A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa Dr. .... ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. szeptember 14. napján 2020.F.116/13. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd és képviselője részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. január 29. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.116/13. sz. határozat rendelkező részét helybenhagyja, az indokolást a fellebbezésben írtak szerint módosítja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 20.000 Ft, azaz Húszezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás költségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelően - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Dr. .... ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2020.F.116/13. sz. alatt meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában, a M... Kft. képviseletében dr. .... budapesti ügyvéd terjesztett elő bejelentést.
Panaszában előadta, hogy a M.... Kft-t, mint alperest kötelezte az első és a másodfokú bíróság, összesen: 15.499.679 Ft megfizetésére. A peres eljárásban a felperest eljárás alá vont ügyvéd képviselte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2017. május 11. napján kelt levelében felszólította a M.... Kft-t, hogy a letéti számlájára öt napon belül fizessen meg 16.983.192 Ft-ot.
A M.... Kft. 2017. június 29-én átutalt 16.464.844 Ft-ot a megjelölt letéti számlára. Az átutalt összeg téves volt, mert magában foglalta 62.866 Ft tolmácsdíjat, valamint a NAV felé fizetendő 902.300 Ft-ot is.
Bejelentő, mint az M... Kft jogi képviselője 2017. július 19-én e-mailben és levélben is megkereste az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatta a túlfizetésről.
2017. július 21-én a panaszolt ügyvéd e-mailben azt a választ adta, hogy a letéti számlájára érkezett teljes összeget készpénzben kifizette a volt megbízójának.
Bejelentő ügyvéd 2017. július 26-án e-mailben kérte az eljárás alá vont ügyvédet az általa történt kifizetés igazolásáról, egyben postai levélben is igényelte a túlfizetés visszatérítését. Az ügyvéd elutasító választ kapott, a panaszolt ügyvéd nem igazolta a letéti számláról történt kifizetést.
Ezt követően fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett bejelentő a panaszolt ügyvéddel szemben, ellentmondás folytán az eljárás perré alakult.
Az eljárás alá vont ügyvéd a perben előadta, hogy a volt megbízójával letéti szerződést kötött, így álláspontja szerint a teljesítési letéttel szemben a jogalap nélküli gazdagodás kizárt. A letéti szerződésnek nevezett megállapodást az eljárás alá vont ügyvéd a perben becsatolta.
Bejelentő álláspontja szerint a becsatolt letéti szerződés nevű megállapodás ténylegesen nem minősül teljesítési letétnek, mivel nem felel meg az Üt. és az 1/2014. MÜK Szabályzat letéti szerződéssel szemben támasztott előírásainak. A bejelentő álláspontja szerint atipikus pénzkezelés történt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a perben nem vitatta, hogy 16.464.844 Ft jóváírás történt a letéti számláján. Előadta, hogy a beérkezett összeget nem ellenőrizte, egyben vitatta, hogy ilyen kötelezettsége lett volna. Az összeg átadásáról semmilyen dokumentumot nem csatolt, arra hivatkozott, hogy ennek tartalma az ügyvédi titoktartás körébe tartozik.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem várható el részéről, hogy meggyőződjön a pervesztes fél részéről történt teljesítés helyességéről. Kötelezettsége arra terjedt ki, hogy az átutalt összeget továbbítsa az ügyfele részére, ezen kötelezettségének maradéktalanul eleget is tett.
A kifizetést az eljárás alá vont ügyvéd nem igazolta. A peres eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a letéti számlára utalt összeg sorsának felderítését célzó bizonyítási indítvány elutasítását kérte az ügyvédi titokra és a banktitokra történő hivatkozással.
A peres eljárásban a bejelentő szerint a tényállás felderítése csak úgy lehetséges, ha a Budapest Ügyvédi Kamara ellenőrzést kezdeményez az érintett ügyvéd letétkezelése vonatkozásában.
