 7.1, 7.2 és 7.3 pontjai. A tényleges tulajdonosi azonosítás elmaradására vonatkozóan a pénzmosási szabályzat több pontját szegte meg az eljárás alá vont ügyvéd. Ezek miatt a súlyos szabályszegések miatt az Üttv. 108. § e) pontja alapján kizárás, mint fegyelmi büntetést indítványozott minimum 3 évre. Az Üttv. 111. § (1) bekezdés alapján a kizárás végrehajtásának felfüggesztését indítványozta 1 évre, a fegyelmi eljárási szabályzat 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft költségátalány megfizetésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy az Üttv. 109. § (3) bekezdése alapján azt a Pest Megyei Ügyvédi Kamarának legyen köteles a számlájára megfizetni, vagy átutalni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021.07.09.-ei tárgyaláson, mivel a felelősségét elismerte, így a fegyelemi biztos által indítványozott kizárással szemben egyéb fegyelmi büntetés alkalmazását kérte.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok – bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok – és a meghallgatott felek, valamint (név) tanú előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Bejelentő értékesített egy ingatlant 10.000.000 Ft vételárért és mivel korábban már talált egy új ingatlant megvételre, így a bejelentő 2019. év július hó 24. napján célzott letétet helyezett el az eljárás alá vont ügyvéd letéti számláján. A banki átutalás közlemény rovatába bejelentő megjelölte, hogy annak célja a ..... hrsz. alatti ingatlan megvásárlása. A bejelentő férje – akitől elvált 2013.03.13.-án – intézte az adásvételi szerződés előkészítését és ő kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet. Az eljárás alá vont ügyvéddel (név) azt közölte, hogy a család kíván venni egy ingatlant a letétbe helyezett összegből, de a gyermeke nem akart vevő lenni, a bejelentő pedig nem tudott eljönni a szerződés aláírására, így az utalás másnapján a bejelentő volt házastársa egyedül kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet és olyan adásvételi szerződést készíttetett vele, amelyben kizárólagosan (név) szerepelt vevőként. Az adásvételi jogügylet során az ingatlan tehermentesítése és az így fennmaradó vételár megfizetése a bejelentő által az eljárás alá vont ügyvédnél letétbe helyezett 10.000.000 Ft letéti összegből történt. Az ingatlan tehermentesítése és (név) tulajdonjogának a bejegyzése az adásvételi szerződés alapján az ingatlannyilvántartás adatai szerint megtörtént.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által letétbe helyezett összeg vonatkozásában a bejelentővel letéti szerződést nem készített, és ezen összeget a Magyar Ügyvédi Kamara letétkezelő nyilvántartási rendszerébe sem jelentette be, és a letevő bejelentő tényleges tulajdonosi azonosítását sem végezte el.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításánál bizonyítékként értékelte eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát, 2021.07.09.-ei tárgyaláson a fegyelmi felelősségét két esetben ismerte el, a letétbejelentés elmaradása vonatkozásában és abban a körben, hogy a tényleges tulajdonos azonosítása a letevőnek nem történt meg. A bejelentő igazolta, hogy a 10.000.000 Ft-ot ő utalta át az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára, és vele a letéti szerződés nem került megkötésre, valamint az adásvételi szerződést – amelyben a vételár az ő általa átutalt 10.000.000 Ft-ból lett kifizetve – az akarata ellenére a volt férje írta alá vevőként és került az ő tulajdonába. A Fegyelmi Tanács bizonyítékként értékelte tanú előadását, mely szerint a korábbi ingatlan eladásából a vételárat a bejelentő (volt felesége) kapta meg és az új szerződésnél csak ő szerepelt vevőként, amelyet a bejelentő szóvá is tett. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a becsatolt letéti igazolások teljesen alkalmatlanok a jogügylet beazonosítására, hiszen mindkettőn földhivatali díj, tulajdoni lap díja szerepel annak ellenére, hogy 10.000.000 Ft összeg került átutalásra, letéti szerződésben nem került annak belefoglalása, hogy a letéti összeget milyen feltételek mellett fizethető ki, valamint azokon nem került megjelölésre, hogy ki a letevő és valószínűsíthetően ezt is eladó írta alá a bejelentő helyett. A csatolt adásvételi szerződések és banki kimutatások igazolják, hogy a bejelentő eladta a ........ hrsz. ingatlant, amelyből a 10.000.000 Ft az eljárás alá vont ügyvédnek került átutalásra letétbe és ezen letéti összegből lett kifizetve a ....... hrsz. ingatlan vételára, amely 1/1-ed arányban a bejelentő volt férje tulajdonába került.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi
Az Üttv. 51. § (1) alapján az ügyvéd az általa kezelt, a kötelez legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
(2) bekezdés szerint az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell
a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,
c) a letét típusát,
d) a letét tárgyát,
e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.
