A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, .... fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2020.10.07. napján 61/2019/RFB sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021.02.25. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 61/2019/RFB sz. határozatát helybenhagyja, azzal a kiegészítéssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú határozatban megjelölt pénzbírság összegét, 15 napon belül a Pécsi Ügyvédi Kamra részére köteles megfizetni.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pécsi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül köteles átutalni a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
I. A megtámadott határozat
[1] A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ... pécsi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 7. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésen megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 400.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, és kötelezte, hogy hogy 80.000 Ft eljárási költséget 15 napon belül fizessen be a Pécsi Ügyvédi Kamarának.
[2] Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt.
II. A tényállás
A Fegyelmi Tanács a következő tényállást állapította meg:
[3] ..., mint a .... Kft ügyvezetője Pécsett, 2018.07.23. napján bízta meg eljárás alá vont ügyvédet a .... által a ... Kft-vel, mint kötelezettel szemben, dr. .... közjegyző .../Ü/.../2018/5. sz. fizetési meghagyással szembeni ellentmondás elkészítésével és benyújtásával, azzal, hogy a fizetési meghagyásban foglaltakat jogalapjában és összegszerűségében is vitatja.
Az ellentmondás tartalmazza azt, hogy a jogi képviselő érvényes meghatalmazással rendelkezik.
A rendelkezésre nyitva álló határidőn belül eljárás alá vont 2018.07.23. napján benyújtotta a hivatkozott fizetési meghagyással szemben az ellentmondást, így a fizetési meghagyásos eljárás peres eljárássá alakult.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondás szöveges részében nem tűntette fel annak tényét, hogy a meghatalmazása korlátozott, kizárólag a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozik. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen mulasztása alapján a Pécsi Járásbíróság 2018.10.03. napján az ő részére kézbesítette a keresetlevelet és annak mellékleteit.
[4] Eljárás alá vont 2018.10.03. napján vette át a Pécsi Járásbíróság P..../2018. számú, a felperes keresetét tartalmazó iratát, és a bíróság felhívását, hogy 45 napon belül csatoljon be az alperes érdemi ellenkérelmet.
Ilyen érdemi ellenkérelem becsatolására nem került sor.
Eljárás alá vont 2018.12.10. napján jelentette be a Pécsi Járásbíróság felé, hogy képviseleti joga kizárólag a fizetési meghagyásos eljárásban az ellentmondás előterjesztésére terjedt ki. Ezen időpontban, tehát 2018.12.10. napján az ellenkérelem benyújtására nyitva álló 45 napos határidő már lejárt.
[5] Eljárás alá vont a megbízás elvállalásakor sem meghatalmazást, sem pedig tényvázlatot, ügyvédi megbízást nem készített, hiszen azokat az eljárásban nem csatolta, és bejelentő sem csatolt ilyen tartalmú iratot, kivéve a Pécsett, 2018.07.23. napján kelt meghatalmazás elnevezésű iratot, mely meghatalmazás azonban tartalmazza azt, hogy az adott fizetési meghagyás ellentmondás során a bíróság, vagy más hatóság előtti peren kívüli és a jogszabályokban szabályozott jogkörrel képviselje, tartalmazza azt is, hogy a meghatalmazás kizárólag az ellentmondás benyújtására vonatkozik.
[6] Eljárás alá vont a hivatkozott 2018.07.23. napján kelt meghatalmazást .docx fájlban 2018.12.10. napján 11:13 órakor küldte meg a bejelentő részére azzal a felhívással, hogy „küldjétek vissza légy szíves Z.... aláírással, memós pecséttel. Az aktámban kell nekem, ez a S...-féle ellentmondáshoz kell, ma küldjétek vissza.”
[7] A Fegyelmi Tanács szerint valószínűsíthető, hogy a megbízás elvállalásakor eljárás alá vont ügyvéd készített írásba foglalt meghatalmazást, hiszen eljárás alá vont ügyvéd ezen nyilatkozatát a bejelentő, a bejelentő képviselője és .... tanú is elismerte. Bejelentő képviselője és ... tanú azt állították, hogy ez a meghatalmazás nem a később előkerült, általuk is csatolt korlátozott meghatalmazás volt, hanem egy „teljeskörű” meghatalmazás, azonban sem a bejelentő, sem a tanúk nem tudtak csatolni ilyen okiratot, kizárólag a bíróságra is becsatolásra került korlátozott meghatalmazás állt a Másodfokú Fegyelmi Tanács rendelkezésére. Mindezek alapján a valószínűleg 2018.07.23-án készült „eredeti meghatalmazás” szövege nem állapítható meg kétséget kizáróan.
