A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ..... (.....) ügyvéd és dr. ..... (.....) ügyvéd által képviselt dr. ..... ügyvéd (KASZ: ....., iroda: ..... Ügyvédi Iroda, .....III/4.) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. január 13. napján 2019.F.193/12. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. július 17. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.193/12. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, az elsőfokú határozatban megállapított pénzbírság összegét 250.000 Ft-ra mérsékli, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az Országos Fegyelmi Bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Dr. ..... ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2019.F.193/12. szám alatt meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hat rendbeli szándékos, ebből egy esetben folytatólagos, fegyelmi vétség elkövetése miatt kötelezte 350.000 Ft pénzbírság, valamint 80.000 Ft átalányköltség, megfizetésére.
I. 2019.F.194. P..... T.....
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a P..... T..... elítélt terjesztett elő panaszt. A panaszos előadása szerint megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére a fogva tartásával kapcsolatos kártalanítási igény érvényesítése céljából. A bejelentés szerint eljárás alá vont ügyvéd nem tartotta vele a kapcsolatot, részére az ügye alakulásáról nem adott tájékoztatást. Előadta, hogy a kártalanítási kérelme 2018. október 18-án jogerőre emelkedett, azóta eltelt 6 hónap alatt, az ügyéről semmit sem tud.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. április 30. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat kapcsán visszautasította a panaszos állításait, álláspontja szerint a panasz megalapozatlan, a panaszos bejelentésében írtak nem felelnek meg a valóságnak.
Panaszossal folyamatosan tartotta a kapcsolatot, több alkalommal beszéltek telefonon, valamint többször is kölcsönt biztosított részére, rendszeresen tájékoztatta az ügye állásáról.
Beadványában részletesen levezette az általa kért Ügyvédi munkadíjat a felmerült költségekkel együtt.
Előadta, hogy a panaszosnak jogerősen 514.600 Ft-ot ítélt meg az eljáró bíróság. A megítélt összegből levonásra került az ügyvédi munkadíj, valamint elszámolta az időközben nyújtott kölcsön összegét is a panaszossal, gyakorlatilag a megítélt összeg elfogyott.
Az elszámolást követően 100.000 Ft-ot átutalt az elítélt részére, így ügyfele tartozása ezen összeggel nőtt. Előadta, hogy több eljárásban is képviseli a panaszost, melyek még folyamatban vannak.
Az általa előadottak bizonyítása végett iratokat csatolt, kérte az ellene folyó fegyelmi eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos 2019. július 18. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 2.4, 5.8. b), valamint a 11.5. pontjában írt rendelkezéseket, ezzel három rendbeli - ebből egy esetben folytatólagos - szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyre is figyelemmel a fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019. szeptember 2. napján, tárgyalás mellőzésével hozott határozatával ezen ügyet egyesítette a 2019.F.193. szám alatti ügyhöz.
II. 2019.F.193. R..... Sz.....
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a R.... Sz..... elítélt terjesztett elő panaszt. A panaszos előadása szerint 2017 márciusában megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy képviselje őt a fogva tartásával összefüggésben keletkezett kártalanítási ügyében.
Panaszában előadta, hogy a panaszolt ügyvéd nem tartja vele a kapcsolatot, nem tájékoztatja, a megbízási szerződést fel akarta mondani, mire fenyegető levelet kapott az eljárás alá vont ügyvédtől. Álláspontja szerint hanyagul látja el az ügyvéd az ügyét. Panaszához csatolta a 2018. március 15-i keltezésű ügyvédi tájékoztatást.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. április 25. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd, az előzetes vizsgálat kapcsán visszautasította a panaszos állításait. Álláspontja szerint a panasz megalapozatlan, a panaszos hivatkozásai nem felelnek meg a valóságnak.
