A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021.07.09. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti
pénzbírság
fegyelmi büntetést szab ki, amelynek összege 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint.
Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírság, valamint a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005–20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Egyéni ügyvédként dolgozik, fegyelmi előzménye nincs, a személyi körülményeire nem terjesztett elő nyilatkozatot.
A bejelentő a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához érkezett beadványában élt bejelentéssel ....... ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. Előadta, hogy 2019. év március hó 28. napján adásvételi szerződés készült az .......Kft. 100%-os üzletrészének átruházása érdekében. Az adásvételi szerződést a panaszolt ügyvéd készítette és jegyezte ellen. A bejelentő állítása szerint az .......Kft. az ügyben eladóként nem szerepelhetett volna, mivel az adásvétellel érintett üzletrésznek nem volt a tulajdonosa. Az üzletrész vételára 40.000.000 Ft-ban került megjelölésre, amelyből a vevő mindösszesen 2.000.000 Ft-ot fizetett meg. A panaszolt ügyvéd az adásvételi szerződésben megjelöltek szerint az okiratot az illetékes cégbírósághoz a tulajdonjog átvezetése érdekében benyújtotta. Mivel a vételár megfizetésére nem került sor, ......... ügyvéd vállalta, hogy az eredeti állapot helyreállítása érdekében eljár és elkészíti a szükséges okiratokat. Az eredeti állapot helyreállítása érdekében bejelentő ügyvédi munkadíjként 240.000 Ft-ot fizetett meg a panaszolt ügyvédnek, aki vállalta annak visszafizetését, amelyet írásbeli felszólítás mellett meg is tett.
A bejelentésben rögzítettek szerint az üzletrész adásvételi szerződéssel kapcsolatosan ügyvédi tényvázlat felvételére, megbízási szerződés aláírására nem került sor. A bejelentésből megállapíthatóan a panaszolt ügyvédet nem a bejelentő kérte fel az okirat elkészítésére. A bejelentő a panaszolt ügyvéd jelen ügyben kifejtett ügyvédi tevékenységét szakmaiatlannak tartotta, kiemelte, hogy vételár megfizetése nélkül kikerült a tulajdonából egy gazdasági társaság üzletrésze.
Hiánypótlási felhívást követően a bejelentő becsatolta a sérelmesnek tekintett üzletrész adásvételi szerződést, valamint az ..... Kft. és a bejelentésben nem szereplő ........... Kft. tárolt cégkivonatát. A bejelentés kiegészítésében a bejelentő megerősítette, hogy a teljes vételár nem került kifizetésre, a vételárból 38.000.000 Ft összegű hátralék áll fenn.
Az eljáró fegyelmi biztos 2020. október 9. napján indított előzetes vizsgálatot az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. október 26. napján terjesztette elő igazoló jelentését, amelyben előadta, hogy 2018. november végén vagy december elején, majd 2019. februárban találkozott a bejelentővel, amikor több peres ügyben kívánt eljárás alá vont ügyvédnek megbízást adni, amelyeket nem fogadott el. Eljárás alá vont ügyvéd szintén februárban találkozott a bejelentővel, amikor már jelen volt az üzletrészt megvásárolni kívánó személy is, az üzletrész átruházásáról ott esett szó először. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ezt követően emailben, 2019. március 1. napján kapott egy üzletrész adásvételi szerződést a bejelentőtől, továbbá ezt követően email útján tartotta a kapcsolatot a bejelentővel, amelynek során több email váltás is történt (2019.03.05., 2019.03.07., 2019.03.18. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 18. napján megküldte bejelentőnek az adásvételi szerződés tervezetét, erre eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint észrevétel, kérdés nem érkezett. 2019. március 28. napján a bejelentő elküldte a személyes adatait, majd a szerződéskötésre is ezen a napon került sor. Az aláírás során a felek szintén nem tettek fel kérdést eljárás alá vont ügyvédhez, az adásvételi szerződés 5. és 8.2. pontjait azonban a felek kiegészítették. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy megbízást csak az üzletrész vevőjétől kapott. Eljárás alá vont ügyvéd az illetékes Cégbíróság részére 2019. április 2. napján nyújtotta be a változásbejegyzés iránti kérelmet, a Cégbíróság bejegyző végzését pedig 2019. április 10. napján vette át.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy a két megkeresés között több peres ügyben fejtette ki a véleményét, illetve adásvételi szerződést is készített, de megbízást a bejelentőtől nem fogadott el. A bejelentő egyetlen alkalommal sem említette, hogy gond lenne az adásvételi szerződéssel, vagy a változásbejegyzéssel. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy mivel nem ő adta a megbízást, őt nem képviselheti.
