A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Tanácsa ... ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy ..... eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárásban felmerült eljárási költséget a fegyelmi eljárásól szóló 20/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat (FESZ.) 40.6. pontja alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara viseli.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok: ....
A .... bejelentő) a Pécsi Ügyvédi Kamara által .... napján iktatott beadványában .... (a továbbiakban: eljárás alá vont személy) szemben fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentést tett.
A bejelentés alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa .... napján az eljárás alá vont személlyel szembeni előzetes vizsgálat elrendeléséről határozott. Az előzetes vizsgálat ..... ügyszámon volt folyamatban.
Az eljárás alá vont személy a vezető fegyelmi biztos felhívására igazoló jelentést terjesztett elő, amely a területi kamarához .... napján érkezett be.
.... napján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményére tekintettel fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben, azon az alapon, hogy az megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében továbbá az 52. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatára .... napján kelt beadványában észrevételeket terjesztett elő.
Az ügyben eljáró fegyelmi tanács elnöke .... napján fegyelmi tárgyalást tűzött ki a Pécsi Ügyvédi Kamara székhelyére .... napjára, amelyre az eljárás alá vont személyt megidézte.
Az eljárás alá vont személy .... napján ismételten beadvánnyal fordult a Pécsi Ügyvédi Kamarához, amelyben lényegében megismételte a .... napján kelt beadványában foglaltakat.
A fegyelmi tárgyalás megtartására a Pécsi Ügyvédi Kamara székhelyén, 2020. október 7. napján került sor. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy meghallgatásra került.
Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, csatlakozott a fegyelmi biztos végindítványához.
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont személy egyedi megbízási szerződések alapján éveken át ellátta mind a bejelentő, mind a .... képviseletét, a megbízása azonban ..... tavaszán megszűnt.
A bejelentő és az eljárás alá vont személy között .... napján ügyvédi megbízásról szóló megállapodás jött létre. A megállapodást a bejelentő részéről annak korábbi törvényes képviselője és ..... írta alá. A megállapodásban a felek utaltak arra, hogy a bejelentő székhelyéül szolgáló, azonban a ..... 1/1 arányú tulajdonában álló .... sz. alatti ingatlant a tulajdonos a bejelentő alapítójára, a ..... kívánja átruházni. A bejelentés szerint a .... nem csupán a fenti ingatlan átruházására, hanem a .... tulajdonában álló más vagyonelemek átvételére is ajánlatot tett. A megállapodás alapján az eljárás alá vont személy arra kapott ügyvédi megbízást, hogy ..... napja között a bejelentő tevékenységéről, gazdálkodásáról készítsen egy későbbi vagyonátruházás alapjául szolgáló átvilágítási jelentést, illetve kifejezetten az ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükséges ügyvédi munkát segítse (bár az átruházáshoz szükséges okiratszerkesztésre és ingatlanügyi hatóság előtti eljárásra megbízást nem kapott).
A bejelentő és az eljárás alá vont személy megállapodtak, hogy a megbízás ellátását a bejelentő részéről ...., vagyonátadási megbízott teljesítésigazolás kiállításával jogosult igazolni. Az eljárás alá vont személy megbízási díját .... állapították meg, azzal, hogy a megbízási díj .... forintban fizetendő meg.
A bejelentő másodsorban az eljárás alá vont személlyel ... napján megkötött letéti szerződésre hivatkozott. A letéti szerződés alapján a bejelentő .... napján őrzési letétbe helyezett .... azzal, hogy a letétet az eljárás alá vont személy őrizze meg, illetve meghatározott határidőben utalja át a bejelentő által meghatározott szolgáltatások elvégzésére megbízott személyek részére – amennyiben a bejelentő képviseletében .... az egyes megbízottak vonatkozásában teljesítésigazolást állít ki és küld meg az eljárás alá vont személy részére. A szerződéses partnerek nem voltak jogosultak a teljesítést követelni. Az eljárás alá vont személy a területi ügyvédi kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban a letétet akként rögzítette, hogy annak típusa őrzési letét. A letéti szerződésben felsorolt megbízottak a letéti szerződés alapján nem voltak jogosultak a kifizetést követelni, a letevő rendelkezési joga a letét vonatkozásában nem került korlátozásra.
A letéti szerződésben megjelölt egyik megbízott maga az eljárás alá vont személy volt: a letéti szerződés értelmében ... napjával kifizethető volt a részére .... – amennyiben a letevő (illetve képviseletében ...) a teljesítését visszaigazolta. A letéti szerződésben a felek megállapodtak, hogy a letétkezelés kapcsán a letevő ..... ügyvédi munkadíjat és .... tranzakciós illetéket is köteles a letétkezelő részére forintban megfizetni. Az összegeket a felek megállapodása alapján a ..... napján érvényes MNB középárfolyamon kellett forintra váltani.
