A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottság másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsának 2020. 10. 29. napján kelt 71/2020. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán a 2021. 05. 06. napján tartott folytatólagos tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi fegyelmi tanácsának 2020. 10. 29. napján kelt 71/2020. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint mérsékelt másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás mérsékelt átalányköltségét a Pécsi Ügyvédi Kamara jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Tanácsa 71/2020. sz. alatti határozatával eljárás alá volt ügyvéddel szemben indított fegyelmi eljárás során megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd elkövetett 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, és ezért 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú fegyelmi Tanács megállapította a határozatának az IV. pontjában, hogy az eljárás alá volt ügyvéd a Pécsi Járásbíróság előtt folyt P. .../2019. sz. alatti peres eljárásában ... alperest képviselte. A Járásbíróság 2019. október 16. napján tartott tárgyalásán a 3. számú jegyzőkönyvben rögzítetten a peres felek egyezséget kötöttek a .... hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban, amelyben alperes vállalta, hogy a bejelentő felperes 3237/10000-ed tulajdoni illetőségét 3.750.000 Ft ellenértékben magához váltja, mely ellenértéket 30 napon belül megfizeti a felperes részére, amely egyezség jogerős és végrehajtható lett aznap.
A csatolt iratokból megállapítható volt azonban az is, hogy az eljárás alá volt ügyvéd 2019. október 15.-én - tehát a tárgyalás előtt egy nappal -, ajándékozási szerződést kötött ... részére, holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett, mely szerződést az illetékes Földhivatal bejegyezte.
Az elsőfokú fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd elkövette az 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget azzal, hogy a 2019. október 16.-án megtartott bírósági tárgyaláson az egyezség megkötését megelőzően a tényállás részét képező és lényeges körülmény megváltozásáról nem adott tájékoztatást a Bíróságnak. Nem nyilatkozott arról, hogy az előző nap, az egyezség tárgyát képező ingatlanilletőség vonatkozásában ajándékozási szerződést kötött az alperesi tulajdonrészre és a szerződést már be is nyújtotta a tulajdonjog bejegyzése iránt az illetékes Földhivatalba. Ennek következtében ezzel megsértette a régi Pp. 8. §-nak 3. bekezdés a) pontjában foglaltakat, és ezen magatartása megsértette az Üttv. azon rendelkezését, mely előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Kiemelte az elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal szemben szigorú elvárás a bíróság, illetve a más hatóságok előtti eljárásban a vonatkozó szabályok fokozott betartása.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként értékelte viszont azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - az ügyvédi tevékenysége során - még nem állt fegyelmi büntetés hatálya alatt.
Az elsőfokú határozat ellen, törvényes határidőben eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést nyújtott be, melyben vitatta egyrészt a fegyelmi vétséget, másrészt vitatta továbbá szándékosságot, és nem tartotta arányosnak a szerinte egyértelműen eltúlzott 150.000 Ft mértékű pénzbírság nagyságát. Vitatta továbbá a 80.000 Ft elsőfokú eljárási költséget is, mert ő nem okozott ilyen nagyságú költséget, így önálló szankciónak minősül szerinte az átalányköltség.
Részletesen indokolta fellebbezésében azt is, hogy a bíróság részére soha nem szolgáltatott megtévesztő információt, és az ügyvédi kötelességét nem szegte meg. Álláspontja szerint a fegyelmi határozat nem tartalmaz a felrótt magatartás tekintetében konkrét tényállást, így annak hiányában eleve nem lehet a fegyelmi határozat megalapozott. Véleménye szerint szerencsétlen esemény, hogy a bírósági jegyzőkönyvezés során a tulajdonközösség megszüntetési megállapodás és tulajdonközösség megszüntetési jogcím került jegyzőkönyvbe, tekintettel arra, hogy az egyezségkötés során még arról is tárgyaltak, hogy a megállapodást peren kívül, a pénz átadásakor aláírják a felek, és ekkor csak ennek az egyezségnek a jóváhagyására lett volna szükség a bíróság részéről.
Kérte a szankciók eltörlését, és hivatkozott arra is, hogy a COVID 19 idején az ügyvédi tevékenység havi nulla forintot termelt 2020. évben, így a három kiskorú gyermek és a gyesen levő feleség eltartása mellett méltánytalannak tartja a bírságot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyet tárgyalásra 2021. május 6-án 9 órára kitűzte, ahol a fellebbező eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A szabályszerű fellebbezésre tekintettel a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Másodfokú Fegyelmi Bizottsága az egész fegyelmi eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a fellebbezésre és az ellenkérelemre tekintettel.
A fellebbezés nem alapos, azonban a másodfokú költségviselés vonatkozásában azonban az részben eredményre vezetett.
Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a tényállás egyértelmű, a bírósági egyezség, illetve az ajándékozási szerződés miatt ez a tény nem vitatható. Az okirati bizonyítékok rendelkezésre állnak az iratban. Rámutat a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a Pécsi Járásbíróság 13. P. .../2019/13. sz. alatti ügyben a 2019. november 15. napján hozott I. számú végzésével, mind az alperest, mind pedig a jogi képviselő ügyvédet 150.000 Ft pénzbírsággal büntette, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a Járásbíróság is jogellenesnek minősítette az egyezségkötést.
Az Üttv. 1. § (3) alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Az (5) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
A nyilvánvalóan valótlan adatokkal létrejött egyezségben való ügyvédi közreműködés egyértelműen megvalósította az 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget.
A büntetés mértékével is egyet értett a Másodfokú Fegyelmi Tanács, annak ellenére, hogy a fellebbező ellen más fegyelmi eljárás eddig még nem indult.
Értékelte a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a jogszabály alapján az ügyvéd csak olyan jogügyeletben vehet részt, ami nemcsak a felek érdekeinek, hanem a jogszabályoknak is megfelel.
Nyilvánvaló, egy olyan ingatlanilletőség vonatkozásában bíróság előtt egyezséget kötni, amit már az előző nap, az eljáró ügyvéd közreműködésével elidegenítettek, egyértelműen valótlan és jogsértő.
A költség vonatkozásában értékelte a Másodfokú Tanács a fellebbezésben előadott személyi körülmények miatt a fellebbező anyagi helyzetét, továbbá a vírushelyzet miatt kialakult szűkült ügyvédi munkalehetőségeket is, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdésben meghatározottak alapján lehetségesnek látta a Másodfokú Tanács, hogy a részbeni költségviselésre kötelezzék a fellebbezőt a másodfokú eljárási költségek megállapítása során.
...
A másodfokú fegyelmi eljárás az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 137. §-a alapján és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE.) 33., 34., 35. pontja alapján került lefolytatásra.
A másodfokú fegyelmi eljárásban megállapított mérsékelt átalányköltséget a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bek. és a FE. 40.2. c) pontja alapján határozta meg. A jogorvoslatra történő kioktatás az Üttv. 139. §-án alapul.
A határozat jogerős és 2021. július 29. napján végrehajtható.