Az eredeti állapot helyreállítása körében eljárás alá vont ügyvéd előadja, hogy soha nem állított olyat, hogy képes visszaállítani az eredeti állapotot, azt csak megkísérelni lehet. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 22. napján és augusztus 30. napján több emailt is kapott bejelentőtől, amelyben a bejelentő megküldte az élettársa személyes adatait, valamint az üggyel kapcsolatos további adatokat, továbbá bejelentő megfizette az eljárás költségeit. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2019. augusztus 28. napján személyesen, tájékoztatta a bejelentőt az aktuális jogi helyzetről, valamint arról, hogy nem lehetséges az eredeti állapot helyreállítása. Eljárás alá vont ügyvéd hangsúlyozta, hogy megbízást nem kapott.
Eljárás alá vont ügyvéd egy későbbi, 2020. november 27. napján kelt iratában előadta, hogy a tudomása szerint a vevő és az eladó között tárgyalások zajlottak és eljárás alá vont ügyvéd csak két alkalommal találkozott velük. Számára a szerződő felek egyértelművé tették, hogy a vevőnek tulajdonossá kell válnia a társaságban ahhoz, hogy hitelt tudjon felvenni a vételár megfizetéséhez. Eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint a szerződés tervezetét a bejelentőtől kapta. Eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint a bejelentő kapott tényvázlatot. Előadta továbbá, hogy tudomása szerint a vevő a szerződés szerinti vételárat egy másik ügyvéd letéti számlájára befizette. Előadása alapján 2019. augusztusában azt tanácsolta bejelentőnek, hogy vonja vissza a székhely és telephely használatot, de nincs tudomása arról, hogy ez megtörtént-e. Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában az okirat alakszerűsége kapcsán is észrevételeket tett, továbbá előadta azt is, hogy véleménye szerint a társaság nevén szerepelt az üzletrész, a társaság ezért került eladóként megjelölésre a szerződésben.
A fegyelmi biztos 2020. október 29. napjával hozta meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát. A határozatban a fegyelmi biztos összefoglalta a panaszos bejelentésének, valamint az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésének lényegét.
A fegyelmi biztos tényállásként rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2019. március hó 28. napján üzletrész adásvételi szerződést készített, amelyben vevőként ........ lakos, eladóként az ....... Kft. gazdasági társaság szerepelt, amely utóbbi gazdasági társaságot a bejelentő képviselt. Az adásvételi szerződés 1. pontjában megjelöltek szerint az adásvétel tárgyát az....... Kft. gazdasági társaság 100% üzletrésze képezte. A szerződés ezen pontja szerint az állapítható meg, hogy az eladó gazdasági társaság 1/1 arányban volt tulajdonosa saját magának.
Az adásvételi szerződés 4. pontja a vételár ütemezését tartalmazza. Ennek 4.1 pontja szerint a vevő 2.000.000 Ft-ot a szerződés aláírásának napján fizetett meg az eladónak, míg a fennmaradó 36.000.000 Ft megfizetésére a szerződés határidőt nem állapított meg. A 4.2 pont mindösszesen azt rögzíti nyelvtanilag helytelenül, hogy „a vevő köteles a fennmaradó összesen 36.000.000 Ft vételár hátralékot az adásvételi szerződés aláírásától számított 3 hónapon belül bemutatja vevőnek az érvényes hitelígérvényt” Vélhetően azt kívánta rögzíteni az eljárás alá vont ügyvéd a szerződés ezen pontjában, hogy a vevő köteles 3 hónapon belül hitelígérvényt beszerezni egy pénzintézettől, ezt bemutatni az eladónak. A szerződésben azonban véghatáridő nem szerepel a vételár kifizetésére, pusztán a hitelígérvény beszerzésére vonatkozik időpont.
Az adásvételi szerződés 5. pontja szerint, bár ez sem egyértelmű megfogalmazás, a vevő az üzletrész tulajdonjogát a teljes vételár kifizetése nélkül megszerezte. Erre abból a szövegezésből lehet következtetni, hogy a felek a vételár meg nem fizetése esetére kötelezték magukat az eredeti állapot helyreállítására. A szerződés ezen pontja azt is rögzíti, amennyiben a vevő hiteligénylése nem vezet sikerre 3 hónapon belül, úgy az adásvételi szerződés semmisnek minősül.
Az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett szerződést tekintette volna abban az esetben semmisnek, azaz esetlegesen jogszabályba ütközőnek, amennyiben a vevő hiteligénylése eredménytelen marad. Ez a jogi terminus technikus teljesen félrevezető az abban részes laikus felek felé.
