Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/070/2020. határozata

az ügyvédekre vonatkozó szabályzatban foglalt előírások megszegéséről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. július 13. napján 2019.F.284/28 sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. május 28. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.284/28 sz. határozatát megváltoztatja, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárást megszünteti.

A másodfokú eljárásban felmerült 50.000 Ft átalányköltséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. A panasz és az előzetes vizsgálat

Eljárás vont ügyvéddel szemben (...) 2019.07.30-i bejelentése miatt indult előzetes vizsgálat a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd XY képviselőjeként kifejtett ügyvédi tevékenységét kifogásolva és a jogvitáját részletesen ismertető tényállás előadása mellett azt sérelmezte, hogy az egyezségi megállapodás létrehozása során eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi etikát sértő magatartást tanúsított, eljárása az ÜESZ (6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat) 6/4., 7/1. és 12/5 pontjába ütközött.

Bejelentő szerint már a megbízás elvállalása is jogszabályba, közerkölcsbe ütközött, eljárás alá vont ügyvéd eljárása során azt a látszatot keltette, mintha mindkét felet képviselné az egyezség létrehozása során, holott ő az írásba foglalt megállapodást kényszer hatása alatt írta alá. Bejelentő sérelmezte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy foglalt írásba megállapodást, hogy tudomása volt arról, hogy saját jogi képviselővel rendelkezik, s állítása szerint ügyvédje kifejezetten kérte azt, hogy személyes jelenléte mellett folytassanak egyezségi tárgyalást.

A bejelentést követően a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. 08. 12. napján - jogellenes igény érvényesítés, valamint okiratszerkesztés kifogásolása miatt - előzetes vizsgálat lefolytatásáról rendelkezett, eljárás alá vont ügyvédet észrevételei és az üggyel kapcsolatos dokumentumai előterjesztésére hívta fel.

Eljárás alá vont ügyvéd a kamarához 2019. 09.09. napján érkezett beadványában részletes védekezést terjesztett elő fegyelmi felelősségét vitatva. Előadta, hogy egy megromlott élettársi kapcsolat lezárását érintő egyezség írásba foglalása miatt jelent meg ügyfele lakásán, s miután a felek megállapodtak abban, hogy XY a kapcsolat lezárásaként 5.600.000 Ft-ot kifizet a bejelentő részére erről megállapodást szerkesztett.

Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő tényállításaival szemben vitatta azt, hogy XY2 jogi képviselője ellenezte az egyezség azonnali írásba foglalását, sőt azt adta elő, hogy az aláírást megelőzően a bejelentő annak tartalmát saját jogi képviselőjével ismertette, aki úgy nyilatkozott, hogy abban semmi terhelő, vagy rá nézve negatív dolog nincsen.

Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata kitért arra is, hogy az ügylet azonnal teljesedésbe ment, mert az 5.600.000 Ft-ot ügyfele a bejelentő részére azonnal kifizette és valójában nem a felek között volt hangos szóváltás és vita, hanem a bejelentő rokonsága provokálta a feleket, a kihívott rendőrség nem kezdeményezett semmilyen eljárást, kényszerítés nem történt, ügyvédi etikát sértő magatartást nem tanúsított.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2019.11.11. napján kelt 2019.V.457/5 sorszámú határozatával a fegyelmi eljárás megindításáról rendelkezett.

Határozatában az eljárás alá vont ügyvéd magatartását fegyelmi vétségként értékelve az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. sz. Tv. (Üttv.) 1. § (1), (3), (5), 20. § (1), 28. § (3) 29. § (1) bekezdésébe, 32. § (1)-(3), (5) bekezdésébe 42. § (3)-(6) és (4) és (5) bekezdésébe, a 44. § a)-c) bekezdésébe és pontjaiba, az ÜESZ 2.1, 2.4, 6.1, 3.5, 11.1, 11.3, 11.4, 11.8, 12.1, 12.3, 13.1, 13.4 és 13.5 pontjaiban foglalt szabályokba ütköző magatartás tanúsítását állapította meg.

II. A fegyelmi tárgyalás és az elsőfokú határozat:

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az ügyben 2020. 01.13., 2020. 02.24., 2020.03.30. és 2020.07.13. napján tartott tárgyalást, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő és tanúk meghallgatására került sor.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019.F.284/28 sz. alatt 2020.07.13. napján hozott határozatot, melyben azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

A határozat indokolása szerint a fegyelmi biztos végindítványával szemben az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége az ÜESZ 12.1 és 11.4. pontjában írt szabály megsértése miatt állapítható meg.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bejelentő által előadottakat igazoltnak találva az eljárás alá vont ügyvéd magatartását akként ítélte meg, hogy fegyelmi felelősség azért terheli, mert nem ismerte fel eljárása során azt, hogy megbízója jogszerűtlenül jár el, ezért képviseletében szándékerősítőleg hatva nem működhetett volna közre.