Panaszossal folyamatosan tartotta a kapcsolatot, tájékoztatta az ügy állásáról. Jelezte, arról nem tehet, hogy az ügy elbírálása lassan halad. A panaszos részére küldött tájékoztatást a panaszos nem vette át. Az eljárás folyamán végig a panaszos érdekeinek megfelelően járt el. Az általa előadottak bizonyítása végett iratokat csatolt, kérte az ellen folyó fegyelmi eljárás megszüntetését.
A panaszos a 2019. június 17. napján kelt levelében arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az általa előterjesztett panaszt nem tarja fenn, figyelemmel arra, hogy időközben őt a büntetés-végrehajtási intézetben az eljárás alá vont ügyvéd egyik helyettese felkereste, a félreértések kiküszöbölésre kerültek.
A fegyelmi biztos 2019. július 18. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 2.4, 5.8. b), 11.13, valamint a 11.5. pontjában írt rendelkezéseket, ezzel három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyre is figyelemmel kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019. november 4. napján megtartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása során előadta, hogy fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Azt nem vitatta, hogy úgy történtek az események, ahogyan az a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatokban leírásra kerültek, de ezek minősítését vitatta. Megítélése szerint nem követett el fegyelmi vétséget. Előadta, hogy több nehéz sorsú ügyfele van, akiknek emberi gesztusból is vezérelve előlegként pénzt ad, ezen összegek előlegnek minősülnek, melyek a későbbiek folyamán levonásra kerülnek a megítélt összegekből. Természetesen kamatmentesek ezek az összegek.
A tájékoztató levelek vonatkozásában előadta, hogy azokat nem minden esetben ő fogalmazta meg, a kollegák is segítettek neki.
Mindkét panaszossal rendeződött a viszonya, további ügyek vitelével bízták meg.
Álláspontja szerint nincs olyan kamarai jogszabály, mely tiltaná a büntető eljárás kezdeményezésének kilátásba helyezését. Továbbra is vitatta a fegyelmi vétség elkövetését.
A fegyelmi tárgyaláson előadottak bizonyítása végett az előterjesztett bizonyítási indítványnak az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács helyt adott, a fegyelmi tárgyalás elhalasztásra került, az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy a jelzett iratokat becsatolja.
Eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője, dr. B..... É..... ügyvéd, a 2018. november 4. napján tartott fegyelmi tárgyaláson írásban észrevételeket terjesztett elő.
P..... T..... panaszával kapcsolatban előadta, az eljárás alá vont ügyvéd azt vállalta, hogy 3 havonta panaszt és kártalanítási igényt terjeszt elő a panaszos képviseletében. Ezen vállalásának eleget tett, folyamatosan tájékoztatta a panaszost.
Azt elismerte, hogy az ügyvéd konkrét elszámolást valóban nem mellékeit ügyfele részére, de ez a levél tartalma alapján egyértelmű volt. A díjról, költségről számla kiállítása megtörtént.
A 2018. szeptember 11-én írt levéllel kapcsolatosan a jogi képviselő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a saját ügyfelével szemben helyezett kilátásba büntető-eljárást arra az esetre, ha megbízási szerződés felmondásra kerül. Az ügy sikerdíjas volt, a költségeket az eljárás alá vont ügyvéd előlegezte meg, így át kellett gondolni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a munkadíj kijátszása ellen. Eljárás alá vont ügyvéd nem fenyegetni akarta a panaszost, nem állt szándékában semmilyen eljárást kezdeményezni vele szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd 135.000 Ft kölcsönt nyújtott a panaszosnak, erre figyelemmel történt a teljes kártalanítási összeg engedményezése az ügyvédi irodára. Ez a magatartás nem valósít meg fegyelmi vétséget, mivel álláspontja szerint a megbízási díj engedményezése nem hozzájáruláshoz kötött jogügylet, így ahhoz nem kell a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének a hozzájárulása.