A fegyelmi biztos a tényállás alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az üzletrész adásvételi szerződés szerkesztésekor nem kellő körültekintéssel járt el. A szerződésben nem oktatta ki az eladót, hogy a vevő az üzletrészt szabadon átruházhatja harmadik személyre és ez esetben az eredeti állapot helyreállítása már nem lehetséges. Az adásvételi szerződésben az eljárás alá vont ügyvéd a vételár kifizetésére határidőt nem szabott.
Ezen túlmenően – a rendelkezésre álló iratok alapján – a fegyelmi biztos azt is rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízással összefüggésben tényvázlatot, megbízási szerződést nem készített, vagy legalábbis azt nem bocsátotta a Pest Megyei Ügyvédi Kamara rendelkezésére. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az a körülmény, hogy az üzletrész adásvételi szerződés elkészítésére esetlegesen nem a bejelentő kérte fel, nem mentesíti az alól a kötelezettség alól, hogy a megbízás vonatkozásában szerződést készítsen. Ebben megjelöli-e a megbízója személyét és azt is, hogy pontosan mire vonatkozik a felkérés. A fegyelmi biztos hangsúlyozta, hogy bármely szerződés, különösen adásvételi szerződés esetén az eljáró ügyvéd az abban részes feleket azonos mértékben kell hogy képviselje.
A fegyelmi biztos megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződés szerkesztésekor, ellenjegyzésekor nem kellő körültekintéssel járt el, kioktatási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget, e vonatkozásban a 2017. évi LXXVIII. (Az ügyvédi tevékenységről; a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjára figyelemmel 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg. A fegyelmi biztos indítványa alapján további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósít meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás körében szerződést nem készített, vagy amennyiben készített, azt nem bocsátotta az előzetes vizsgálat lefolytatása érdekében a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére.
A fegyelmi tanács 2021. július 9. napján tartott tárgyalást az ügyben. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A bejelentő szabályszerű idézésre megjelent.
A tárgyaláson bejelentő előadta, hogy a céget a bejelentő és a párja alapította 2015. évben, ő volt az ügyvezető. A bejelentő előadta, hogy naperőművet kívántak építeni (név) cégével együttműködve. (név) tájékoztatta a bejelentőt, hogy cégükkel kapcsolatosan hitelből fel lehet építeni az erőművet, de körülbelül másfél-két év alatt jutottak el odáig, hogy megvalósulhasson a terv, de ekkor a bejelentő párja súlyosan megbetegedett és felmerült az, hogy értékesítsék az engedélyeket vagy a kft. üzletrészét. A bejelentő és párja (név) által ismerkedett meg (név)–vel, mint lehetséges vevővel.
Bejelentő előadta, hogy először csak az engedélyeket akarták eladni, de az eladás az üzletrésszel együtt észszerűbbnek tűnt számukra, mert az engedélyek a cég nevén voltak. Eljárás alá vont ügyvéd személyesen járt a bejelentőnél és párjánál. A bejelentő párja kérte eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy legyen foglaló is és ne kerüljön átírásra addig a tagváltozás, amíg nincs kifizetve a teljes vételár.
Bejelentő előadja, hogy az üzletrész vevőjének az volt a terve, hogy hitelt vesz fel és ebből fizeti meg az üzletrész vételárát. Bejelentő akként nyilatkozott, hogy olvasta a szerződést, de már akkor is kételkedett benne, hogy annak tartalma megfelelő lesz-e. Eljárás alá vont ügyvédet meg is kérdezte erről, aki azt mondta, hogy általában így csinálják ezt a szerződést, így jó lesz és azért kell átengedni a céget, hogy a vevő gyorsabban kapjon hitelt és hamarabb tudja a vételárat kifizetni. Bejelentő aláírása szerint a szerződés aláírására eljárás alá vont ügyvéd irodájában került sor. Bejelentő emlékei szerint a szerződés aláírásakor (név) és eljárás alá vont ügyvéd többször összesúgott, az okirat többször került módosításra. Aláíráskor a bejelentő már egyedül volt, akkor a párja már nem volt ott vele.
A bejelentő az okirat aláírása előtt még felhívta az élettársát és odaadta eljárás alá vont ügyvédnek a telefont. A bejelentő előadása szerint (név) többször kérdőre vonta eljárás alá vont ügyvédet, hogy miért van szükség a változtatásokra, amelyre akkor az volt a válasz, hogy így kell ezt csinálni és szükség van ezekre a módosításokra.