A bejelentő kitért arra, hogy az eljárás alá vont személy a letéti szerződésben hatálytalan jogszabályra, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara hatálytalan szabályzatára hivatkozott, hiszen a letéti szerződés megkötésekor az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény hatályon kívül helyezésre került, az ügyvédi tevékenységet az Üttv. szabályozta. A bejelentő a letéttel kapcsolatosan elismerte, hogy abban nemcsak letéteményesként, hanem jogosultként is részt vett, így valóban szerencsésebb lett volna, ha a megbízottak előlegszámlát állítottak volna ki. Az eljárás alá vont elismerte, hogy a letéti szerződésben hatálytalan jogszabályra hivatkozott.
Az eljárás alá vont személy a megbízást tárgyát képező átvilágítási jelentést az eljárás során csatolta, azt az átadott irat alapján ..... napján készítette el.
A bejelentő a panaszbeadványában előadta, hogy a vagyonátruházás meghiúsult, ennek – a bejelentő megítélése szerint – az volt az oka, hogy a .... a vagyonelemeket végül nem kívánta átvenni. Tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására nem került sor, azzal kapcsolatban az eljárás alá vont személy feladatokat nem látott el.
... a bejelentő képviseletében, .... napján – többek között – arra utasította az eljárás alá vont személyt, hogy ... napján letéteményesként önmagának utaljon ki a letétből ... megbízási díjként... ügyvédi munkadíjként és ... tranzakciós illetékként.
A bejelentő előadta, hogy a .... napján megkereste az eljárás alá vont személyt, hogy a bejelentő által adott (megszűnt) megbízások kapcsán keletkezett iratanyagot adja át, illetve, hogy az eljárás alá vont személy igazolja, hogy a letétet a területi kamarához bejelentette-e.
A .... megkeresésére az eljárás alá vont személy .... napján reagált: jelezte, hogy .... napjáig nem tartózkodik irodájában, szabadsága elteltével ígért választ.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ... ismét felvette a kapcsolatot a .-val. Többszöri egyeztetés után a felek abban állapodtak meg, hogy az iratátadásra …. napján kerül sor. Az eljárás alá vont személy azonban még az átadás előtt telefonon jelezte, hogy (i) a …. meghatalmazása nem a volt ügyfelétől, vagyis a bejelentőtől, hanem a ...-től származik, ezen felül (ii) a ... helyetteseként eljáró ... helyettesítési joga sem volt igazolt. Az iratátadás a fenti okból kifolyólag .... meghiúsult.
.... napján a bejelentő jelenlegi törvényes képviselője főigazgatóként megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a ... által .... részletesen meghatározott iratokat mihamarabb adja át a képviselőjük részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti levélre .... napján válaszolt. Válaszlevelében kifejtette, hogy amennyiben ..., a bejelentő főigazgatója igazolja, hogy a .... törvényes képviseletére jogosult, az iratokat haladéktalanul át fogja adni. Az eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson megjegyezte, hogy a belső egyházi személyek törvényes képviselőit nyilvánosan elérhető adatbázis nem tartja nyilván, ő korábban abban a hiszemben volt, hogy a bejelentő törvényes képviselője ......... napján a bejelentő képviseletében .... biztosította az eljárás alá vont személyt arról, hogy ő a bejelentő törvényes képviselője és ismét kérte az iratátadásban való közreműködést.
Az iratátadásra a fenti előzményeket követően .... napján került sor. Az eljárás alá vont személy a korábbi ügyellátásokra vonatkozó dokumentumokat (az elektronikus iratokat kinyomtatva, másolatban) átadta a bejelentő képviselője részére.
A bejelentő a beadványában érdekellentétre, összeférhetetlen ügyellátásra is hivatkozott. Elmondása szerint az eljárás alá vont személy a ..... kurátoraként közreműködött abban, hogy a bejelentő az alapítványnak vagyontárgyakat adjon át, illetve ügyvédi munkadíjat vett fel a bejelentőtől. A bejelentő szerint felmerült annak a lehetősége, hogy a korábban eljárt ügyvezető és eljárás alá vont személy az otthon vagyonát az alapszabályokkal ellentétesen, mások megtévesztésével, jogtalanul adatták át az általuk irányított alapítványnak, ebben a körben hivatkozott egy .... napján kelt adományozási szerződésre, amely azonban csatolásra nem került. Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az adományozási szerződés kapcsán az eljárás alá vont személy ügyvédként járt volna el, továbbá arra sem merült fel bizonyíték, hogy a kérdéses szerződést az eljárás alá vont személy kurátorként támogatta volna. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy az eljárás alá vont személy kurátorként képviseleti joggal nem rendelkezett.