III. Jogorvoslati kérelem:

Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd 2020. 10.05. napján terjesztett elő fellebbezést.

Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, a pénzbírság fegyelmi büntetés és az „átalányköltség” törlését”, másodlagosan pedig a pénzbírság enyhítését, illetőleg az elsőfokú Fegyelmi Tanács által saját döntésének visszavonását kérte.

Az ÜESZ 11.4 pontjába ütköző magatartása értékelése során előadta, hogy a birtokháborítás ügyfele részéről nem történt, a bejelentő birtokvédelmi eljárást nem kezdeményezett, az eljáró rendőrök részéről sem merült fel jogszerűtlen cselekmény gyanúja ezért az Etikai Szabályzat hivatkozott rendelkezését (ÜESZ 11.4 pontját) nem sértette meg.

Eljárás alá vont ügyvéd jogorvoslati kérelmében előadta, hogy magatartása semmiképpen nem tekinthető szándékosnak, gondatlan elkövetés megállapítása esetén fegyelmi felelősségre vonásnak nem lehet helye, a fegyelmi büntetése „jelentős, nagyságrendekkel történő korlátlan enyhítése indokolt, s az enyhítésnek azért is helye van, mert hosszabb ideig állt fegyelmi eljárás hatálya alatt és a világjárvány miatt bevételei csökkentek. Fellebbezésének indokolásában hivatkozott továbbá arra is, hogy álláspontja szerint az elsőfokú Fegyelmi Tanács eljárási szabályt is sértett, mert határidőben az eljárást nem fejezte be, a határozatot pedig csak a tanács elnöke írta alá.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, az eljárás megismétlését indítványozta.

Álláspontja szerint az eljáró fegyelmi tanács határozatában nem állapíthatja meg azt, hogy az ügyvéd eljárása során birtokháborítás valósult meg, az ilyen magatartás megvalósulását a bizonyítási eljárás anyaga nem igazolja, ezért az ÜESZ 11.4 pontjába ütköző cselekmény elkövetése nem bizonyított.

Az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontja szerint mérlegelési kérdéssé az válhat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd esetlegesen az ÜESZ 13.5 pontjában foglalt szabályt szegte meg, mely szerint köteles lett volna távol tartania magát a felek személyes ellenszenvéből adódó vitától.

IV. A másodfokú eljárás

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2021. május 28. napján tartott fellebbezési tárgyalást.

E tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen jelent meg, a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa akadályoztatása miatt kijelölés folytán a fegyelmi főbiztos járt el.

Eljárás alá vont ügyvéd jogorvoslati kérelmét fenntartotta és azzal egészítette ki, hogy a mai napig sincs tudomása arról, hogy a bejelentő birtokháborítás megállapítása iránt eljárást indított volna.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés alapos.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokú Fegyelmi Tanács igen széles körű bizonyítás eljárást folytatott le az ügyben, a rendelkezésre álló bizonyítás anyagából azonban helytelen következtetést vont le, ugyanis a felek közötti jogvitában a birtokháborítás ténye megvalósulásának megállapítására nem volt jogosult.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenben osztotta az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének indokolásában, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosának észrevételében foglalt azon megállapítást, hogy birtokháborítás elkövetésében a fegyelmi hatóság nem jogosult állást foglalni. Az elsőfokú eljárás során fel sem merült az, hogy birtokvédelem miatt a bejelentő igényt érvényesített és a birtokháborítás tényét a hatóság megállapította volna, ezért e kérdésben állást foglalni az elsőfokú Fegyelmi Tanács sem volt jogosult. Jelen esetben ugyanis a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szembe az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt folyt, az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó magatartás vonatkozásában a birtokháborítás csupán abban az esetben lehetne vizsgálható, ha a birtokháborítás tényét az erre feljogosított hatóság (jegyző, illetve bíróság) megállapította volna.

Az elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét az ÜESZ 13.5 pontjába ütköző szabály megsértése kapcsán is vizsgálta, fegyelmi vétséget e szabály megszegése miatt nem állapított meg, ezért fellebbezés hiányában a másodfokú eljárás során érdemben ezt már vizsgálni nem lehet.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács töretlen gyakorlata az, hogy fegyelmi felelősséget akkor lehet megállapítani, hogyha az ügyvéd a reá irányadó szabályzatban foglalt előírásokat figyelmen kívül hagyja, megszegi. Jelen esetben ez kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, ezért a fellebbezés elbírálásakor a jogorvoslati kérelemben felhozott indokokra figyelemmel a fegyelmi eljárás megszüntetésére került sor.

A kifejtettek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtatta meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alapos volt, ezért az FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerősé és 2021. szeptember 13. napján végrehajtható.