(3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018 MÜK szabályzat 1.1. pontja szerint az ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (a továbbiakban: teljesítési letét). A MÜK szabályzat 2.1. szerint a letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell: a) a letevő azonosításához szükséges adatokat: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait és lakcímét, szervezet esetén nevét, nyilvántartási számát és székhelyét, b) a letéteményes ügyvéd nevét, irodája címét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát, c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettesítő ügyvéden kívül a letéteményes ügyvéd helyettesítésére jogosult ügyvéd nevét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát, valamint a helyettesítési jogosultság esetleges korlátait, d) a letét tárgyát, e) a letét típusát, f) a letéti szerződés megkötésének dátumát, g) annak a megbízásnak a megjelölését, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik, 2 h) azt, ha az Üttv. 49. § (3) bekezdése szerinti pénzletétet az ügyvéd nem a letéti számláján, illetve letéti értékpapírszámláján (a továbbiakban együtt: letéti számla) kezeli, i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást, j) azt, ha az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg utáni kamat a letéteményes ügyvédet illeti meg, illetve a letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését, l) az ügyvéd irodájában történő őrzés esetén azt, hogy az iroda a letét őrzésének feltételeinek megfelel, m) a felek közötti elszámolás módját, n) a letét kezelésének végső időpontját, o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti, p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségeiről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.
A MÜK Szabályzat 7.1. szerint az ügyvéd a letéti nyilvántartásvezetési kötelezettségének az ügyvédi tevékenységről szólótörvényben meghatározott letétek tekintetében a letétre vonatkozó adatoknak a területi kamarák (továbbiakban: területi kamara) által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban való rögzítésével eleget tesz.
7.2. szerint 7.1. pont szerinti letét-bejelentés megtörténtét a területi kamara három munkaórán belül a letéthez rendelt egyedi azonosító szám megküldésével együtt elektronikusan visszaigazolja.
7.3. szerint a pénzletét bejelentését tanúsító területi kamarai igazolás másolatát az ügyvéd – az ügyfél kérésére – köteles a letevőnek késedelem nélkül kiadni.
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. 6. § (1). bek. szerint szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) a 11/A. §-ban és a 17. §-ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.
7. § (1) bek. szerint a szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a Pest Megyei Ügyvédi Kamara felé nem jelentette be a letétet így az Üttv. 51. § (1) – (3) bekezdésébe írt előírásokat, valamint a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. MÜK szabályzat 7.1 7.2 és 7.3 pontjait megszegte, illetve a letevővel nem kötött letéti szerződést így a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 1.1 2.1 pontjaiban foglalt előírásokat szegte meg.
A fentieken túl az eljárás alá vont ügyvéd, amikor az adásvételi szerződést úgy kötötte meg a bejelentő volt férjével, hogy azt megelőzően nem ellenőrizte a letétbe helyező személyét – és a tényleges tulajdonosra vonatkozó igazolás is téves volt – így az Üttv. 1. § (2) előírásait nem tartotta be, valamint a tényleges tulajdonosi azonosítás elmaradására vonatkozóan a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. 6. § (1) és 7. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét megszegte.
Megállapítható tehát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem kell körültekintéssel járt el a hivatkozott adásvételi szerződés elkészítésekor. Minimális elvárhatóság, hogy a letéti szerződést azzal köti meg, aki az összeget letétbe helyezte. Amennyiben ezt megtette volna, úgy nyilvánvalóvá vált volna számára, hogy (név) nem jogosult adásvételi szerződést kötni a bejelentő által átutalt összeg felhasználásával. A tényleges tulajdonosra vonatkozó igazolás is téves, mivel a bejelentő hitelt érdemlően igazolta, hogy a letétbe helyezett összeg a korábban tulajdonát képező ingatlan értékesítéséből áll rendelkezésre. Az ingatlanra (név) tulajdonjogát jegyezték be és így a bejelentő 10.000.000 Ft-ja úgy került felhasználásra a letétből, hogy tulajdonába nem került az ingatlan és azóta annak használatával sem tud élni.
Mindezek alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 2 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmérték alatti összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt a tényt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megatartása alapján a bejelentő tulajdonszerzését akadályozta meg illetve a tulajdonát képező 10.000.000 Ft-os összeg feletti rendelkezési jogának megszűnését eredményezte az eljárás alá vont ügyvéd magatartása. További súlyosító körülményként értékelte a többrendbeliséget. Ugyanakkor enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy az eljáró ügyvéd a felelősségét mindkét esetben elismerte.
A Fegyelmi Tanács az ügy összeg körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pont szerinti pénzbírság alkalmazását találta indokoltnak, a Fegyelmi Tanács eltúlzottnak tartotta a fegyelmi biztos indítványát a felfüggesztett kizárással kapcsolatban, bár kétségtelen tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabályszegései, mivel az letétkezelési szabályokat érinti, súlyosnak tekintendő, de a helytelen döntések nem haszonszerzés céljából, hanem az ügyfelek felé irányuló túlzott bizalomból fakadtak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv.: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. MÜK szabályzat
– a tényleges tulajdonosi azonosítás elmaradására vonatkozóan a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv.
Budapest, 2021. szeptember 13.
Jogerős 2021.
Végrehajtható: 2021.