A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. ....... ügyvéd (KASZ: ........., iroda: ..........) fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei fegyelmi tanácsának 2020. 02. 18. napján DRFB-43/2019. sz. alatt hozott határozata ellen dr. .......... eljárás ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán 2020. augusztus 28. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2020. 02.18. napján kelt DRFB-43/2019. sz. határozatát megváltoztatja, és a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg átutalással 50.000 Ft-ot a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Az eljárás alá vont ügyvédet 1993. január 1. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult.
2019. március 27. napján érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához az ........... Kft. képviseletében eljáró dr. .......... ügyvéd bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 2019. április 2. napján kelt 1/22/2019. (V/157/2019.) számú határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát jelölte ki.
A fegyelmi biztos 2019. május 29. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd a 2019. június 4. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
2019. július 10. napján a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Elnöke az F/95/2019/Kij. számú határozatával a fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsát jelölte ki. 2019. július 29. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte az eljáró Fegyelmi Tanácsot.
A Fegyelmi Tanács elnöke 2019. augusztus 30. napján elrendelte az előzetes vizsgálat kiegészítését, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt. A fegyelmi biztos 2019. szeptember 24. napján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát kiegészítette.
A Fegyelmi Tanács a 2020. február 18. napján tartott tárgyaláson meghozta az eljárást befejező határozatot, melyben eljárás alá vont ügyvédet 120.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A döntés ellen jogorvoslati lehetőséget biztosított.
A megállapított tényállás lényege szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ...... Kft megválasztott ügyvezetője (aki egyben a Kft egyik tagjának, az A........ C...... Kft-nek is képviselője volt) meghatalmazása alapján az illetékes cégbíróságon változásbejegyzési eljárást kezdeményezett. Amikor a Kft másik tagja, a P........ I........ Kft keresettel támadta a taggyűlés határozatait, a másik tag, az A......... C......... Kft képviseletében beavatkozási szándékot jelentett be a perben, a bíróság azonban elsőfokon elutasította a beavatkozási kérelmet, amely ellen az ügyvéd úgyszintén - joghatályos - fellebbezést jelentett be, hiszen az eljárásban alkalmazandó 1952. évi III. Tv. rendelkezése szerint a beavatkozást elutasító végzés jogerőre emelkedéséig a beavatkozó a perben részt vehet.
A Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a cégeljárás megszüntetésre került, az eljárás alá vont ügyvéd ez ellen is fellebbezést jelentett be, majd amikor az A.......... C..... Kft ügyvezetője 2018. március 21-én a fellebbezések visszavonására hívta fel, az eljárás alá vont ügyvéd ennek 2018. március 23-án eleget is tett.
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd jelentett be fellebbezést.
Fellebbezésében elsődlegesen kérte a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot, hogy az elsőfokú határozatot változtassa meg, és vele szemben a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség elkövetésének hiányában szüntesse meg. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra utasítását kérte. Kérte továbbá az eljárási átalányköltség viselésére vonatkozó rendelkezés mellőzését. Álláspontja szerint az elsőfokú határozatban megállapított tényállás hiányos, mert nem tárta fel a Kft. taggyűlésével kapcsolatos körülményeket. Figyelmen kívül hagyta, hogy a Törvényszék határozata - álláspontja szerint - törvénysértő volt. Ez megbízója bizonyított álláspontja volt, és az ő utasításának eleget téve nyújtotta be a fellebbezést a cégbíróságra. Álláspontja szerint akkor követett volna el fegyelmi vétséget, ha megbízója utasításának nem tesz eleget.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosának álláspontja szerint a bejelentett fellebbezés nem alapos, mert az elsőfokú határozat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, és az ebből levont jogi következtetése is helytálló volt. Tekintettel arra, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács határozatában döntését igen részletesen indokolta, kitérve a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésére is, így véleménye szerint nem volt vitatható, hogy a megbízott ügyvéd törvényben írt kötelezettsége, hogy megbízója érdekében minden „törvényes eszközt” igénybe vegyen. Álláspontja szerint, amikor az ügyvéd tudomást szerzett a Törvényszék határozatáról, attól kezdve ugyan megbízója érdekében, de nem törvényes keretek között járt el. Az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú fegyelmi tanácsa 2020. augusztus 28. napján tárgyalást tartott, amelyen megjelent az országos fegyelmi főbiztos, aki indítványát változatlanul az írásbelivel egyezően fenntartotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalás elhalasztását nem kérte, de távolmaradását kimentette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és - részben egyetértve a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosának észrevételeiben foglaltakkal is - azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást helyesen rögzítette, mindezekért a Másodfokú Fegyelmi Tanács a panasz alapját képező és az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított történeti tényállást a fellebbezési eljárásban is irányadónak tekintette, azt megállapította, és valónak elfogadta, és azt állapította meg, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács abból helytelen következtetéseket levonva állapította meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétséget követett el.
A másodfokon eljárt fegyelmi tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerűen járt el, amikor a Fővárosi Törvényszékhez a beadványokat benyújtotta és ügyfele utasításának megfelelően járt el, amikor ezeket a beadványokat haladéktalanul visszavonta. Az ügyfél erre vonatkozó utasítása 2018. március 21. napján kelt, melyben az ügyfél felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a 2018. február 2. napján előterjesztett fellebbezését vonja vissza, amelynek - haladéktalanul - 2018. március 23. napján eljárás alá vont ügyvéd eleget tett és ezt követően a bejegyzett ügyvezető 2018. május 2. napján kelt felszólítására 2018. május 15. napján az iratokat visszaszolgáltatta. Ezért az Üttv. 138. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szükséges volt a téves jogi álláspontot tartalmazó elsőfokú határozat megváltoztatásával a fegyelmi eljárást megszüntetni.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése eredményes volt, ezért az elsőfokú kamarát kellett a költségek megfizetésére kötelezni az Fe. 40.2. c) pont, illetve az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. október 13. napján végrehajtható.