A bejelentő az üzletrész átruházási szerződés szerinti 2.000.000 Ft-ot készpénzben megkapta, viszont további vételárrész teljesítés nem történt, emiatt többször is kereste vevőt, hogy mikor lesz kifizetve a fennmaradó 36.000.000 Ft, de erre konkrét választ a bejelentő nem kapott. Bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédet is több esetben kereste az ügyben, hogy mikor fogja megkapni a vételár fennmaradó részét, amelyre kielégítő választ nem kapott. Ezt követően bejelentő 3 hónap elteltével kérdeztem, hogy mi lesz a hitelígérvénnyel, ami a szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő megkapta-e azt a hitelt. Eljárás alá vont ügyvéd erre is úgy nyilatkozott, hogy ilyen hitelígérvényt nem kapott.
Bejelentő elmondta, hogy arravaló tekintettel, hogy a továbbiakban sem került a fennmaradó vételár megfizetésére sor, eljárás alá vont ügyvéddel személyesen egyeztetett és kérte, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, amelyre ő ígéretet is tett. Bejelentő előadása szerint eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 18. körül mondta neki, hogy amennyiben kifizet 240.000 Ft-ot, akkor a változás bejegyzési kérelmet már másnap benyújtja. Bejelentő előadta, hogy a kért összeget át is utalta. Ezt követően augusztus 28-án eljárás alá vont ügyvéd írt egy levelet (név)–nek, amiben a bejelentő kérte, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Bejelentő előadása szerint ezt követően 2019. augusztus 30. napján ment el hozzá személyesen eljárás alá vont ügyvéd és akkor közölte, hogy átverte őket a vevő és akkor szembesítette bejelentőt azzal a ténnyel, hogy az üzletrészt (név) július 8-án továbbadta egy ....... Kft. nevű cégnek és ennek a bejegyzése a cégbíróságon már meg is történt. Bejelentő álláspontja szerint őt átverték és ehhez eljárás alá vont ügyvéd valamilyen szinten segítséget nyújtott.
Bejelentő előadta továbbá, hogy az üzletrész átruházási szerződésen kívül más okiratot az ügyben nem kapott. Arra emlékszik, hogy egy vagy két meghatalmazást még alá kellett írnia a bejelentőnek és a párjának is, de ezekről az okiratokról sem kapott eredeti példányt vagy másolatot, így kizárólag az üzletrész átruházási szerződéssel rendelkezik. Az üzletrész átruházásnál az volt a megállapodás, hogy kettős ügyvezetés jön létre, tehát (név) és (név) mindketten ügyvezetők lesznek és közös aláírással lesznek majd jogosultak a társaság bankszámláját kezelni. A bejelentő utóbb tudta meg, hogy (név) később kikerült ebből a körből és a továbbiakban már ő révén sem lehetett hozzáférni a társaság bankszámlájához.
A tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta az írásban is előterjesztett tényállást. A következők szerint jelölte meg az eljárás alá vont ügyvéd által megszegett rendelkezéseket: az Üttv. 42. § (4) bekezdése, mely szerint a joghatás kiváltására részben alkalmatlan volt az okirat, hivatkozott az Üttv. 42. § (5) és (6) bekezdésére okirat szerkesztési hiba miatt, továbbá az etikai kódex 5.12. b) pontjára és az Üttv. 29. §-ra a megbízás írásba foglalásának elmulasztása, illetve megbízás csatolásának elmulasztása miatt. Ezekre tekintettel 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte. A fegyelmi biztos az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján a maximális pénzbüntetéshez közelítő mértékben. A FESZ 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére kérte továbbá kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy ezt az Üttv. 109. § (3) bekezdése alapján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara számlájára legyen köteles megfizetni.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 28. napján üzletrész adásvételi szerződést készített és jegyzett ellen, amelynek tárgya az ....... Korlátolt Felelősségű Társaság 3.000.000 Ft névértékű üzletrésze volt. Az üzletrész kizárólagos tulajdonosa a cégkivonat adatai alapján bejelentő volt. Az adásvételi szerződésben eladóként a társaság maga (a társaság képviseletében a bejelentő, a társaság egyedüli tagja), míg vevőként (név) szerepel. Az adásvételi szerződés 1. pontja rögzíti, hogy az eladónak kizárólagos tulajdonjoga áll fenn az ....... Kft-ben. Szerződő felek az üzletrész vételárát 38.000.000 Ft-ban, azaz harmincnyolcmillió forintban állapították meg. A vételárból a vevő 2.000.000 Ft-ot, azaz kétmillió forintot a szerződés aláírásával egyidejűleg, készpénzben fizetett meg eladónak, míg a fennmaradó 36.000.000 Ft tekintetében a szerződés 4. pontja azt tartalmazza, hogy arról a vevő a szerződés aláírását követő 3 hónapon belül érvényes hitelígérvényt fog bemutatni. A vételár hátralék megfizetésére vonatkozóan a szerződés 5. pontja akként rendelkezik, hogy a vevő a vételár hátralékot a hitel folyósítását követő 5 napon belül köteles megfizetni az eladó részére, amennyiben a hitel igénylése nem eredményes 3 hónapon belül, úgy az adásvételi szerződés semmisnek minősül. Az adásvételi szerződés rendelkezései értelmében az üzletrész tulajdonjoga a szerződés aláírásával egyidejűleg szállt át a vevőre. Eljárás alá vont ügyvéd a változásbejegyzési kérelmet 2019. április 2. napján nyújtotta be az illetékes Cégbíróságra, illetőleg a változás bejegyzését tartalmazó végzést 2019. április 10. napján vette át. Az üzletrész vevője a bejelentő részére a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetett 2.000.000 Ft összegen felüli vételárat nem fizette meg. A bejelentő megkereste eljárás alá vont ügyvédet annak érdekében, hogy járjon el az eredeti állapot helyreállítása érdekében, azonban az üzletrész vevője időközben tovább értékesítette az üzletrészt, amely miatt eljárás alá vont ügyvéd akként tájékoztatta bejelentőt, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen.