A bejelentő az előterjesztett panaszához az állításait igazoló mellékleteket csatolt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. november 8. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. november 29. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy nem ismeri el a bejelentésben írtakat, a M.... Kft-t, mint alperesi munkáltatót nem ejtette tévedésbe, a számláján jóváírt összeget a megbízója részére kifizette. Az elektronikus bejelentést adminisztratív hibából nem tette meg az ügyvédi iroda. Atipikus pénzkezelés történt, álláspontja szerint az atipikus pénzkezelés nem letét, így elektronikus nyilvántartásba sem kellett volna bejelenteni. A követelést az alap per felperesével szemben kellett volna megindítani Horvátországban, ezt a bejelentő is tudta, ezen körülményre is figyelemmel indította meg vele szemben az eljárást.
Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat lefolytatását követően fegyelmi eljárást kezdeményezett, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek a számszaki elszámolás alapján észlelnie kellett, hogy az alperes 965.165 Ft-tal meghaladóan teljesített. A túlfizetés tényét a bejelentő jelezte az eljárás alá vont ügyvédnek, egyben kezdeményezte a visszafizetést.
Az ellenőrzés mellőzése a pénzkezelési szabályok megszegésének minősül. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üt. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a letét és pénzkezelésről szóló 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat 15. § (1) bekezdésben írt rendelkezéseket.
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2020. július 8. napjára kitűzött tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd, valamint jogi képviselője megjelent.
Az eljárás alá vont ügyvéd a személyes meghallgatása során előadta, hogy a fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Atipikus letét volt, bejelentési kötelezettsége nem állt fenn. A pénzt átadta, és visszakapta a megbízási díjat. Számításai szerint kevesebb pénz folyt be, a kamatszámítást nem vitatták.
A megérkezett pénzt átadta az ügyfelének, ezt követően érkezett meg az email, ezután történt meg annak elolvasása.
Bejelentő a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem igazolta a perben, hogy kifizette a pénzt, ügyvédi titokra hivatkozott, egyben csatolta a peres eljárásban keletkezett első és másodfokú ítéleteket.
Ezt követően a fegyelmi biztos indítványozta a banki igazolás csatolását a pénzfelvételről.
Az eljáró fegyelmi tanács helyt adott a fegyelmi biztos indítványának, felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 15 napon belül csatolja a készpénzfelvételről szóló banki igazolást.
A 2020. szeptember 14. napján tartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2017. július 19-én vette fel a pénzt. Nem tud olyan iratot csatolni, amin más összeg vagy banktitok nincs, így nem tud ilyen iratot benyújtani.
Ezt követően az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást berekesztette, határozatot hozott.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt A.V. felperesnek, M... Kft. alperes elleni perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a M.../2013/... számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 13.772.352 Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést, és ezen összeg késedelmi kamatát, valamint 500.000 Ft + Áfa perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest 902.300 Ft le nem rótt illeték külön felhívásra történő megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a fenti elsőfokú ítéletet azzal hagyta helyben, hogy kötelezte az alperest, fizessen meg az államnak 62.865 Ft tolmácsdíjat, továbbá a felperesnek 317.500 Ft másodfokú perköltséget.
A jogerős ítélet alapján az alperest 13.772.352 Ft kártérítés, és ezen összeg után 2014. február 17. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamata, valamint 952.500 Ft perköltség megfizetésének kötelezettség terhelte a felperes irányában. Ezen felül az alperes kötelezettsége volt, hogy felhívás alapján fizessen meg 62.865 Ft tolmácsdíjat és 902.300 Ft illetéket az államnak.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. május 11-én felhívást intézett alperes részére, melyben felszólította, hogy irodája letéti számlájára 5 napos póthatáridőn belül fizessen meg 16.983.192 Ft-ot. Alperes 2017. június 19-én 16.464.844 Ft-ot utalt át az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára.