[8] A Pécsi Járásbíróság P....../2018/9. sz. végzésében bírósági meghagyást bocsátott ki, tekintettel arra, hogy a keresetet tartalmazó iratot eljárás alá vont részére 2018.10.03. napján szabályszerűen - a Pp. 262. § alapján az ellentmondásban megjelölt jogi képviselő útján - kézbesítette és az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2018.11.19. napján járt le.
Ezt az iratot már mind a bejelentő alperes, mind pedig az eljárás alá vont ügyvéd megkapta, ez utóbbi 2018. 12.03-án. Az alperes bejelentő később azt állította, hogy ezt az elektronikus okiratot nem tudta megnyitni. Az elsőfokú bíróság ezt a kifogást nem fogadta el.
[9] A bírósági meghagyás ellen az alperesnek 15 napja lett volna arra, hogy igazolási kérelemmel éljen. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan bejelentette, hogy ő nem volt jogosult az átvételre, de ezt a bíróság nem értékelte szabályos igazolási kérelemként.
[10] Ezt követően a bejelentő alperes - igazoltan az eljárás alá vont ügyvéd tanácsai és aktív segítsége mellett - megpróbálták a jogerős bírósági meghagyás hatályát vitatni, de az sikertelen volt.
[11] A bejelentő az eljárás végéig kitartott azon álláspontja mellett, hogy az iratok között található meghatalmazás nem ugyanaz a meghatalmazás, mint amit az ügy legelején ő aláírt, hanem ezt a meghatalmazást 2018. december 10. napján küldte meg a részére eljárás alá vont, azzal, hogy írja alá, mert az kell az aktába.
Előadta, hogy nem is nézte meg alaposan a meghatalmazás azon kitételét, hogy az csak ellentmondás benyújtására szolgál, előadta, hogy ebben hibás, de megtévesztve érzi magát és ilyet el sem tudott képzelni, hiszen az ügy legelején teljes körű meghatalmazást adott.
Felháborítónak tartotta azt is, hogy a bírósági iratok között szerepel egy irat, mely szerint a társaságuk 2019. január 7. napján papíralapon tett bejelentést a bíróságon, ezen iraton nem az ő aláírása szerepel, ezt az iratot 2019. január 29. napján látta először a bíróságon.
Előadta, hogy számára ekkor vált világossá az, hogy az eljáró ügyvéd minden tájékoztatása valótlan volt.
III. A tényállásban megállapított magatartás jogellenessége
A Fegyelmi Tanács a határozatát a következő jogszabályhelyekre alapozta:
[12] A 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Ezen kötelezettségét eljárás alá vont ügyvéd általa is elismerten nem teljesítette.
[13] Az Üttv. 34. § (7) bekezdése alapján a meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el. Eljárás alá vont ügyvéd ezen kötelezettségének nem tett eleget sem az ellentmondás előterjesztésekor az eljáró közjegyző felé, sem pedig a Pécsi Járásbíróság felé a keresetlevél átvételét követően haladéktalanul.
[14] Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Eljárás alá vont ügyvéd megszegte ezen kötelezettségét is, amikor a keresetlevél átvételét követően nem tájékoztatta a megbízóját a keresetlevél tartalmáról, az ellenkérelem beadási lehetőségéről és annak határidejéről, továbbá az elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A fegyelmi tanács szerint azonban az nem értékelhető az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy a rendelkezésre álló határidőben az ellenkérelmet nem nyújtotta be, hiszen a meghatalmazása korlátozottsága miatt erre eljárásjogi lehetősége nem volt, és a megbízója a tájékoztatás hiánya miatt erre nem is utasította.
A fenti magatartásokkal eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
IV. A fellebbezés
[15] Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében előadta, hogy a 2018. 07.23. dátumú meghatalmazás minden olyan elemet tartalmaz, mely tartalmi elemeket a megbízási szerződésnek tartalmaznia kell. Megbízási díj vonatkozásában nincs rendelkezés azon okból eredően, mivel megbízó több üggyel bízta meg folyamatosan az ügyvédi irodáját, ebből következően a fizetési meghagyás ellentmondására ügyvédi irodám nem számított fel ügyvédi munkadíjat, megbízási díjat.
A megbízási szerződés formai követelményére sem az Üttv., sem a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket. A megbízási szerződés készülhet kézírásos, nyomtatott formában is, nincs megkötés arra vonatkozóan sem, hogy milyen terjedelműnek kell lennie.