R..... Sz..... panaszával kapcsolatosan előadta, hogy a 2018. március 15-én írt levél általános tájékoztató jellegű. Ez a levél nem minősül tisztességtelen ügyfélszerzésnek. Álláspontja szerint nem minősül jogsértésnek, hogy ha egy ügyvéd úgy vállal el egy ügyet, hogy abban csak egyedül hajlandó eljárni.
A 2020. január 13. napján tartott folytatólagos fegyelmi tárgyaláson az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács elnöke ismertette az időközben beérkezett beadványt, annak mellékleteivel együtt, továbbá a R..... Sz..... által írt levelet.
A fegyelmi biztos fenntartotta az indítványát, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd hat rendbeli szándékos, ebből 1 esetben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, valamint átalányköltségben történő marasztalást indítványozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd az írásban előterjesztett beadványaiban foglaltakat fenntartotta, kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését, fegyelmi vétség megállapítása esetén méltányos Összegű pénzbírságban történő marasztalást kért.
Ezt követően az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi ügyben határozatot hozott.
Határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hat rendbeli szándékos - ebből 1 esetben folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el, ezért őt az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
R..... Sz..... ügyében az Elsőfokú Fegyelmi Tanács tényállásként megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2017. március 4-én kelt, 2018. május 22-én módosított megbízás alapján járt el a fogva tartással összefüggésben keletkezett kártalanítási igény érvényesítése során.
A megbízási szerződés módosítás szerint az ügyvédi irodától kapott kölcsönök miatt R..... Sz....... engedményezte a kártalanítási eljárások során részére megítélendő összegeket, a kölcsön fejében történt engedményezéshez az eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hozzájárulását nem kérte.
A 2018. március 15. napján kelt tájékoztató levélben felhívta az ügyvéd az ügyfelét, hogy a kártalanítási ügyben a jogi képviseletet egyedül kívánja ellátni.
A 2018. december 18-i levélben a megbízási jogviszony felbontása esetére a kártalanítási igény visszavonását, büntető eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba.
P..... T..... ügyében a határozat tényállásában megállapította az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvéd 2016. október 27. napján kötött megbízást, mely 2018. május 11. napján került módosításra.
A megbízási szerződés módosítás tartalmazza, hogy a megbízó az ügyvédi irodától kapott kölcsönök miatt engedményezi az ügyvédi iroda részére a kártalanítási eljárások során részére megítélendő teljes összeget, a megállapodáshoz az ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hozzájárulását nem kérte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 11-i levelében a megbízási jogviszony felbontása esetében a kártalanítási igények visszavonását, büntető eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba.
A bejelentők a fegyelmi eljárás során írásban nyilatkoztak, P..... T..... az ügyvédi irodával a megbízási jogviszonyt fenn kívánja tartani, az ügyvéd munkájával elégedett, R..... Sz..... az ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárás megszüntetését kérte.
Az elsőfokú fegyelmi határozatban megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján hat rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Megszegte az ügyvéd magatartásával az Üttv. 1. § (3) bekezdésben, 39. § (3) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésben, az ÜESZ 2.4. pontjában, 5.8. b) pontjában, 11.5. pontjában, 11.13. pontjában írt rendelkezéseket.
Mindkét bejelentő esetében az ügyvéd a kölcsönügylethez és a kapcsolódó engedményezéshez nem szerezte be a területi kamara elnökének hozzájárulását, fenyegető hangvételű, büntető eljárást kilátásba helyező felhívást küldött ügyfeleinek a megbízási jogviszony felbontása esetére.