Az alperes - jogi képviselője útján - 2017. július 19-én e-mailt írt az eljárás alá vont ügyvédnek, és arról tájékoztatta, hogy tévedésből utalt át részére 965.165 Ft-ot, és kérte annak visszautalását. Levelében kifejtette, hogy megbízója tévedésből az államnak járó 62.865 Ft tolmácsdíjat és a 902.300 Ft le nem rótt illetéknek megfelelő összeget is eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára utalta át, az ítéletben alperes részére járó összegeken felül. Levelében az alperesnek járó késedelmi kamat összegét 774.827 Ft összegben jelölte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanazon a napon, vagyis 2017. július 19-én elszámolt a felperessel. Az erről készült okiratban rögzítette, hogy az alperes 16.464.844 Ft-ot utalt át a letéti számlájára, amely összegből kiegyenlítésre került a megbízási díja. A felperesnek 15.512.344 Ft-ot fizetett ki, aki az összeg átvételét elismerte. Ezt követően 2017. július 21-én az eljárás alá vont ügyvéd közölte az alperes jogi képviselőjével, hogy a számláján jóváírt összeget a felperesnek átadta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a peres pénz átvételét és kiadását a területi kamara elektronikus letétnyilvántartásában nem rögzítette.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a letét bejelentésének elmulasztásával megsértette az 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat 15. § (3) bek. előírását, ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a pénzkezelési szabályok megszegésében nem találta megalapozottnak a fegyelmi biztos indítványát, mivel nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyfelével történt elszámolást megelőzően fel kellett volna ismernie azt, hogy a letéti számláján magasabb összeg került kifizetésre, mint ami a jogerős ítélet alapján járt.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását annyiban kérte, hogy a terhére megállapított 80.000 Ft átalányköltség helyett 20.000 Ft összegben marasztalja az Elsőfokú Fegyelmi Tanács.
Kérte továbbá, hogy a határozat indokolásának V. fejezete 11. bekezdésének (7. oldal) harmadik mondata helyett: „Figyelemmel arra, hogy állítása szerint s megbízója részére megfizetett összeget a megbízója elfogadta, az eljárás alá vont ügyvédnek sem oka, sem lehetősége nem volt a kifizetéssel késlekedni a hivatkozott 15. § (3) bekezdésében foglalt előírásra tekintettel.” szöveg szerepeljen az indokolásban.
Egyben kérte azt is, hogy a határozat indokolásának V. fejezete 17. bekezdésének (8. oldal) első mondatában - számelírást javítva - a szövegrészlet akként kerüljön pontosítására, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint a fellebbezés nem alapos, az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt, az indokolásban írt szövegek pontosítását nem ellenezte.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, az elsőfokú határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta, megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének eleget tett.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, mely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg, az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 42.1. pont szerint: „2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat alapján kell lefolytatni a 42.2. és a 42.3. pontban meghatározottak szerint. A regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulását a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a megalakulást követően haladéktalanul határozatban állapítja meg, és az erről szóló közleményt haladéktalanul közzé kell tenni.”
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 42.2. pont szerint a szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2021. január 29. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel.
Megállapította, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a rendelkezésre álló bizonyítékok, dokumentumok, adatok, nyilatkozatok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, a tényállás kellően felderített, nem hiányos, logikusan felépített, az iratok tartalmával megegyező.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a panaszolt ügyvéd tevékenységét a fegyelmi vétséget megalapozó magatartás vonatkozásában az elsőfokú határozatban részletezett jogi indokokra is tekintettel az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal azonosan ítélte meg.
Az elsőfokú határozat megalapozott jogi indokolást tartalmaz úgy a fegyelmi vétség megállapítására, mint a fegyelmi büntetés kiszabására nézve.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében az elsőfokú határozatban megállapított 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére való kötelezés jogszerűségét vitatta, kérte az elsőfokú eljárás költségének 20.000 Ft összegre történő mérséklését.
Hivatkozása szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács két elkülönült elkövetési magatartás megvalósulását vizsgálta, amelyek közül egyikben marasztalta el az eljárás alá vont ügyvédet. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy csak az a vétség szolgálhat alapul az átalányköltség megállapítására, amelyben az ügyvéd elmarasztalásra került.