A 2018.07.23. napján felvett, mindkét fél által aláírt meghatalmazás, egyben megbízási szerződés is, hiszen bír minden olyan tartalmi elemmel, melyekkel a megbízási szerződésnek bírnia kell.
[16] Előadta azt is, hogy a meghatalmazás kizárólag az ellentmondás benyújtására terjedt ki, így a peres eljárásban a meghatalmazott jogi képviselő nyilatkozatot, érdemi ellenkérelmet nem terjeszthetett elő.
Tekintettel a meghatalmazás tartalmára, mely kizárólag az ellentmondás benyújtására szólt, nem állt fenn bejelentési kötelezettsége, hiszen a meghatalmazás korlátozásra, megszüntetésre nem került a peres eljárás során.
A bíróság a peres eljárás során, a keresetlevél befogadását követően nem vizsgálta, hogy alperes rendelkezik-e érvényes jogi képviselettel. Ennek ellenére minden peres iratot a részére kézbesített.
A fenti indokok alapján vitatta, hogy megsértette volna az Üttv. 34. § (7) rendelkezését. Amennyiben a rendelkezés megsértésre került, abban az esetben az esetleges mulasztás eredménye volt, nem pedig szándékos cselekmény. Ennek megfelelően álláspontja szerint nem állapítható meg az Üttv. 34. § (7) bekezdésének szándékos megsértése.
[17] A fellebbező álláspontja szerint nem róható a terhére, hogy nem terjesztett elő ellenkérelmet. A panaszos, bejelentő sem vitatta az eljárás során, hogy a meghatalmazást aláírta. A meghatalmazás tartalmazza, hogy a meghatalmazás kizárólag az ellentmondás benyújtására vonatkozik. A fegyelmi eljárásban bejelentő hivatkozott arra, hogy nem tudott a meghatalmazás korlátozásáról, ugyanakkor más meghatalmazást a bejelentő bemutatni nem tudott, állításait alátámasztani nem tudta. Az e- mailben kiküldött meghatalmazás egyezett a korábban aláírt meghatalmazással. Minden egyes meghatalmazás aláírását megelőzően, különös tekintettel az e-mail útján kiküldött meghatalmazásra, a bejelentő, meghatalmazó kellő idővel bírt azon vonatkozásban, hogy a meghatalmazást az aláírást megelőzően átolvassa, értelmezze.
Hivatkozott a bírósági iratok között fellelhető, 2019.01.04. napján kelt nyilatkozatra is, amelyből megállapítható, hogy bejelentő tudomással bírt a keresetlevélről, másrészről tudomással bírt arról, hogy a meghatalmazás korlátozott, kizárólag a fizetési meghagyás ellentmondására vonatkozott.
[18] Hivatkozott arra, hogy fegyelmi eljárás során terhére rótt cselekmények során, mindvégig az ügyfelével, megbízójával egyeztetve járt el. Ennek bizonyítéka a megbízó 2019. január 04. napján tett - már hivatkozott - nyilatkozata, valamint a további nyilatkozatai melyeket a járásbíróság, valamint a törvényszék felé tett.
Megbízása arra terjedt ki, hogy időt nyerjen a megbízó, és időt húzzon. Ennek teljes mértékig eleget tett, hiszen 2018.07.12. napján kibocsátott fizetési meghagyásból eredően tudomása szerint csak 2020-ban történt végrehajtás a kötelezettel szemben.
Ezekre hivatkozással vitatta azt is, hogy ha esetleg bármilyen hibát elkövetett volna, azt legfeljebb gondatlanságból követhette el, hiszen az, hogy végig az ügyfelével egyeztetve, az ügyfele érdekében járt el, a szándékosságot kizárta.
Fellebbezésében az eljárás megszüntetését, illetve fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezését kérte
V. Az Országos Fegyelmi Főbiztos indítványa
[19] Az Országos Fegyelmi Főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
Észrevételezte, hogy a pénzbírság megfizetésére vonatkozóan a határozat rendelkező része nem tartalmaz rendelkezést, ennek okán hiányos és kiegészítendő azzal, hogy a pénzbírságot is a Pécsi Ügyvédi Kamara pénzforgalmi számlájára kell megfizetni, akárcsak az eljárási költséget.
A személyi körülmények közül kiemelte, hogy alig több mint 8 esztendeje került bejegyzésre az eljárás alá vont ügyvéd és korábbiakban vele szemben figyelmeztetést alkalmaztak, három esetben pedig pénzbírságot szabtak ki. A határozat indokolása rögzítette, hogy jelenleg is két fegyelmi eljárás van ellene folyamatban.