A fentieken túl a bejelentő .... napján polgári peres eljárást is kezdeményezett a .... szemben. A bejelentő vélelmezni, hogy az eljárás alá vont személy, aki a .... kuratóriumának tagja, jogi tanácsokkal látja el ...., aki ugyancsak a .... kuratóriumának (képviseleti joggal szintén nem rendelkező) tagja. A bejelentő megítélése szerint a vélt tanácsadás összeférhetetlen az eljárás alá vont korábbi megbízásaival. A bejelentő a fenti állítását bizonyítékkal nem támasztotta alá.
A fegyelmi tanács a bejelentő által kifogásoltakat megvizsgálta.
A bejelentő álláspontja szerint az eljárás alá vont személy a ... napján megkötött letéti szerződés kedvezményezettjeként a megbízási díjra nem volt jogosult, hiszen a .... között meghiúsult a tranzakció.
A teljesítés kapcsán a vezető fegyelmi biztos nem igényelte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását.
A fegyelmi tanács nem rendelkezik hatáskörrel annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont személy által ellátott feladatok a bejelentő részéről jogszerűen kerültek-e igazolásra, azonban a letéti szerződés teljesítését a fegyelmi tanács jogosult vizsgálni.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a letéti szerződés 2) pontját úgy kell értelmezni, hogy a letéti összegeknek az 1) pontban meghatározott személyek részére történő kiutalása kapcsán a bejelentőt .... volt jogosult képviselni. A fegyelmi tanács álláspontja szerint .... kelt levelét a bejelentő, azaz a letevő letéti utasításaként kell értékelni.
Az Üttv. 48. § (1) bek. értelmében az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint köteles őrizni. Mivel a letéti összeg kiutalására az eljárás alá vont személy a letéti szerződés feltételeinek megfelelő utasítást kapott a letevő képviselőjétől, az eljárás alá vont személy köteles volt a letevő utasításait teljesítve a letett összegek kiutalásáról gondoskodni. A fegyelmi tanács álláspontja szerint a fenti cselekménnyel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el.
A bejelentő a panaszbeadványában a ...... napján megkötött letéti szerződés szabálytalanságára azon az alapon is hivatkozott, hogy abban az eljárás alá vont személy kedvezményezettként is megjelölésre került.
Az eljárás alá vont személy letét kezelésére vonatkozó kötelezettségeinek megtartását letétellenőrző vizsgálóbiztos nem ellenőrizte, illetve a vezető fegyelmi biztos sem kezdeményezte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását a letét kezelése kapcsán.
Az Üttv. 20. § (1) bek. értelmében az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek.
Annak ellenére, hogy a letétbe helyezett összeget a letevő a letéti idő végén nem magának kérte visszautalni, azt az eljárás alá vont személy őrzési letétnek tekintette, ekként is jelentette be a Pécsi Ügyvédi Kamarának. A minősítés helyességét alátámasztja, hogy a kétoldalú letéti szerződés alapján kizárólag a letevő volt jogosult kiutalást kérni, a letéti szerződés 1) pontjában megjelölt megbízottak a saját teljesítésük esetére sem voltak jogosultak erre, azaz a letét felett az eljárás alá vont személy sem nyert semmiféle rendelkezési jogot. Az előzőekből következik, hogy az eljárás alá vont személy nem saját javára nem kezelte a letétet, így összeférhetetlen ügyellátás sem merülhetett fel.
A fegyelmi tanács megvizsgálta a letéti szerződés hatálytalan jogszabályra történő hivatkozását is.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozatában a vezető fegyelmi biztos arra hivatkozott, hogy az Üttv. 1. § (3) bek. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Ezen jogszabályhely három tényállást tartalmaz. Bár a vezető fegyelmi biztos nem fejtette ki azt, hogy mindhárom tényállásban vétkesnek tartja-e az eljárás alá vont ügyvédet, azonban a hatálytalan jogszabályhelyre hivatkozás alapján a fegyelmi tanács úgy tekintette, hogy a vezető fegyelmi biztos azért kérte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását, mert az nem a legjobb tudása szerint járt el a letéti szerződés megszövegezése kapcsán.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy figyelmetlenségből hibásan jelölte meg az ügyvédi törvényt.