A fellebbezésben írtak szerint a fegyelmi eljárásban jogi képviselőt igénybe vett ügyvéd a részben eredményre vezető eljárásra tekintettel az FE 40.3. a) pontjában írtak szerint 60.000 Ft megtérítésére jogosult, erre tekintettel az elsőfokú eljárás költségében mindösszesen 20.000 Ft-ig lenne kötelezhető.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében írt indokot az eljárási költség megállapítása vonatkozásában megalapozatlannak ítélte meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján azzal az indokkal kötelezte az átalányköltség megfizetésére, mivel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége a fegyelmi eljárás során megállapításra került.
Az FE 40.2. a) pontja az elsőfokú eljárásban az átalányköltség összegét 80.000 Ft összegben határozza meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség tárgyi súlyához képest az eljárási költséget nem találta aránytalanul magasnak, az átalányköltség összegének mérséklését nem látta indokoltnak.
Tényként állapította meg a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője az elsőfokú eljárás során a fegyelmi eljárással összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költséget a fegyelmi eljárásban nem számított fel, melyre az FE tárgyalás tartása esetén legfeljebb 60.000 Ft-ig lehetőséget biztosít részére. Eljárással összefüggő költségigény előterjesztésére az ügyvéd részéről a másodfokú eljárás során sem került sor.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a másodfokú fegyelmi eljárás során nem lát lehetőséget arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanácsot megillető diszkrecionális jogot gyakorolva az átalányköltséget a 40.9. C) pont alapján méltányosságból mérsékelje.
Konkrét költségigény előterjesztése hiányában az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában fegyelmi eljárási költségről nem rendelkezett.
A fegyelmi eljárás során irányadó Üttv. 142. § (2) bekezdése fegyelmi felelősség megállapítása esetén írja elő az eljárási költségek egészben vagy részben történő megtérítését, az átalányköltségben való marasztalás nem függvénye az elkövetett fegyelmi vétségek számának.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás költségét tételesen felmerült költségek helyett egyösszegű átalányköltségben állapította meg, mely megfelel az Üttv. és a fegyelmi eljárási szabályzat előírásainak.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el a fegyelmi felelősségét az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában megállapította.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezésben előterjesztett elsőfokú eljárásra vonatkozó költségigényt alaptalannak minősíti.
Helyt adott viszont a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezésben előterjesztett azon kérelemnek, melyben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint jogi képviselője kérte, hogy a határozat indokolását az általa előterjesztettek szerint változtassa meg.
Ennek megfelelően a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatának indokolását, az V. fejezet 11. bekezdésének (7. oldal) harmadik mondata helyett az alábbiak szerint változtatja meg: „Figyelemmel arra, hogy állítása szerint s megbízója részére megfizetett összeget a megbízója elfogadta, az eljárás alá vont ügyvédnek sem oka, sem lehetősége nem volt a kifizetéssel késlekedni a hivatkozott 15. § (3) bekezdésében foglalt előírásra tekintettel.”
A fellebbezésben írt megfogalmazás pontosabban tartalmazza a megbízó felé történt teljesítés indokát.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozata indokolását az V. fejezet 17. bekezdésének (8. oldal) első mondatában lévő számelírást kijavítja, a szövegrészlet helyesen: 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik az eljárás alá vont ügyvéd.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rendelkezett az eljárási költség megfizetésére vonatkozóan is. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a másodfokú eljárás során felmerülő költséget az FE 40.9. C) pontban írt méltányolható okból 20.000 Ft mérsékelt átalányösszegben állapította meg és rendelkezett annak megfizetéséről.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács igazolt költségigény előterjesztésének hiányában az eljárás alá vont ügyvéd javára az FE 40.3. a) pont szerinti másodfokú eljárási költségről nem határozott.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. április 19. napján végrehajtható.