Súlyosító körülményként kérte értékelni a több rendbeliséget is.
VI. A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatának ténybeli és jogi alapjai
[20] A Másodfokú Fegyelmi Tanács a tényállást az elsőfokú határozatban foglaltak szerint állapította meg.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a határozata meghozatalánál a következő tényállási elemeket is hangsúlyosan figyelembe vette:
(i) A panaszlott ügyvédnek már a fizetési meghagyás beadásánál tájékoztatnia kellett volna a közjegyzőt arról, hogy a meghatalmazása korlátozott, kizárólag a kérelem beadására vonatkozik. Az Üttv. 34. § (7) bekezdése szerint a meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.
A (8) bekezdés szerint a meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben - ideértve a (7) bekezdésben megjelölt szerveket is - a közléssel hatályosul.
(ii) Mivel az eljárás során a panaszlott ügyvéd nem bizonyította, hogy a meghatalmazása korlátozását bejelentette, így részére az ellenkérelem benyújtására felhívó végzés megküldése hatályos volt.
Az elektronikus ügyintézés szabályai szerint az ügyvéd köteles értesítési tárhelyet fenntartani, és az arra érkezett hivatalos iratokat a kézbesítés szabályai szerint átvenni.
Az iratok tanúsága szerint a panaszlott ügyvéd a neki szabályosan kézbesített iratot csak olyan jelentős késéssel vette át, hogy már az intézkedésre nyitva álló 45 napos határidő is eltelt.
(iii) A panaszlott ügyvédnek a valóságnak megfelelően kellett volna tájékoztatnia az ügyfelét arról, hogy az ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidő - az ő mulasztása miatt - eltelt.
Ehelyett az ügyben a saját felelősségét kívánta menteni azzal, hogy a meghatalmazása korlátozott voltát állította, és ilyen dokumentumot íratott alá az ügyfelével.
Ugyancsak nem tájékoztatta az ügyfelét arról, hogy egy ilyen dokumentum aláírása egyben azt is jelenti, hogy az ügyben ő maga további jogi segítséget nem nyújt, az ügyfélnek saját magának kell a megfelelő jogi képviseletről gondoskodnia.
Ilyen tájékoztatást az ügyvéd nem adott, noha - saját állítása szerint - végig az ügyfelével egyeztetve, az ügyfele érdekében járt el.
Erre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni az ügyvédnek azt a védekezését, hogy - ha hibázott is - legfeljebb gondatlanul járt el.
A meghatalmazás korlátozottsága bejelentésének elmaradása, a megküldött íratok átvételének késedelme, az ügyfél nem megfelelő tájékoztatása az ügyvédnek felróható, mivel semmilyen olyan körülményt nem hozott fel, amely ezeket a szabályszegéseket megmagyarázhatóvá tette volna.
[21] A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni a panaszlott ügyvédnek azt a védekezését sem, hogy: „A 2018.07.23. napján felvett, mindkét fél által aláírt meghatalmazás, egyben megbízási szerződés is, hiszen bír minden olyan tartalmi elemmel, melyekkel a megbízási szerződésnek bírnia kell.”
Az eljárás során a panaszlott ügyvéd nem tudott olyan meghatalmazást felmutatni, amelyet igazoltan 2018.07.23. napján vettek volna fel. Ehelyett csak egy utólag aláírt dokumentumot mutatott be, amellyel kapcsolatban azonban nem volt bizonyítható, hogy az egy 2018.07.23. napján felvett okirat pontos másolata lett volna.
Az ügyvédi megbízás és az ügyvédi meghatalmazás két különböző tartalmú okirat, amelyet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. két külön szakaszban szabályoz.
A 28. § több kötelező tartalmi elemet is meghatároz, amelyekben a feleknek meg kell állapodniuk. A Ptk. az ügyvédi megbízási szerződés háttérszabálya, de az ügyvédi megbízás több a Ptk. szerinti megbízásnál, etikailag érzékenyebb színesebb és részletesebben szabályozott szerződés, különösen a szerződés létrejötte, a megbízás tárgya, az ügyellátás, a felelősség, az utasításhoz kötöttség, a tájékoztatás és a szerződésmegszűnés tekintetében.
Amennyiben ezek az elemek nincsenek írásba foglalva, az - 29. § (2) bekezdés szerint - az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A 34. § szerint a meghatalmazásnak egészen más tartalmi elemei vannak, az kizárólag csak a képviseleti jogról szól.
[22] A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozata az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani.
A határozat jogerős és 2021. május 10. napján végrehajtható.