P..... T..... javára érkezett pénzről nem értesítette az ügyvéd, míg R..... Sz..... vonatkozásában a 2018. március 15-én kelt levélben írtakat az ügyfélszerzés tilalmazott formájának minősítette.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétségeket megalapozó kötelezettségszegések tárgyi súlyát, a folytatólagos elkövetést, az enyhítő és súlyosító körülményeket értékelve kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 350.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés megfizetésére, 80.000 Ft átalányköltségben marasztalta.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan pénzbírság mellőzését, megrovás alkalmazását, míg harmadlagosan a pénzbírság jelentős csökkentését kérte.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében előadta, hogy R..... Sz..... panaszos esetében a megbízási szerződés 2018. május 22-én módosításra került, figyelemmel arra is, hogy időközben a panaszosnak 20.000 Ft kölcsönt biztosított, többek között ennek fejében került sor a kártalanítási Összeg engedményezésére, melyhez nem kérte a BÜK elnökének a hozzájárulását.
P..... T..... panaszos esetében a megbízási szerződés 2018. május 22-én módosításra került, melynek az volt az oka, hogy a munkadíj, az addig felmerült költségek, valamint az adott kölcsönök miatt történt az engedményezés az ügyvédi iroda részére.
Álláspontja szerint a szándékos elkövetési alakzat nem került bizonyításra, kiemelte, hogy sem az Üttv, sem az ÜESZ nem tartalmaz rendelkezéseket a szándékosság és a gondatlanság fogalmának a meghatározásakor. Az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a gondatlanságot kizárta, majd formál logikai hibával megállapította, hogy az ügyvéd magatartása csak szándékos lehet.
Vitatta a fegyelmi határozatban megjelölt jogszabálysértések tényét kiemelve, hogy a legjobb tudása szerint járt el, az ügyfél érdekeit tekintette elsődlegesnek, az ügyfél érdekeivel ellentétes magatartást soha sem tanúsított.
A munkadíj és az elszámolás kérdéskörben az ügyvédi kamara nem jogosult alakilag, vagy tartalmilag belenyúlni.
A fogvatartottakat minden esetben haladéktalanul értesítette a megítélt kártalanítási összegekről. Álláspontja szerint a tájékoztatásnak nem kell írásbelinek lennie.
Az ÜESZ hivatkozott rendelkezéseinek megszegését is vitatatta, azt azonban elismerte, hogy az általa alkalmazott szóhasználat „karcossága” lehet, hogy kissé erős volt, de azt a körülmények alakították. Nem volt fenyegető szándéka, a panaszosok sem tekintették fenyegetőnek a büntető eljárással való fenyegetést, az egy figyelmeztetés, figyelem felhívás volt, ami az adott esetben egy jó tanács.
Nem szerzett ügyfeleket tisztességtelenül, az érdeklődők részére állította össze a bírált levelet.
Sérelmezte a kölcsön és az engedményezés fogalmának az elnevezés, és nem a tartalom szerinti elbírálását. Álláspontja szerint az engedményezés kizárólag akkor lép hatályba, ha a kártalanítási eljárások során megítélt teljes összeg nem fedezi az eljárás alá vont ügyvéd követeléseit. Az engedményezés nem ellentétes az Üttv. 31. §-ában, valamint az ÜESZ 6.5. pontjában írt rendelkezésekkel. Álláspontja szerint az engedményezéshez nem kell a BÜK elnökének a hozzájárulása.
Kifogásolta, hogy esetében nem hat rendbeli cselekmény elkövetéséről van szó, hanem legfeljebb két rendbeli cselekményről lehet beszélni.
Az országos fegyelmi főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt, figyelemmel arra, hogy a tényállás megalapozott, az abból levont jogi következtetés helytálló.
A fellebbezés részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, a fellebbezési kérelem keretein belül felülbírálta, megállapította, hogy az részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, mely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2020. július 17. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre állt bizonyítékokat helyesen értékelte.
Az elsőfokú határozatban megállapított tényállás alapján megalapozottan jutott a fegyelmi tanács arra az álláspontra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kölcsönszerződéshez és engedményezéshez elmulasztotta megkérni a területi ügyvédi kamara elnökének hozzájárulását, ügyfeleinek emberi méltóságot sértő közléseket tartalmazó megkeresést küldött, P..... T..... esetében nem adott tájékoztatást az ügyvéd számlájára megérkezett pénzösszegről.