Eljárás alá vont ügyvéd az üzletrész adásvételi szerződés kapcsán nem készített írásba foglalt megbízási szerződést, illetőleg tényvázlatot sem.
A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által készített, 2019. március 28. napján kelt és ellenjegyzett üzletrész adásvételi szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan okirat. Ennek oka az, hogy az okiratban eladóként az a gazdasági társaság szerepelt, amelynek az üzletrésze az adásvételi szerződés trágyát képezte annak ellenére, hogy az üzletrész kizárólagos tulajdonosa a cégkivonatból megállapíthatóan egy magánszemély, a bejelentő volt. Ezen túlmenően eljárás alá vont ügyvéd nem foglalta a szerződésbe az üzletrész vételárának megfizetésére vonatkozó meghatározott teljesítési határidőt sem, továbbá a szerződés nem tartalmaz jogi garanciát a vételár meg nem fizetése esetére. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által választott jogi konstrukció kiemelkedően magas kockázattal járt az eladóra nézve, ugyanis az üzletrész tulajdonjogának átszállása a teljes vételár megfizetését megelőzően történt meg. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta az eladót a kiemelkedő kockázatról, valamint annak esetleges következményeiről. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az elkészített okirat annak ellenére is joghatás kiváltására alkalmatlannak minősül, hogy azt az illetékes Cégbíróság ténylegesen bejegyezte, ugyanis a változásbejegyzési kérelem pozitív elbírálására ezen üzletrész adásvételi szerződés alapján nincs jogi lehetőség. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a Cégbíróság aktusának jelen esetben pusztán regisztratív jellege van, a bejegyzésre került jogok alapjául szolgáló okirat alapján a bejegyzésnek nem lett volna helye.
A fentiek alapján eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy joghatás kiváltására alkalmatlannak minősülő okiratot szerkesztett, továbbá, hogy nem tájékoztatta eladót a jogügylet kiemelkedő kockázatáról, valamint annak lehetséges következményeiről, megsértette az Üttv. 42. § (4) és (6) bekezdéseit, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.12. b) pontját, amelyek a következőképpen rendelkeznek:
„Üttv. 42. § (4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.”
„6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.12. b) szerint a megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.”
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szerződő felektől kapott megbízása írásba foglalását elmulasztotta. Maga eljárás alá vont ügyvéd többször is kiemelte a beadványában azt, hogy bejelentőtől soha nem fogadott el megbízást. A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 2020. november 27. napján kelt beadványában akként nyilatkozik, hogy a bejelentő kapott tényvázlatot. Ezzel ellentétes a bejelentő előadása is, illetve a tényvázlatot – csakúgy, mint az írásbeli megbízási szerződést – eljárás alá vont ügyvéd egyik beadványához sem csatolta.
A fenti magatartás tanúsításával eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, amely a megbízási szerződés írásba foglalásának kötelezettségét írja elő.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek nincs fegyelmi előzménye.
A Fegyelmi Tanács az ügy összeg körülményére tekintettel indokoltnak találta az Üttv. 108. § b) pont szerinti pénzbírság alkalmazását, azonban a Fegyelmi Tanács eltúlzottnak tartotta a fegyelmi biztos indítványát a pénzbírság összegszerűségével kapcsolatban, ezért annak összegét az indítványtól eltérően alacsonyabb összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv.: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Kódex)
Jogerős 2021. október 5 napján
Végrehajtható: 2021. október 6. napján