Az ügyvédi tevékenység legjobb tudás szerinti gyakorlása feltételezi, hogy az ügyvéd ismeri, vagy kész teljeskörűen felmérni az általa elvállalt megbízás alapjául szolgáló hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályok tartalmát, és azokat megfelelően alkalmazza is. A letéti szerződés a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelelt, joghatás kiváltására alkalmas volt, azt az eljárás alá vont személy a bejelentő utasításainak megfelelően teljesítette is. A fegyelmi tanács megítélése szerint a vizsgált cselekmény olyan egyszerű hiba, amelynek következménye nem volt, a társadalomra, illetve az ügyvédségre veszélyt nem jelentett, jogsértést nem valósított meg, az ügyfélnek semmiféle joghátrányt nem okozott.
A fegyelmi tanács az előzőeknek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ismerte és helyesen alkalmazta a hatályos jogszabályokat. Az eljárás alá vont személy egyszerű okiratszerkesztési hibájára hivatkozással fegyelmi felelősség nem állapítható meg.
A hatálytalan jogszabályi hivatkozás okiratba foglalásával az eljárás alá vont személy az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem sértette meg.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kifejtette, hogy alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését, hiszen közel fél év telt el a bejelentő első felhívását követően a megszűnt megbízással kapcsolatos iratátadásig. A vezető fegyelmi biztos utalt arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd postai úton is megküldhette volna a bejelentő részére a .... által igényelt iratokat. A bejelentő azonos alapon kérte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását.
Az Üttv. 52. § (2) bek. értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvéd az ügyfél kérésére köteles kiadni.
A fegyelmi tanács egyetértett az eljárás alá vont személlyel abban, hogy a volt ügyfelét szabályszerűen képviselő személyeken kívül másnak ügyvédi titkot tartalmazó iratokat nem adhatott át. Az eljárás alá vont személy jogszerűen járt el akkor, amikor .... ügyvédet, illetve .... a képviseleti joguk igazolására hívta fel.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont személy a bejelentő, illetve annak jogi képviselője minden megkeresésére kellő időben reagált, az iratátadást nem tagadta meg, abban közreműködött.
A fegyelmi tanács megjegyzi továbbá, hogy az ügyvéd nem kötelezhető postai iratátadásra, hiszen az Üttv. 52. § (2) bekezdésének való megfelelés későbbi bizonyíthatósága érdekében lehetőséget kell adni az ügyvédnek arra, hogy volt ügyfelének az iratokat részletes iratátadási jegyzőkönyv felvétele mellett, személyesen adja át.
Az iratátadás kapcsán az eljárás alá vont személy nem sértette meg Üttv. 52. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A bejelentő harmadsorban összeférhetetlen ügyellátásra hivatkozott. A vezető fegyelmi biztos ebben a körben sem igényelte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását.
A bejelentő szerint aggályos, hogy az eljárás alá vont személy kurátorként közreműködött abban, hogy a bejelentő az .... vagyontárgyakat adott át, hiszen ügyvédi munkadíjat vett fel a bejelentőtől. Közhiteles nyilvántartásból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személy valóban a ... kurátora, azonban annak törvényes képviseletére nem jogosult. Az ügyben nem volt kétséges, hogy az eljárás alá vont személy számos ügyben képviselte a bejelentőt, azonban arra nem merült fel adat, hogy a konkrét vagyonátadás kapcsán ügyvédként eljárt volna.
Az Üttv. 20. § (1) bek. értelmében az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. Mivel a 2019. január 2. napján kelt vagyonátadási szerződés kapcsán az eljárás alá vont személy ügyvédként nem járt el, a bejelentő által hivatkozott összeférhetetlen ügyellátás sem volt megállapítható.
Az Üttv. 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd akkor is, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint nem veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, ha az ügyvéd egy alapítvány kurátoraként olyan kérdésben szavaz, amely az ügyfele olyan ügyeit érinti, amellyel kapcsolatban jogi képviselőként nem járt el, megbízást nem kapott.
A bejelentő kérte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását azon az alapon is, hogy a bejelentő által .... napján a ... szemben kezdeményezett polgári eljárásban az eljárás alá vont személy (úgy is mint kurátor) jogi tanácsokkal láthatja el ...., aki szintén az alapítvány képviseleti joggal nem rendelkező kurátora.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fentiekre sem hivatkozott.
Tekintettel arra, hogy a bejelentő nem igazolta, a kérdéses polgári per tárgyát, iratanyagát, az esetleges alperesi bizonyítékok kétes eredetét, .... perbeli státuszát, illetve konkrét ügyvédi titok megsértésére sem hivatkozott, a fegyelmi tanács a perrel kapcsolatban nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét.
Mivel az eljárás alá vont személy az érdemben vizsgált szerződéseket 2018. őszén kötötte meg, a Fegyelmi Tanács az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezéseit alkalmazta.
Az első fokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A jelen határozat az Üttv., a FESZ, valamint az Ákr., valamint az az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezésein alapul.
ZÁRADÉK
A határozat 2020.11.25. napján véglegessé vált.