Ezen szándékos magatartással megvalósított kötelezettségszegések az elsőfokú határozatban megjelölt Üttv. 1. § (3) bekezdésben, 39. § (3) bekezdésben 52. § (1) bekezdésben írt rendelkezésekbe, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontjában, 5.8. pontjában és a 11.5. pontjában írt rendelkezésekbe ütköznek, az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősülnek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt indokokat is figyelembe véve a R..... Sz.....hez eljutott, 2018. március 15-én kelt általános jellegű tájékoztató levelet nem értékelte az ügyfélszerzés tilalmazott formájának. Az ügyvéd azt kívánta tudatosítani, hogy abban az esetben köt megbízási szerződést, ha a megbízónak más ügyvéddel nem áll fenn megbízási jogviszonya a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyben. Ezen magatartás nem valósított meg fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést, az ügyvéd magatartása nem ellentétes az ÜESZ 11.13. pontjában írtakkal.
Az Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt védekezését teljes körűen nem tudta elfogadni, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek a saját ügyfele érdekeit kell képviselnie, ügyfele érdekeivel ellentétes magatartást nem tanúsíthat. Saját ügyfelét senki sem fenyegetheti azzal, hogy vele szemben a megbízás megszüntetése esetén büntetőjogi retorziókat helyez kilátásba.
Az elsőfokú határozatban megállapított további kötelezettségszegések vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács megalapozatlannak értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétség elkövetését vitató hivatkozásait.
A megbízási díj érvényesítésére való törekvés nem ad alapot arra, hogy az ügyvéd ügyfelének emberi méltóságot sértő levelet írjon, abban a megbízási jogviszony megszüntetése esetén büntető eljárás kezdeményezését helyezzen kilátásba, a kártalanítási igénynek az ügyfél hozzájárulása nélküli visszavonására utaljon.
Tényként kell megállapítani, hogy a fegyelmi eljárás szabályairól, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezik. A jogszabály más jogágaktól eltérően nem tartalmazza a szándékosság és gondatlan elkövetés meghatározását.
Tekintettel arra, hogy az elkövetés módját a fegyelmi vétség és a fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni, a fegyelmi eljárás során a szándékosság és a gondatlanság értékelése általános fogalom értelmezésen, más jogágak fogalom meghatározásának analógiáján alapul. A következetesen érvényesülő fegyelmi gyakorlat a jogszabályban, etikai szabályzatban írt ügyvédekre kötelező kötelezettségek figyelmen kívül hagyása, megszegése szándékos elkövetésként kerül értékelésre.
Megalapozott az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt azon hivatkozás, miszerint a megállapított kötelezettségszegések ugyanezen megbízás keretében nem alapoznak meg önálló rendbeliséget. Egy megbízáshoz kapcsolódó, több jogi normát sértő magatartásokat folytatólagos elkövetéseket indokolt értékelni.
Az elsőfokú határozatban P..... T...... vonatkozásában megállapított három önálló kötelezettségszegés egy rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek, míg R..... Sz..... esetében elkövetett két kötelezettségszegés ugyancsak egy rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Megállapította a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi büntetés kiszabásával kapcsolatban megállapította a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlya pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indokolja.
Figyelemmel a kötelezettségszegésként értékelt magatartások számának csökkenésére, a rendbeliség módosulására, az értékelt enyhítő és súlyosító körülményekre a Másodfokú Fegyelmi Tanács a 350.000 Ft pénzbírság összegét 250.000 Ft-ra mérsékelte.
Az elsőfokú határozat hat rendbeli fegyelmi vétséget megállapító rendelkezését a Másodfokú Fegyelmi Tanács két rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek minősítette. A részben eredményre vezetett fellebbezésre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács a másodfokú eljárási költséget a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján mérsékelt összegben állapította meg.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. október 12. napján végrehajtható.